Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába

Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.

Szeizmológusok nyilatkoztak a hazai földrengés-veszélyeztetettségről

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a hazai földrengéskutatás történetéről és a magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről írtak összefoglaló cikket. Az obszervatórium állomáshálózatának legfőbb célja az, hogy megbízható információkat szolgáltasson Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosítson egy sor fontos elméleti szeizmológiai kutatáshoz, ezzel is segítve a hazai földrengés-veszélyeztetettség meghatározását.

Horvátországi földrengés - A törésvonal mentén Sziszek és Petrinja is centiket tolódott kelet felé

A december 29-ei 6,3-as erősségű közép-horvátországi földrengés törésvonala mentén Sziszek (Siska) tíz centimétert, Petrinja 25-30 centimétert tolódott el keleti irányba - írta a Jutarnji List című horvát napilap szerdán.

Itt a magyarázat a horvátországi erős földrengésekre

Ma kora délután ismét rengett a föld Horvátországban, a kipattant szeizmikus lökéshullámokat Magyarország számos pontján is érezni lehetett. A Richter-skála szerint 6,3-as magnitúdójú rengés erős szeizmikus eseménynek számít, amelynek következményeként még az erősebb épületek is megrongálódhatnak a rengés epicentrumától számított 50-80 kilométeres távolságban. Hasonló, sőt ennél erősebb rengésekre a jövőben is számítani lehet, mert az Adriai-tenger térsége, illetve a Balkán félsziget, földtani viszonyai miatt szeizmikusan aktív területnek számít.

Ötezer hirosimai atombomba erejével robbant fel a Krakatau vulkán

1883. augusztus 27-én, helyi idő szerint a kora reggeli órákban erős, túlvilági morajlás hangjára szaladtak ki az utcára a nyugat-ausztráliai nagyváros, Perth lakói. Távol délnyugatra, az Indiai-óceán híres szigetparadicsomán, Mauritiuson pedig azt hitték a megdöbbent emberek, hogy fegyverek ropogása veri fel a békés trópusi délelőtt csendjét. Valójában a Mauritiustól légvonalban 4 800 kilométer távolságra fekvő Krakatau vulkánja robbant fel, apokaliptikus körülmények között. Az iszonyatos erejű detonáció pillanatok alatt megsemmisítette a sziget kétharmadát, amelynek nyomán harminc méter magas szökőár indult el pusztító útjára.

Új óceán keletkezhet az afrikai sivatagban

Magyarország partját hatalmas óceán mosta az ősidőkben

300 millió évvel ezelőtt sokkal könnyebb lett volna a földrajztanulás. A korai perm időszakban mindössze egy hatalmas óceán, a Panthalassa és egyetlen szuperkontinens, a Pangea létezett a Földön. Ez darabolódott fel a kéregmozgások miatt, míg létrejöttek a mai kontinensek. A távoli jövőben ezek a kontinensek újra egyesülni fognak egy új szuperkontinenssé. Egy amatőr térképész elhelyezte az ősi kontinensen a mai országokat.

Erős földrengés volt Zágrábban

Erős, 5.3-as erősségű földrengés rázta meg vasárnap kora reggel Horvátország fővárosának térségét. Az első jelentések szerint jelentős épületkárok keletkeztek a szeizmikus esemény nyomán Zágrábban. A Balkán-félsziget térségében az adriai mikrolemez viszonylag gyors mozgása miatt gyakoribbak a relatíve erős földrengések.

Így néz ki a Föld 100 millió év múlva – látványos videó

A Föld legkülső része az úgynevezett litoszféra, amely a földkéregből, illetve a földköpeny felső, szilárd részéből áll. A litoszféra tektonikai lemezeknek nevezett darabokra töredezett, ezekből a Földön ma hét nagyot és sok kisebbet ismerünk. E lemezek az asztenoszférában úsznak, emberi mértékkel nagyon lassan, hiszen az asztenoszféra folyóssága a köznapi értelemben folyadéknak tartott anyagokéhoz képest nagyon alacsony. A lemezek vízszintes irányú mozgásának sebessége tipikusan évi 0,66-8,5 centiméter, olvasható a Wikipédiában.