Kódolt pezsgőzés és egyéb huncutságok

Tényleg kódolva van a génjeinkbe az alkohol iránti vágy? Felmentést írtak emberi gyengeségeinkből!

Senki nem gondolta, hogy ezt is örökölhetjük

Egyes szerzett tulajdonságok mégis örökölhetők lehetnek új kutatások szerint, melyek igazolták, hogy emlékek adódhatnak át az utódoknak a DNS-ben. A mechanizmus magyarázhatja a fóbiák kialakulását.

Az idegtudós, aki rájött, hogy pszichopata

James Fallon amerikai idegtudós a pszichopatákkal foglalkozik. Sorozatgyilkosok agyáról készült felvételek elemzése közben jött rá, hogy agyi mintázatai alapján neki is pszichopatának kéne lennie. Mi mentette meg attól, hogy öljön, vagy nőket erőszakoljon meg?

A genetika kitépett lapjai

A közvélemény és a tudósok jó része is inkább visszautasít minden, az emberi természet örökletes vonásaival kapcsolatos kutatást, nehogy azok talaján egyfajta új fajelmélet csírázzon ki, fokozva a már eleve hátrányos helyzetű társadalmi csoportok negatív diszkriminációját.

Kell-e tudnom, hogy húsz év múlva beteg lesz a gyerekem?

A személyre szabott gyógyítás komoly eredményeket tud felmutatni, az utóbbi időben mégis sokasodnak az aggodalmas hangok. A tömegeket érintő közegészségügyi programok kárára egyre több pénz folyik a viszonylag kevés beteg érdekét szolgáló kutatásokba, a feltáruló genetikai információk pedig súlyos erkölcsi kérdéseket vetnek fel.

Nem érzi a fájdalmat egy német lány

Egy, a fizikai fájdalom érzékelésére képtelen lány genetikai vizsgálatakor német kutatóknak sikerült azonosítani azt a génmutációt, amely a fájdalomérzékelés blokkolásáért felelős. A kutatók a felfedezéstől többek között azt remélik, hogy új elven működő, hatékonyabb fájdalomcsillapítók kifejlesztése előtt nyílik meg az út.

Kétféle boldogságot találtak az emberben

A boldog lelkiállapot eltérő génkifejeződési programot aktivál a szervezetben attól függően, hogy az emelkedett érzést sekélyes örömök hajszolásával, vagy egy nagyobb, nemesebb célért való küzdelemmel, például mások segítésével érjük el - állítják amerikai kutatók.

A ruhára tapadt dohányfüst is károsítja a géneket

A dohányfüstből visszamaradt, különböző felületekre lerakódott mérgező anyagok jelentős genetikai károsodást okozhatnak az emberi sejtekben - állapította meg a világon elsőként egy, a témában úttörőnek számító tanulmány.

Rákra hajlamosító génekre szűrhetnek 5-10 év múlva

A mell-, a prosztata- és a petefészekrák kockázatát növelő számos új génvariációt fedeztek fel egy a maga nemében minden korábbinál nagyobb szabású új vizsgálatban, ami új utakat nyithat a rizikócsoportba tartozó páciensek szűréséhez és jobb gyógyszerek kifejlesztéséhez.

Zsidó csontvelődonorokat keres Csehország

Zsidó származású csontvelődonorok felkutatására indít kampányt a cseh zsidó közösség - számolt be róla csütörtökön a Mlada fronta Dnes című cseh napilap.

23 éves, csinos és egészséges - Mégis leoperáltatta a mellét

A 23 éves, csinos Fiona Luscombe önként döntött mindkét melle eltávolítása mellett, mivel tisztában volt vele, hogy szüleitől és nagyszüleitől örökölt egy mellrákot okozó gént.

Már Európában is elérhető a korszakalkotó gyógymód

Első alkalommal engedélyezte az Európai Bizottság egy génterápiás eljárás forgalomba hozatalát, ami korszakalkotó pillanatot jelent az új gyógyászati területen.

Dr. Czeizel Endre: Emiatt lesz különleges, kétféle színű szeme a gyereknek

Láttatok már olyan embert, akinek az egyik szeme barna, a másik pedig kék vagy zöld volt? Ennek a titkát meséli el dr. Czeizel Endre genetikus a Videoklinika adásában.

Férfisejtek vannak a nők egy részének agyában

A maga nemében egyedülálló kutatás magyarázatot kínál arra, miként fordulhat elő férfi DNS a nők agyában.

Fantomképet alkothatnak a DNS-ből

Az emberi arcformát meghatározó gének működésének felismerése fontos információt adhat a jövőben arról, hogy valaki DNS-éből rekonstruálják az illető külsejét.

Mégsem hulladék az ember nagy része

Az utóbbi évek legnagyobb genetikai programjának eredményeként végleg el kell felejteni, hogy az emberi genetikai állomány 99%-a csak "hulladék-DNS"-ből áll. A Nature és a Science legújabb számaiban bemutatott ENCODE projekt minden korábbinál mélyebb bepillantást enged az emberi genom szabályozási kapcsolatainak rengetegébe.

Az emberi test egy genetikai csatatér

Az ember és az állatok testében rengeteg idegen genetikai elem található. Ezek egy része már beépült az élőlények genomjába, más része viszont a szervezetben szétszórtan, például baktériumokban foglal helyet. Ezek a genetikai elemek nem mindig élnek békésen egymás mellett, ebből adódnak a szervezeten belüli különböző genetikai konfliktusok.

Új, AIDS-szerű betegséget fedeztek fel ázsiaiak körében

Rejtélyes, új betegséget azonosítottak kutatók, amely az AIDS-hez hasonló szerzett immunhiányos állapotot idéz elő, ugyanakkor nem fertőző.

Fülön csípték az evolúciót

Csupán 6000 éve vált el egymástól két ausztrál tengericsillag-faj, ami evolúciós szempontból egy szempillantásnak tekinthető.

Kiszűrik a beteg embriókat

Idéntől itthon is lesz lehetőség - mesterséges megtermékenyítés esetén - az embrió genetikai vizsgálatára, még a méhbe való beültetés előtt. A hazai szabályozás szerint erre csak orvosi indokból kerülhet sor, a születendő gyerek nemének vagy egyéb tetszőleges tulajdonságának meghatározására nincs lehetőség.

Sikeres kísérleti injekció egy halálos betegségre

Egyelőre állatkísérletekben egyetlen injekcióval sikerült elnémítani a Huntington-kórért felelős hibás génváltozatot, lelassítva és részlegesen visszafordítva a halálos betegséget. A kutatók szerint emberben is működhet a módszer.

Miért lesz egy nő leszbikus?

A leszbikusság részben genetikai okokra vezethető vissza, ám a szexuális beállítottság olyan tényezőktől is függ, amelyekről a mai napig keveset lehet tudni.

Háromszülős embriók készülnek Angliában

Etikusnak nyilvánították Nagy-Britanniában azt a mesterséges megtermékenyítési eljárást, amely az életet fenyegető rendellenességek elkerülésére az embrió létrehozásához három személy, két nő és egy férfi sejtjeit használja fel.

Rákgyógyítási sikertörténet Pécsett

A már áttétektől is szenvedő 58 éves rákbeteg férfi lánya az interneten keresgélve fedezte fel, hogy itthon is elérhető egy személyre szabott kezelés. A férfi ma már daganatmentes, évente több száz emberen lehetne így segíteni.

Megfejtették a férfiak kopaszodásának biológiai okát

Amerikai kutatók megfejtették a férfiak kopaszodásának biológiai okát, jelentősen növelve ezzel egy olyan kezelés kidolgozásának a reményét, amely képes lesz megállítani, vagy akár visszafordítani a folyamatot.kopaszodás.

Megvizsgálták az eddigi legidősebb ember génjeit

A W115 kódjelű, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlőrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.

Az eddigi legfontosabb felfedezés a gének és az étrend kapcsolatáról

Az elterjedt vélekedés szerint a családunk, a génjeink, illetve ezek hatásai olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. A McMaster Egyetem és a McGill Egyetem kutatóinak új eredményei azt mutatják, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló.

Új felfedezés ad reményt a krónikus térd- és hátfájósoknak

A krónikus fájdalom szabályzásában szerepet játszó kulcsfontosságú gént azonosítottak brit kutatók. A felfedezésben az az izgalmas, hogy a gén kiiktatásával csak a krónikus fájdalom szűnt meg a kísérletek során, a hirtelen, akut - például sérülés miatti - fájdalom nem.

Prosztatarák-vérteszt készülhet új genetikai eredmények alapján

A prosztatarák legagresszívabb fajtáival kapcsolatos öt genetikai variáns felfedezése lehetővé teszi olyan vérteszt kidolgozását, amely segítségével könnyebben megkülönböztethetők a veszélyes daganatok a lassú kifejlődésűektől, és így elkerülhetők a felesleges kezelések.

Ellenállóak a méreggel szemben a mutáns és hibrid egerek

Az evolúció folyamán a rágcsálók egy gén megváltozásával váltak ellenállóvá az ellenük bevetett méreggel szemben. Egy most megjelent új kutatás szerint a házi egereknél egy másik egérfajtól átvett gén révén is kialakul a rezisztencia.

Súlyos csapást mért a pettyesaraszoló a kreacionistákra

A szürke pettyesaraszoló az evolúcióelmélet és a kreacionizmus híveinek is kedvelt példaállata. Előbbiek a természetes szelekció egyik legjobb példáját látják benne, utóbbiak pedig éppen az evolúcióelméletet igyekeznek cáfolni vele. A legújabb felfedezés, miszerint a lepke világos és sötét színváltozata egy közös ős mutációjával jött létre, ismét az evolúcióelmélet igazát bizonyítja.

Egyetlen különleges gén irányíthatja az új fajok keletkezését

Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot az utóbbi időben, amely arra utal, hogy a fajképződésben központi szerepet játszhat egy titokzatos gén is. A sterilitással összefüggő, nyilvánvalóan evolúciós szereppel bíró Prdm9 gén az állatvilág egyik leggyorsabban fejlődő génje.

Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák

Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.

Fogamzás előtti genetikai tesztet készítettek

Amerikai kutatók egy olyan új genetikai teszt kidolgozásáról számoltak be, amelyet öröklődő gyerekkori betegségek kimutatására lehet rutinszerűen használni a szülőknél, még a gyerekvállalás előtt.

Új módszer a vastagbélrák kiújulásának becslésére

Egy molekuláris diagnosztikával és személyre szabott orvoslással foglalkozó amerikai cég fölfedezett egy genetikai mintázatot, amely alkalmas a vastagbélrák kiújulásának kimutatására.

Az első bizonyíték arra, hogy a stressz csökkentése javítja a géneket

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég először sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető. A módszer már Magyarországon is elérhető, igaz, egyelőre keveseknek.

Már az anyai vérből is vizsgálhatók a magzat génjei

Egy új tanulmány szerint a terhes nők egy most kifejlesztett technikával elkerülhetik azokat a kockázatokat, amelyek a genetikai betegségek kimutatására jelenleg alkalmazott születés előtti szűrőmódszerek velejárói. Az eljáráshoz mindössze kevés anyai vért kell levenni, amelyből vizsgálható a magzat genetikai állományát.

Leendő unokáinkat is károsíthatjuk, ha dohányzunk

Felére csökken azoknak a sejteknek a száma a dohányzó kismamák embrióiban, amelyekből később a születendő baba saját ivarsejtjei alakulnak ki. Az új eredmények is bizonyítják: egy rossz szokással mindjárt három generációt rombolhatunk.

Az anyák étrendje befolyásolja a magzat génjeit

Az anyák terhesség alatti étrendje kimutathatóan befolyásolja a magzatok génműködését: az összefüggés egerek esetében már bizonyított, és feltehetően az emberekre is érvényes. Az eredmények alapján a nőstény utódok érzékenyebben reagálnak az étrendbeli különbségekre, mint a hímek.

Szívrohamra hajlamosító genetikai eltérést fedeztek fel

A szív- és érrendszerben kialakuló vérrögök végzetes szívrohamhoz vezethetnek. Egy nemzetközi kutatócsoport most bejelentette, hogy áttörést értek el a vérrögképződésre hajlamosító genetikai tényezők azonosításában.

Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában

Ozzy Osbourne lett az első rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról.

DNS, gének, kromoszómák

Egyre gyakrabban hallunk genetikával kapcsolatos kifejezéseket: gén, kromoszóma, DNS, kettős spirál stb. Rövid összeállításunkban e fogalmakat és a köztük lévő összefüggéseket szeretnénk megvilágítani, figyelembe véve a legújabb kutatási eredményeket is.

A dohányzás eddig ismeretlen káros hatását fedezték fel

Ausztrál kutatók elvégezték az eddigi legátfogóbb vizsgálatot arról, hogy miként befolyásolja a dohányzás a génjeink kifejeződését - többek között ettől a folyamattól függ, hogy milyen fehérjék termelődnek a szervezetünkben. A kutatás eddig nem ismert negatív hatást talált az immunrendszerben.

Olvasóink többsége elvégezné az otthoni génvizsgálatot

Egyre több cég kínál viszonylag olcsó, otthoni mintavételt igénylő genetikai vizsgálatot. Előző szavazásunkban azt kérdeztük, ön szeretné-e így megtudni, hogy hibás génváltozatai milyen betegségekre hajlamosítanak?

Nézze meg, hogyan látja a kígyó az egeret!

A kígyók egy része egy speciális, infravörös sugárzást érzékelő szervvel rendelkezik. A szerv felépítését már korábban feltárták az anatómusok, ám a genetikusok csak most jöttek rá, hogyan működik pontosan.

Hazai szuperszámítógép a gének kutatására

Az MTA KFKI-RMKI csillebérci épületében működik Magyarország legerősebb, tudományos célra használt informatikai csúcsberendezése.

Megválasztja utódja nemét egy gyíkfaj

A Bahamákon élő barna anoliszokról kiderült, hogy a nőstények az utódok nemének megválasztásával képesek a legjobb géneket biztosítani számukra. Ha az anya egy nagyobb méretű hímmel párosodott, nagyobb valószínűséggel lesz hím utódja, amely örökölni fogja a nagyobb testméretet.

Gének és arcok: tesztelje most arcfelismerő képességét!

Egy- és kétpetéjű ikreket vizsgálva brit kutatók megállapították, hogy az emberek arcfelismerő képességét jelentős mértékben a genetikai adottságok határozzák meg. A kísérletben használt arcfelismerő tesztet ön is kipróbálhatja.

Kivégző fehérjék szabályozzák az őssejteket

Az őssejtek azért különlegesek, mert sokféle sejttípus és szövet kialakulhat belőlük. Egy kutatásból most az is kiderült, hogyan aktiválják génjeiket, hogy megindítsák az új szövetek kialakulását. A kutatók egy meghökkentően új mechanizmust fedeztek fel: az őssejtek elvágják, majd újra kijavítják saját DNS-üket, ezzel indítják be a szövetképződést.

Becsaphatnak minket az olcsó géntesztek

Az egyre olcsóbb és gyorsabb, postán is megrendelhető személyes genetikai tesztekhez nem kell orvosi vizsgálat, ám korántsem biztos, hogy hiteles információkhoz jutunk a betegségekre való hajlamainkról. A Science cikke egy kitalált példán mutatja be ennek tragikus következményeit. Probléma az is, hogy az internetre feltöltött adatok illetéktelenek kezébe kerülhetnek, és egyre gyakoribb a génlopás, amit számos országban már bűncselekménynek minősítettek.

Négyezer éves fénykép - az első emberi rekonstrukció a gének alapján

Először sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelőtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme és sötét volt a bőre.

Természetes vírusellenes fehérjéket fedeztek fel

Sejtekben lévő antivirális hatású fehérjéket fedeztek fel amerikai kutatók, melyek természetes úton harcolnak az influenzafertőzés ellen.

Rejtélyes gének: nem mindegy, melyiket honnan kapjuk

Egyes örökölt gének egészségügyi haszna vagy éppen ártalmas volta attól függhet, hogy az anyától vagy az apától kaptuk-e.

Beleőszülünk a génjeinkbe

Az, hogy a korosodó hölgyek mikor kezdenek őszülni, szinte kizárólag attól függ, hogy az örökléses tényezők mikor indítják el a hajszálak fehéredését.

Ember és a csimpánz: eltérés ezer génben

Az ember és a csimpánz génjeinek legalább 97 százaléka közös. Ezért is okoz annyi fejtörést a kutatóknak, mitől különbözik annyira a két faj. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában megjelent tanulmány, amely a transzkripciós (a DNS átírását szabályozó) faktorokkal foglalkozik, rávilágít arra, hogy a genom tartalma talán kevésbé jelentős, mint az a mód, ahogy ezt a tartalmat felhasználják az élőlények.

Felfedezték a skizofréniáért is felelős gént

Egy olyan gént sikerült azonosítani, amely segítségével megmagyarázhatók az elmebetegségek kialakulásának okai.  

Két génmolekula különbsége miatt tudnak beszélni az emberek?

A csimpánz és az ember megfelelő génjén található kétmolekulányi különbség állhat az emberi beszédképesség mögött. De vajon ez az apró különbség elég a beszédhez?  

A regeneráció kulcslépését fedezték fel

Sok állatról tudunk, amely képes visszanöveszteni sérült testrészeit. A regeneratív orvoslás évek óta próbálja ellesni ezeknek a fajoknak a titkát, hogy fölhasználhassa a baleset vagy betegség miatt elvesztett emberi végtagok újranövesztéséhez. Bár a regeneráció folyamatának szakaszait még mindig kevéssé ismerjük, most egy lépéssel megint közelebb jutottunk a végső célhoz. Amerikai kutatók föltárták a zebradánió végtagregenerációjának egy kulcsfontosságú sejtfolyamatát.

A vizsla tükrözi leginkább a farkast - megvannak a kutyaszőr génjei

Az amerikai Nemzeti Humán Genom Kutatóintézet által vezetett, több intézet és egyetem részvételével végzett átfogó kutatás kiderítette, hogy a kutyák különböző szőrtípusait jelentős részben három gén különböző változatai határozzák meg. A génkombinációk elemzésének a tanulmányban használt módszerét föl lehet használni az emberi betegségek kutatásában is.

Kevesebb alvás kell a mutánsoknak

Közismert, hogy egyes emberek jóval kevesebb alvással is beérik, mint mások. Amerikai kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya szerint ez a tulajdonság - legalább részben - genetikailag meghatározott.

Megkopasztott egerek visznek közelebb a kopaszodás magyarázatához

Japán kutatóknak sikerült meghatározniuk azt a gént, amely az egerekben a ciklikus szőrvesztést szabályozza. Mivel ugyanez a gén emberekben is előfordul, valószínűnek tartják, hogy az emberi kopaszodásért is felelős. A kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában közölték eredményeiket.

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia

Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia

Pocakos gének, vírusos elhízás

Korábban az "erős csontozatukkal" védekeztek azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak lefogyni - most a géneket okolhatják a sikertelen fogyókúra kísérletekért. Igaz, nem szabad egyetlen gén nyakába varrni az összes súlyproblémát: a kutatók mintegy 200 olyat találtak, amely ilyen-olyan módon felelős lehet a fölösleges kilókért - sőt, kiderült, hogy bizonyos vírusok is okozhatnak elhízást.   

Bündchen szerint az anorexia családi ügy

Gisele Bündchen brazil szupermodell szerint a "gyenge családok" és a "rossz gének" felelősek azért, hogy egyre több fiatal nő szenved étkezési zavaroktól - nem pedig a divatvilág.

A gének hozzáférhetőségének alapjai

A géntechnológia már régóta képes olyan bonyolult és összetett folyamatok megvalósítására, amilyen például a klónozás. Ám a mai napig feltáratlan maradt, hogy maga genetikai információ pontosan hogyan is képes érvényre jutni bármely élő szervezetet esetében.

Kosztolányi György: A genetika fő célja az egészségvédelem

Kosztolányi György klinikai genetikus majdnem sportoló lett, de végül mégis az Orvostudományi Egyetemet végezte el Pécsett. Arra figyelmeztet, hogy nemcsak géneket adunk át egymásnak, ezért apáink, nagyapáink tapasztalatait nagy pazarlás lenne figyelmen kívül hagyni. Úgy látja, hogy manapság a különböző generációknak sokkal több közös időtöltésre és nagyon sok beszélgetésre lenne szüksége. A Mindentudás Egyeteme március 27-i előadóját a Vendégszoba látogatói faggatták.

Fogj ki a géneken!

Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát! - figyelmeztet a régi mondás. Bár nem valószínű, hogy idősebb korában ugyanúgy fog festeni, mint ő, nagyjából mégis képet kaphatsz arról, hogy mit hoz a jövő. Az ok: génjeinek felét tőle örökölte, azonos neműek, hasonló hormonokkal, és minden valószínűség szerint hasonló az életmódjuk is.

Két meghatározó gén a prosztatarákban

A gének átrendeződése és a rendellenes génfúzió közismert jelenségek egyes daganatos betegségeknél (például a leukémiánál), ám az olyan gyakori tumoroknál, mint az emlő-, a prosztata- vagy a tüdőrák csak néhány esetben tudták ezeket kimutatni. A legújabb kutatások a prosztatarák kialakulásában világítottak rá központi szerepükre.

Egyharmadnyi a gének szerepe az orgazmusban

A legújabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a genetikai tényezőnek jelentős szerepe van a női orgazmusban. A genetikai háttér az orgazmuskészség legalább egyharmadáért felelős, de egyes vélemények szerint ez az érték akár 60 százalék is lehet. A genetikai háttér és az orgazmuskészség közötti kapcsolat részletesebb tanulmányozása az orgazmuszavarok kezelésére alkalmazható gyógyszerek fejlesztését is elősegítheti.

Ellentmondások a szemét-DNS körül

A "szemét-DNS"-ről kiderülhet, hogy a gének kifejeződésének szabályozása révén igen fontos szerepet játszhat az emlősembriók fejlődésében. Ennek azonban ellentmondanak azok a kísérletek, melyek során a szemét-DNS egy részét kitörölték az állatokból.

Újabb meglepetés az emberi gének számával kapcsolatban

Ismét több ezer gént "vesztettünk": a legújabb eredmények alapján már csak 20-25 ezerre teszik az emberi gének számát a kutatók.

Őszülést okozó gének azonosítása

Francia kutatók olyan génpárt azonosítottak emberben, amely valószínűleg kulcsszerepet játszik a haj őszülésében.

Logika az emberi gének elhelyezkedésében

Az emberi genom csak mintegy 2 százaléka kódol fehérjéket, a túlnyomó része első ránézésre feleslegesnek tűnik. Arra azonban eddig még nem született magyarázat, vajon milyen logika szerint helyezkednek el a kromoszómákon a gének.

Az autizmus újabb génjét azonosították

Az American Journal of Psychiatry szaklap áprilisi számában megjelent közlemény szerint a Mount Sinai School of Medicine kutatói megtalálták azon gének egyikét, amelyek szerepet játszanak az autizmus kialakításában.

Leprára hajlamosító géneket azonosítottak

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült két olyan gént azonosítania, amely hajlamossá tesz leprában való megbetegedésre. A felfedezés új utat nyithat a rendkívül fertőző, de mára már gyógyítható betegség hatékonyabb gyógyításához.  

Tüdőrák és gének: 120-szoros kockázatnövekedés

Az izraeli Weizmann Intézet kutatói olyan genetikai faktort fedeztek fel, amely jelentősen növeli a dohányosoknál a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

A klónok hallgatnak - kikapcsolt gének az embriókban

Egy sereg olyan gén, amely a normális embrionális fejlődéshez szükséges, nem fejeződik ki a klónozott állatokban - derült ki egy új kutatásból.

Gazdag zsákmány az izlandi génhalászaton

A deCODE genetics biotechnológiai cég kutatói olyan géneket azonosítottak, amelyek szerepet játszanak a skizofrénia, az asztma, az agyérkatasztrófák és a szorongásos betegségek kialakulásában.

Cukorbetegség: új sejtek, új gének, új gyógymódok

Inzulintermelő sejtszigetek beültetése, sejtterápia és génterápia.

Hibernáció

Alábecsülték az emberi gének számát

A gének számát tekintve egy kicsit "kihúzhatjuk" magunkat: mégis jelentősen több génünk lehet, mint egy ecetmuslicának vagy fonálféregnek.

Megtalálták a magas életkorra hajlamosító géneket

Amerikai kutatók meghatározták azoknak a géneknek a helyzetét, amelyek lehetővé teszik magas életkor elérését.