Egyperces tudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- történelem
- kutatás
- hódoltság
- kísérlet
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, honnan ered az érti a csíziót mondásunk?
Aki mindenféle dologban jártas, arra szoktuk azt mondani, hogy érti a csíziót. Hogy felderítsük e gyakori szólásunk eredetét, időben egészen a Krisztus előtti korig kell visszamennünk.
Tudja-e, mi köze a mikrohullámú sütőnek a radarhoz és a hadsereghez?
Ma már a mikrohullámú sütő szinte minden háztartás nélkülözhetetlen kelléke, amellyel felmelegítjük az ebédet vagy éppen a kávénkat. Ki gondolná azonban, hogy ez a hasznos konyhai berendezés az amerikai hadsereg második világháborús titkos radarkísérleteinek „civil” mellékterméke.
Tudja-e, hogyan állítanak elő elektromos áramot a halak?
Bizonyos halfajok egy különleges szervük segítségével képesek elektromos áramot termelni védekezés, zsákmányszerzés, tájékozódás és kommunikáció céljából. Áramot termel például a zsibbasztó rája, a villamos harcsa és az elektromos angolna is.
Tudja-e, mi köze a csordaszellemnek a Voronoj-cellázáshoz?
Sok állat él csoportokba verődve, aminek az az egyik legfőbb oka, hogy a csoport védelmet nyújt a ragadozók ellen. A túlélés szempontjából komoly szerepet játszik, hogy az adott egyed hol helyezkedik el a csordán belül. Az állatok aligha tudhatják, hogy a védekezést biztosító helyezkedésük geometriai törvényszerűségnek engedelmeskedik.
Tudja-e, hogy milyen hatásai vannak a méregtelenítő lábfürdőnek?
A napjainkban egyre szélesebb teret hódító alternatív gyógyászat számos olyan eljárást kínál, amit a hagyományos orvoslás nem javall. Ezek a többnyire mindenfajta természettudományos alapot illetve bizonyítékot mellőző „kezelések", és az ezekhez ajánlott segédeszközök egyhez biztos hozzásegítik az ezt igénybevevő pácienseket, vékonyabbá teszik a pénztárcájukat.
Tudja-e, hogy súlyos sérülést okozhat a mikrohullámú sütő?
Bizonyos feltételek mellett a folyadékok képesek túlhevülni a mikorhullámú sütőkben, ami balesetveszéllyel jár együtt.
Ismeri-e a spagetti titkát? Egy kis konyhai fizika
A fizika furcsa világa a konyhában is számtalanszor tetten érhető. Érdekes dolgot figyelhetünk meg főzés közben: ha egy spagettiszálat meghajlítunk, mindig legalább három darabra törik, kettőbe sohasem, ellentétben a fa- vagy műanyag pálcával.
Euforikus halált kínál a végzet hullámvasútja
A hullámvasutazás kétségkívül remek móka, feltéve, hogy biztonságban érezzük magunkat száguldás közben. De mi van akkor, ha valaki szándékosan egy olyan szerkezetet épít, ami kifejezetten meggyilkolja a benne ülőket? Nem lenne nagy tolongás a pénztáraknál, az biztos, ám nem is a szórakozni vágyók tartoznának az úgynevezett „Eutanázia-hullámvasút” célcsoportjába.
Tudja-e, mi közük van egymáshoz a kabócáknak és az olimpiának?
Az egymástól látszólag nagyon távol álló rendezvényszervezés és egyes rovarfajok szaporodási ciklusában is van közös törvényszerűség.
Tudja-e, hogy Frankenstein történetét valós esemény ihlette?
Mary Shelley 1818-ban megjelent világhírű horror regénye, a Frankenstein, arról a tudósról, Victor Frankensteinről szól, aki életre kelt egy halottat. A számos mozifilmet is megihlető történet valós eseményen alapul.
Tudja-e, hogy egy időjós pók segítségével foglalták el Hollandiát 1795-ben?
A fogság unalma szülte zoológiai megfigyelés történelmi jelentőségű győzelmet kovácsolt a 18. század végén.
Tudja-e, hogy miért 70 fok forró a Medve-tó mélye?
Az üvegházhatás nem csak az atmoszférát, melegíti fel, hanem különleges körülmények együttállása esetén egyes tavak mélyétből is pokoli katlant varázsol.
Tudja-e, honnan ered a „saját malmára hajtja a vizet” szólásunk?
Magyarországon a gőz, majd villanygépek kora előtt, évszázadokon át sok ezer vízimalom működött. A malmoknak nagyon fontos szerepük volt, hiszen ezekben őrölték az életet adó kenyér alapanyagát, a gabonát, lisztté. A malmokat hajtó folyóvizet a nagyhatalmú földesurak azonban gyakran elterelték, mit sem törődve hoppon maradt szomszédaikkal.
Tudja, honnan származik az „egy füst alatt elintézni” szólásunk?
Egy füst alatt elintézni valamit, azt jelenti, egyszerre lerendezni több dolgot. Mint sok szólás-mondásunk, ez is egy, a régmúltba gyökerező falusi szokást őriz.
Tudja-e, hogy mi is az a dögrovás?
Amikor valaki nagyon nem érzi jól magát, szokták rá mondani, hogy dögrováson van, vagy az ember saját magára is használja ezt a kifejezést, amikor cudarul érzi magát.
Tudja-e, miért hoz szerencsét a kéményseprő?
A tűz az ősidőktől kezdve meghatározó szerepet játszott valamennyi kultúrában. Babonás tisztelet övezte az élet forrásának tekintett tüzet, amely azonban nemcsak meleget és ételt adott, hanem, ha elszabadult, tömegkatasztrófákat okozott. A középkori városiasodással együtt jött létre egy új és köztiszteletben álló mesterség, a kéményseprők hivatása.
Tudja-e, miért hisszük, hogy agyunknak csak a tíz százalékát használjuk?
Hallott már az agyműködés tízszázalékos mítoszáról? E mítosz szerint agyunknak csupán 10%-át használjuk ki, a többi pedig elképesztő dolgokra lehetne képes, ha valaki végre rájönne, hogyan aknázhatók ki a bennünk rejlő lehetőségek. Megdöbbentő, hogy ez a tévképzet mennyire népszerű, sok felmérés szerint a válaszadók többsége hisz benne, sőt, számos hollywoodi kasszasiker alapgondolataként is megjelent már. Vajon honnan eredhet ez a népszerű, ám téves elképzelés?
Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?
Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.
Tudja-e, milyen módszerrel kapják el a sorozatgyilkosokat?
Időről időre hallani a hírekben, hogy sorozatgyilkosok szedik áldozataikat. Az egyik leghíresebb közülük talán Hasfelmetsző Jack, aki 1899-ben Londonban öt nőt gyilkolt meg, de sohasem bukkantak a nyomára, és máig sem tudni, hogy ki volt.
Tudja-e, hogy van, ahol elefánttrágyából készítik a papírt?
Számos okból irtják az erdőket, így többek között, hogy mezőgazdaságilag művelhető földhöz vagy beépíthető területekhez jussanak. A papírgyártás alapanyagát is az erdők szolgáltatják, holott léteznek más, ennél sokkal környezetkímélőbb módszerek is.
Tudja-e, miért a fehér az ellenforradalom színe?
A történelmi közbeszédben a forradalmakkal szemben kibontakozó ellenrevolúciót tradicionálisan a fehér színnel társítják. Az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom leverésére szervezkedő cári katonai csoportokat fehérekként is szokás emlegetni csakúgy, mint például az 1919-es magyar Tanácsköztársaság bukása utáni tisztogatást fehérterrorként aposztrofálni. A fehér szín és az ellenforradalmak kapcsolata egészen a francia forradalom koráig nyúlik vissza.
Tudja-e, hogy a cápák nem szeretik az embervért?
Sajnos a cápákról az a tévhit él a köztudatban, hogy vérszomjas ragadozók, hidegvérű gyilkosok, és veszélyesek az emberre nézve. Pedig azzal szemben, hogy évente több millió cápa esik áldozatul egy valóban hidegvérű, kegyetlen gyilkosnak, az embernek, a cápatámadások halálos áldozatainak száma átlagosan nem több 5-10-nél.
Tudja-e, mi az a frászkarika és a nyavalyatörés?
Még manapság is gyakran használunk olyan kifejezéseket, amelyeknek már nem is ismerjük az eredeti jelentését. Ilyen például, amikor bosszúságunkban a frászkarikát emlegetjük, vagy amikor valakit mérgünkben elküldünk a francba. Na de honnan is ered a frász, a frászkarika?
Tudja-e, hogy mi is az a radai rosseb?
A Zala megyében fekvő kis falu, Nagyrada gyönyörű környezetben fekszik, a Kis-Balatonnal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal határos. Több emlékmű is található a községben, de talán mégis a „radai rosseb" szólásmondásról ismert leginkább a település neve. A „radai rosseb egye meg" és a „radai rosseb rágja szét" káromló kifejezést főleg Somogyban használták.
Tudja-e, miért kell Kukutyinba menni zabot hegyezni?
A sok érdekes szólásmondásunk közül az egyik, hogy kinek és miért kell Kukutyinba mennie zabot hegyezni. Mikor ráadásul a zabszem csúcsai eleve hegyesek.
Tudja-e, hogy mi az ebek harmincadja?
Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólásmondásunk van, amelynek homályba vész az eredete. A veretes „ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered.
Tudja, hogy egy kalóztól származik a dohányzás szokása?
Először tiltották és büntették, ám a 16. század végétől egy angol királyi kalózkapitánynak köszönhetően viharos gyorsasággal elterjedt az egész kontinensen a dohányzás szokása.
Tudja-e, hogy a darazsaktól leste el az ember a papírkészítés módját?
Noha a papírkészítést már évezredekkel ezelőtt feltalálták a Távol-Keleten, a ma elterjedt faalapú papírgyártás alig másfél évszázados múltra tekinthet csak vissza. Az új technológiát egy német feltaláló leste el a csíkos potrohú, fullánkos ízeltlábúaktól.
Tudja-e, hogy mi a rezonanciakatasztrófa?
A repülés hőskorában több olyan, látszólag megmagyarázhatatlan katasztrófa történt, amikor ismeretlen okból letört a gép szárnya, és a repülő tehetetlen meteorként zuhant a mélybe. Máskor nótázva masírozó katonák alatt szakadt le a híd. Az egymástól látszólag különböző baleseteknek ugyanaz a fizikai magyarázata, amit csak úgy emlegetnek, hogy rezonanciakatasztrófa.
Tudja-e, hogy miért világít a macska szeme?
Közismert, hogy a macskák kiváló érzékszervekkel rendelkeznek. A legkiválóbb a látásuk, ennek köszönhetően még a sötétben is kitűnően látnak. E különlegesen fejlett érzékelési rendszerük is hozzájárult a macskafélék törzsfejlődési sikeréhez.
Tudja-e, miért spanyol a spanyolnátha?
A történelem egyik legpusztítóbb járványa, a spanyolnáthajárvány 1918-ban, az I. világháború idején tört ki az Egyesült Államokban, Kansas városában, és innen terjedt szét robbanásszerűen az egész földkerekségen.
Tudja-e, hogy az ózondús levegő valójában mérgező?
A köznyelvben az ózondús levegőt az egészséges, friss tiszta levegővel azonosítják, azonban ez nem helyénvaló, ugyanis a troposzférában, elsősorban a földfelszín közelében az ózon mérgező.
Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?
Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.
Tudja-e, miért hatszögletűek a méhsejtek?
A méhek közismerten nagyon szorgos kis rovarok. Buzgón gyűjtik a virágport, hogy mézet készítsenek belőle, amelyet a szabályos mértani hatszög formájú sejtekben tárolnak. De vajon miért hatszögletűre építik az apró „mézesbödönöket"?
Tudja, miért lekerekített az utasszállító gépek ablaka?
A brit De Havilland repülőgépgyártó cég történelmet írt, amikor a vállalat DH 106 Comet nevű, négy sugárhajtóműves utasszállító gépének prototípusa 1949. július 27-én a magasba emelkedett. A Comet volt ugyanis a repüléstörténet első sugárhajtású utasszállítója, 1952. május 2-án állt szolgálatba. A Comet repülésével vette kezdetét a jetkorszak, ám a zajos kezdeti sikernek váratlan balesetsorozat vetett véget: alig egy éven belül három Comet is súlyos légi katasztrófa áldozata lett.
Tudja, hogy mitől világkuriózum a borsodi Szinpetri?
Az Északi-középhegység nemcsak szemet gyönyörködtető tájakkal, hanem néhány valódi világszenzációval is rendelkezik. Az élő kövületnek számító és a földkerekségen sehol másutt nem ismert mátrai ősjuhar után most egy másik, a Zempléni-hegységben található világkuriózumot mutatunk be.
Tudja-e, miért olyan gazdag Magyarország termál- és gyógyvizekben?
Magyarország szegény nyersanyagokban, ám van egy olyan értékünk, ami világviszonylatban is jelentősnek számít, ez pedig a vízkészletünk. A közeljövőben a vízkészletek világszerte tapasztalható rohamos elapadása miatt egyre nagyobb értékké válik a víz. A hazai felszín alatti vizeink közül a rendkívül jó minőségű és bőségesen rendelkezésre álló gyógyhatású termálvizeink valódi nemzeti kincsnek számítanak.
Tudja, hol van a Föld leghidegebb pontja?
A jelenlegi, szokatlanul zord januári hideget már-már extrém, elviselhetetlen téli időjárásként éljük meg. Ám a hazai csikorgó mínuszok valóságos szubtrópusnak számítanak a Föld néhány valóban nagyon hideg pontjához képest.
Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?
Az állatvilág rekordereit szokás méret, sebesség, vagy éppen valamilyen egyedi, fajspecifikus tulajdonság alapján kategóriákba osztályozni. Ha megkérdezik, melyik a ma élő leghosszabb állat, a tájékozottak legnagyobb valószínűséggel azt válaszolnák erre, hogy a kékbálna, amely elérheti akár a 31 méteres testhosszúságot is. A gerinctelen élővilágnak van azonban egy olyan faja, amelynek testhossza a kékbálna hosszának csaknem a kétszerese lehet.
Szavazzon ön is, melyik volt az év tűzhányója 2016-ban!
2009 óta tradíció az év tűzhányójának megválasztása. Akárcsak egy szépségversenyen, itt is sokfajta szempont érvényesülhet, így például, hogy melyik vulkán produkálta a legerősebb kitörést, vagy éppen melyik lávaszökőkútja volt a legszebb. A Tűzhányóblog összeállította 2016 legemlékezetesebb vulkáni jelenségeit, amelyekre ön is szavazhat.
Tudja-e, hogy miért unikum a Mátra az egész világon?
A Mátrát zömében olyan vulkanikus eredetű kőzetek építik fel, amelyek több mint 15 millió éve, a miocén időszak derekán forró lávaként lövelltek fel a Kárpát-medencét elborító tenger északi partvidékén húzódó szigetív vulkánjaiból. A geológusok körében középső riolitszórásként ismert esemény kőzetté vált vulkáni porában megőrződtek a korabeli szubtrópusi ősnövényzet maradványai. Köztük egy olyan ősi juharfáé is, amelynek a Mátrán kívül napjainkban sehol sem található eleven példánya.
Tudja, mi köze a Subarunak az univerzumhoz?
Több patinás autógyár márkajelzése stilizált csillagot ábrázol, így többek között a Daimler AG, vagy a Chrysler jól ismert logója. A japán Subaru azonban nem elégedett meg egyetlen csillaggal, hanem egy egész csillagképet tett meg autómárkái jelzésének.
Tudja-e, hol fog bizonyosan felforrni a vére?
Az atmoszféra alsó, legsűrűbb légrétegét, a troposzférát követő sztratoszféra nemcsak amiatt különleges, hogy e légrétegben – szemben a troposzférával – a hőmérséklet-csökkenés nem egyenletes, de itt található az Armstrong-vonal is, az a magassági szint, ahol a víz és a vér egyaránt felforr.
Tudta, hogy a legvérengzőbb tengeri hüllő a varánusz rokona volt?
68 millió éve, az észak-amerikai kontinens már a maihoz hasonló alakot öltött. A magasból nézve egyetlen jelentős különbség tűnne fel számunkra; a kontinenst észak-déli irányba kettéosztó hatalmas Nyugati Belső Tengerág. Ez a Mexikói-öböltől Alaszkáig nyúló trópusi sekélytenger volt a késői kréta legrettegettebb ragadozója, a bármit megtámadó hatalmas Tylosaurus hazája.
Tudja, honnan származik a Heineken sör vörös csillaga?
A vörös csillag az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom győzelme után vált a 20. század baloldali, kommunista mozgalmainak egyik meghatározó politikai jelképévé. A szovjet blokk 1991-ben történt összeomlását követően a kommunista munkásmozgalom egykori szimbóluma, a szvasztika, a náci mozgalom horogkeresztje, valamint az SS jelvénye, a sig rúna mellett egyes országokban tiltott önkényuralmi jelképpé lett, ám mielőtt valaki rosszra gondolna, a méltán híres holland sör címkéjén virító vörös csillagnak semmi köze sincs a világfelforgató eszmékhez.
Tudja, hogy mi okozza a magyarországi földrengéseket?
Vasárnap kora hajnalban, a Richter-skála szerinti 2,3-as erősségű földrengés pattant ki Orosháza, illetve Székkutas térségében. A földrengés fészke, hipocentruma, 15 kilométer mélyen volt, a rengést a lakosság is észlelte. A hajnali földmozgás is aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy vajon mi okozza a magyarországi földrengéseket.
Tényleg tömeghisztériát okozott a Világok harca rádiójáték?
A híresztelésekkel ellentétben egyáltalán nem okozott tömegpánikot Orson Welles rádiójátéka, a Világok harca - annak ellenére, hogy több helyen még kommunikációs iskolákban is így tanítják. A The Telegraph utána járt a témának.
Miért vannak anyajegyeink?
A legtöbb ember legalább 10 anyajeggyel rendelkezik, de olyan is akad, akin akár 100 is lehet. Míg utóbbiak általában lassabban öregednek, és bőrük tovább megtartja feszességét, hajlamosabbak különböző rákos megbetegedésekre is. Sokat tudunk már az anyajegyekről, azt viszont még mindig nem, hogy miért alakultak ki a bőrünkön, van-e valami célja a létezésüknek.
- címkék:
- bőr
- anyajegy
- Egyperces tudomány
- Címkefelhő »
Arannyal vonja be a NASA a szondáit
Nem csoda, hogy az űrkutatás ennyire költséges - a NASA egyenesen arannyal vonja be az űrszondáit! Persze valószínűleg nem ez a legdrágább része egy ilyen megépítésének, de elengedhetetlen, hogy hatékonyan megvédhessék az eszközt a sugárzástól.
- címkék:
- arany
- űrszonda
- Egyperces tudomány
- NASA
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy mikor fog megsemmisülni a Földközi-tenger?
A földkerekség egyik legszebb víztömegeként számontartott és óceáni ősökkel büszkélkedő Földközi-tenger halálos ítéletét már évmilliókkal ezelőtt kimondták a könyörtelen lemeztektonikai folyamatok. Nem kétséges, hogy geológiai idősíkon mérve a végelgyengülésben szenvedő Földközi-tenger ma már a "földtani elfekvőben" található.