genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az ember, akin nem fog az idő - Az örök fiatalság génjét hordozza?
Bizonyára mindenki kívánta már valaha azt, hogy bárcsak meg tudná állítani az időt. Brook Greenberg ezt soha nem kérte, számára mégis megállt.
Szuperhős: Az Ember
Ez a lebilincselő, és izgalmas dokumentumfilm-sorozat, azt bizonyítja be, hogy az emberi test végtelen rejtelmeket hordoz, és nagyon sok munka kell még a teljes kiismeréséhez, ha egyáltalán valaha sikerül... Zsenik, óriások, törpék, legnagyobb gyerekek, legerősebb emberek - velük mind találkozhatunk ebben a sorozatban.
- címkék:
- genetika
- zseni
- Szuperhős: az ember
- Címkefelhő »
Az eddigi legfontosabb felfedezés a gének és az étrend kapcsolatáról
Az elterjedt vélekedés szerint a családunk, a génjeink, illetve ezek hatásai olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. A McMaster Egyetem és a McGill Egyetem kutatóinak új eredményei azt mutatják, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló.
Szuperhős: az ember
Nincs két egyforma ember. És vannak olyanok, akiknek különleges képességeik vannak. Még az is lehet, hogy valóban léteznek Szupermenek és Pókemberek?
Újabb bizonyítékot találtak arra, hogy nem állt le az emberi evolúció
Az emberek a Föld valamennyi élőlényéhez hasonlóan ki vannak téve az evolúciós nyomásnak. Bár életmódunk már jelentősen különbözik az emberősökétől, egy új kanadai kutatás is bizonyítja, hogy folyamatosan változunk a környezet hatására.
Száznál is több életév van génjeinkbe írva
Magyar kutatóknak is köszönhető új eredmények romba döntötték az öregedésbiológia genetikai alapjait: kiderült, hogy nem a hosszú élet és az örök fiatalság génjeként is emlegetett gén hosszabbítja meg az élettartamot, máshol kell keresni ennek okait. A génjeinkben rejlő potenciál egyébként meglepően hosszú élettartammal kecsegtet, az ember várható élettartama jóval száz év feletti lesz.
Ausztrália őslakosai hagyták el elsőként Afrikát
Ausztrália őslakosai a legrégebbi Afrikán kívüli népcsoport génvizsgálatok szerint, vagyis elődeik korábban hagyták el a kontinenst, mint minden más ma élő embercsoport ősei.
Megváltoztatott génekkel támad az első gyilkos szúnyoghadsereg
A genetikailag módosított állatok felhasználásának egyik legújabb és a kutatók számára legígéretesebb területe a kártevő vagy betegséget okozó állatok, elsősorban rovarok visszaszorítása. Már szabadon engedték az első gyilkos szúnyogokat, melyek megváltozott génjeik miatt utódaik fiatalkori pusztulását okozzák.
Majom-ember hibrid és méregtesztelés embereken: teljesen etikátlan kísérletek
Már Hérodotosz említi azt a fejedelmet, aki egy újszülöttet elválasztatott az anyjától, és teljes elszigeteltségben, néma rabszolgákkal neveltetett fel, hogy megnézze: milyen nyelven fog a gyermek megszólalni. Azt feltételezte ugyanis, hogy így meg lehet majd állapítani, mi az emberiség ősnyelve. Az etikátlan kísérletek csábítása ősrégi, és a technológia egyre többet engedne meg.
Újabb kínai intézet regionális központját telepítik Budapestre
Magyarországnak elhelyezkedésénél fogva nagy lehetősége van arra, hogy a kínai állam számára hídfőállás legyen más európai államok felé - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Kedden aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében a Pekingi Genetikai Intézet Budapesten hozza létre közép-európai központját.
Hősnek születtek
A "Hősnek születtek" olyan hihetetlen, de megtörtént eseteket mutat be, amikor hétköznapi emberek az életüket kockáztatták mások megmentéséért, és egy katasztrófába torkolló mindennapi szituációban szuperhősökké váltak.Hősnek születtek
- címkék:
- genetika
- hős
- veszély
- Hősnek születtek
- Címkefelhő »
Saját neméhez vonzódik a gyerek? Így kezeld a helyzetet
A szülői félelmek egyike, hogy egy nap egy vallomás keretén belül a gyerek közli: a saját neméhez vonzódik.
Az oroszlánok a fehéreket közösítik ki
Egy kolumbiai cirkusznak furcsa kis lakója érkezett. A bébioroszlán nem albínó, csak a bundája nem olyan sárga, mint fajtársaié. Nagyon ritkán születnek ilyen oroszlánok, így a többi nagymacska is furcsán néz rá, ezért különös figyelmet igényel az egyelőre még picike ragadozó.
- címkék:
- Kolumbia
- cirkusz
- genetika
- oroszlán
- Címkefelhő »
Nagy hatékonyságú tbc elleni vakcinát fejlesztettek ki
Olyan tuberkulózis elleni vakcinát fejlesztettek ki amerikai kutatók vasárnapi bejelentése szerint, amely egérkísérletekben a korábbi vakcináknál hatékonyabb védelmet nyújtott az állatoknak a betegséggel szemben.
Betegsége miatt volt csodaszép Audrey Hepburn?
Audrey Hepburn, az Álom luxuskivitelben ikonikus sztárja törékeny testalkatáról volt híres. Tündéri szépsége azonban valójában egy életen át tartó betegeskedést palástolt, ami 63 évesen bekövetkezett halálához vezetett.
Csupán örökölt génjeinktől függ az egészségünk?
Az egészség a legfontosabb dolog. Nem is csoda hogy mindenki azt igyekszik megtudni, hogy hogyan is őrizhetné meg azt. A csapból is az folyik, hogy ezt ne egyél, így ne éld, de közben lehet, hogy teljességgel tehetetlenek vagyunk, mert az egészség és betegség már a génjeinkbe van kódolva?
Kiderült, mitől torzulnak el az elefántemberek
Megtalálták a génmutációt, amely az elefántemberek deformációit okozó Próteusz-szindróma kialakulásáért felelős. A betegség különlegessége, hogy a testen nem mindenhol jelentkezik, csak ott, ahova a fejlődés során a mutáns gének kerültek.
Régóta járkálnak köztünk kimérák
Létrehozhatók-e olyan majmok, amelyek agyát emberi idegsejtek építik fel? Vajon egy ilyen állat úgy gondolkodna, mint egy ember? Megtermékenyíthető-e emberi petesejt egy állat szervezetében? Kialakíthatók-e emberszerű tulajdonságok állatokon? A kimérákkal kapcsolatos kísérletek súlyos etikai problémákat vetnek fel.
Visszaemlékeznek a gyökereikre a fák
Orvosi kutatások szerint még a pontosan ugyanolyan génállománnyal rendelkező egypetéjű ikreknek is eltérőek az esélyeik a megbetegedésre, mert ebben közrejátszik az is, hogy milyen hatások érik őket életük folyamán. A nyárfák esetében is hasonló folyamatokra találtak bizonyítékot kanadai biológusok.
Nyálból meghatározható az ember életkora
Egy új teszt segítségével meglehetősen pontosan meghatározható egy személy életkora egy kevés nyálmintából. A DNS öregedéssel összefüggő változásait vizsgáló módszer nagy segítséget nyújthat a rendőrségi helyszínelőknek a bűnöző életkorának behatárolásában.
- címkék:
- DNS
- genetika
- életkor
- Címkefelhő »
Csak a testem más
Az emberi lény csodálatos. Annyira különbözőek vagyunk, mégis annyira egyformák. Azért persze vannak, akik kilógnak a sorból. Ebben a sorozatban pont velük foglalkozunk. Legyen az a különleges magasság, vagy az extrém kiterjedés, furcsa fejforma, vagy összenőtt lábak, megnézzük, hogy hol ment porszem a genetika gépezetébe.
Kitől örököltem mindezt?
Örökölted anyukád orrát? Pont olyanok az ujjaid, mint a nagypapádnak? Vagy a hangod alapján mindig a nagynénéddel kevernek össze téged? Esetleg pont olyan kedves vagy, mint a postás?
Mindentudás 2.0: génjeink és a környezet viszonyáról ma a tévében
Rengeteg az olyan új információ a biológiában, amelyek egyelőre nem szerepelnek a tankönyvekben, pedig fontosak lennének a diákoknak ahhoz, hogy véleményt tudjanak formálni számos, őket is rövidesen érintő kérdésben. Néhány példa: genetikailag módosított élőlények, őssejtterápiák, a genetikai információ védelme. Az anyag szerkesztőjét, Falus András professzort ma láthatjuk a Mindentudás Egyetemén a televízióban.
Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat
A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Pfeiffer-szindróma - amikor a testünk az ellenségünk
Bár a Pfeiffer-szindrómás személyek egy súlyos genetikai rendellenesség áldozatai, ennek a betegségnek nemcsak fizikai, de komoly pszichés vonatkozásai is vannak az érintettekre nézve. De milyen lelki problémákkal szembesülnek, és hogyan vészelik át ép pszichével ezt az élethelyzetet a saját testükbe zárt betegek?
- címkék:
- egészség
- betegség
- genetika
- lélek
- Címkefelhő »
Válságban a szibériai tigrisek
A szibériai tigrisek helyzete több szempontból is aggályos: nem elég, hogy alig ötszáz példányuk él a vadonban, ráadásul a kutatók szerint egy 20. század első felében történt nagy állománycsökkenés hatására a génállományuk is jelentősen leromlott.
Apró változások sorozata tett minket emberré
A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.
Egyetlen különleges gén irányíthatja az új fajok keletkezését
Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot az utóbbi időben, amely arra utal, hogy a fajképződésben központi szerepet játszhat egy titokzatos gén is. A sterilitással összefüggő, nyilvánvalóan evolúciós szereppel bíró Prdm9 gén az állatvilág egyik leggyorsabban fejlődő génje.
Emberi gént találtak a tripper örökítőanyagában
Egészen mostanáig egyetlen olyan példát sem ismertek, amikor egy baktérium közvetlenül az ember genetikai állományából jutott volna örökítőanyaghoz. A tripper bakteriális kórokozójáról most azonban sikerült bizonyítani, hogy emberi eredetű DNS-darab található a genomjában.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.
3 évesen eldől a sorsunk? Gyerekkori vizsgálatok
Megtudni gyerekkorban, hogy milyen betegségekre számíthatunk felnőttként: áldás vagy átok? Sok betegséget lehet előre jelezni, de nem biztos, hogy olyan jó tudni, hogy 80 éves korunkban milyen súlyos betegségben fogunk szenvedni.
- címkék:
- egészség
- előrejelzés
- genetika
- gyerek
- MRI
- Címkefelhő »
Mindentudás Egyeteme 2.0: előadás génekről és környezetről pénteken
Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében: erről a mindenkit érintő témáról beszél Falus András immunológus a Mindentudás Egyetemén pénteken.
A magyar megoldás a legjobb eddig az élet meghatározására
A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.
6 kilós óriáscsecsemők: normális?
A közel hatkilós súllyal rendelkező babákat több hónaposnak gondolnánk, pedig ez nem minden esetben van így. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ekkora vagy még nagyobb súllyal jönnek világra csecsemők. Vajon mi az oka a hatalmas súlynak? A genetika játszik szerepet, vagy betegségről van szó? A Life Magazinból kiderül.
- címkék:
- újszülött
- genetika
- születési súly
- Címkefelhő »
Zsenik betegsége: a diszlexia
Agatha Christie, Albert Einstein, Walt Disney és Pablo Picasso. Egy dolog egészen biztosan közös ebben a négy, saját hivatásában egyedülállóan zseniális emberben: mindannyian diszlexiások voltak. Szándékosan nem a betegség szót használjuk, hiszen a diszlexia nem fogyatékosság, hanem egy olyan részképességzavar, amikor a nehezünkre esik a betűk felismerése, de gyakran az olvasott szöveg megértése is.
Az egyiknek illat, a másiknak bűz
Mindenki egyéni szaglással rendelkezik, és szinte minden szagot másmilyennek ítélünk meg, derül ki néhány új kutatásból. Feltételezhető az is, hogy a szagokat tekintve mindannyian rendelkezünk egy vakfolttal, egy-egy szagot tehát csak alig vagy egyáltalán nem vagyunk képesek érzékelni.
Nagy Zsolt - genetikus
Véleménye szerint a géntérképezés tudománya ma már nemcsak a gyermekvállalást segíti, hanem fontos eleme az egyénre szabott egészségmegőrzésnek is.
- címkék:
- genetika
- Nagy Zsolt
- szakértő
- genetikus
- Címkefelhő »
Meddig ihatunk még jó borokat?
Ezer borminta alapján határozták meg azokat a genetikai jellemzőket a szőlőfajtáknál, amelyek segítségével olcsón és gyorsan lehetne új, a betegségeknek is ellenálló változatokat létrehozni.
- címkék:
- genetika
- kórokozók
- bor
- szőlő
- Címkefelhő »
"Rossz nemet választottak nekem az orvosok" - videó egy interszexuális fiúról
Adele születésekor az orvosok azt mondták a szüleinek, hogy fiú, ő azonban egész életében lánynak érezte magát. Most 28 évesen kiderült az igazság: Adele interszexuális.
Saját petesejtjeit ültetné egy asszony a terméketlen lányába
A kétéves, petefészek nélkül született Mackenzie Stephens ugyan még messze áll a családalapítás gondolatától, édesanyja mégis szeretne időben gondoskodni annak lehetőségéről, ezért felajánlotta, hogy fagyasszák le saját petesejtjeit, amit később a lánya méhébe ültethetnek majd.
Mitől függ, hogy gyerekünk menő vagy nem menő?
Mióta léteznek iskolák, mindig voltak és lesznek népszerű és kevésbé népszerű diákok. De míg korábban csak elvétve hallottunk arról, hogy a népszerűek terrorizálják nem menő társaikat, az elmúlt években egyre gyakoribb az ilyen hír. Vajon mitől lesz egy diák népszerű: elegendő, hogy jó géneket örökölt, vagy valami más is kell hozzá?
- címkék:
- genetika
- gyerek
- boldogság
- népszerűség
- Címkefelhő »
Egy helyett két elefántfaj él Afrikában
Mamut és masztodon DNS-ét is bevonták abba a genetikai vizsgálatba, amely alátámasztotta a kutatók feltételezését, hogy valójában két elkülönült elefántfaj él Afrikában, a kisebb erdei és a nagyobb szavannai elefánt.
Hogyan végzik a néhány napos embriók genetikai vizsgálatát?
Előfordul, hogy a szülőknek azért nem lehet gyerekük, mert a pár egyik tagja valamilyen öröklött rendellenességet hordoz. Ilyenkor gyakori a spontán vetélés, illetve a szülők nem szeretnék, hogy gyerekük örököljön egy súlyos betegséget. Ekkor jöhet számításba a mesterséges megtermékenyítés és a néhány napos embriók beültetés előtti genetikai vizsgálata, amelyre már Magyarországon is van lehetőség.
Két apától származó egerek születtek
Olyan egerek létrehozásáról számolt be egy kutatócsoport, amelyeknek genetikai értelemben két apjuk van, anyjuk viszont nincsen. A hím és nőstény állatok kromoszómakészlete kizárólag hím egerekből származott, nőstények genetikai anyagát viszont nem tartalmazta.
Már az anyai vérből is vizsgálhatók a magzat génjei
Egy új tanulmány szerint a terhes nők egy most kifejlesztett technikával elkerülhetik azokat a kockázatokat, amelyek a genetikai betegségek kimutatására jelenleg alkalmazott születés előtti szűrőmódszerek velejárói. Az eljáráshoz mindössze kevés anyai vért kell levenni, amelyből vizsgálható a magzat genetikai állományát.
Eltérően reagálnak a sejtek a DNS-károsodásra
A Humán Genom Program során 30 000 emberi gén bázissorrendjét sikerült meghatározni, és mára ismertté váltak az egyes emberek közötti apró genetikai eltérések is. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy génjeink milyen kölcsönhatásokat alakítanak ki egymással, és mi zajlik le a sejtekben olyankor, amikor valami károsítja az örökítőanyagot. Egy élesztősejteken végzett új kutatásból kiderült, hogy egy mutációt előidéző vegyület minden sejtben máshogyan változtatja meg az anyagcsere-hálózat működését.
Szívrohamra hajlamosító genetikai eltérést fedeztek fel
A szív- és érrendszerben kialakuló vérrögök végzetes szívrohamhoz vezethetnek. Egy nemzetközi kutatócsoport most bejelentette, hogy áttörést értek el a vérrögképződésre hajlamosító genetikai tényezők azonosításában.
Népi praktikák helyett embriószűrés a vérzékenység ellen
A vérzékenységet hordozó anyák fiúgyermekei nagy eséllyel öröklik e ritka, de súlyos betegséget. Egy immár Magyarországon is elérhető eljárással megvalósítható, hogy mesterséges megtermékenyítés után csak egészséges embriót ültessenek be az anyaméhbe. Ennek egyik nagy előnye, hogy a nők nincsenek kitéve egy esetleges későbbi abortusz testi-lelki megterhelésének.
"Testünk olvas a gondolatainkban" - Hét meglepő tény, ami befolyásolja az agyunkat
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy genetikai örökségünk sorsszerű. Fogantatáskor megkapjuk a csomagot a szüleinktől a kopaszságra, testmagasságra, betegségre vagy bármire, és ki vagyunk téve a nekünk jutott DNS kényének-kedvének. Valójában azonban génjeinket egész életünkben befolyásolja az, amit teszünk, és az, amit gondolunk, érzünk és hiszünk.
- címkék:
- agykutatás
- stressz
- genetika
- Címkefelhő »
Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.
Sokan leszoknak a cigiről egy új tüdőrákteszt után
A dohányosok jelentős része abbahagyta a dohányzást, miután egy tavaly kifejlesztett, egyelőre csak külföldön kapható genetikai teszttel megvizsgálták náluk a tüdőrákra való hajlamot. A kutatók az Amerikai Rákkutató Társaság éves konferenciáján ismertették az eredményeket.
Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?
A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.
Embriószelekcióval szűrték ki az emlőrákkockázatot növelő hibás génváltozatot
Megszületett a világ egyik első olyan lánycsecsemője, akinél a beültetés előtti genetikai vizsgálat segítségével zárták ki az öröklődő emlőrák kockázatát nagyban megnövelő egyik génváltozat jelenlétét. Számíthatunk-e a közeljövőben az eljárás szélesebb körben történő elterjedésére? Milyen esetekben tarthatjuk etikusnak a beültetett genetikai vizsgálatok alkalmazását?
Súlyos szívbetegség kockázatával járó gént fedeztek fel
Német kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan gént, amely majdnem 50 százalékkal megnöveli egy szívizombetegség kialakulásának kockázatát. A betegség elsősorban férfiakat érint.
Magzati genetikai tesztek: új lehetőségek és veszélyek
Olyan módszert sikerült kifejleszteni, amellyel lehetséges a magzati kromoszóma-rendellenességekből az eddigieknél jóval többet kimutatni. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy nem túl korai-e még az új módszer bevezetése.
Már itthon is végzik néhány napos embriók genetikai vizsgálatát
Már Magyarországon is végeznek genetikai vizsgálatokat néhány napos embriókon. A beavatkozást olyan szülők kérhetik, akiknek családjában öröklődő betegség, például vérzékenység fordul elő, és akik mesterséges megtermékenyítései eljárásban vesznek részt. Az embriók ilyen módon történő szelekciója alapvető etikai kérdéseket is felvet.
Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában
Ozzy Osbourne lett az első rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról.
Rákszűrés lombikbébiken
Az Egyesült Királyságban ezentúl lehetőség nyílik arra, hogy a lombikbébi programok során azonosítsák azokat az embriókat, amelyek a vastagbélrákok egy csoportjáért felelős hibás génváltozatot hordozzák. Az új módszer alkalmazása morális kérdéseket is felvet.
Csak most kezdődik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.
A PGD-vel kapcsolatos új európai irányelvek
Az emberi szaporodással és embriológiával foglalkozó európai szervezet négy új irányelvet dolgozott ki a preimplantációs genetikai diagnosztikával (PGD) kapcsolatban. Ezek közül az első a PGD-t végző központokkal kapcsolatos, a többi pedig a módszereket érinti.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
Mérföldkő az öröklődő betegségek vizsgálatában
Először fordul elő, hogy lombikbébik beültetés előtti genetikai vizsgálatát egy nem gyógyíthatatlan betegségre fogják elvégezni. A kritikusok attól tartanak, hogy a jövőben szűrni és válogatni lehet az embriókat más testi, szellemi vagy egyéb adottságaik alapján is.
Mitől függ a magasságunk?
Azt, hogy valaki magas, vagy alacsony, nem csupán egyféle gén határozza meg. Több száz gén összehangolt működése felelős magasságunkért - állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- genetika
- testmagasság
- Címkefelhő »
Valóban 800 évig élhetünk?
A Dél-Kalifornai Egyetem kutatói élesztőgombákon végzett genetikai kísérletek során a gombák élettartamát egy hétről hetven napra tudták kitolni, mégpedig úgy, hogy a gombák génjei közül két alkotóelemet távolítottak el. Eszerint a génmódosított gombák tízszer annyi ideig maradtak életképesek, mint azok, amelyek génkészletéhez nem nyúltak hozzá. Vajon a dél-kaliforniai kutató, Valter Longo rálelt az örök élet titkára?
- címkék:
- genetika
- hosszú élet
- Címkefelhő »
Közös őstől származnak a kékszeműek
Egy kutatás szerint a kék szemű emberek egyetlen közös őstől származnak. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak sikerült felderíteniük egy, a kék szem kialakulásához vezető genetikai mutációt. A mutáció körülbelül 6-10 ezer évvel ezelőtt következett be. Ezt megelőzően nem voltak kékszeműek.
- címkék:
- szem
- genetika
- Címkefelhő »
Vérből kimutatható a súlyos trauma
A holokauszt olyan bűntett, amely sosem merül feledésbe. Annak ellenére, hogy a túlélők sora évről-évre megfogyatkozik, a történelem e sötét korszakának hatása tovább érződik. Ráadásul nem csak maguk az áldozatok érzik a hatását, hanem gyerekeik is.
- címkék:
- holokauszt
- stressz
- genetika
- vér
- trauma
- Címkefelhő »
Megehetjük-e a klónozott állatokat?
Klónozott szarvasmarha utódainak húsa került brit élelmiszerboltok polcaira a közelmúltban. Van-e okunk bármilyen aggodalomra, ha klónozott állatok húsából fogyasztunk? Egyáltalán miért klónoznak állatokat? Dinnyés András biológus, a Szent István Egyetem szakértője szerint az igazi probléma a klónozási eljárásnak az állati jólétre gyakorolt negatív hatása.
Az ember még nem érte el élettartama végső határát
A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak győződve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerű halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nő tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.
Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája
Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának első, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentősen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.
Hófehér gyermeke született egy fekete párnak
Hófehér bőrű, szőke, kékszemű újszülöttel térhetett haza a kórházból a minap egy londoni család. A keddi brit sajtó által nagy terjedelemben ismertetett esemény különleges mivoltát az adja, hogy a kislány édesapja és édesanyja egyaránt fekete bőrű, és nem tudnak arról, hogy felmenőik között lett volna fehér.
- címkék:
- terhesség
- genetika
- Címkefelhő »
A hosszú élet génváltozatai legyűrik a betegségeket
A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva először sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínűsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idősebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.
- címkék:
- DNS
- genetika
- öregedés
- genom
- életkor
- orvostudomány
- Címkefelhő »
A boltokba kerülhet az első genetikailag módosított állat az USA-ban
A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlődik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét.
Az eddigi legnagyobb genetikai kutatás 12 új gént talált a diabétesz hátterében
A 2-es típusú cukorbetegség hátterét felderíteni kívánó eddigi legnagyobb genetikai kutatásban 12 új gént találtak, amelyek fontos információkat hordozhatnak a krónikus betegség kialakulására vonatkozóan.
- címkék:
- genetika
- kutatás
- diabétesz
- Címkefelhő »
Tízezer beteg génvizsgálata adhat betekintést a szívbetegségek kialakulásába
Nagyszabású vizsgálat indult a szívbetegségek öröklött tényezőinek feltárásra, amely nagy lépés lehet a személyre szabott gyógyászat felé. A vizsgálatot a londoni Imperial College kutatói vezetik, és összesen 10 000 betegnél elemzik majd az összes génváltozatot, emellett pedig részletes szívvizsgálatot is végeznek.
A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján
Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megőrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletről Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhető.
- címkék:
- genetika
- zsidóság
- genom
- genomelemzés
- Címkefelhő »
Nagyot lépett a genetika Darth Vadere: elkészült az első mesterségesen vezérelt sejt
Újabb áttörés történt a mesterséges sejtek létrehozása felé vezető úton: először állítottak elő olyan sejteket, amelyeket mesterségesen "összeszerelt" program irányít. A kívülről betöltött DNS képes volt beindítani és irányítani a sejtek működését, amit a kutatók a számítógépek bekapcsolásakor elinduló rendszerfolyamatokhoz hasonlítottak. Craig Venter, a kutatás vezetője, "a genetika Darth Vadere" eddig sem volt ismeretlen a nagyközönség számára, a mesterséges élőlények létrehozásáról azonban sokan úgy vélekednek, hogy a biológusok már "istent játszanak". Mire jók ezek a sejtek, és mi fog még kikerülni Venter laboratóriumából?
Genetikailag is alkalmazkodtak a nagy magassághoz a tibetiek
Amerikai és kínai kutatók két olyan génváltozatot is azonosítottak a tibetieknél, amelyek magyarázatot adhatnak a négyezer méter feletti magassághoz történő alkalmazkodásra. Az élettani folyamatok részleteiben ugyan még nem ismertek, de a tibeti lakosok egy része kevesebb oxigénkötő molekulával is hatékonyan hasznosítja a levegőt. Az Andokban élőknél ez éppen fordítva van: náluk több molekulára van szükség ahhoz, hogy elegendő oxigént kössenek meg a vörösvérsejtek.
Fény derült az I-es típusú diabétesz működésének genetikai titkára
Pontosan mi is a kapcsolat egyes öröklött génváltozatok és az 1-es típusú diabétesz között? A 40 éves rejtély újonnan feltárt molekuláris részletei választ adnak az 1-es típusú diabétesszel és más autoimmun kórképekkel kapcsolatos kérdésekre. Ennek eredményeképpen hatékonyabb kezelési módok jöhetnek létre.
Genetikai meglepetés: másodlagos kódot találtak a génekben
Svájci bioinformatikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan genetikai szubkódot, amely azt határozza meg, milyen gyorsan állítson elő a sejt egy adott fehérjét.
- címkék:
- genetika
- genom
- gén
- genetikai kód
- Címkefelhő »
Nem sajátíthatják ki a cégek a génjeinket
Egy a napokban meghozott amerikai bírósági döntés érvénytelenítette azokat a szabadalmakat, amelyek az öröklődő emlő- és petefészekrák kockázatát növelő génváltozatokat védték. Az ítélet komoly hatással lehet a két ráktípus genetikai szűrővizsgálatainak további fejlődésére, emellett érzékenyen érintheti azokat a biotechnológiai cégeket, amelyek működése génszabadalmakon alapul. A közeli jövőben végleg eldőlhet, hogy szabadalmi védelem alá helyezhetőek-e a szervezetünkben természetes módon létrejött molekulák.
Ötven olyan gént azonosítottak, amelyek elősegítik a mellrák kialakulását
Egy mellrákban elhunyt nőtől származó szövetminták teljes genetikai elemzésekor ötven olyan mutációra bukkantak amerikai kutatók, amelyek összefüggtek a tumor növekedésével, közülük húsz mutáció pedig az áttétek képződését segítette.
- címkék:
- genetika
- női egészség
- mellrák
- daganatok
- Címkefelhő »
A gének elárulják a dohányosok rákkockázatát
Olyan géncsoportot azonosítottak amerikai kutatók, amely különösen aktív a tüdőrákos pácienseknél még egészséges szöveteikben is, így megjósolható lehet e gének tesztelésével, hogy a dohányzók közül kiket fenyeget inkább a tüdőrák kialakulása.
- címkék:
- genetika
- dohányzás
- daganatok
- tüdőrák
- Címkefelhő »
Genetikai mutáció állhat a skizofrénia hátterében
A gének változása következtében megszakad a kommunikáció az agy két területe között, melyek a memóriáért felelősek, ez lehet az alapvető oka a skizofréniának - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé.
Csak most kezdődik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.
A vérbe fecskendezett miniatűr robotokkal végezhető a génterápia
Amerikai kutatók olyan aprócska nanorobotokat fejlesztettek ki, amelyek a véráramban utazva eljuthatnak a daganatokhoz és kikapcsolhatnak egy, a rákos sejtek működése szempontjából fontos gént.
Meglepő eredményt hozott az első családi genomelemzés
Amerikai kutatók első ízben elemezték egy család teljes genetikai állományát. Ennek alapján pontosan meghatározhatták az egyes szülők által az utódoknak továbbadott mutációk átlagos gyakoriságát. Azokat a helyeket is sikerült behatárolniuk, ahol a szülői kromoszómák információt cserélnek egymás közt, aminek révén a genetikai tulajdonságok új kombinációi jönnek létre a gyerekekben.
Félig tyúk a kakas
Fele részben tyúknak, fele részben kakasnak kinéző baromfik vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy teljesen másképp működhet a nem kialakulása a madarakban, mint az emlősökben.
Génteszt segíthet eldönteni, milyen diétát kövessünk
Az Amerikai Szív Társaság éves találkozóján ismertették azt a tanulmányt, amelyben genetikai teszttel állapították meg, hogy a túlsúlyos résztvevőket melyik diéta segíti a leginkább a fogyásban.
Hat gén befolyásolja a mellrák gyógyulását
Hatra sikerült leszűkítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak azoknak a géneknek a számát, amelyek hatással vannak arra, hogy a mellrákos pácienseknél működik-e egy kemoterápiás szer.
- címkék:
- genetika
- mellrák
- daganatok
- Címkefelhő »
Kiderült, miért lehet túlélni a szűznemzést
A szakemberek már az 1960-as évektől tudják, hogy a gyíkok egyes fajainak nincs szükségük hímekre a szaporodáshoz. Az viszont egészen mostanáig rejtély volt, hogyan tartják fönn ezek a fajok a túléléshez létfontosságú genetikai változatosságot.
- címkék:
- gyíkok
- genetika
- szaporodás
- szűznemzés
- Címkefelhő »
Gének és arcok: tesztelje most arcfelismerő képességét!
Egy- és kétpetéjű ikreket vizsgálva brit kutatók megállapították, hogy az emberek arcfelismerő képességét jelentős mértékben a genetikai adottságok határozzák meg. A kísérletben használt arcfelismerő tesztet ön is kipróbálhatja.
- címkék:
- genetika
- arcfelismerés
- ikrek
- gének
- Címkefelhő »
Felfedezték a korai öregedés egyik titkát
Olyan génváltozatra bukkantak brit és holland kutatók, amely megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggő betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz.
- címkék:
- genetika
- öregedés
- telomerák
- Címkefelhő »
'Az anya táplálkozása befolyásolja a magzat génjeit'
A nutrigenomika a táplálék génjeink műkődésére gyakorolt hatását vizsgálja. Gyermekcipőben járó tudományág, alig tíz éve születetett. Eredményei döbbenetesek, alapjaiban forgatják fel a táplálkozásról és a genetikáról szóló korábbi elméleteket. Dr. Fekete Sándor Györggyel, az Állatorvos-tudományi Kar professzorával arról beszélgettünk, hol áll ez a tudomány a világban, és hol tart nálunk?
- címkék:
- genetika
- táplálkozástudomány
- Címkefelhő »
A férfi mégsem "csupasz majom"
Egy amerikai kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a férfiak Y kromoszómája jobban különbözik a csimpánzétól, mint az emberi örökítőanyag többi része. A kutatók első ízben hasonlították össze a két faj kromoszómáinak "férfispecifikus" részét (MSY).
- címkék:
- genetika
- férfi egészség
- Címkefelhő »
Kiderült, mitől növény félig egy állat
Az USA és Kanada keleti partjainál élő zöld tengeri csigáról már korábban is ismert volt, hogy képes a fotoszintézist lehetővé tevő anyagokat "elvenni" egy algafajtól. Most azonban az is kiderült, hogy a levélre hasonlító meztelencsiga maga is képes előállítani a fotoszintézishez szükséges vegyületet, sőt ezt a tulajdonságát át is tudja örökíteni.
- címkék:
- állatok
- genetika
- tengeri csiga
- Címkefelhő »
Látványos mutáció segít a gyíkoknak
Új-Mexikó egyik vakítóan fehér sivatagában él két gyíkfaj, amelyek eredetileg sötétbarnás színűek. A sivatag világos homokján azonban ez a szín valóságos felhívás a portyázó ragadozók számára. A természetes kiválasztás folyamán a fehér sivatagban élő gyíkok világos színűvé váltak, egyetlen mutáció révén.
- címkék:
- evolúció
- fajképződés
- genetika
- mutáció
- Címkefelhő »
Miben halt meg Caravaggio?
Feltehetően a négy évszázada meghalt olasz barokk művész, Caravaggio csontjait emelték ki további vizsgálat céljából olasz tudósok Porto Ercole toscanai olasz kikötőváros temetőjének egyik sírkamrájából.
- címkék:
- genetika
- Címkefelhő »
Mitől él az ember tovább, mint a csimpánz?
Az emberrel szinte megegyező genetikai állomány ellenére a csimpánzok és más főemlősök gyakran alig érik meg az ötven éves kort.
Mexikóban egyre népszerűbb a hűtlenségi DNS-teszt
Már több laboratórium is kínál Mexikóban DNS-tesztet azoknak, akik kételkednek hitvesük hűségében.
- címkék:
- pszichológia
- genetika
- Címkefelhő »