lemeztektonika

címke rss
Ötezer hirosimai atombomba erejével robbant fel a Krakatau vulkán

Ötezer hirosimai atombomba erejével robbant fel a Krakatau vulkán

1883. augusztus 27-én, helyi idő szerint a kora reggeli órákban erős, túlvilági morajlás hangjára szaladtak ki az utcára a nyugat-ausztráliai nagyváros, Perth lakói. Távol délnyugatra, az Indiai-óceán híres szigetparadicsomán, Mauritiuson pedig azt hitték a megdöbbent emberek, hogy fegyverek ropogása veri fel a békés trópusi délelőtt csendjét. Valójában a Mauritiustól légvonalban 4 800 kilométer távolságra fekvő Krakatau vulkánja robbant fel, apokaliptikus körülmények között. Az iszonyatos erejű detonáció pillanatok alatt megsemmisítette a sziget kétharmadát, amelynek nyomán harminc méter magas szökőár indult el pusztító útjára.

Magyarország partját hatalmas óceán mosta az ősidőkben

Tudomány2020.06.28, 22:06

300 millió évvel ezelőtt sokkal könnyebb lett volna a földrajztanulás. A korai perm időszakban mindössze egy hatalmas óceán, a Panthalassa és egyetlen szuperkontinens, a Pangea létezett a Földön. Ez darabolódott fel a kéregmozgások miatt, míg létrejöttek a mai kontinensek. A távoli jövőben ezek a kontinensek újra egyesülni fognak egy új szuperkontinenssé. Egy amatőr térképész elhelyezte az ősi kontinensen a mai országokat.

Erős földrengés volt Zágrábban

Tudomány2020.03.22, 14:05

Erős, 5.3-as erősségű földrengés rázta meg vasárnap kora reggel Horvátország fővárosának térségét. Az első jelentések szerint jelentős épületkárok keletkeztek a szeizmikus esemény nyomán Zágrábban. A Balkán-félsziget térségében az adriai mikrolemez viszonylag gyors mozgása miatt gyakoribbak a relatíve erős földrengések.

Így néz ki a Föld 100 millió év múlva – látványos videó

Tudomány2020.01.29, 16:50

A Föld legkülső része az úgynevezett litoszféra, amely a földkéregből, illetve a földköpeny felső, szilárd részéből áll. A litoszféra tektonikai lemezeknek nevezett darabokra töredezett, ezekből a Földön ma hét nagyot és sok kisebbet ismerünk. E lemezek az asztenoszférában úsznak, emberi mértékkel nagyon lassan, hiszen az asztenoszféra folyóssága a köznapi értelemben folyadéknak tartott anyagokéhoz képest nagyon alacsony. A lemezek vízszintes irányú mozgásának sebessége tipikusan évi 0,66-8,5 centiméter, olvasható a Wikipédiában.

Tudja-e, hogy melyek Magyarország legősibb élőlényei?

Tudomány2019.11.25, 22:17

Magyarország földtörténeti múltjának kezdetei csaknem fél milliárd év homályába nyúlnak vissza. E számunkra felfoghatatlanul távoli múlt élővilágáról csak a kőzetekbe zárt ősmaradványok tanúskodnak, amelyek az avatott szem számára lebilincselő történetet beszélnek el egykorvolt óceánokról, lakatlan szárazföldekről, és rég kihalt, különleges, a sci-fi filmek világát idéző élőlényekről.

Hihetetlen helyen találták meg az USA rejtőzködő aranyát

Tudomány2019.05.27, 18:31

Az USA aranykészleteinek mintegy háromnegyede piritkristályokba rejtve, szemmel láthatatlan formában bujkál. Német tudósok most kimutatták, hogy a kőzet arzéntartalma árulkodik az arany jelenlétéről, amely így könnyen felderíthető.

Tudja-e, miért olyan gazdag Magyarország termál- és gyógyvizekben?

Tudomány2017.02.03, 17:51

Magyarország szegény nyersanyagokban, ám van egy olyan értékünk, ami világviszonylatban is jelentősnek számít, ez pedig a vízkészletünk. A közeljövőben a vízkészletek világszerte tapasztalható rohamos elapadása miatt egyre nagyobb értékké válik a víz. A hazai felszín alatti vizeink közül a rendkívül jó minőségű és bőségesen rendelkezésre álló gyógyhatású termálvizeink valódi nemzeti kincsnek számítanak.

Szavazzon ön is, melyik volt az év tűzhányója 2016-ban!

Archívum2017.01.05, 15:24

2009 óta tradíció az év tűzhányójának megválasztása. Akárcsak egy szépségversenyen, itt is sokfajta szempont érvényesülhet, így például, hogy melyik vulkán produkálta a legerősebb kitörést, vagy éppen melyik lávaszökőkútja volt a legszebb. A Tűzhányóblog összeállította 2016 legemlékezetesebb vulkáni jelenségeit, amelyekre ön is szavazhat.

A pacifikus Tűzgyűrű tomboló titkai

Tudomány2016.11.23, 09:46

Egy hét telt el az Új-Zélandot megrázó, 7.8-as magnitúdójú földrengés óta. Az eltelt idő alatt több mint 2000, 3-as magnitúdónál nagyobb erősségű földmozgás történt, és még mindig nincs megállás. Rengeteg kérdés vetődött fel, a földrengés nagyságától az azt kiváltó okokig. Kellett ez az egy hét ahhoz, hogy világosabban lehessen látni, ami egy meglehetősen bonyolult képet fest fel, nem kevés tanulsággal a földrengések lefolyásáról.

Előző
Következő