DNS-vizsgálattal dőlhet el, hogy honnan származott Kolumbusz Kristóf

Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-vizsgálattal próbálja kideríteni, hogy valójában honnan származott Kolumbusz Kristóf. Az eredményeket októberben publikálják.

A HIV-vírus segítségével gyógyítottak meg súlyosan beteg gyerekeket

Sikerült működő immunrendszert létrehozni olyan gyermekeknél, akik anélkül születtek. A rendkívüli eredményt egy génterápiával érték el, amelyhez hatástalanított HIV-vírust használtak a kutatók.

Hogyan véd az RNS alapú vakcina, és miért nem kell félnünk tőle?

A Pfizer-Biontech páros és a Moderna vakcináinak engedélyezésével és széleskörű alkalmazásával a koronavírus elleni harc új szakaszába lépett. A 90 százalékos hatékonyságot meghaladó oltóanyagokkal nem csupán a világot markában tartó kórokozót győzhetjük le, de utat nyithatunk a védőoltások legújabb generációja előtt. Mit tartalmaznak az RNS alapú védőoltások, mi valójában a fő alkotóelemének számító hírvivő RNS, és hogyan védi meg szervezetünket a fertőzéstől? Megválaszoljuk a legfontosabb vakcinát érintő kérdéseket.

Megtalálhatták a hosszú élet génjeit

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is - állapították meg olasz kutatók.

Bejelentette első felfedezéseit a gerincesek genomját feltáró projekt

Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.

A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjedt át a betegek később született gyermekeire

A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.

A legősibb európai ember koponyáját találhatták meg Csehországban

A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megőrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kůň koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességből származott, amely megelőzte az ázsiai és európai populációk szétválását.

Akár halálos fegyverré is válhat az emberi nyál

A viperákhoz, csörgőkígyókhoz hasonlóan „mérgessé" válhat-e az ember, megjelenhet-e a nyálában méreganyag? Egy most megjelent kutatás szerint minden biológiai eszközünk meg van ahhoz, hogy mérget termeljünk, de ugyanez elmondható szinte az összes hüllőről és emlősről is.

Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók

Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttműködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.

Ez a vicces nyuszi ugrálás helyett az első mancsain jár

Az emberek által végzett, szelektív tenyésztés hihetetlenül furcsa és szerencsétlen eredményekhez vezethet a háziállatok körében. Az úgynevezett „sauteur d'Alfort" nyúl a legkülönösebb példák közé tartozik.

Rejtélyes mikrobát fedeztek fel, ami DNS-replikáció nélkül képes a túlélésre

A kutatók felfedeztek egy mikrobát, ami valahogy túlél annak ellenére, hogy híján van a DNS replikációhoz szükséges proteinnek.

A világ legrégebbi DNS-ét vonták ki szibériai mamutokból

A világ eddigi legrégebbi DNS-ét nyerték ki és szekvenálták tudósok olyan mamutok fogaiból, amelyek bő egymillió éve barangoltak Szibéria északkeleti részén.

Íme az ember legközelebbi élő halrokona

Német biológusok feltérképezték az "élő kövület, vagyis az ausztráliai tüdőshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.

A Trónok harca óriásfarkasai csupán távoli rokonai a mai farkasoknak

Óriásfarkasok megkövesedett maradványain végzett DNS-vizsgálatok szerint a Trónok harca című népszerű sorozattal "ismertté vált" ősi ragadozók csupán távoli rokonai a modern farkasoknak - derült ki a témában készített eddigi első tanulmányból.

Az egypetéjű ikrek sem tökéletes klónok

Az egypetéjű ikrek sem pontosan azonosak genetikailag - állapították meg izlandi kutatók.

Tíz nemi kromoszómával rendelkeznek a kacsacsőrű emlősök

Tíz nemi kromoszómával rendelkeznek a kacsacsőrű emlősök - állapította meg a Bécsi Egyetem idegtudományi és fejlődésbiológiai tanszékének kutatócsapata.

Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak kutatók

Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak amerikai kutatók. Az állat tökéletes állapotban megőrződött maradványai alapján a szakértők ismereteket szerezhetnek az akkor élő farkasok életmódjáról és a modern farkasfajokkal való rokonságukról - közölték a Des Moines-i Egyetem tudósai.

Ötszáz évig a tengerfenéken pihentek, most mesélnek az elefántagyarak

A 16. századi portugál kereskedelmi kapcsolatokról és az afrikai elefántok múltbeli ökológiájáról tárt fel izgalmas részleteket egy elsüllyedt hajórakomány elefántagyarainak genomikai elemzése.

Meglepő, miből fejlődött ki a rovarszárny

Hogyan lett a rovaroknak szárnya? Ez nem egy mesecím, hanem komoly tudományos kérdés. A válasz ráadásul nem magától értetődő: az evolúciós viszonyok és az embrionális fejlődés tanúságai egyértelműen ezt mutatják, hogy a rovarszárny hajdanvolt tengeri rákok lábnyúlványaiból származik.

Kiderült, a koronavírus mely változata terjed Magyarországon

A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg, és bekapcsolja hazánkat a COVID-kutatás nemzetközi kollaborációjába. A vírus teljes genetikai állományának (genomjának) vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a COVID-19-járvány tavaszi-koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok ...

A daganatba van kódolva a túlélés esélye

Az orvosok régóta kíváncsiak, miért van az, hogy egyesek a terápia hatására évekig túlélnek olyan előrehaladott daganatokat, amilyenek másokat hónapok alatt elvisznek. Úgy tűnik, a daganat molekuláris tájképe magyarázatot adhat ezekre a terápiás sikerekre – ami azt is jelenti, hogy a tumor genetikájának ismeretében jósolható lehet a kezelés kimenetele.

Az öngyilkossággal kapcsolatos 22 gént azonosítottak amerikai kutatók

Az öngyilkosság kockázatát növelő 22 gént azonosítottak amerikai kutatók.

Meglepő dologra akadtak, mikor egy majomfaj székletmintáit vizsgálták

A tudósok nemrég jelentették be a Popa langur, egy közepes méretű levélevő majom felfedezését, ám az állatra nem a dzsungelben találtak rá. Az első, óvatos becslések szerint mindössze 200–250 ilyen majom élhet a világon, ami valószínűleg azt is jelenti, hogy „az új faj kritikusan veszélyeztetettnek" számít. A felfedezést körülbelül egy héttel azután jelentették be, hogy Ausztráliában két új óriás repülőerszényes fajt azonosítottak. De mit értenek a kutatók az „új emlősfajok" kifejezés alatt? Valóban ismeretlenek voltak ezek az állatok eddig a tudomány számára? Mindjárt mutatjuk!

17 évesen 6 nyelven beszél - Interjú Józsa Krisztával

A több nyelven beszélő, kutatónak készülő fiatal lány szerint az epigenetika a jövőben még több etikai kérdést vet majd fel. A diákképviseletben jártas tehetség azt mondja: „Azért dolgozunk, hogy a diákoknak jobb legyen és valóban azt kapják az iskolában, amit megérdemelnek". Az interjút Pintér Lívia készítette 2019 márciusában a Figyelő hetilap Cappuccino rovatába.

Több száz madárfaj örökítőanyagát tárták fel kutatók

A Földön több mint 10 ezer madárfaj él az apró kolibriktől a fácánokon át a sirályokig. Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 150 tagja feltárta 363 madárfaj örökítőanyagát és átfogó genetikai atlaszt hozott létre, amelyben szinte minden létező madárcsalád képviselteti magát.

Így működik a koronavírus elleni vakcina, amelyből már decemberben érkezhet Magyarországra

Az előzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védőoltása – jelentette be a két vállalat hétfőn. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tűnik, a Pfizer készítménye lesz az első. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerződést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védőoltást?

Ez állhat a testsúlyunk hátterében

Alapvetően a testsúlyt sok minden befolyásolja: az életmód, a táplálkozás, mozgás, a stressz jelenléte és nem utolsósorban a genetika is. Kutatók azonban most meglepő eredményre jutottak a testsúly és a genetikát illetően.

Már legalább öt kutyaféle létezett a jégkorszak alkonyán

Már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

Nobel-díjat ért, de egyelőre veszélyes a molekuláris olló használata

Emberi embriók hibás DNS-ének kijavítását célzó laboratóriumi kísérletek megmutatták a genetikai olló alkalmazásának a kockázatát és azt, hogy a tudósok miért tartják nem biztonságosnak az ilyen próbálkozásokat.

Ez a T. rex fájdalmas fogfertőzéstől szenvedhetett

Sue, a hatalmas Tyrannosaurus rex csontváza az egyik legteljesebb, amivel valaha találkoztak a kutatók. Az egykori óriás valószínűleg három, apró és furcsa kinézetű fog miatt folyamatos fájdalomtól szenvedhetett. A kanadai Winnipegi Manitoba Egyetem kutatói online mutatták be ehhez kapcsolódó tanulmányukat a Gerinces Paleontológiai Társaság éves konferenciáján.

Génszerkesztett szuperkecskékkel javítanák a hústermelést

A brit és amerikai kutatók újabb kísérleteinek eredményeképpen jött létre az új genetikai csoda: a szuperkecske. Az élelmiszerellátással kapcsolatos globális kihívásokban is szerepet kaphat a nem mindennapi újdonság.

Chris Hemsworth anyukája annyira dögös, hogy sokan azt hiszik, a nővére - Fotó

A Thort játszó dögös, ausztrál filmsztár nem véletlenül rendelkezik bámulatos külsővel. Chris anyukája rendkívül dögös, de édesapja is remek formában van.

Félig hím, félig nőstény madarat találtak

A ritka egyed úgy néz ki, mintha középen kettévágták volna, és egyik fele tisztán hím, másik fele tisztán nőstény jellegzetességeket mutat.

Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban

Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.

Nagy meglepetést okozott a vikingek génjeinek vizsgálata

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Klónozott Przsevalszkij-csikó született Texasban

Klónozott Przsevalszkij-csikó született egy texasi állategészségügyi létesítményben - számolt be róla a CNN online kiadása hétfőn.

Kerülték a tejet a bronzkori emberek Közép-Európában

Nem ittak tejet a bronzkori emberek Közép-Európában. Örökítőanyagon végzett elemzések szerint a fehérjetartalmú ital a legtöbb embernél hasi fájdalmakat okozott ebben az időszakban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat

Azok a nők, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítőként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.

Megjelentek a földönkívüli-szerű, többfarkú gyíkok

A gyíkok gyakran elveszítik, majd könnyedén visszanövesztik a farkukat, ám a regeneráció során akár egynél több farok is kialakulhat. A tudósok nemrégiben felfedezték, hogy a többszörös farok sokkal gyakrabban jelenik meg, mint azt korábban sejtették. A rendkívüli esetről a Biological Reviews című, tudományos folyóiratban számoltak be.

Életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét. A felfedezésről beszámoló hétfői közlemény szerint a kutatók halgenetikában elért új eredményei evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezésnek számítanak.

Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?

Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.

Nyolcszáz éve keveredhettek Polinézia és Dél-Amerika őslakosai

Egy új genetikai kutatás szerint Polinézia és Dél-Amerika őslakos népei keveredhettek egymással mintegy 800 éve, egy óceánon átívelő utazás eredményeként.

Nem kívánatos szőrszálak? Hormonzavar is okozhatja

A fokozott szőrnövekedés okozta kellemetlenség sajnos csak átmenetileg orvosolható a szőrtelenítési eljárásokkal, ugyanis a probléma mögött hormonális okok állnak. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus a hirzutizmus okairól, kezelési lehetőségeiről beszélt.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hűséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is - írja a Szent István Egyetem közleménye.

Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övező rejtélyt

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Huszadik születésnapját ünnepelte a világ legidősebb golden retrievere

Répatortával és más finomságokkal ünnepelte a huszadik születésnapját a közelmúltban Augie, a golden retriever, amivel ő lett a fajtájának a legidősebb tagja. És bár a kutya teste reggelente, ébredés után egy picit remeg, még ma is igen aktív életet és: minden nap élvezi az udvaron tett sétákat és az úszást a medencében.

Nem idegesek, mégis kétszázas a vérnyomásuk

Egy török családban egy sajátos génmutáció folytán nemzedékek óta öröklődik az extrém magas vérnyomás. A gén működésének befolyásolása a szokványos magasvérnyomás-betegség kezelésében is hasznos lehet.

Megfejthették, miért tűnt el a neandervölgyi ember

Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.

Emberek, akik mintha csak felmenőik klónjai lennének - Galéria

Kiderült, mitől függ, hogy merre csavarodik a csigaház

Egy új tanulmány szerint nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerű, ha egy éticsiga háza a megszokott jobb helyett bal felé csavarodik.

Ezért a növények a legügyesebb zöld vadászok a bolygón

Körülbelül 70 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, egyes növények egyfajta genetikai rendellenesség miatt rovarevővé váltak. Egy most publikált tanulmány szerint a húsfogyasztás mögött egy evolúciós hajtóerő állhat, amely során a növény „újratervezte" a leveleket és a gyökérzetét – írja a LiveScience.

Megvizsgálták a titokzatos nép DNS-ét, érdekes dolgok derültek ki

Évszázadokon át folyamatosan érkeztek a kánaániták az ókori Közel-Keletről Levante déli részére - derül ki egy új DNS-elemzésből.

Meglepő kutatás: kiderült, hogy ettől lesz valakiből alkoholista

Egy genomvizsgálat kiderítette, hogy az alkoholizmusért 29 génállomány a felelős. Tehát úgy tűnik, háromszor több genetikai tényező van, mint ahogy eddig tudták, ami közrejátszhat a függőség kialakulásáért.

Ez a 29 gén teheti alkoholistává az embert

Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint.

Több gyermeket szülnek azok a nők, akikben ez a gén benne van

Azok a nők, akik a neandervölgyi ember egy bizonyos génváltozatát hordozzák, több gyereket hoznak világra - állapította meg egy német tanulmány.

Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk

A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.

Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Izmos szuperegereket hoztak létre egy génterápia segítségével

Rövid idő alatt jelentős izomtömeg-növekedést eredményezett egereknél egy génterápia, amely csökkentette továbbá az oszteoartritisz (degeneratív ízületi gyulladás) súlyosságát a rágcsálóknál és zsírban gazdag étrendjük ellenére is megóvta őket az elhízástól.

Gombagénektől kezdtek világítani a növények

Egy gombából származó gén segítségével világító növényeket hoztak létre, amelyek egész életükben fényt bocsátanak ki. Utcákat most még nem lehet velük megvilágítani, de a jövőben ez is valóra válhat; addig meg marad a tudományos érték és az esztétikai élmény.

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

Elkészült az emberi fehérjekapcsolatok legnagyobb térképe

Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe - számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Sikerült becsapni a koronavírust, ígéretes lehet egy gyógyszer

Egy új módszerrel sikeresen megtévesztették az új koronavírust a svéd Karloinska Intézet és a kanadai Brit Kolumbia Egyetem kutatói. A módszerrel a tüdőbe, illetve a többi szervbe jutó vírusok számát csökkentenék le drasztikusan, így olyan emberek esetében lenne alkalmazható, akik még a betegség korai fázisában vannak. A kezelést egyelőre sejtkultúrákon és miniszerveken – organoidokon – próbálták ki, az eredményeket a Cell című tudományos folyóiratban közölték.

Ezek a génváltozatok befolyásolják a D-vitamin termelését

A bőrrel kapcsolatos genetikai változatok természetes fényszűrőt képesek előállítani az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói szerint, akik a D-vitaminnal kapcsolatos génváltozatokat tárták fel.

Feltérképezték a német juhászkutya teljes genomját

Feltérképezték a világ egyik legnépszerűbb kutyafajtájának, a németjuhásznak a teljes genomját.

Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...

Bámulatos: emberek, a legkülönlegesebb genetikával – galéria

Nézzétek meg a valaha született legérdekesebb külsővel rendelkező embereket.

Bámulatos: emberek, a legkülönlegesebb genetikával – galéria

Genetikailag stabil lehet az új koronavírus, és ez jó hír

A különböző országokból nyert vírusminták elemzése alapján az elmúlt időszakban több jelentés is azt találta, hogy a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus viszonylag ritkán mutálódik. Ez jó hír lehet a vakcina fejlesztése szempontjából, amely ha elkészül, akár hosszú évekig hatékony lehet.

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.

Szuperidős sejteket programoztak át őssejtekké

Tudósok először programozták át egy szuperidős sejtjeit indukált pluripotens őssejtették; a tudományos előrelépés lehetővé teszi, hogy tanulmányozzák, miért élnek ilyen hosszú ideig egészségesen a 110 év fölötti emberek.

Két különböző vírus egyesülése teremthette az új koronavírust

Két különböző vírus egyesíthette a genetikai anyagát, így jöhetett létre az egész világot letaroló új koronavírus – írja a The Conversation magazin cikkében Alexandre Hassanin biológus.

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust

Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.

Majdnem megállt a szíve attól, amit a dínókoponyában látott

DNS-re emlékeztető struktúrákat találtak egy 75 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott koponyájában.

A vörös pandák valójában nem egy, hanem két fajba tartoznak

Genetikai vizsgálattal kínai kutatók bebizonyították, hogy a veszélyeztetett vörös pandák valójában nem egy, hanem két külön fajt alkotnak.

Az utolsó mamutok szaglása és szaporodása is károsodott

Genetikai hibáktól szenvedtek az utolsó gyapjas mamutok a jeges-tengeri Vrangel-szigeten egy új kutatás szerint.

Nem a szülők génjein múlik, milyen nemű lesz a gyerek

Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

Ismeretlen emberelőd génjei rejtőznek a nyugat-afrikaiakban

Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint.

Magyarázatot keresnek a szuperkolóniák jelenségére

Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére.

Feltűnt egy vírus, amihez nincs fogható a Földön

A Yara-vírus genetikai állománya annyira egyedülálló, hogy az a kutatókat is meglepte.

Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit a kutatók szerint

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett - állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai.

Ijesztően hasonlít a koronavírus egy korábban pusztító kórokozóra

A Kínában fertőző koronavírus két szempontból is rendkívül emlékeztet a SARS-ra. Egyrészt genetikai állományuk közel 80 százalékban egyezik, másrészt mindkettő denevérekből ugrott át emberre – derítette ki két kutatás, amik a Nature magazinban jelentek meg. Az információ lényegesen befolyásolhatja a terápiák kifejlesztésének irányát.

Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében

Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.

Több mint száz génhez köti az autizmust az eddigi legnagyobb kutatás

Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában - állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.

Egy féreg lehet az „örök élet” kulcsa

Első ránézésre nem sok hasonlóságot látunk a Caenorhabditis elegans és az emberek között. Ez a fonálféreg nagyjából 1 milliméteresre nő, és a talajban, főként rothadó növények közt él. De ha a genetikai jellemzőit tekintjük, akkor ez a parányi féreg segíthet a tudósoknak az emberiség egyik legnagyobb kihívásának, az öregedésnek a legyőzésében.

Hosszabb életet ígér az alacsonyabb zsírtartalmú tej

A sovány vagy 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő, mint a 2 százalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké - derült ki egy új tanulmányból.

Hőforrásokban dőlhetett el a földi élet sorsa

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkező fejlett élőlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.

Magyar tőkével jött létre Skandinávia egyik leginnovatívabb genetikai laboratóriuma

​A 2019-es párizsi COGI (Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility ) világkonferencián önálló tudományos szekcióban számoltak be az Reprocare Genetics Scandinavia (RGS) szakemberei az innovatív technológiákról és lehetőségekről, amelyek a genetikai laboratórium működésében rejlenek.

Súly, magasság, intelligencia: A kutatók kiderítették, melyik szülődtől mit örökölsz

Azt eddig is tudtuk, hogy a gyermekek rengeteg dolgot örökölnek a szüleiktől, de vajon azt tudod, kinek köszönheted fogsorod, intelligenciád, vagy hajszíned? 

Semmi keresnivalója az életnek ott, ahol a démoni féreg lakik

Másfél kilométerrel a felszín alatt, egy aranybánya kőzetében éldegél az ördögféreg névre keresztelt extrém élőlény. Bármilyen más soksejtű létforma perceken belül halálát lelné a helyi viszonyok közt, ez a parányi fonalféreg viszont itt virul.

Így segíthetnek a téli álmot alvó állatok az elhízás leküzdésében

A Utah Egészségügyi Egyetem munkatársai most publikált tanulmányukban összesen 364 olyan genetikai elemről számoltak be, amelyek részt vehetnek az elhízás szabályozásában. Utóbbi ugyanis milliókat sújt világszerte. Új kutatásukban a téli álmot alvó állatokat vizsgálták, hogy új alternatívákat találjanak az elhízás- és anyagcsere-rendellenességek kezelésére.

Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.

Ha csapatban támadnak, nincs sok esély a gyógyulásra

A húsevő baktériumok néha csapatban támadnak, és ilyenkor veszedelmesebbek, mint egyedül. A többféle törzs által okozott kevert fertőzések gyors lefolyásúak és ellenállnak a kezelésnek.

Genetikai változások segítik az alkalmazkodást a melegedő éghajlathoz

Genetikai változások révén alkalmazkodnak a vadállatok a melegedő éghajlathoz - állapították meg skót, angol és ausztrál kutatók, akik a skóciai Rum-sziget gímszarvasait tanulmányozták.

Ostromolják a genetikai adatbázisokat a rendőrségek

Korlátlan hozzáférést kaptak az egyikhez az orlandói nyomozók.

Genetikai ollóval kezelnek daganatos betegeken az Egyesült Államokban

Először alkalmazták a CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban, a genetikai olló biztonságosnak tűnik a három érintett beteg esetében, de túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e túlélési esélyüket - közölték szerdán a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.

Íme, a 21. század továbbfejlesztett, legízletesebb görögdinnyéje

Egy új kutatás megnyitotta az utat egy úgymond „továbbfejlesztett" görögdinnye felé. Ennek érdekében a genetikusok megvizsgálták hét fajájának genomját és létrehoztak egy különleges adatbázist, amely segítségével minden eddiginél ízletesebb és húsosabb, ám a kártevőknek és változékony időjárási változásoknak is ellenálló gyümölcs kerülhet az asztalra.

Ezért képes valaki ötórányi alvással is beérni

Vannak szerencsés emberek, akik 4-6 órányi alvással is kipihentnek érzik magukat. Az utóbbi évtizedben kiderült, hogy a természetes rövid alvás örökletes, és az ehhez hozzájáruló gének ismerete segíthet az alvászavarok kezelésében.

Pápai Joci szerint csak a genetikának köszönheti izmos testét

Pápai Joci elárulta, izmait nem a rendszeres edzésnek, hanem a genetikának köszönheti.

Cukormentes kólától esett kómába egy kétgyermekes anya

Egy brit nő kis híján meghalt, miután cukormentes kólát ivott egy bárban – írja a Medical Daily egészségügyi portál. A problémát az okozta, hogy az ital egyik összetevője allergiás reakciót váltott ki az asszony szervezetéből.

Érzékeny információkat árul el rólunk a szennyvíz

Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói.