2022.05.25. szerda
Orbánlemeztektonika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- földrengés
- geológia
- Föld
- Richter-skála
- földtörténet

Gyorsabban hűl a Föld belseje, mint azt eddig gondolták
Miközben az emberiség a klíma melegedése miatt aggódik, a tudósok a mélybe és a távoli jövőbe is tekintenek: a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói megállapították, hogy a Föld belseje valószínűleg sokkal gyorsabban hűl, mint azt korábban feltételezték.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték
A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.
Hihetetlen, hogy hol lennének a mostani országok az őskontinensen, a Pangeán
A Föld kontinensei és óceánjai statikus, mozdulatlanul álló masszívumoknak, illetve tengeri medencéknek tűnhetnek számunkra. Ez azonban csak a látszat, mert a mélyben folyamatosan munkálkodó tektonikus erők lassan, de biztosan megváltoztatják a Föld arculatát. A geológiai múltban volt olyan időszak, amikor az összes mai szárazulat egyetlen hatalmas szuperkontinenssé állt össze. Egy olasz szakember, Massimo Pietrobon olyan térképet szerkesztett, ami a mai országok helyzetét tünteti fel az egykor volt hatalmas őskontinensen, a Pangeán.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez
A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetű szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.
- címkék:
- magyar kutatók
- lemeztektonika
- ELKH
- Címkefelhő »
A pusztító földrengések okait vizsgálják Badacsonytördemicen
Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében.
Erős földrengés volt a horvát tengerparton, újabbak jöhetnek - videó
Horvátország déli, Adriai-tengeri partvidékét hajnalban pánikot okozó földrengés rázta meg. Horvátországban tavaly óta növekedett meg a szeizmikus aktivitás, a legnagyobb földlökés januárban történt, ami az ország északi részén komoly károkat is okozott. A szeizmológusok szerint a közelijövőben további, de kisebb rengések várhatók.
Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába
Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.
Szeizmológusok nyilatkoztak a hazai földrengés-veszélyeztetettségről
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a hazai földrengéskutatás történetéről és a magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről írtak összefoglaló cikket. Az obszervatórium állomáshálózatának legfőbb célja az, hogy megbízható információkat szolgáltasson Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosítson egy sor fontos elméleti szeizmológiai kutatáshoz, ezzel is segítve a hazai földrengés-veszélyeztetettség meghatározását.
Horvátországi földrengés - A törésvonal mentén Sziszek és Petrinja is centiket tolódott kelet felé
A december 29-ei 6,3-as erősségű közép-horvátországi földrengés törésvonala mentén Sziszek (Siska) tíz centimétert, Petrinja 25-30 centimétert tolódott el keleti irányba - írta a Jutarnji List című horvát napilap szerdán.
Itt a magyarázat a horvátországi erős földrengésekre
Ma kora délután ismét rengett a föld Horvátországban, a kipattant szeizmikus lökéshullámokat Magyarország számos pontján is érezni lehetett. A Richter-skála szerint 6,3-as magnitúdójú rengés erős szeizmikus eseménynek számít, amelynek következményeként még az erősebb épületek is megrongálódhatnak a rengés epicentrumától számított 50-80 kilométeres távolságban. Hasonló, sőt ennél erősebb rengésekre a jövőben is számítani lehet, mert az Adriai-tenger térsége, illetve a Balkán félsziget, földtani viszonyai miatt szeizmikusan aktív területnek számít.