genetika

címke rss

A pestis még mindig a régi

Archívum2016.06.13, 10:44

A mai és történelmi mintákból származó DNS-ek összehasonlítása kiderítette, hogy a pestisbaktérium "vérvonala" a XIV. századtól kezdve töretlen: a jelenkori megbetegedéseket is a fekete halál kórokozójának közvetlen leszármazottai okozzák.

Megerõsítették, hogy második információs réteg is van a DNS-ben

Archívum2016.06.09, 13:45

Holland elméleti fizikusok bebizonyították, hogy a genetikai információk mellett a DNS mechanikai sajátosságai is befolyásolják, kik vagyunk.

Engedélyezték az elsõ gyermekeknek fejlesztett génterápiát

Archívum2016.06.06, 15:07

Elsõ alkalommal engedélyezte az Európai Bizottság gyermekek számára kifejlesztett génterápiás eljárás forgalomba hozatalát. A Strimvelis nevû kezeléssel a súlyos kombinált immunhiányos betegségben (ADA-SCID) szenvedõkön segítenének.

Emberi szervekkel rendelkezõ sertéseket hoznak létre

Archívum2016.06.06, 12:11

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok.

Ezért nézel ki úgy, mint a saját öreganyád - Nem biztos, hogy csak a te hibád

Archívum2016.06.04, 11:56

Szakértõk szerint bizonyos génvariánsok magyarázatot nyújthatnak arra, hogy azonos korú emberek közül miért néznek ki egyesek fiatalabbnak, mint mások. Kiderült, hogy akik egy bizonyos gén variánsát hordozzák magukban, akár két évvel is öregebbnek látszódnak, mint azok, akikben ez a génvariáns nem található meg.

Hetvennégy génterületen is múlik az iskolai siker

Archívum2016.05.12, 15:58

Az iskolai teljesítménnyel összefüggõ 74 területet azonosította az emberi genomban egy nagy létszámú nemzetközi kutatás, melyet a Nature tudományos lap friss száma ismertet.

Hologramként léphetünk a halhatatlanság ösvényére

Archívum2016.05.11, 20:53

Az nem vitás, hogy az emberiség, mióta világ a világ, vágyik a halhatatlanságra. Leggyakrabban a vallások foglalkoznak ezzel a témával. Világképük szerint testünk ugyan nem örök életû, lelkünk viszont az. Mi történik viszont akkor, ha a tudomány lehetõvé teszi, hogy az idõk végezetéig élhessünk? Ez az alapkoncepciója a digitális halhatatlanságnak. 

Európa jégkorszaki lakóinak génjeit térképezték fel

Archívum2016.05.04, 11:53

Õsi emberi csontmaradványok DNS-ének vizsgálatával feltérképezték Európa jégkorszaki lakóinak génkészletét - számolt be róla a BBC.

Összeilletek a pároddal? A genetikátok elárulja

Archívum2016.05.03, 10:37

Egy kisebb vagyon ráfordításával könnyedén kiderítheted, hogy õ-e az a bizonyos nagy Õ.

"Mi voltunk az 1 a 374-bõl" - A magzati genetikai szûrõvizsgálatok fontossága

Archívum2016.05.01, 13:30

Majd egy éve már, hogy Sevcsik M. Anna és férje meghozta élete legnehezebb döntését. Anna ötödik gyermekét várta, amikor megtudta, hogy a baba súlyos beteg, Edwards-szindrómában szenved. Pokoli napokat kellett átélniük, végül meghozták a döntést, és elengedték a magzatot. Anna az utóbbi egy évben azért küzdött, hogy felhívja az emberek figyelmét a szûrõvizsgálatok fontosságára, és hogy ezeket a vizsgálatokat a lehetõ leghamarabb ingyenessé tegyék mindenki számára. 

Megvan, mi miatt tûnik idõsebbnek vagy fiatalabbnak az ember

Archívum2016.04.29, 11:22

Dán kutatók olyan génvariánsokat találtak, amelyek jelenléte miatt az emberek idõsebbnek vagy fiatalabbnak tûnnek a koruknál. A Current Biology folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint elõször találtak kapcsolatot az öregedés észlelése és egy bizonyos gén között.

Génterápiával forgatták vissza az idõ kerekét

Archívum2016.04.26, 15:03

Egy amerikai biotechnológiai cég vezetõje saját magán próbálta ki az öregedés hatásait visszafordító, általuk kifejlesztett kísérleti génterápiás eljárást. Az elsõ eredmények biztatóak: a kutatónõ fehérvérsejtjeit sikerült megfiatalítani.

Génjeinkbe van kódolva, mikor veszítjük el a szüzességünket

Archívum2016.04.19, 14:34

Nemcsak a családi háttér és a személyiség, hanem a gének is szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok mikor lépnek szexuális kapcsolatra.

A vegetáriánus étrend veszélyes lehet az egészségre

Archívum2016.04.16, 00:07

Egy Cornell Egyetem kutatói által jegyzett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a generációkon át vegetáriánus diétát folytató populációkban, mint például az indiai, olyan genetikai változások mentek végbe, amelyek jelentõsen megnövelték a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Leonardo da Vinci 35 rokonát azonosították

Archívum2016.04.15, 09:04

Összesen 35 rokonát találták meg az itáliai polihisztornak, Leonardo da Vincinek. Köztük van a híres rendezõ, Franco Zeffirelli is, akinek 1968-as Rómeó és Júlia-feldolgozása világhírûvé vált.

A genetikai szuperhõsök köztünk járnak

Archívum2016.04.12, 23:31

Egy új kutatás keretében több mint félmillió ember genetikai adatait elemezték. Több olyan személyt is találtak, akik valamilyen rejtélyes okból ellenállóak súlyos, gyermekkori betegségekkel szemben.

Teljesen eltûnt a Neander-völgyi ember Y-kromoszómája

Archívum2016.04.08, 12:01

Elõször elemezték részletesen egy Neander-völgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben.

A szélütésért és az elbutulásért felelõs géncsoportot fedeztek fel

Archívum2016.04.08, 09:51

Amerikai kutatók egy új géncsoportot fedeztek fel, amelynek tagjai felelõsek lehetnek a két leggyakrabban elõforduló és legsúlyosabb következményekkel járó neurológiai kórképért, a stroke-ért és az elbutulásért.

Legyõzhetõ a depresszió genetikai hajlama

Archívum2016.04.03, 12:25

A környezet és a megfelelõ terápia segíthet legyõzni a depresszió hátterében álló genetikai hajlamot - állapították meg patkánykísérletekkel amerikai kutatók.

Egy olasz halászfalu rejtheti a hosszú élet titkát

Archívum2016.04.02, 11:06

Egyre hosszabb az átlagos élettartam, ám a 100-ik születésnapját csak a népesség töredéke éri meg. Van azonban egy olasz falu, ahol ez nem kirívó – hogyan csinálják?

Diagnosztikai központot neveztek el Czeizel Endrérõl

Archívum2016.03.31, 13:58

Czeizel Endre gyermekei, hírességek és újságírók is jelen voltak azon a rendezvényen, amelyen az Egészségmegõrzési és Diagnosztikai Központ - tisztelegve a magyar genetikus szakmai hagyatéka elõtt - felvette a Czeizel Intézet nevet. A központ és a professzor munkássága a múltban is összefonódott: szakmai iránymutatása és szellemisége mindig is formálta a diagnosztikai központ célkitûzéseit és fejlõdését.

Lecsupaszított szintetikus baktériumot hoztak létre

Archívum2016.03.25, 16:51

A végletekig lecsupaszított, kevesebb mint 500 génnel mûködõ félig szintetikus baktériumot hoztak létre laboratóriumi körülmények között amerikai kutatók, még egy lépéssel közelebb kerülve annak megértéséhez, hogy melyek azok a genetikai feltételek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az élethez.

Több õsi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk

Archívum2016.03.22, 23:26

Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.

Már tudják, kikben élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei

Archívum2016.03.18, 14:24

Csak a csendes-óceáni szigetek lakóiban élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei, míg a Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a Neander-völgyi ember DNS-ének nagyjából 1,5-4 százalékát - állapította meg egy új tanulmány.

Elõször sikerült dinólábat növeszteni csirkeembrión

Archívum2016.03.16, 23:17

Chilei kutatóknak a világon elsõként sikerült a dinoszauruszokéhoz hasonló lábat növeszteniük csirkeembrión.

Újabb kihalt állatfajt akarnak feltámasztani

Archívum2016.03.08, 13:16

Dél-koreai kutatók a barlangi oroszlán klónozására készülnek. Ehhez azonban használható DNS-t kellene kinyerni az õsállatok szöveteibõl.

A genetikailag vékony emberek 5 titka

Archívum2016.03.02, 17:02

Habár sokat számít, de nem minden a genetika. Még a legvékonyabbaknak is van pár praktikájuk, amivel sokáig megõrizhetik kifogástalan alakjukat. Lássuk!

Érzem, megfulladok, ha fekszem: a Pompe-kór

Archívum2016.02.29, 15:19

Hallott már a Pompe-kórról? Sajnos az orvosok egy része sem. Pedig az izomsorvadással és légzési nehézségekkel járó, súlyos betegség kezelhetõ, ha idejében felismerik. A világon 8000-nél is több ritka betegség létezik, amelynek - éppen a ritkasága miatt - nagyon nehéz a diagnosztizálása, pedig a betegek számára életmentõ lehet a korai felismerés. Pompe-kórral például kevesebb, mint 20 pácienst diagnosztizáltak Magyarországon, a betegek valós száma azonban ennek többszöröse lehet.

Három állatkert a nagyvilágban, amelyeket neked is látnod kell

Archívum2016.04.23, 11:12

Amióta állatkertek léteznek, a szükségességük és létjogosultságuk megosztja az embereket. Vannak, akik természetellenesnek találják, hogy az élõhelyüktõl elszakítva, erõteljes korlátozások mellett, rácsok mögött tartsanak állatokat, mások – köztük komoly tudósok – azzal érvelnek, hogy ezek az intézmények hivatottak arra, hogy megmentsék a veszélyeztetett állatfajokat a kipusztulástól. Így vagy úgy: az állatkertekben való sétálás remek szabadidõs kikapcsolódást kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Íme, néhány nagyobb park a nagyvilágból.

Génmódosított baktériumokkal termeltetnek fájdalomcsillapítót

Archívum2016.02.25, 17:17

Hamarosan egy közönséges bélbaktériumot ajánlanak majd fájdalomcsillapítóként. Japán biomérnököknek sikerült úgy módosítaniuk az Escherichia coli génjeit, hogy a morfin egyik elõanyagát pumpálja ki, amelyet azután fájdalomcsillapítóvá lehet alakítani.

A vallásos hit öngyilkosságra hajlamosíthat

Archívum2016.02.23, 19:15

Évente közel 20 millióan próbálnak véget vetni az életüknek, s több mint egymillió embertársunk esetében ez sajnos, „sikerrel” is jár. Egy amerikai tudományos projekt igen meglepõ eredményre jutott, az öngyilkossági hajlamot vizsgálva.

A demens kutyák titka: magyarok kutatják az ebek öregedését

Archívum2016.02.19, 17:35

Hogyan öregednek a kutyák? Miért élnek hosszabb ideig a kisebb ebek, mint nagyobb fajtársaik? Meghosszabbítható kedvenceink élettartama? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat egy új magyar kutatási projekt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutyák egészséges öregedésével foglalkozik a következõ öt évben – ilyen komplex megközelítésre eddig még nem volt példa a négylábúak etológiai vizsgálatában. Összefoglalónkban a programban részt vevõ szakembereket kérdeztük.

Génmódosított banánt etetnének amerikai diákokkal

Archívum2016.02.19, 14:37

Egy tucatnyi diáknak fizetnének az Iowai Állami Egyetem kutatói azért, hogy egy sokak által vitatott tudományos kísérlet részeként génmódosított banánt fogyasszanak.

Testük kitakarításával hosszabbították meg az egerek életét

Archívum2016.02.05, 14:30

Egy új tanulmány kimutatta, hogy az egerek élettartamát meg lehet hosszabbítani, ha eltávolítják az osztódásra már nem képes elöregedett sejteket. Ezek felhalmozódása ugyanis idõskori egészségügyi problémákhoz vezet.

Új genetikai vizsgálat derített fényt a zokniszerû lények rejtélyére

Archívum2016.02.04, 14:15

Úgy tûnik végre megoldódott az eldobott lila zoknira emlékeztetõ mélytengeri lény rejtélye. Négy új faját azonosították a furcsa kinézetû állatcsoportnak. Kiderült, hogy õsiek és nem komplex felépítésû organizmusból alakultak ki

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók

Archívum2016.02.01, 14:20

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelsõ napjait kutatja - számolt be róla a BBC hírportálja.

Mitõl boldog egy ország?

Archívum2016.01.17, 09:18

A magukat legboldogabbnak tartó nemzetek polgárai sajátságos genetikai tényezõvel bírnak: DNS-ük nagyobb valószínûséggel tartalmaz egy jellegzetes allélt, amely az örömérzékelésben és a fájdalom csökkentésében játszik szerepet - állapították meg bolgár és hongkongi kutatók, akik genetikai és számos külsõ tényezõt vizsgáltak annak megismerésére, mi okozhatja a különbséget a nemzetek boldogságérzetében. 

Százmilliót követel magának Czeizel szeretõje

Archívum2016.01.05, 08:20

Nem követett el bûncselekményt Czeizel Endre szeretõje - állítja a nõ ügyvédje. Hajlandó lenne vallomást tenni, ha kihallgatnák. A házasságon kívül született gyermek anyja százmilliót szeretne látni az örökségbõl.

Azonos nemû párok is örökíthetik mindkét szülõ tulajdonságait

Archívum2015.12.21, 16:07

Egy új eljárás lehetõvé teszi, hogy az azonos nemû pároknak is lehessen mesterséges megtermékenyítéssel olyan utódjuk, aki mindkét szülõ genetikai anyagából örököl részeket.

Bizarr titkokat rejtegetnek a pókhálók

Archívum2015.11.29, 12:30

A pókhálók olyanok, mint a bûntények helyszínei: a rajtuk hagyott genetikai anyagok alapján azonosítani lehet a pókokat és áldozataikat – erre jutottak azok a kutatók, akik a hálókon hagyott DNS-mintákat vizsgálták.

Egy új géntérkép megmutatta a rák Achilles-sarkát

Archívum2015.11.26, 14:54

Kanadai kutatók feltérképezték azokat a géneket, amelyek életben tartják a sejtjeinket. Ezzel megalkottak egy régen várt támpontot ahhoz, hogy megérthessük, hogyan mûködik a genetikai állományunk és mely gének alapvetõ fontosságúak olyan betegségekben, amilyen a rák.

A világ legnagyobb klóngyárát építik Kínában

Archívum2015.11.25, 08:41

A világ legnagyobb, haszon- és háziállatok ipari klónozására szolgáló gyárát építik Kínában. Génbank is lesz egyben, 9,1 milliárd forintnyi jüanból épül.

London már születésekor is multikulturális volt

Archívum2015.11.25, 07:54

London már 2000 évvel ezelõtti születésekor is multikulturális volt, ezt igazolja egy frissen publikált brit kutatás DNS-vizsgálatok alapján.

A hidra képes módosítani a genetikai programját a regenerációhoz

Archívum2015.11.23, 19:42

A regeneráció bajnoka, a csalánozók közé tartozó, polipszerû édesvízi hidra testének bármely darabkájából képes regenerálni az egész testét. Még akkor is életben marad, ha az összes idegsejtje eltûnik. Svájci kutatók most megfejtették e kivételes képesség hátterét. Az állat bizonyos sejtjei úgy módosítják genetikai programjukat, hogy átveszik a hiányzó idegsejtek funkcióját. A felfedezésnek nagy jelentõsége lehet a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór gyógyításában.

Modern Noé bárkájával mentenék az élõvilágot

Archívum2015.11.20, 19:06

Modern "Noé bárkája", a Frozen Ark õrzi a veszélyeztetett állatfajok DNS-ét és sejtjeit, mielõtt a globális éghajlatváltozás miatt elérné a fajokat a jelenlegi, sorban a hatodik tömeges kipusztulás.

Felfedeztek egy negyedik õsi embercsoportot

Archívum2015.11.17, 08:43

Az õsi gének kutatói felfedezték a negyedik õsi embercsoportot, amely a mai európai génkészlet kialakításában szerepet játszott.

Ezért vannak védve az elefántok a ráktól

Archívum2015.10.10, 11:09

Tudósok úgy vélik, feltárták annak okát, miért szenvednek az elefántok az emberhez képest ritkán daganatos megbetegedésben, holott hatalmas testüket jóval több sejt alkotja.

Célba ért az egyik legnagyobb tudományos vállalkozás

Archívum2015.10.01, 15:38

Lezárult az emberi genetikai sokszínûség feltárását célzó 1000 Genom Projekt harmadik, befejezõ szakasza. A tudományos megavállalkozáshoz öt kontinens 26 népcsoportjának összesen 2504 képviselõje járult hozzá DNS-mintájával.

Egy faluban a fiúk lányként kezdik életüket

Archívum2015.09.21, 12:52

Látszólag lányként születnek, majd a felnõtté válás során fiúvá „változnak” egy dominikai köztársaságbeli falu gyermekei. A meglehetõsen hihetetlen állapot egy genetikai rendellenességre vezethetõ vissza.

Harmincezer éves óriásvírus feltámasztására készülnek

Archívum2015.09.09, 12:40

Egy harmincezer éve a szibériai jégmezõbe fagyott óriásvírus feltámasztására készül kutatók egy csoportja. A szakemberek egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás miatt veszélyes kórokozók éledhetnek fel a közeljövõben.

Megtudhatja, milyen idõs valójában a teste

Archívum2015.09.08, 11:57

A szervezet valódi biológiai korát kimutató, génmûködést vizsgáló tesztet fejlesztettek brit kutatók.

A sertésekben több a vaddisznógén, mint azt eddig gondolták

Archívum2015.09.02, 16:55

A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekbõl álló kutatócsoport.

A GMO-vonat elhúz Magyarország mellett

Archívum2015.08.06, 14:58

A fejlett világban a modern biológia és orvostudomány számos vívmánya ellen zajlik össztársadalmi szintû támadás. A géntechnológia, a klónozás, az embrionális õssejtek, a génterápia, a védõoltások, a hagyományos gyógyszerek és maga nyugati gyógyászat állnak a heves viták kereszttûzében. 

Ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás

Archívum2015.07.06, 12:46

Az idegsejteknek el kell tördelniük a DNS-üket ahhoz, hogy tanulni tudjunk – állapították meg amerikai tudósok. Igen ám, csakhogy az idõsödõ agy már nem javítja ki megfelelõen a töréseket, ami az idegsejtek károsodásához vezet. Az elmélet szerint ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás.

Így vált veszélyes gyilkossá a pestisbaktérium

Archívum2015.07.01, 17:26

Apró genetikai módosulások révén vált a Yersinia pestis viszonylag enyhe lefolyású gyomorbélfertõzést kiváltó baktériumból a dögvész gyilkos kórokozójává, amely az évszázadok során több mint 200 millió halálos áldozatot szedett - erre a következtetésre jutottak a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik.

Egyes korallok már alkalmazkodtak a globális felmelegedéshez

Archívum2015.06.26, 14:48

Egyes korallpopulációk már rendelkeznek olyan genetikai variánsokkal, amelyek a melegebb tengervízben való élethez szükségesek. A szakértõk szerint ezeknek a géneknek a terjedése segíthet a koralloknak a globális felmelegedés túlélésében.

Bizonyítékot találtak a modern ember és a Neander-völgyiek keveredésére

Archívum2015.06.23, 12:06

Egy román barlangban talált 40 ezer éves emberi állkapocscsont DNS-vizsgálata a korai európai modern ember és Neander-völgyi ember jóval közelebbi rokonságáról tanúskodik, és azt sugallja, hogy Európába érkezése után keveredett a Neander-völgyeikkel a modern emberek egy korai csoportja.

A vikingek leszármazottait keresik Normandiában

Archívum2015.06.17, 15:52

Viking leszármazottak után kutatva készülnek elemezni brit kutatók a mai Normandia területén élõk DNS-ét; néhány helyi aktivista ugyanakkor aggódik amiatt, hogy az eredmények táptalajt biztosíthatnak bizonyos rasszista megmozdulásoknak.

A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca

Archívum2015.06.16, 11:16

A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetõen, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.

Genetikai kapcsolat van a kreativitás és a mentális zavarok között

Archívum2015.06.09, 14:26

Legalább részben közös genetikai gyökerei lehetnek a kreativitásnak és a mentális betegségeknek, többek között a skizofréniának és a bipoláris zavarnak - állapította meg egy izlandi kutatás.

Visszahozhatók az egerek emlékei fény segítségével

Archívum2015.05.29, 16:23

Az amnézia következtében elvesztett emlékek visszahozhatók bizonyos agysejteknek fénnyel történõ aktiválásával - bizonyították amerikai és japán kutatók egérkísérletekben.

A mai Egyiptomon keresztül hagyhatta el Afrikát a modern ember

Archívum2015.05.29, 13:38

A mai Egyiptom területén keresztül hagyhatta el Afrikát a modern ember mintegy hatvanezer évvel ezelõtt - erre a következtetésre jutottak a Cambridge-i Egyetem és a Sanger Intézet genetikusai.

Egy nõi mell sosem felejt - Így lehetnek újra kemények a didkóid

Archívum2015.05.17, 13:00

A várandósság genetikai nyomot hagy a mellszövetek DNS-én, így azok érzékenyebbé válnak a terhességi hormonokra – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint ennek tudható be, hogy a második babánál hamarabb beindul a tejtermelés, mint az elsõnél.

A depresszió nyomot hagy a génállományunkban

Archívum2015.04.28, 15:25

A depresszió nem csupán mentálisan változtat meg minket, hanem DNS-ünkön is nyomot hagy – legalábbis ezt állítják az Oxfordi Egyetem humángenetikai központjának (Wellcome Trust Centre for Human Genetics) kutatói.

Genetika kérdése lehet, kit csípnek jobban a szúnyogok

Archívum2015.04.23, 12:35

Génjeinken múlhat, hogy mennyire „szeretnek” bennünket a szúnyogok – derült ki egy új kutatásból, melyben ikreket vizsgáltak.

Genetikai magánügy lesz az ûrhajós ikerkísérlet?

Archívum2015.04.11, 22:03

Egyedülálló kísérletbe kezdett a NASA, melyben egy ikerpár egyik tagja ûrutazáson vesz részt, míg másikuk a Földön marad – adta hírül a Nature magazin. Kár lenne, ha az eredményeket genetikai adatvédelmi okokból végül nem lehetne közölni.

Fogyókúra egy életen át vagy genetikai lottóötös - mi a természetesen vékony emberek titka?

Archívum2015.03.27, 23:32

Valahol a lelke mélyén a legtöbb ember arra vágyik, hogy szép, egészségesen vékony legyen, ám az állandó diétázás és a megerõltetõ sport a kezdeti lelkesedés után sokaknak kedvét szegi. Miért van az, hogy egyeseknek látszólag semmi gondot nem okoz megõrizni az alakjukat, míg mások bárhogy próbálkoznak, kudarcot vallanak?

Újabb jelentõs lépés a mamut feltámasztása felé

Archívum2015.03.23, 16:44

Jelentõs lépést tettek a Harvard Egyetem tudósai afelé, hogy feltámasszák a gyapjas mamutot: egy új génsebészeti módszerrel a kihalt állat 14 génjét beillesztették egy elefánt élõ DNS-ébe.

Engedélyezték a háromszülõs lombikbébik létrehozását Angliában

Archívum2015.02.25, 09:14

A brit lordok háza is jóváhagyta kedden azt a törvényt, amely lehetõvé teszi a háromszülõs embrió létrehozását lombikbébiprogramokban. A törvény elfogadásával Nagy-Britannia lett a világ elsõ országa, amely engedélyezi embrió DNS-ének megváltoztatását az anyába való beültetés elõtt.

Erõszakos gének harca – testvérek, akik egyáltalán nem hasonlítanak egymásra

Archívum2015.02.12, 09:32

Testvérek. Az egyik magas és vékony, míg a másik alacsony, gömölyded. Az egyiknek kék, a másiknak barna a szeme. Az egyiknek még idõsebb korában is dús a hajkoronája, míg a másik már a húszas éveinek elején kopaszodik. Hogyan lehetséges mindez? Egyáltalán: hogyan lehetnek ennyire különbözõek a testvérek? Lehet, hogy Vilmos és Harry herceg sem azok?

Akár teherbe is eshetne a méhhel rendelkezõ brit férfi

Archívum2015.02.09, 16:18

Egy harminchét éves brit férfit valóságos sokként ért, amikor felfedezték, hogy méhe van. A nevét felfedni nem kívánó páciens állapotával elõször akkor szembesült, amikor MRI vizsgálaton esett át.

Megfejtették a félig növényként élõ vízi csiga titkát

Archívum2015.02.05, 16:51

A zöld színtestek bekebelezésével akár kilenc hónapra is képes „növénnyé válni” egy vízben élõ csiga. Azt azonban idáig nem tudták, hogyan képes pontosan erre.

Állandó éhségérzetet okozó génmutációt fedeztek fel

Archívum2015.01.15, 16:33

Új, csillapíthatatlan étvágyat és elhízást okozó génmutációt fedeztek fel a véletlen segítségével német kutatók – írták közleményükben.

Feltárták a szkizofrénia genetikai gyökereit

Archívum2015.01.07, 17:05

A szkizofrénia örökletes alapjait kutató eddigi legátfogóbb tanulmány nagy számú genetikai tényezõ összetett hatását mutatta ki. A megoldás még nincs karnyújtásnyira, de az érintett gének azonosítása az elsõ lépés a gyógyítás felé.

Hegylakóként küzd a túlélésért a kolerabaktérium

Archívum2015.01.03, 11:00

Akár a Hegylakó, a kolerabaktérium is elpusztítja riválisait, hogy DNS-üket, és ezzel „szuperképességeiket” megszerezze. Kutatók elsõ alkalommal tanulmányozhatták részletesebben a VI. típusú szekréciós rendszer mûködését.

Egyre közelebb vagyunk a mamut feltámasztásához

Archívum2014.12.20, 10:57

Michael Crichton 1990-ben megjelent Jurassic Park címû regénye óta az embereket aktívan foglalkoztatja a kihalt állatok feltámasztásának ötlete. Ezek csupán vágyálmok voltak, hiszen akkoriban a leghosszabb meghatározott genetikai állomány egy vírusé volt. Azóta a tudomány hatalmasat lépett elõre, és ma már a gyapjas mamut örökítõanyagának bázissorrendjét is ismerjük. A tudással felvértezve már csak egy jó állapotban megmaradt mamuttetemre lenne szükség, amit, úgy tûnik, tavaly meg is találtak orosz szakemberek. Az állat testének több része nemcsak kiváló állapotban maradt meg, de jelentõs mennyiségû vért is tartalmaz. Vajon létre tuudnak ...

Gyurcsány Ferenc a barátom, Orbán Viktort géniusznak tartom

Archívum2014.12.17, 12:25

Czeizel Endre genetikus professzor azt mondja, a betegség megváltoztatta a személyiségét. Ateistából hívõ lett, és a tibeti gyógyító technika segítségével energiát kap. De ebbõl az interjúból kiderül, az után, hogy szembe nézett a halállal, õ  mégiscsak önazonos maradt. Óvatoskodás nélkül kimondja a véleményét rólunk, magyarokról, hogy miért üldözzük el, bélyegezzük meg a tehetségeinket, mit kellene eltanulnunk a zsidóktól, miért szereti Gyurcsány Ferencet, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor egy géniusz, de a vészhelyzet felé kormányoz. 

Megtalálták a legfontosabb szívrohamgéneket

Archívum2014.12.11, 16:28

Megtalálták azt a két gént, amelyek hibás mûködése alapvetõen megnöveli a korai szívroham kockázatát – állapítja meg egy új tanulmány. A rendellenes mûködés miatt kórosan nõ a vérzsírok mennyisége, ami vérrögök kialakulásához vezethet.

Kiderült miért veszélyesebb a dohányzás a férfiakra

Archívum2014.12.05, 10:50

A dohányzás mindenkire veszélyes, a férfiak azonban különösképpen megszenvedhetik a füstszívás hatását. A cigarettázás következtében ugyanis az erõsebb nem elvesztheti Y kromoszómáit, és ezzel jobban ki lesz téve a különbözõ rákos megbetegedéseknek. 

Kalandozás az emberi gének világában

Archívum2014.11.28, 13:48

Az élõ szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezõket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakítani egy biológiai rendszerrõl. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott elõadásában Falus András az emberi öröklõdést meghatározó genetikai elemek szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövõjét befolyásoló eredményeit.

Elkészült a százlábú genetikai térképe

Archívum2014.11.26, 11:08

A százlábú genetikai térképét készítette el egy több mint száz tudósból álló nemzetközi kutatócsoport. Felfedezték, hogy az állatnak nincsenek a fényérzékelést, se a biológiai órát kódoló génjei.

Örökítõanyagról hallgathatjuk a popzenét

Archívum2014.11.25, 10:50

Tudományos vizekre evez az OK Go nevû zenekar legújabb albumának kiadásával: új számaik ugyanis nemcsak CD hordozón és mp3 formátumban lesznek elérhetõk, hanem DNS-be kódolva is.

Gyógyszerek felfedezéséhez mutatnak utat a természetes génhibák

Archívum2014.11.23, 12:06

Bár rendszerint nem is tudunk róla, mindannyiunk génállományában lappanganak egy-egy gén mûködését kikapcsoló mutációk. E természetes „génkiütések” feltérképezése nemcsak alapvetõ biológiai kérdéseket válaszol meg, de a gyógyszerkutatás számára is haszonnal kecsegtet.

Egy gén dönti el, ki lesz sikeresebb a szerelemben

Archívum2014.11.21, 15:31

Kínai kutatók úgy vélik, megtalálták azt a génvariánst, amely befolyásolhatja a szerelemben való sikerességünket.

Újabb bizonyíték a homoszexualitás genetikai meghatározottságára

Archívum2014.11.19, 13:18

A homoszexuális férfiak nemi irányultságát jelentõsen befolyásolhatják az X-kromoszómán levõ gének, állítja egy nemrég megjelent tanulmány. A kutatóknak azonban most sem sikerült azonosítaniuk a homoszexualitásért felelõs gént vagy géneket.

Gondolatainkkal irányíthatjuk a géneket

Archívum2014.11.13, 10:03

Svájci kutatóknak köszönhetõen megszületett az elsõ olyan készülék, amely lehetõvé teszi, hogy pusztán a gondolatainkkal tudatosan szabályozzuk egyes gének mûködését egerekben.

Bonyolultabbak a herék az agynál

Archívum2014.11.11, 15:03

A here az emberi test legváltozatosabb fehérjekészlettel rendelkezõ szerve – állítják svéd kutatók. 

Monumentális térkép mesél a rovarok múltjáról

Archívum2014.11.07, 15:22

A növényekkel közösen hódították meg a szárazföldet, és mindenki másnál elõbb tettek szert a repülés képességére. Többek között ezek derültek ki a rovarok fejlõdését bemutató új tanulmányból.

Megmondja a farok, mivé lesz a pénisz

Archívum2014.11.06, 16:36

Emlõs-, madár- és hüllõembriók tanulmányozása során a kutatók kapcsolatot találtak a külsõ nemi szervek és a végtagok kifejlõdése között.

DNS-bõl készíthetik majd a jövõ processzorait

Archívum2014.10.31, 19:09

Tovább csökkentheti a számítástechnikai alkatrészek méretét egy új kutatási eredmény. Kutatók egy csoportjának sikerült olyan DNS molekulákból álló vezetéket alkotni, amelyen elektromos áram folyik keresztül.

Két gén, amely gyilkost faraghat az emberbõl

Archívum2014.10.28, 16:04

Két gént hoztak összefüggésbe az erõszakos bûnelkövetésre való hajlammal finn kutatók. Az eredményekre kilencszáz bûnelkövetõ tanulmányozásával jutottak.  

A génjei döntik el, mennyi kávét ihat naponta

Archívum2014.10.08, 16:19

Nyolc gén befolyásolja, mennyire élénkít minket a kávé - állítja egy új tanulmány. 

Rokonok tökéletesen összeillesztett arcai: kitalálod, ki kicsoda?

Archívum2014.10.04, 09:29

Látsz valami furcsát? Egy horvát diák, Ino Zeljak készítette a Metmorfoza címû fotósorozatot, amely a hasonlóságokat és különbségeket mutatja be emberek között, akik genetikailag kapcsolatban vannak, és azok között is, akik nincsenek. 

Erõspaprika, kvantummechanika és LED - jóslatok a 2014-es Nobel-díjakra

Archívum2014.09.25, 11:55

Az idei Nobel-díj legnagyobb esélyesei többek között az erõspaprikában található kapszaicin molekula receptorát megtaláló kutatók és a mobileszközök háttérvilágítását biztosító LED feltalálói.

Mindig is többségben voltak a nõk

Archívum2014.09.24, 16:14

Az emberiség egész történelme során a nõk létszáma mindig felülmúlta a férfiakét - erre a következtetésre jutottak a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet kutatói legújabb tanulmányukban.

Élet az anyaméhben - a fejlõdéstörténet titkai

Archívum2014.09.11, 10:09

Az élet az egyik legcsodálatosabb és egyben legbonyolultabb dolog a világon, hiszen lenyûgözõen precíz módon alakul ki két kis sejtbõl egy egész szervezet.

Hasfelmetszõ Jack: a szenzációs nyomozás részletei

Archívum2014.09.08, 10:05

Talán egyetlen történelmi személyt sem övezett akkora kultusz, mint azt a sorozatgyilkost, aki Hasfelmetszõ Jack néven vált ismertté. Személyazonosságát sosem sikerült felfedni, egy üzletember és egy molekuláris biológus azonban most azt állítja, a modern tudományos technológiát felhasználva sikerült megfejteni a rejtélyt.

Ez a gén lehet a hosszú élet egyik kulcsa

Archívum2014.09.05, 12:00

Spanyol kutatók százéves kort megélt emberek vizsgálatakor egy olyan ritka génmutációt fedeztek fel, amely kordában tarthatja a szívinfarktusért felelõs rossz koleszterint.

A babavállalás genetikai kockázatai - mit érdemes vizsgáltatnod?

Archívum2014.09.03, 21:35

Mielõtt gyermeket vállalnál a pároddal, nem árt elõre tisztában lenni azzal, milyen öröklõdõ betegségeket hordoztok esetleg magatokban, vagy mire lehet majd hajlamos a pici. 

Rejtélyes génkapcsoló zárhatja gyermektestbe a felnõtteket

Archívum2014.08.28, 15:39

Alaposan átírhatja az öregedéssel kapcsolatos ismereteket Brooke Greenberg esete. Története az elmúlt években járta be a világsajtót. A csecsemõtestbe zárt húszéves lány kórképe annyira rejtélyes, hogy a kutatók az állapotot X-szindrómának keresztelték el. Azóta több sorstárs kilétére is fény derült, így megkezdõdhettek az elsõ átfogó vizsgálatok a betegségrõl.