Megtalálták a római légiótábor főkapuját Szőnyben

Komárom Molaj városrészében a napokban feltárták az egykori római város Brigetio légiótáborának északi főkapuját és a hozzá csatlakozó falakat - nyilatkozta az MTI-nek Bartus Dávid,az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője.

Iraki veteránok is segítenek feltárni a waterlooi csatamező kórházát

25 katonai veterán segítségével tárják fel a waterlooi csatamező tábori kórházát, amelyet az európai szövetséges csapatokat vezető wellingtoni herceg hozott létre Mont-St-Jeanban.

Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?

Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.

Ismeretlen középkori magyar várat tárnak fel Nógrádban

Az 1200-as években épült Baglyaskő várának feltárásán dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Salgótarjánban, a leleteket kiállításon mutatják majd be - tájékoztatta az MTI-t az igazgatóság osztályvezetője hétfőn.

Óbirodalmi temetőt fedeztek fel a Kairó melletti el-Gízában

Az egyiptomi óbirodalom korából származó, csaknem 4500 éves temetőt fedeztek fel a gízai piramisok közelében - közölte szombaton a régészeti minisztérium.

Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától

A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.

Nagy büszkeség a magyar zászló mellett látni a nevemet

Magyarországot két dokumentumfilm képviseli a ma április 2-án induló rangos rendezvényen, a belgrádi Nemzetközi Archeológia Filmfesztiválon. Mindkettő alkotás mellett Kiss-Stefán Mónika tudományos újságíró, rendező nevét olvashatjuk.

Előbújhat végre a földből Kaposvár vára

Több ezer tárgy kerül vissza Norvégiából a Húsvét-szigetre

Norvégia visszaadja a Húsvét-szigetnek azt a több ezer tárgyat - köztük faragványokat és emberi csontokat -, amelyet Thor Heyerdahl, a világhírű norvég felfedező vitt magával a Chiléhez tartozó csendes-óceáni szigetről.

49 grammos és 2000 éves a világ legkönnyebb ruhája

A világ legkönnyebb selyemből készült öltözékét sikerült pontosan lemásolniuk kínai kutatóknak, egy kétezer éves sírban talált ruhamaradvány alapján.

A vikingek korából származó hajót találtak Oslo közelében

Feltehetően a vikingek korából (793-1066) származó hajót találtak a földbe temetve Oslo közelében - közölték norvég illetékesek.

Még mindig feltáratlan titkokat őriz a gízai fennsík

Talán meglepően hangzik, de a világ egyik leghíresebb turisztikai látványossága, a gízai fennsík még ma is tartogat meglepetéseket a régészek számára. Mark Lehner amerikai archeológus 1979 óta dolgozik a területen, és idén visszatér Menkauré fáraó piramisának völgytemplomához. A nemzetközi hírű egyiptológus csapatát Pabeschitz Virág magyar régész is erősíti.

Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér

Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.

Kilencezer éves kőmaszkot találtak Hebronnál

Kilencezer éves kőmaszkot találtak Ciszjordánia déli részén, Hebronnál - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Közel háromszáz éves kincses hajó bukkanhatott elő a leapadt Dunából

Nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei az érdi Duna-parton; a leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba.

Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét

Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.

Gigantikus prehistorikus temetkezési helyre bukkantak

Nagyjából ezer sírból álló ősi temetkezőhelyet tártak fel Albániában egy gázvezeték építésekor: a különleges lelőhely betekintést enged az ország ötezer éves történelmébe.

Új szfinxre bukkantak régészek Egyiptomban

Egyiptomi régészek emberfejjel ábrázolt szfinxre bukkantak az ország déli részén, Asszuán városának közelében.

Ősi maja király portréját találhatták meg Mexikóban

A legendás Pakal maja király portréját találhatták meg Palenque romvárosban mexikói régészek - tette közzé a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).

Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait

Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.

Smink készletet találtak az ókori kőkoporsóban

Smink- és más kozmetikai termékeket rejtő római kori szarkofágot tártak fel a németországi Zülpichben.

Páratlan aranykincsek Szegeden

A mai Románia területén a 19-20. században talált, csaknem ezer arany- és ezüstkincset bemutató kiállítás nyílik a szegedi Fekete házban.

Ásatás folyik a legendás woodstocki fesztivál helyszínén

A legendás woodstocki fesztivál helyszínét tárják fel régészek, hogy az 50. évfordulóra meghatározzák többek között a történelmet formáló koncertsorozat színpadának helyét.

Mini „kínai fal” övezte az ősi várost

A Ming-dinasztia (1384-1644) korából származó város maradványaira bukkantak Kína keleti részén, Csianghszi tartományban.

Ókori horror a dániai lápvidéken

Régészek több ezer emberi maradványra, férfiak és fiatal fiúk csontjaira bukkantak egy dániai lápvidéken. Az archeológusok szerint egy rendkívül kegyetlen öldöklő csata áldozatait találhatták meg.

Viking amazonok: sereg élén, parancsnokként küzdhettek a harcias nők

A férfiak által dominált világban a viking nők örökölhettek, birtokokat vezethettek, területeket uralhattak és kedvük szerint akár harcolhattak is. Ez az elmélet most újabb, az eddigieknél meggyőzőbb bizonyítást nyert: archeológusok egy női harcos maradványaira bukkant Svédország egykor vikingek lakta területén.

Történelmünk szenzációs relikviája bukkant fel egy kölni aukción

Igen jelentős történelmi dokumentum bukkant fel egy németországi akción. A 17. század híres olasz hadmérnöke, Leandro Anguissola kalapács alá kerülő egyik térképe Szigetvár múltjának rendkívül fontos lenyomata. A becses relikviát 45 ezer eurós kikiáltási áron találhatjuk meg a Venator & Hanstein aktuális katalógusában.

Páratlanul szép ókori mozaikot fedeztek fel Izraelben

Különösen magas művészi színvonalú, 1800 éves mozaikot találtak egy cezáreai ásatáson Izraelben - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, az ynet csütörtökön. Az egészen különleges lelet a római uralom idejéből, a 2. vagy 3. századból származik.

Újabb szenzációs óegyiptomi sírfelfedezés Gízában

Egy magas rangú papnő ritka falfestményekkel díszített 4400 éves sírját fedezték fel Egyiptomban a gízai piramisok melletti nyugati nekropoliszban.

Egyik régészeti műkincs sem lehet fontosabb az emberéletnél

Pabeschitz Virág ókorszakos régész, az elmúlt pár évben a terepi archeológia kalandos sűrűjébe került: volt már forró vészhelyzetekben, és nagyon nomád körülmények között is. Fiatal kora ellenére számos nagy jelentőségű közel-keleti ásatáson vett részt, többek között mint a patinás British Museum archeológiai expedícióinak kutatórégésze. A jelenleg Kairóban élő ismert magyar archeológus az Origónak adott exkluzív interjút.

Minden eddiginél nagyobb szkíta kurgánt fedeztek fel Szibériában

Műhold felvételek alapján bukkantak rá arra a hatalmas kurgánra, szkíta eredetű fejedelmi sírra, amely a legnagyobb ilyen típusú temetkezési hely lehet Szibériában.

Megújult a két és félezer éves királyi ágy

Tizenhét éven át tartó helyreállítási munkálatoknak köszönhetően született újjá Kínában egy 2500 éves "sárkányos ágy", amelyről úgy vélik a régészek, hogy hajdanán egy uralkodó tulajdonát képezte.

Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek

Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.

Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

2300 éves tornacsarnok romjait tárták fel Egyiptomban

A hellenisztikus korszakból származó, nagyjából 2300 éves tornacsarnok maradványait tárták fel a régészek Kairó közelében - jelentette be az egyiptomi régészeti minisztérium.

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttes Jászberényben

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban - közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.

Szenzációt sejtető fordulat a Mikulás nyughelyével kapcsolatban

A híres török tengerparti nyaralóhelytől, Antalyától alig száz kilométerre festői környezetben fekvő kisváros, Demre első számú nevezetessége az a 4. századi bazilika, amelynek Szent Miklós, a legismertebb és messze legnépszerűbb keresztény szent, a „Mikulás" volt a püspöke. Egészen mostanáig úgy tudtuk, hogy a híres szent földi maradványait olasz kalózok a 11. században elrabolták, és a Bariban, a Szent Miklós tiszteletére emelt bazilikában helyezték végső nyugalomra. Török archeológusok azonban egy friss felfedezés alapján azt állítják, hogy nem Szent Miklós maradványait őrzik Bariban.

Aranydíszekkel ékesített farkas csontvázára bukkantak

Kivételesen szép azték aranydíszekkel gazdagon felékesített áldozati farkas maradványaira bukkantak a régészek Mexikóváros belvárosának szívében.

Eltűntnek hitt város került elő a föld alól

Egy 10. századi, eltűntnek hitt város romjait tárták fel Etiópia keleti részén. Az ásatásokon egyiptomi, indiai és kínai tárgyak kerültek elő, ami újabb bizonyítékokkal szolgál arról, hogy a Harlaa régió, ahol a város fekszik, egykor kereskedelmi központ lehetett.

Tanulhattak egymástól a hunok és a római telepesek

Elleshették egymás életmódjának bizonyos elemeit a nomád hunok és a pannóniai telepesek a Római Birodalom határvidékén - állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik Magyarországról származó 5. századi emberi maradványok vizsgálatára alapozták az eredményeiket.

Ókori műtőt fedeztek fel Cipruson

Ókori műtőt fedeztek fel Cipruson.

Ki építtette Mátyás király palotáját?

Visegrád a 14. században, az Anjou-korban fényes királyi székhely volt. Luxemburgi Zsigmond idejében épülhetett az a királyi nyaraló, amit a történeti hagyomány Mátyás palotájaként emleget.

Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén

2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.

Elfüggönyözött kocsiba rejtették a halott Szulejmánt

1566. szeptember 7-én hajnalban, 73 éves korában az ostromlott Szigetvár alatti táborban elhunyt Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje, és az iszlám kalifája. A padisah halála sohasem jöhetett volna rosszabbkor az ostromló török sereg vezérkarának; Szokollu Mehmed nagyvezír nem szerette volna, hogy az uralkodó halálhírére pont a falak ellen tervezett végső roham előtt bomoljon fel serege fegyelme. A szultán Szigetvár alatti temetkezési helyével kapcsolatos feltáró munka régészeti világszenzáció lett.

Egy mongol múmia bizonyítja az időutazást – a konteósok szerint

Nemrég mutattak be Mongóliában egy 1500 éves női múmiát, amely az Altaj hegységből került elő. A múmia lábán szinte tökéletes épségben megmaradt egy mai Adidas csizmához kísértetiesen hasonlító lábbeli. Több se kellett az összeesküvés-elméletek gyártóinak. Rögtön kikiáltották a múmiát az időutazás bizonyítékának.

Különleges ókori szobrot találtak Nagy Sándor szülővárosában

Különleges ókori szobrot találtak Nagy Sándor szülővárosában

Szfinxeket találtak Strasbourgban

Szfinxeket találtak Strasbourgban

Ezerötszáz éves bizánci romokra bukkantak Jeruzsálemnél

Ezerötszáz éves bizánci romokra bukkantak Jeruzsálemnél

A héten már a második 3000 éves fáraókori sírt tárják fel Luxorban

A héten már a második 3000 éves fáraókori sírt tárják fel Luxorban

Fantasztikus régészeti felfedezés Luxorban

Fantasztikus régészeti felfedezés Luxorban