Nagyhatalmi paktum szülte a demokráciát kivégző lopakodó diktatúrát

1948-at a rendszerváltozás előtti hivatalos történetírásban az eufemisztikus" fordulat éve" néven emlegették. A Magyar Kommunista Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt felülről levezényelt egyesülése valóban történelmi mérföldkőnek számít a második világháború utáni Magyarország történetében. A két párt egyesülésével, 1948. június 12-én száz százalékos kommunista dominancia mellett létrehozott Magyar Dolgozók Pártja, az 1945 utáni kérészéletű és gyenge polgári demokrácia végét, valamint a brutális elnyomáson alapuló Rákosi-rendszer sötét éveinek kezdetét szimbolizálta.

Száz éve született a legnépszerűbb amerikai elnök, John F. Kennedy

Minden idők egyik legnépszerűbb és legfiatalabb amerikai elnöke, a száz éve, 1917. május 29-én született John F. Kennedy az Egyesült Államok harmincötödik elnökeként 1961 és 1963 között volt a Fehér Ház lakója. A hidegháború egyik legnehezebb időszakában hivatalba lépett, rendkívül tehetséges és nagyreményű elnök 1963. november 22-én Dallasban egy máig nem teljesen tisztázott hátterű merénylet áldozatává vált.

Meghalt Sztálin egyik unokája, a legfiatalabból amerikai punk lett

Élete 76. évében rákbetegségben meghalt Alekszandr Burdonszkij orosz színházigazgató, Sztálin egyik unokája.

McCarthy keresztes hadjárata a kommunista „ötödik hadoszlop” ellen

1957. május 2-án halt meg Joseph Raymond McCarthy, a második világháború utáni amerikai kommunistaüldözés kirobbantója. Nevéből nem túl jó csengésű fogalom lett: a mccarthyzmus számtalan ember életét tette tönkre, művészek és tudósok karrierjét törte ketté. A hidegháború első éveiben tetőző politikai boszorkányüldözés történelmileg azonban nem csak amerikai sajátosság volt.

Gyilkos mezők: egymillió kivégzéssel az osztályellenség ellen

A 20. század mérhetetlenül sok áldozatot követelő kommunista diktatúráinak szomorú listáján talán a Pol Pot vezetésével 1976. március 20-án Kambodzsában hatalomra jutott vörös khmerek uralmát tekinthetjük az egyik leggroteszkebb rendszernek. A magát marxistának nevező és ideológiailag a maoizmushoz legközelebb álló polpotista irányzat négy évig tartó terrorja közel hárommillió ember kiirtásával és az ország kőkorszaki viszonyok közé züllesztésével ért véget. A rendszer első számú vezetője, Pol Pot, más kommunista diktátorokhoz, Sztálinhoz, Mao Ce-tunghoz vagy Kim Ir Szenhez hasonlóan ágyban, párnák között halt meg.

Egy sötét politikai gyilkosság elvarratlan szálai

1978. március 16-án döbbenetes hírt röpítettek világgá a hírközlő szervek; a 60-as, 70-es évek olasz belpolitikájának egyik legjelentősebb és legnagyobb formátumú politikusát, a többszörös kormányfői tisztséget viselő Aldo Morót, a Democrazia Cristiana, azaz a Kereszténydemokrata Párt nagy tekintélyű elnökét elrabolta a Vörös Brigádok nevű, szélsőbaloldali terrorszervezet. A kulisszák mögött zajló alkudozásokról szinte semmit sem tudott meg a közvélemény; a szélsőbaloldali terroristák „forradalmi törvényszéke" által kivégzett politikus halálának hírét azonban a politikai boszorkánykonyha számos prominense megkönnyebbüléssel fogadta.

Ketyegő időzített bomba a Barents-tenger mélyén

Az Európa felett észlelt, megnövekedett szintű radioaktivitás az elmúlt napok vezető hírei között szerepelt. A Bild magazin az észak-norvég területek légterében detektált nagyobb radioaktivitás lehetséges okai között azt az opciót is felvetette, hogy a nyugtalanító jelenség hátterében az 1989. április 7-én a Medve-szigettől délkeletre elsüllyedt K-278-as szovjet atom-tengeralattjáró reaktorszivárgása állhat. Annak ellenére, hogy ez a hipotézis erősen sántít, hiszen a közel két kilométer mélyen fekvő roncsból esetleg kiszabaduló radioaktív sugárzást elnyelné a tengervíz, a Komszomolec mégis potenciális fenyegetést jelent a Barents-teenger ...

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Most felmérheti, mennyire ismeri a repülés világát

A repülést méltán tekinthetjük a 20. századi technikatörténet egyik leglátványosabb és legsikeresebb fejezetének. Fél évszázad sem telt el a Wright fivérek 1903. decemberi első szárnypróbálgatásától a hangsebesség 1947 októberében megvalósult áttöréséig és az első kezdetleges, még biciklilánccal hajtott belső égésű repülőgépmotoroktól a második világháború végén a katonai repülésben már alkalmazott sugárhajtóművek kifejlesztéséig. A repülés a mindennapok részévé vált, az 1950-es évektől robbanásszerű fejlődésnek indult interkontinentális járatok összezsugorították a Földet, ma már pár óra alatt a világ legtávolabbi szegletébe is eljjuthatunk. ...

Opus Dei, bázisközösség és állambiztonsági hálózatok

XII. Pius pápa sokféleképpen üzent a külvilágtól vasfüggönnyel elzárt keleti blokk katolikusainak. De hogyan kapcsolódik az eseményekbe a Da Vinci-kód című, nagy sikerű filmből ismert Opus Dei? Milyen hasonlóságot fedezhetünk fel a szervezet és a Provida Mater kezdetű apostoli konstitúció között? Mások mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Bertalan Péter most megjelent könyve, Az Opus Deitől a Provida Materig, Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek címmel.

Hatvanhat emberrel végzett a titkos biofegyver

1979 áprilisában egy titokzatos biológiai fegyver elszabadult az egyik szovjet laborból. Az eredmény: 66 emberi áldozat és ismeretlen számú elhullott állat. Napjainkig rejtélynek számított, pontosan mi is okozta a pusztítást. Közel 40 év kellett ahhoz, hogy a gyilkos organizmust a tudósok leleplezzék.

Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye

Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.

Új hidegháború jöhet

Az MI6 volt vezetője szerint feszült éveknek nézünk elébe. Nagy baj lehet abból, hogy a Nyugat nem ismerte fel Oroszország megerősödését az elmúlt 15 évben.

Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!

Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.

Sztálin börtönbe akarta csukni, később Nobel-díjat kapott

Október 4-én lenne százéves Vitalij Lazarevics Ginzburg Nobel-díjas szovjet-orosz fizikus, a szovjet hidrogénbomba egyik atyja, a szupravezetés elméleti hátterének egyik tisztázója.

Hidegháborús techverseny eredménye az autokorrekt

Az Egyesült Államok hidegháborús technológiai törekvésének ma is sok eredményét használjuk – de kevesen gondolnák, hogy ezek közül az egyik pontosan az automatikus szövegkiegészítés, vagyis az autokorrekt. A módszer ősatyját egy kínaiul nem tudó feltaláló alkotta meg, aki mégis kínai nyelven működő számítógépet készített.

A hétágú-koronás Vaslady Churchill szellemében politizált

Nagy Britannia első női miniszterelnöke az angol történelmi panteon rendkívüli egyéniségei között foglal helyet. A nemzeti szuverenitás jegyében azt a klasszikus reálpolitikát folytatta, amit legfőbb példaképe Winston Churchill is; minden külpolitikai kérdésben elsődleges szemponttá téve a brit nemzeti érdekeket. Kérlelhetetlenül kemény céltudatossága miatt a szovjet sajtó ragasztotta rá a rendkívül találó Vaslady elnevezést.

Sohasem nősült meg az Európai Unió megálmodója

Német gyökerekkel rendelkező franciaként, Robert Schuman lett az egyik legfőbb szószólója a történelmi német-francia megbékélés ügyének, már közvetlenül a második világháború után. A tartós  béke és jólét zálogát a közös történelmi értékeken alapuló európai együtt cselekvésben látta.  Az európai integráció megálmodója százharminc éve, 1886. június 29-én született.

Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.

NATO-főtitkár: Nincs új hidegháború a szövetség és Oroszország között

Nincs új hidegháború és a NATO nem akar konfliktust Oroszországgal - mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtökön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után.

Az ENSZ-nek fontosabb volt a szovjet jóindulat, mint a magyar forradalom

Az ENSZ levéltárában és az amerikai Columbia Egyetemen májusban hozzáférhetővé vált dokumentumok megerősítik azt a korábbi feltételezést, amely szerint a világszervezet 1956-ban a magyar ügyben nem jeleskedett - mondta el az MTI-nek Nagy András történész, aki két héten át kutatott New Yorkban.

Hidegháborús félelmek szülték az Apolló-programot

John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok hivatalba lépett új elnöke ötvenöt éve, 1961. május 25-én jelentette be ország-világ előtt, hogy Amerika az évtized végéig embert küld a Holdra. A szenzációs bejelentés hátterében – szemben a hivatalos indokkal, a tudományos kutatás egyetemes jelentőségével – valójában a szovjet rakéta- és űrtechnika nem várt és az amerikai nemzetbiztonság számára különösen aggasztó sikerei álltak.

Máig sötét homály fedi a II. János Pál elleni merényletet

Harmincöt éve, 1981. május 13-án négy lövés dördült el a zsúfolásig megtelt vatikáni Szent Péter téren. A szokásos pápai audienciára érkező II. János Pál a második pisztolylövés után kísérői karjaiba hanyatlott. A merénylőt, a török állampolgárságú Mehmet Ali Agcát szinte azonnal leteperték a pápa testőrei. Annak ellenére, hogy harmincöt év telt el a merényletkísérlet óta, és időközben maga a szovjet rendszer is történelemmé vált, a lehetséges megbízók személyét mind a mai napig titokzatos homály fedi.

Sokan hiszik, hogy nem Gagarin volt az első

Armstrong soha sem járt a Holdon, filmstúdióban megrendezett átverés volt az egész, Gagarin előtt pedig már mások is feljutottak a kozmoszba, csak kudarcukat agyonhallgatták a szovjetek. Ezek a legismertebb, és vissza-visszatérő összeesküvés-elméletek az űrhajózás hőskorából, amelyben még ma is sokan hisznek.

Videón vall a britek leggyűlöltebb kémje

A BBC az NDK titkosszolgálatának, a Stasinak archívumában turkálva olyan videóra bukkant, amelyen a szinte soha nem hallott, híres-hírhedt szovjet kém, Kim Philby tart órát a keletnémet kémeknek. Philby a britek egyik leghíresebb árulója, több mint 30 évig dolgozott a szovjeteknek a brit titkosszolgálat fészkéből, az MI6-ből – és most el is mondja, hogyan csinálta.

Baljós árnyak a kémek hídján

Steven Spielberg közelmúltban bemutatott, Kémek hídja című mozifilmje megtörtént, valós eseményeken alapul. Amikor az 1950-es évek hidegháborús hisztériája éppen enyhülni kezdett volna, 1960 verőfényes májusának első napjait ismét egy rendkívüli incidens híre árnyékolta be. A Kreml május 7-én bejelentette, hogy a Szovjetunió légterében az ország szuverenitását súlyosan megsértő amerikai kémrepülőgépet lőtt le a honi légvédelem.

Kémek a sasfészekben: a rádiólaboratóriumtól a villamosszékig

A hidegháború korszakában komoly fordulópontot jelentett, amikor 1949-ben megtört az Egyesült Államok atommonopóliuma. A két egykori világháborús szövetséges, Amerika és a Szovjetunió között kibontakozó nukleáris fegyverkezési verseny és az új világháborúval fenyegető válsággóc, a koreai konfliktus 1950-es kirobbanása komoly fenyegetést jelentett az alig ötéves, törékenynek tűnő békére.

Hetven éve zuhant le a szimbolikus vasfüggöny

1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban, a Westminster College hallgatósága előtt hangzott el az egykori brit háborús miniszterelnök, Winston Churchill nagy hatású beszéde, amelyben a konzervatív politikus a második világháború szövetséges hatalmai között kialakult nagyhatalmi szembenállásra és különösen a sztálini Szovjetunió terjeszkedésének veszélyére hívta fel a figyelmet. 

Valódi hidegháborús kémsztorik itthonról

Magyarországon a hidegháború alatt a kémek nem a magyar kormánynak, hanem a szovjeteknek dolgoztak – nem csoda, hogy nagy részük nem volt túl lelkes, és nem szolgáltatott túlságosan fontos információkat orosz barátainknak. A kettősügynököket általában zsarolták, fenyegették, sokuk olyan gyorsan menekült az országból, amilyen gyorsan csak tudott, ha éppen nem börtönözték be az elfogatásuk után.

Fortélyos félelem irányított az atomrakéták árnyékában

Huszonöt éve, 1991. február 25-én világtörténelmi jelentőségű esemény színhelye volt a magyar főváros. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli budapesti ülésén, végleg sírba szállt a hidegháború egyik szimbóluma, a keleti blokk szovjet irányítás alatt állt katonai szervezete. 

Végzetesen kicsorbult a szovjet sarló Afganisztánban

Könnyű, komoly harcoktól mentes bevonulást terveztek a Kremlben, egy évtizedig tartó, felőrlő állóháború lett belőle. A súlyos ember- és anyagi veszteségeket okozó, meggondolatlan afganisztáni kaland komoly koporsószegnek bizonyult a roskadozó szovjetrendszer agóniájában. Az orosz birodalmi tudaton esett szégyenfolt csak lassan olvadt el; sovány vigasz lehet, hogy utóbb az amerikaiaknak sem sikerült a kezelhetetlen ország pacifikálása. Huszonhét éve, 1989. február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katona is Afganisztánt.

Félreérthették Oroszország második emberét

A német külügyminiszter szerint nem beszélt arról az orosz miniszterelnök, hogy hidegháború lenne. Az orosz külügyminisztérium szerint is csak annyit mondott, hogy gyorsan sodródunk egy új hidegháború felé.

Medvegyev új hidegháborúról beszélt

Új hidegháború kezdődött, és ezért a Nyugatot terheli a felelősség - hangoztatta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

Eddig titkos ufójegyzőkönyveket tett közzé a CIA

A világ egyik leghíresebb hírszerző szolgálatának is van humorérzéke; a szervezet levéltárában őrzött publikálatlan ufóészlelési jegyzőkönyveket a népszerű tévésorozat, az X-akták újraindításának alkalmából tették közzé. Az 1950-es évek elejéről származó tíz jegyzőkönyvet azzal a megjegyzéssel töltötték fel a CIA honlapjára, hogy abban mind az ufóhívők, mind a szkeptikusok találhatnak maguknak csemegét.

Szálasi a Führerre bízta volna, Kádár nem vehette át

A Szent Korona és a koronázási jelvények legújabb-kori hányattatott sorsára 1978. január 6-án került pont a Parlamentben megrendezett ünnepségen. Harminchárom évi távollét után Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke vette át a magyar történelem becses klenódiumait Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől.  A jeles eseményt hosszadalmas diplomáciai előkészítő munka előzte meg.

Megmentettek a szemétdombtól egy történelmi óceánjárót

A lelkes támogatóknak köszönhetően sikerült megmenteni a szemétdombtól Amerikában egy történelmi óceánjárót, legalábbis egyelőre.

Hetven éve ért véget a második világháború

Kereken hetven éve, 1945. szeptember 2-án Japán kapitulációjával ért véget a második világháború. A második világégés mind áldozatainak számát, mind pedig kegyetlenségét és földrajzi kiterjedtségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A világégés következményei a második világháború után kialakult új világrend képében – közvetett módon – még napjainkra is hatással van. 

Nem volt mindegy, hogy a fal melyik oldalán ébredtek a berliniek

A kelet-nyugati szembenállás, egyben Európa hidegháborús megosztottságának jelképét, a berlini falat, pontosabban azt a műszaki határzárat, amely több mint negyed évszázadra kettéosztotta Berlint, 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel, rajtaütésszerűen emelték. A fennállása alatt szinte folyamatosan továbbépített és erősített fal a kommunista elnyomás szimbólumává vált.

40 éve történt az első szovjet-amerikai közös űrrepülés

Lassan negyven éve, 1975. július 17-19-én a Szojuz-19 és az Apollo űrhajók összekapcsolásával végrehajtották az első szovjet-amerikai közös űrrepülést. Az addig egymással versengő két űrhatalom űrhajósainak kézfogása a kozmoszban az enyhülés egyik jelképe lett.

Halálosan ketyegő pokolgépek az óceán mélyén

Több tucatra tehető azoknak az 1950-60-as években eltűnt nukleáris fegyvereknek a száma, amelyek a hidegháború vészjósló relikviáiként kiszámíthatatlanul várakoznak odalent, a sötét óceáni mélységekben.

Sarló és Kalasnyikov

Hatvan éve írták alá a keleti kommunista blokk politikai-katonai szervezetét megalapító Varsói Szerződést. Noha a szervezet deklaráltan védelmi jellegű volt, mégis az akkori világ legnagyobb létszámú támadó haderejével rendelkezett. Képes összeállításunkban a szervezet  történetének egy-egy epizódját villantjuk fel.

A sarkaiból kifordult világ

1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...

Hidegháborús visszaszámlálás, avagy „a történelem vége”

30 éve, 1985. március 11-én választották a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává Mihail Sz. Gorbacsovot. A Politikai Bizottság alig 54 éves ambiciózus és befolyásos tagjából a Szovjetunió első emberévé lett Gorbacsov neve egy rövid, de a világtörténelem menetét alapvetően megváltoztató korszak szimbólumává lett. Reformkísérletei – szándékai ellenére – a Szovjetunió széthullásához és a majd fél évszázados jaltai rendszer megteremtette európai status quo felbomlásához vezettek. Gorbacsov neve elválaszthatatlanul összeforrt a hidegháború végével és az új világrend, a globalizáció kiteljesedésével. 

Kerry: Moszkva hazudik Ukrajnáról

Gorbacsov megvédi Putyint

Az Egyesült Államok kezdte az „új hidegháborút”, Vlagyimir Putyinnak pedig nincs választása, mint kiállni Oroszország érdekeiért – állítja az orosz elnök egyik legélesebb kritikusa, Mihail Gorbacsov.

Putyin új világháborút is kirobbanthat

Elhamarkodott lenne új hidegháborúról beszélni 2014-ben, azonban annyi bizonyosan látszik, hogy a korábbi, Egyesült Államok által dominált nemzetközi rendszer változóban van, aminek a következményeit lehetetlennek tűnik megjósolni.

A NATO katonái csak gyakorlatoznak az orosz határnál

56-os mártírok hozzátartozói tiltakoznak a Scorpions-koncert ellen

Az új alkotmánnyal ért véget Orbán húszéves harca

Szívek forradalmáról és húszéves kemény harcról beszélt a Bildnek Orbán Viktor a hidegháború végének 25. évfordulója alkalmából.

Üdvözöljük a második hidegháborúban! Vagy mégsem?

A berlini fal leomlása óta nem volt ilyen rossz az orosz–amerikai viszony, a nyugati országok egyre erősebb gazdasági szankciókat terveznek az oroszok ellen, Putyin pedig már a hidegháborút emlegeti. A háttérben azonban még mindig együtt dolgoznak azon, hogy kevesebb legyen az atomfegyver, és a világűrbe is együtt utaznak. Tényleg kitört a második hidegháború, vagy csak egy szokatlanul hosszú mosolyszünet következik?