Amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került

Hatvan éve, 1962. október 28-án ért véget az egyhetes, a világot az atomháború szélére sodró kubai rakétaválság. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti külpolitikai konfliktus a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki.

Egy sorsfordító nap: a forradalom kivételes és alig ismert részletei

1956. október 23. fontos mérföldkőnek számít a hidegháborús korszak történetében. Az elnyomó kommunista rendszer ellen kitört magyar forradalmat és szabadságharcot a nagyhatalmi érdekek oltárán feláldozva eltiporták ugyan, de 1956 októbere halálos és befoltozhatatlan sebet ütött a megdönthetetlennek látszó szovjet típusú rendszeren. Ami a forradalom véres eltiprása után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, a magyar forradalom és szabadságharc olyan mély rést repesztett a kommunizmus monolit alapjába, ami négy évtizeddel később az egész rendszer összeomlásához vezetett.

Atomtöltetek vannak a földfelszín alatt egy párszáz fő lakosú megyében

Nukleáris rakétára bukkantak közel 100 méter mélyen a földfelszín alatt a mindössze 674 lakosú nebraskai Banner megyében, Nebraska államban. Ezért az amerikai légierő leállított egy zöldáram-projektet, amely a tervek szerint felélénkítette volna a helyi gazdaságot - írja az Insider. 

Hidrogénbombát robbantottak az amerikaiak a Bikini-szigeteken

A hirosimai és nagaszaki bombánál ezerszer nagyobb hatóerejű volt az az amerikai hidrogénbomba, amelyet 1954. március. 1-jén robbantottak fel a Csendes-óceáni Bikini-atollon. Ez volt az első bevethető fúziós fegyver, és ez máig a legnagyobb nukleáris robbantás, amit az Egyesült Államok hajtott végre. A Castle Bravo nevű kísérlet majdnem tökéletesen zajlott – már ha bárki normálisnak tart egy atomrobbantást. Azért csak majdnem, mert a detonáció véletlenül háromszor akkora lett, mint amit a tudósok terveztek. A Los Alamos-i nukleáris kutatólaboratóriumban ugyanis rosszul számoltak. A bomba olyan iszonyatos hatású volt, hogy a szemtanúúk ...

Gorbacsov - a vesztes, akit ünnepelt a világ

A 92. életévében 2022. augusztus 30-án meghalt Mihail Szergejevics Gorbacsov politikai életművének megítélése mind a mai napig ellentmondásos. Amíg a nyugati világban a hidegháborús szembenállás és a keleti blokk, a „népek börtönének" felszámolójaként ünnepelték, addig Oroszországban sokak szemében ma is árulónak számít, és sokan neki róják fel a kilencvenes évek oroszországi káoszát is. Az általa meghirdetett „új politikai gondolkodás" nyomán száznyolcvan fokos fordulatot vett szovjet külpolitikától Gorbacsov azt várta, hogy a kiélezett fegyverkezési verseny megszüntetésével sikerül lélegzetvételhez juttatnia és megerősítenie a reccsegő-ropogó ...

Agymosással változtatták a kommunisták gyilkológéppé a háborús veteránt

Hatvan évvel ezelőtt, 1962-ben mutatták be az amerikai mozik John Frankenheimer hidegháborús remekművét, A mandzsúriai jelölt című paranoia thrillert.

Ez az orosz bejelentés mindent megváltoztathat

Oroszország értesítette az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szóló szerződés (START) szerinti ellenőrzések alól - erről augusztus 8-án számolt be az orosz külügyminisztérium.

Ufót keresne a hidegháborús radarjával a milliomos

Grátiszba járt az elhagyatott légibázisához, nukleáris rakéták kiszúrására találták ki.

Vadászat az igazi Vörös Októberre: csak másodperceken múlt a nukleáris világháború

1962. október elsején a szovjet Északi Flotta poljarniji haditengerészeti bázisáról négy Foxtrott-osztályú tengeralattjáró futott ki a Barents-tengerre. A szigorúan titkos küldetés céljáról még a kötelék parancsnoka, Vaszilij Alekszandrovics Arhipov másodosztályú tengerészkapitány sem tudott; a lepecsételt parancsot csak akkor bonthatta fel, ha arra a moszkvai hadműveleti központtól közvetlen utasítást kap. Arhipov kapitány mindenesetre furcsállotta, hogy a hagyományos torpedókon kívül kettő T-5 típusú nukleáris robbanófejjel felszerelt torpedót is be kellett hajóznia, noha ez a fegyvertípus nem tartozott a Foxtrott-osztályú tengeraalattjárókon ...

Véletlenül ledobtak egy éles hidrogénbombát Amerikában

Radioaktív szennyezés, véletlen vagy nem engedélyezett kilövés, lopás vagy elvesztés, a lakosság valós vagy lehetséges radioaktív veszélyeztetése – az amerikai haderő ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos incidenseket nevezi Törött Nyílnak, Broken Arrow-nak. Az amerikai hadügyminisztérium összesen 32 Broken Arrow-esetet ismer el 1950 és 1980 között. Ezek között voltak olyanok, amikor egy bombázóról véletlenül ledobtak egy hidrogénbombát egy amerikai nagyváros közelében, de az is előfordult, hogy egy atombombával felszerelt vadászbombázó a tengerbe esett egy repülőgép-hordozóról. 1980-ban egy ballisztikus rakéta felrobbant a silójábban ...

Pilóta nélkül átrepült Európa felett egy orosz vadászgép

Ha azt gondolnánk, hogy az önvezető járművek az elmúlt néhány évben születtek, tévednénk. Már 70 évvel ezelőtt is, a második világháborúban is előfordult, hogy személyzet nélküli repülőgépek repkedtek a levegőben, sőt, le is szálltak. Pilóta nélküli repülések, önállósodott gépek, fantombombázók különös esetei következnek.

Atomrakétákat akart lopni a CIA

1974 nyarán, hat évvel azután, hogy a Csendes-óceánon nyomtalanul eltűnt a K-129 szovjet tengeralattjáró, egy amerikai mélytengeri kutatóhajó horgonyzott le Midway-től északra, 1100 kilométerre. Az alulról nyitható hajótestű Glomar Explorer nevű bányászati hajót a különc milliárdos, Howard Hughes építtette a tengerfenéken fekvő mangánrögök felhozatalára. Az amerikai kormány nyilvánosan 1992-ben ismerte el, hogy a Glomar Explorert a valóságban a CIA tervezte azért, hogy megkaparintsák az elsüllyedt szovjet tengeralattjáró roncsát és a benne levő atomrakétákat. A hollywoodi filmbe illő akció minden idők legdrágább titkosszolgálati művvelete ...

Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború

A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...

Így pusztulhat ki az élet a Földön

Az Egyesült Államokban az 1960-as évek derekán a szovjet titkos nukleáris kísérletek megfigyelésére állították pályára a Pentagon Vela műholdjait. Az egyik kémműhold 1967-ben egy olyan rendkívül nagy energiájú sugárzást detektált, ami nem volt földi eredetű, hanem a világűr mélyéről érkezett. A Vela-program 1973-ig titkosított észlelései hatására kezdődött el a világegyetem legfényesebb jelenségei, a titokzatos gamma-kitörések tudományos vizsgálata.

Katasztrófák, amelyeket előre megjósoltak

Talán nem is gondolnánk, de voltak a múltban olyan katasztrófák, amelyeket előre megjósoltak, és előre tudták, mi lesz a kimenetelük. Nézzük, melyek voltak azok.

Múzeum lett Németország titkos hidegháborús készpénzbunkeréből

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Olyan rendkívüli időket élünk, amely idők rendkívüli embereket kívánnak

Rendkívüli, sőt történelmi időket élünk, az ilyen idők rendkívüli embereket és tetteket, és a rendkívüli emberektől stratégiai nyugalmat követelnek - jelentette ki Barthel-Rúzsa Zsolt a Társadalom, gazdaság, politika napjainkban című eseményen, a Századvég Riport 2021 című kötet bemutatóján, kedden, Budapesten. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese elmondta, hogy érdemes visszaemlékezni arra, hogy az elmúlt 12 évben mennyi kihívással kellett szembenéznünk. A 2008-as pénzügyi válság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-világjárvány már harmadik éve van velünk, és alapjaiban változtatta meg a mindenn ...

Lemondása 30. évfordulóján megszólalt az utolsó szovjet pártfőtitkár

Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháborút követően - jelentette ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke, korábbi kommunista pártfőtitkár.

Több száz állatot küldtek a történelem során az űrbe

Két szovjet kirgiz teknős már megkerülte a Holdat, amire Neil Armstrong 1969-ben a bolygóra tette a lábát. Valójában állatok tucatjai, köztük rovarok és emlősök utaztak az űrbe, még mielőtt mi, emberek megtettük volna ugyanezt. A kutatók most összeállítottak egy úgynevezett vizuális idővonalat azokról az állatokról, amelyeket valaha az űrbe küldtek.

Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását

Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...

Az amerikaiak kilőtték az atomrakétákat - ezt mutatták a műholdak

Ahogy azt megírtuk, 1983 novemberében a szovjet vezetés annyira komolyan vett egy NATO-hadijátékot, hogy majdnem kitört az atomháború. Valójában abban az évben már másodszor került közel a világ a harmadik világáborúhoz. 1983. szeptember 26-án a Moszkvától délre fekvő szupertitkos katonai légtérfigyelő-központ szolgálatos tisztjein kívül aligha sejthette bárki is, hogy csupán percek kérdése volt a nukleáris világháború kitörése.

Újra egyben Németország - Ma van az újraegyesítés napja!

Ma 31 éve egyesült Nyugat- és Kelet-Németország. Erre emlékezve tartják ma Németországban az állami naptár egyik legfontosabb ünnepnapját.

Megcélozta az ellenséget, aztán saját magát lőtte ki az amerikai tengeralattjáró

A tengeralattjárók sokáig első számú fegyvere a torpedó volt. A víz alatti fegyver működése egyszerűnek tűnik a kívülállók számára: meg kell célozni az ellenséges hajót, ki kell lőni a torpedót, az pedig üldözőbe veszi a célpontot, és addig megy, amíg el nem találja. De mi van akkor, ha a torpedó elveszti a célpontot, ezért újat keres magának? Ma már több, évekig vagy évtizedekig megmagyarázhatatlannak tartott haditengerészeti katasztrófáról tudjuk, hogy hibás torpedó okozta. Az amerikai flotta legalább három tengeralattjárója önmagát süllyesztette el így a XX. században.

Moszad: a titkosszolgálat, amely még az ellenséget is be tudta szervezni

Hetven éve, 1951. szeptember elsején írta alá Ben Gurion izraeli államelnök a Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete, közismert nevén a Moszad felállításáról szóló rendeletet. Izrael állam nemzeti titkosszolgálata, az „Intézet" (a Moszad elnevezés héberül intézetet jelent), a világ egyik leghatékonyabb és legkiterjedtebb ügynökhálózattal rendelkező hírszerző szervezetévé nőtte ki magát az elmúlt hetven év során, amelynek számos nagy port felvert akció fűződik nevéhez. A páratlan hatékonysággal dolgozó szervezet nem nagyon válogat az eszközökben, ha Izrael állam nemzeti érdekeit vagy biztonságát kell megvédenie. A Moszad ügynökeei ...

Tiltott és elhagyatott helyekre vezető túrák, amelyek felérnek egy történelmi szellemidézéssel

Az urbex, vagyis az urban exploration (városi felfedezés) igazi kincsesbánya azoknak, akik a múlt nyomait nem szépen helyreállított épületekben és ragyogó múzeumokban keresik, hanem olyan helyeken, melyek sokak számára ma már nem is léteznek. Ezek olyan elhagyatott házak, katonai vagy ipari létesítmények, ahol jó eséllyel láthatunk graffitikkel telefújt falakat, betört ablakokat, málló vakolatot és hiányos, vagy épp nem létező tetőszerkezeteket. Berlinben is elképesztő mennyiségű urbex lelőhely van, mutatjuk is a legizgalmasabbakat. 

Egy zuglói házra zuhant a Malév-gép

1961. augusztus 6-án délután erős motorzúgás hangjára kapták fel fejüket az akkori Lumumba utcán (ma Róna utca) sétálgató járókelők. A Malév egyik alacsonyan repülő kétmotoros utasszállítója bukkant fel hirtelen az utca felett. Az ezüstösen csillogó gép furcsa, hullámvasútszerű manőverekbe kezdett, majd a hátára fordult, és élesen spirálozva a lakóházak felé kezdett zuhanni. Ezután már csak egy hatalmas csattanás hangja hallatszott, és ott, ahol a gép eltűnt, terebélyes fekete füstfelhő tört az ég felé. A roncsok között harminc holttestet találtak; a gép személyzete, tizenhét felnőtt valamint hat gyermek utas, továbbá a Lumumba utcaa ...

A szovjet holdprogram elhallgatott titkai

1969. július 20-án az amerikai Apolló-11 űrhajó leszálló egysége, a Lunar Module Eagle (LM-5) fedélzetén két asztronautával, sikeres landolást hajtott végre a Holdon. Az emberiség történetében elsőként Neil Armstrong lépett a Hold felszínére, akit negyedórával később Edwin Aldrin követett. Ezzel a történelmi küldetéssel pedig végleg eldőlt, hogy az Egyesült Államok nyerte meg a Hold meghódításáért folytatott versenyfutást. Noha a Szovjetunió hivatalosan mindig is tagadta, hogy lenne emberes Holdprogramja, de a kulisszák mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával valójában lázasan készülődött az elsőség megszerzéséért.

Bombázó denevérek, tyúkkal fűtött akna és minden tehén réme

A történelem előtti időkben nem volt rossz fegyver: a bunkósbot, a lándzsa, a kard, az íj tökéletesen alkalmas volt a feladat ellátására. A fegyverek, ugyanúgy, mint az ember használati tárgyai és eszközei, fokozatosan fejlődtek. Az ipari forradalom hozta el azt az időszakot, amikor technológiai ugrások is megjelentek a fejlesztésekben. És itt kezdődtek a bajok, mert a hasznos újítások mellett megjelentek a katasztrofális ötletek is. Ezekből szemezgettünk. 

Eltitkolt lázadás a kommunizmus ellen: egy szovjet hadihajó meg akarta dönteni Brezsnyev rendszerét

A hidegháború elhallgatott eseményei közül talán a Balti-tengeri Flotta kötelékébe tartozó tengeralattjáró-elhárító fregatt, a Sztorozsevoj fedélzetén kitört lázadás volt a legkínosabb incidens a brezsnyevi Szovjetunió legfelsőbb pártvezetése számára. A rigai kikötőből 1975. november 9-én éjszaka megszökött hadihajó politikai tisztje, Valerij Szablin korvettkapitány egy új és „igaz" szocialista forradalmat akart kirobbantani, a korrupt és bürokratikus brezsnyevi rendszer elsöprése céljából.

Így próbálta eltitkolni a kommunista diktatúra Csernobilt

1986. április 26.-a gyönyörű verőfényes tavaszi nappal köszöntött a késő Kádár-kori Magyarországra. A kellemes idő a hétvége miatt különösen sok embert csábított ki a szabadba, megteltek a városi teraszok és a kirándulóhelyek. Ekkor még senki sem sejthette, hogy az országtól pár száz kilométerrel keletre, az ukrajnai Csernobil Lenin Atomerőművében kora hajnalban, a sorozatos emberi hibák miatt bekövetkezett reaktorrobbanás miatt fenyegető radioaktív felhő tart Magyarország, és Közép-Európa határai felé.

Holtan érkezett vissza a Földre az első űrállomás személyzete

Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. Az űrállomás rövid működését azonban súlyos tragédia árnyékolta be.

Csoda volt, hogy túlélte: 60 éve járt a világűrben az első ember, Jurij Gagarin

Hatvan éve, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok-1 űrhajóval egy óra 48 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben, és ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében. 

A náci rakétaprogram vezetője, aki eljuttatta a Holdra Amerikát

Az első ember alkotta eszközt, amely áttörte a világűr határát, az Adolf Hitler szupertitkos „csodafegyver-programját", az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítő fejlesztőcsoport vezetője, dr. Wenher von Braun konstruálta meg. Az SS-őrnagyi rendfokozatot viselt náci párttag von Braun 1945 után, a hidegháború éveiben nagy szolgálatot tett az Egyesült Államok hadseregének is,  Amerika első ballisztikus hadászati rakétáinak megalkotásával, 1958-tól pedig mint  az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA főkonstruktőre szerzett hervadhatatlan érdemeket abban, hogy 1969. júliusában az Egyesült Államok küldhetettt ...

Szijjártó Péter: Magyarország nem akar új hidegháborút

Magyarország a NATO elkötelezett és szolidáris tagjaként nem akar új hidegháborút, nem akar új ellenségeskedést sem Kelet és Nyugat között - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri ülésének szünetében.

Hetvenöt éve kezdődött a hidegháború

Kereken hetvenöt éve, 1946. március 5-én mondta el nagyhatású beszédét a Missouri állambeli Fultonban Sir Winston Churchill, volt világháborús brit miniszterelnök, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a náci zsarnokság legyőzésében. Churchill, aki a klasszikus bismarcki reálpolitika egyik utolsó nagy alakjának tekinthető, a fultoni Westminster College hallgatósága előtt elhangzott és világszerte nagy visszhangot kiváltó beszédében az Európát fenyegető új zsarnokság, a szovjet bolsevizmus térhódításának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A volt londoni háborús kormány egykori miniszterelnökének fultoni beszédétől szokás számítani a ...

A repüléstörténet legmeghökkentőbb masinái

A 20. századi mérnöki tudományok történetében az aviatika robbanásszerű fejlődése számít a leglátványosabb fejezetnek. A Wright-fivérek 1903 decemberében végrehajtott első motoros repülési kísérletétől alig kellett eltelnie három évtizednek a sugárhajtómű megszületéséig, a dugattyúmotoros repülés pedig a második világháború éveiben ért el a csúcspontjára. Az első pionírok még többnyire életveszélyes kalandok árán tapasztalták ki az aerodinamika törvényszerűségeit, az aviatika 1920-as 30-as években történt tudományos megalapozása viszont új fejezetet nyitott a minél nagyobb magasság és sebesség eléréséért folytatott versenyben. A konnstruktőrök ...

Meghalt a repüléstörténet legendája, aki elsőként törte át a hanghatárt

Kilencvenhét éves korában meghalt Chuck Yeager, az amerikai légierő nyugállományú dandártábornoka, a híres berepülőpilóta, akinek 1947-ben elsőként sikerült áttörnie a hanghatárt.

Nagyon durva dolgok derültek ki a sztálini Szovjetunióról

George F. Kennan nem pusztán számító stratéga és higgadt külpolitikai tervező: élénk és érzékeny leírásai sokszor szépirodalmi magasságokba emelik a visszaemlékezését, amelyet az Antall József Tudásközpont adott ki. A kétkötetes grandiózus könyvből nagyon sokat megtudhatunk az amerikai-szovjet viszonyról, és a hidegháború kezdetétől.

Mikor került az emberiség legközelebb a harmadik világháborúhoz?

John Lewis Gaddis A hidegháború című, az Antall József Tudásközpont gondozásában megjelent könyve a hidegháború fordulatokkal teli történetének rendhagyóan olvasmányos krónikája. Ahogyan az előszóban maga a szerző is kiemeli, a kötet „rövid, átfogó és közérthető" módon mutatja be a korszak történéseit. A fejezetek szorosan egymásra épülnek, mindegyik egy téma feltérképezésére fókuszál, nem a nyers kronológiát, hanem az események egymásra gyakorolt hatását helyezve előtérbe.

73 éve alakult meg Sztálin kommunista elnyomást irányító nemzetközi szervezete

1947. szeptember 22-én az európai kommunista pártok képviselői a lengyelországi Szklarska Poręba városában megtartott tanácskozásukon szovjet-jugoszláv javaslatra elhatározták egy új csúcsszervezet, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform felállítását. Az elnevezésében ártalmatlannak látszó Kominform életre hívása egyetlen valós célt szolgált: a szovjet érdekszférába került kelet-közép-európai államok erőszakos, és minél gyorsabb totális bolsevizálását.

Nem egészen 26 évesen hagyta el a Földet ez az űrhajós

Húsz éve, 2000. szeptember 20-án hunyt el German Sztyepanovics Tyitov szovjet-orosz űrhajós, aki 1961. augusztus 6-án a második szovjet emberes űrrepülést hajtotta végre nem egészen 26 évesen. Nála fiatalabb ember azóta sem hagyta el a Földet, s még egy rekordot állított be: ő volt az első űrhajós, aki egy napnál többet töltött el odafent.

Hetvenöt éve ért véget a világtörténelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború

Hetvenöt éve, 1945. szeptember 2-án délelőtt, a Tokiói-öbölben horgonyt vetett USS Missouri csatahajó fedélzetén a japán császári kormány, valamint a vezérkar képviselői aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló kapitulációs okmányt. Ezzel az aktussal hivatalosan is véget ért a második világháború, nem egészen négy hónappal azután, hogy Európában végleg elhallgattak a fegyverek. A második világháború mind az abban részt vett hadseregek méretét, mind az áldozatok számát és az összecsapások földrajzi kiterjedtségét, valamint a háború kegyetlenségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A második világháborúú ...

Kiszivárgott: a hidegháború alatt játszódik az új Call of Duty

Az idei Call of Duty több szempontból is érdekesnek tűnik, de nem feltétlenül a legjobb indokok miatt. Valami történt a kiadó Activision háza táján, ami miatt még egyáltalán nem jelentették be az idén érkező új részt, holott ez legkésőbb nyár elejéig minden évben meg szokott történni, onnantól kezdve pedig folyamatosan csepegtetik a részleteket a menetrendszerű őszi megjelenésig.

Feltárul a szovjet atombunker Dunavarsány határában

A kommunizmus évtizedeiben, a Kádár-korszakban agyonhallgatták, a Varsói Szerződés felbomlása, a Magyarországon állomásozó szovjet hadseregcsoport 1991-ben történt távozása után pedig az enyészet és a feledés homályába merült a Dunavarsány határában föld alá épített egykori szupertitkos szovjet atombunker emléke. Csak két évtizeddel a rendszerváltás után, 2011-től kezdett fény derülni az elhallgatott hidegháborús múlt dunavarsányi titkaira. Az 51-es főút közelében rejtőzködő harcálláspontról, a „ruszki lokátorállomásról" már régóta suttogtak a környéken élők. A hidegháború korszakának e különleges relikviája május 28-tól nyitja meg ...

Hihetetlen, mit követtek nyomon a hidegháborús műholdak segítségével

Az Egyesült Államok a hidegháború alatt műholdakat indított a szovjet rakéták pontos helyzetének felderítésére, de ezzel fényképeket készített állatokról és azok történelmi élőhelyéről is. A tudósok az 1960-as évek pillanatképeit most új módon használták fel: arra voltak kíváncsiak, hogy egy bizonyos rágcsáló populációja hogyan változott az elmúlt öt évtizedben.

Hetvenöt éve ért véget a második világháború Európában

1945. május 7-én a kora hajnali órákban Eisenhower hadseregtábornoknak, az angolszász szövetséges haderő főparancsnokának reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a Wehrmacht, német véderő főparancsnokság hadműveleti főnöke a Harmadik Birodalom új államfője, Karl Dönitz vezértengernagy megbízásából aláírta a náci Németország feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A német megadás dokumentuma május nyolcadikán éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. Ezzel az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború hivatalosan is véget ért az európai kontinensen. A kapituláció hírére a ...

130 éve született Molotov, Sztálin egyik legfanatikusabb kiszolgálója

Százharminc éve, 1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió egykori miniszterelnöke, majd külügyi népbiztosa (külügyminisztere), akinek neve a Molotov-Ribbentrop-paktum, illetve a Molotov-koktél révén vált híressé, vagy még inkább hírhedtté.

Amikor végleg ledobta álarcát a lopakodó diktatúra

Hetvenhárom éve, 1947. február 25-én este, a Magyar Államrendőrség kommunista irányítás alatt álló hírhedt szervezete, az Államvédelmi Osztály (ÁVO) Andrássy út 60. alatti központjában a szovjet titkosszolgálat ügynökei rajtaütésszerűen letartóztatták a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Béla országgyűlési képviselőt, akit a mentelmi valamint a nemzetközi jog durva megsértésével a Szovjetunióba hurcoltak, és egy titkos perben koholt vádak alapján húszévi kényszermunkára illetve börtönbüntetésre ítéltek. Kovács Béla gyalázatos elhurcolására úgy tekinthetünk, mint az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra leplezetlen színrelépéésének ...

Nem sikerült pályára állítani az iráni műholdat

Nem sikerült Föld körüli pályára állítani a saját fejlesztésű iráni műholdat - ismerte el vasárnap egy katonai forrás a televízióban.