Az Egyesült Államok és Oroszország több évtizede tartó csatája Ukrajnában folytatódik

Carl von Clausewitz, a 19. század híres porosz katonai teoretikusának megfogalmazása szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. A február 24-én kitört, és a világ közvéleményét váratlanul ért orosz-ukrán háború kapcsán ezért különösen indokolt feltenni azt a kérdést, hogy valójában mi motiválta a Kremlt arra a több szempontból is kockázatos lépésre, hogy „más eszközökkel folytassa a politikát"? A hagyományos nagyhatalmi-birodalmi gondolkodás mellett ebben a lépésben az orosz érdekszféra határainak újjáépítési szándéka ugyanúgy szerepet játszik, mint egy fordított előjelű „orosz Truman-doktrína", vagyis az Egyesült Állammok ...

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Ez döntheti el a háborút: bemutatjuk az orosz és az ukrán hadsereget

Számtalan hírt és információt lehet olvasni az orosz-ukrán háború kapcsán. Egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni, mert folyamatosan ellentmondásos hírek érkeznek a támadás négy frontjáról. A Twitteren és különböző egyéb csatornákon rengeteg képet és videót lehet látni a szembenálló felek harci eszközeiről és hozzávetőlegesen meg lehet becsülni a támadások méretét és kiterjedését. Ennek apropóján az Origo megpróbál hozzávetőlegesen képet adni a szembenálló felek haderejéről, a használt fegyvernemekről. Megpróbáljuk felmérni a felek a kapacitásait és az általuk használható fegyvernemeket a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján. Ammi ...

Képeken az 1991-es puccskísérlet a Szovjetunióban

Az állami tévé A hattyúk tavát játszotta, miközben a KGB megpróbálta visszafoglalni a Szovjetuniót

Az orosz történelemben meglehetősen furcsa helyet foglalnak el az 1991. augusztus 19. és 22. között végbement események. Egyrészt nagyban közrejátszottak abban, hogy megszületett az Orosz Föderáció, viszont a félresikerült puccsnak hasonlóan nagy szerepe volt abban is, hogy a Szovjetunió néhány hónap alatt összeomlott. A harminc évvel ezelőtti események nemcsak a gorbacsovi reformok kudarcáról és a KGB, valamint a keményvonalas kommunisták utolsó, a Szovjetunió megmentésére tett kísérletéről szóltak, hanem Borisz Jelcin és a "család" felemelkedéséről is. A szovjet birodalom bukását sokan ünnepelték, de a jelcini 90-es években a poliitikai ...

Múló divathóbortnak vélte az emailt a Downing Street

Frissen nyilvánosságra hozott brit levéltári dokumentumok tanúsága szerint a londoni miniszterelnöki hivatal negyedszázaddal ezelőtt kezdett komolyabban foglalkozni az internetszolgáltatás előfizetésének gondolatával, de a Downing Street illetékesei akkoriban meg voltak győződve arról, hogy az email az újdonság varázsának múltával nem lesz tartósan fennmaradó eszköze az üzenetek továbbításának.

Végre! Csehov holtteste mellett ingyenesen lehet wifizni

A moszkvai kávézók és a metró után jövő évtől három történelmi jelentőségű temetőben is ingyen wifi várja a látogatókat az orosz fővárosban.

A Times állítja, hogy Putyin beteg volt

A Kreml megpróbálta eltitkolni Vlagyimir Putyin betegségét, amikor az orosz elnök márciusban 11 napra eltűnt a nyilvánosság elől.

Gyurcsány nyomdokába lépett Orbán

A magyar–orosz viszony eddig meglehetősen kiegyensúlyozatlan volt, és a felső szintű találkozókat gyakran hosszú szünetek követték. Ki mikor és mit mondott az oroszokról? És mikor mondta annak az ellenkezőjét?