orvostudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szervátültetés
- Járay Jenő
- genetika
- kutatás
- rák
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Már itthon is használnak virtuális valóságot a fóbiák kezelésében
A virtuális valóság alkalmazásai futurisztikusnak tűnhetnek, de több közülük már Magyarországon is elérhető. A közlekedési fóbiák és a stressz kezelésében egyaránt bevált módszert az üzleti életben is alkalmazzák: ha valaki nem érzi magát elég magabiztosnak egy prezentáció megtartásához, előadói képességeit a virtuális térben fejlesztheti tovább.
Először hoztak létre mesterséges beleket őssejtekből
Embrionális és visszaprogramozott őssejtek használatával először sikerült térbeli bélszövetet létrehozniuk amerikai kutatóknak. Az eredményeket a bélfejlődés molekuláris alapjainak és a különféle bélbetegségek alaposabb megértésére, valamint olyan gyógyszerek tervezésére lehet majd felhasználni, amelyek gyorsabb felszívódásra képesek.
Hol tart Magyarországon a modern rákgyógyszerek alkalmazása?
A farmakodiagnosztika viszonylag új tudományterület, amely egyes esetekben már ma is képes megjósolni, hogy egy gyógyszeres kezelési módszer kinél bizonyul majd hatékonynak. Hazánkban többek között az onkológiában alkalmazzák ezeket a vizsgálatokat, amelyek segítenek elkerülni, hogy hatástalan, vagy többféle hatóanyag esetén kevésbé eredményes szert kapjon a beteg.
Hatékonynak bizonyult egy rákvakcina limfómás betegeknél
Vélhetően megtalálták az okát, hogy miért nem sikerült mostanáig olyan oltást készíteni, amely jelentősen növelné a limfómás betegek túlélési idejét. Kiderült, hogy a vakcina csak egy bizonyos fehérjetípus jelenléte esetén hatékony, ekkor azonban akár két évvel is képes meghosszabbítani a rákbetegek életét.
Mérgező gázokkal hozhatnak vissza minket az életbe
Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani.
Tíz apából kilenc bemegy a szülésre, az ájulás csak városi legenda
Az apák több mint 90%-a ma már részt vesz a szülésen, amit a szülészek is egyértelműen pozitív dologként értékelnek. Egyetlen esetben nem tanácsos az apának is jelen lennie a szülőszobán, mégpedig akkor, ha ezt nem saját elhatározásából, hanem felesége kívánságára tenné. Ilyenkor ájulás is előfordulhat, ami egyébként szinte sosem történik meg.
Fél évszázad után jöhet új teszt az újszülötteknek
A koraszülések aránya hazánkban évek óta stabilan 8 százalék körül mozog, ami nagyjából a duplája a fejlettebb európai országokban regisztrált értékeknek. Az idő előtti születések az egész világon problémát jelentenek, hiszen a koraszülés kockázata szinte egyáltalán nem, a babákat fenyegető életveszélyes komplikációk pedig csak korlátozott pontossággal jósolhatóak meg előre. Ezért jelentene komoly előrelépést az a módszer, amely leválthatná a koraszülöttek állapotfelmérésére fél évszázada alkalmazott tesztet, csökkentve ezzel a súlyos szövődmények kockázatát.
Az éhező magzatok feledékenyebb felnőttek lesznek
Azon anyák gyermekei, akik magzati fejlődésük alatt alultápláltak voltak, későbbi életük során hajlamosabbak lesznek a korai Alzheimer-kórra, mint a várandósság alatt sosem éhező magzatok. Az agy gyorsabb öregedését egy szelektív figyelmet mérő teszttel állapították meg olyanoknál, akiknek édesanyja kismamaként éhezett a második világháború vége előtt.
Bőrön át felszívódó anyag miatt óvnak a pénztári papírtól
Újabb, óvatosságra intő hírek érkeztek az egyre veszélyesebbnek tartott biszfenol-A nevű anyagról. A vegyület nemcsak a műanyagpalackokból, de a vásárláskor kapott blokkok hőpapírjából is a szervezetünkbe juthat, méghozzá a bőrünkön keresztül. A kutatók olyan terhes anyák vizeletében is megmérték a biszfenol-A-szintet, akik pénztárgépeknél dolgoztak. Az emelkedett koncentráció miatt azt javasolják a szakemberek, hogy a várandósok inkább kerüljék a hőpapírból készült blokkokat.
Sikerült visszafordítani az öregedést, egyelőre egerekben
Régóta ismert, hogy az öregedési folyamatok a kromoszómák végeinek rövidülésével függenek össze. Az ebben szerepet játszó enzimet régóta kutatják, eddig mégsem sikerült olyan szert létrehozni, amivel visszafordítható, vagy lassítható lenne az öregedés. Korán öregedő egerekben viszont már elérték, hogy újra megfiatalodjanak a károsodott szervek.
Átvették az irányítást a sejtek működése felett
Egy kutatócsoport olyan genetikai eszközt hozott létre, amelyet a jövőben szinte bármilyen célra fel lehetne használni a sejteken belül. Egy mesterségesen előállított, speciális DNS-darab beültetésével elérték, hogy a vizsgált sejtek úgy viselkedjenek, ahogyan a kutatók szeretnék. Erre ugyan már korábban is volt lehetőség, de korántsem ennyire rugalmasan: az eszközzel egyaránt el lehetne pusztítani a rákos sejteket, vagy célzottan vezérelni az őssejtek viselkedését.
Saját vérereket is növesztenek a daganatok
Már több éve elérhetőek azok a célzott daganatellenes szerek, amelyek az érképződés gátlásával próbálják meg elzárni a tumorok vér- és oxigénellátását. A készítmények részben ugyan hatékonyak, ez azonban elmarad attól, amit korábban vártak ezektől a szerektől. Két új eredmény most magyarázatot adhat rá, hogy mindez miért van így: az agydaganatok egy fajtáját vizsgálva kiderült, hogy ezek a tumorok saját érhálózatot is növesztenek, erre azonban a jelenlegi érképződésgátlók nem hatnak.
Rákellenes port mutattak be az Egyesült Államokban
A sugárkezelésnél vagy a műtéti beavatkozásnál jóval kíméletesebb kezelés lehet a jövőben a tüdőrák ellen az a belélegezhető, száraz por, amelyet a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség éves világkongresszusán mutattak be az egyesült államokbeli New Orleansban.
Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is
A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.
Kiválasztották az első gerincsérült beteget embrionális őssejteken alapuló kezelésre
Az amerikai Geron Corporation hétfőn bejelentette, hogy kiválasztották az első olyan gerincsérült beteget, akit a világon elsőként próbálnak embrionális őssejtekből kitenyésztett sejtekkel kezelni. Eddig sehol a világon nem zajlott hasonló klinikai próba ezekkel a sejtekkel, legalábbis ami a nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudományt illeti.
Komoly fogást találtak a ráksejteken
Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elő. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.
Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.
Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?
A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.
Kiderült, miért segítik az egészséges sejtek a daganatokat
Egyetlen fehérjemolekula lehet a kulcsa annak, hogy sokszor eredménytelenek maradnak az immunrendszernek a daganat ellen indított támadásai. Ha a mostani eredmények embereknél is beigazolódnak, végre hatékony rákellenes vakcinák kifejlesztésére nyílik lehetőség.
Talán a náthára is lehet egyszer hatékony gyógyszerünk
Egy cambridge-i kutatócsoport eredményei alapján talán a nátha ellen is hatékony gyógyszert lehet fejleszteni, de mindez egyelőre nem több puszta fantáziálgatásnál. Az viszont valóban kiderült, hogy az eddigi ismeretekkel ellentétben az immunrendszer antitestjei a fertőzött sejtek belsejében is képesek a vírusok ellen harcolni.
Először látott betűket egy több évig vak ember
Egy évekig teljesen vak ember képes megkülönböztetni gyümölcsöket és evőeszközöket egy asztalon, felismeri az alakokat egy szobában, sőt betűket olvas egy retinachip beültetése után. Eddig ez a legnagyobb mértékű látásjavulás, amit elértek ezzel a módszerrel.
Az első kép egy gyilkos immunfehérje hatásáról
Angol és ausztrál kutatók első alkalommal tettek láthatóvá egy olyan immunfolyamatot, amelynek létezéséről már 110 éve tudnak a szakemberek. A mikroszkóp alatt megvizsgált fehérje lyukakat hoz létre azokban a sejtekben, amelyek rákossá váltak vagy vírusok fertőzték meg őket. Az eredmények a daganatok, a cukorbetegség és a malária leküzdésében is egyaránt segíthetnek a jövőben.
USA: nincs bizonyíték a kivégzési injekció kíméletességére
Ismét kiújult a vita az Egyesült Államokban arról, hogy kellően hatékony és fájdalommentes-e a kivégzések során alkalmazott injekciókeverék. Az eddigi tanulmányok nem támasztják alá, hogy az elsőként adott nátriumvegyület valóban megfelelő a célra. Az anyag hiánya miatt nemrég több amerikai kivégzést is el kellett halasztani.
Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése
Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.
Komoly fogást találtak a ráksejteken
Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elő. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.
Kiválasztották az első gerincsérült beteget egy vadonatúj kezelésre
Az amerikai Geron Corporation hétfőn bejelentette, hogy kiválasztották az első olyan gerincsérült beteget, akit a világon elsőként próbálnak embrionális őssejtekből kitenyésztett sejtekkel kezelni. Eddig sehol a világon nem zajlott hasonló klinikai próba ezekkel a sejtekkel, legalábbis ami a nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudományt illeti.
Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is
A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.
Kiakadt a Vatikán a lombikbébis professzor Nobel-díján
Hibás döntés, hogy orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a lombikbébik atyja - közölte a Vatikán bioteikai ügyekben nyilatkozó szóvivője, Ignacio Carrasco de Paula. Carrasco szerint a díjazott professzor a felelős a mesterséges megtermékenyítések során elpusztított embriókért.
Orvosi-élettani Nobel-díj 2010-ben a lombikbébikért
A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat Robert Geoffrey Edwards, a mesterséges megtermékenyítési eljárás, köznapi nevén a "lombikbébi" módszer kidolgozójának úttörő kutatója kapta. Edwards végezte el az első olyan sikeres mesterséges megtermékenyítést emberi embrióval, amelynek eredményeként 1978. július 25-én megszületett az első lombikbébi. Magyarországon évente 1500-2000 lombikbébi születik.
Sikeresen tesztelték a milliméteres orvosi gépeket
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói olyan mozgó fémeszközt fejlesztettek ki, amellyel a jövőben szövetmintavételt, elzáródott artériák megnyitását, gyógyszerek meghatározott célpontokhoz történő eljuttatását is meg lehetne oldani. Az eszközt egyelőre csak egy mesterséges modellrendszerben tesztelték - az igazi, élő szervezetben történő kipróbálás még várat magára.
Hatástalan egy új vizsgálat szerint a fenyőkéreg a szívre
Egy új vizsgálat most a fenyőkéreg-kivonatról állapította meg, hogy hatástalan a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Huszonkétezer iker vizsgálata tárja fel a génműködés még ismeretlen titkait
Minden korábbinál nagyobb szabású genetikai vizsgálat indult tizenegyezer ikerpár bevonásával, amelyből kiderülhet, pontosan mi határozza meg azt, hogy egy-egy gén aktív-e vagy sem. Ebből pedig megtudhatjuk például azt, hogy miért pont mi leszünk allergiásak a parlagfűre, vagy miért kapunk hamarabb infarktust, mint mások.
Maguknak szerveznek vizsgálatokat a gyógyíthatatlan betegek
Az internet elterjedésének köszönhetően alapvető átalakuláson ment keresztül az orvos-beteg viszony. A rendelőkbe ma már nem tanácstalan, hanem sokszor nagyon is tájékozott páciensek érkeznek, ami kihívás elé állítja az orvosszakmát: hogyan lehetne a betegek előnyére fordítani, hogy immár mindenki szabadon kereshet az orvosi információk között? A jelenség még radikálisabb új formája, hogy egyes betegcsoportok - jellemzően a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők - saját maguk is belekezdenek egy-egy szer "klinikai" vizsgálatába.
Újabb HIV-ellenes gél bizonyult hatástalannak
Egy utolsó fázisban tartó, több mint 9000 afrikai nőt bevonó klinikai vizsgálat alapján újabb HIV-ellenes gélkészítmény bizonyult hatástalannak. Az AIDS megelőzésére eddig kifejlesztett, vaginális gél formájában adott hatóanyagok eddig mind megbuktak a teszteken, egyetlen egyet kivéve - lehetséges azonban, hogy ez utóbbi sem jut majd el a forgalmazásig.
Ötperces vizsgálat ad pontos képet az agyfejlődésről
Egy speciális számítógépes program segítségével olyan ötperces vizsgálatot dolgoztak ki amerikai kutatók, amely képes gyorsan elemezni az egyes agyterületek közti funkcionális összeköttetéseket, és így megállapítani az agy fejlettségi állapotát. A következő években mindez lehetővé teheti, hogy már a látható tünetek megjelenése előtt meg tudja mondani az orvos, ha egy gyermeknél az idegrendszer fejlődésével összefüggő probléma megjelenése várható.
A csótány agya lehet az új antibiotikumok forrása
A rovarok idegrendszere lehetne az újfajta antibiotikumok egyik jövőbeli forrása, hangzott el a Nottinghamben tartott őszi mikrobiológus-konferencián. Kiderült, hogy a csótányok és sáskák agyából olyan vegyületek izolálhatóak, amelyek erőteljes baktériumölő hatással rendelkeznek - ez nem is meglepő annak fényében, hogy az állatok környezetében igen magas a különféle mikrobiális kórokozók előfordulási aránya.
Magyarországon még nincs az új szuperbaktériumokból
Az NMD-1 rezisztenciagén hazai felbukkanása ez idáig nem ismert - mondta Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató főorvosa, akit abból az alkalomból kérdezett meg az MTI, hogy Japánban is kimutattak az antibiotikumoknak kiterjedten ellenálló, új típusú rezisztenciagént tartalmazó szuperbaktériumot.
Fegyvertelenek az orvosok az új szuperbaktériummal szemben
Már a közönséges bélbaktériumokban is kimutattak egy olyan enzimet, amely lehetővé teszi a kórokozók számára, hogy ellenálljanak a korábban hatékony antibiotikumoknak. Franciaországban már szűrővizsgálattal készülnek az új kórokozók elleni védekezésre, de dr. Ludwig Endre infektológus szakértő szerint még nagyjából 5-10 év kell ahhoz, hogy hatékony gyógyszereket tudjanak kifejleszteni ellenük. Az új kórokozókkal való fertőződést egyaránt kísérheti láz, tüdőgyulladás és a sebek elfertőződése.
Genetikai sokféleségünk eddigi legrészletesebb elemzése készült el
Az ember genetikai sokféleségének eddigi legrészletesebb elemzése készült el 1200 személy részvételével. A Genfi Egyetem vezetésével készült térképről a Nature tudományos folyóirat legújabb számában olvasható tanulmány.
- címkék:
- orvostudomány
- genomelemzés
- Hapmap
- SNP
- Címkefelhő »
Először készült élő MRI-felvétel a mozgásban lévő szervekről
A németországi Max Planck Intézet kutatóinak első alkalommal sikerült élőben MRI-vel lefilmezniük a különféle szerveket. Az MRI - teljes nevén a mágneses rezonanciás képalkotó eljárás - egészen mostanáig csak "egy helyben lévő" szervekről tudott képet alkotni, mostantól viszont már a dobogó szív vagy az ízületek mozgásának tanulmányozására is használható lesz. A módszer még annyira új, hogy maguk az orvosok is csak most ismerkednek az eljárás jövőbeli alkalmazási lehetőségeivel.
Először sikerült migrénre hajlamosító genetikai tényezőt találni
Egy világméretű összefogásnak köszönhetően sikerült azonosítani az első olyan génváltozatot, amely jelentősen növeli a migrén közönséges fajtájának előfordulási valószínűségét. A kutatásban több mint 50 000 személy genetikai adatait vizsgálták át: a nyolcas kromoszómán található DNS-darab az egyik idegi ingerületátvivő anyag szabályozásán keresztül indíthatja be a migrénes rohamot.
Az ember még nem érte el élettartama végső határát
A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak győződve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerű halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nő tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.
Gyógyszersiker a bőrrák legveszélyesebb formájának kezelésében
A melanoma a bőrrák legveszélyesebb formája: a betegeknél gyakran képződnek áttétek, és sokan a diagnózist követő egy éven belül meghalnak. Igen nehezen kezelhető daganattípusról van szó, így minden apró részsiker komoly reményt jelent a betegeknek. Az egyik tekintélyes orvosi folyóiratban éppen egy ilyen előrelépésről számoltak be egy massachusettsi rákkutató központ szakemberei.
Új DNS-elemző technika forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot
Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végső cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelőző, illetve gyógyító programokat.
Nagy lépés a bénulás kezelése felé
A világon első alkalommal sikerült beindítani azoknak az idegsejteknek a regenerációját, amelyek a gerincvelő sérülését követően az akaratlagos mozgásokat szabályozzák. Az egereken végzett eljárás új terápiás módszerek kifejlesztését teheti lehetővé a bénulás kezelésében.
Hat dolog, amin a férgekkel is osztozunk
Körülbelül 600 millió éve jelentek meg a Földön az első többsejtű állatok. Fejlődésük során a szivacsok őseitől eljutottak az emberig, hat alapvető jellemzőjük azonban máig változatlan maradt. Ezek vizsgálata a rák és az autoimmun betegségek alapjait is segít megérteni: nem jó, ha valaki egyéni akciókba kezd egy finoman összehangolt rendszerben, vagy ha nem tolerálja a saját társait.
Beültethető készülékkel mérnék a vércukorszintet
Egy bőr alá ültethető vércukorszintmérőnek köszönhetően felcsillant a remény a cukorbetegek számára, hogy idővel nem kell majd napi négy tűszúrással ellenőrizniük vércukorszintjüket. A készüléket disznókon próbálták ki, a klinikai vizsgálatokat néhány hónap múlva szeretnék megkezdeni a szakemberek, derül ki a Science Translational Medicine-ben tegnap megjelent tanulmányból.
A zsírok helyett a cukrok lehetnek a szív fő ellenségei
Az utóbbi időben számos olyan kutatási eredmény látott napvilágot, amelyek szerint a finomított szénhidrátok még veszélyesebbek lehetnek, mint a sokat támadott telített zsírsavak. A laikus csak kapkodja a fejét az évente változó táplálkozási tanácsok láttán, ám a lényeg egyszerű: együnk mindenből mértékletesen, és törekedjünk az étrendünk minél tudatosabb összeállítására. Amin mégis érdemes lehet változtatnunk, hogy csökkentjük a cukrozott üdítőitalok vagy a hozzáadott cukorral készült élelmiszerek fogyasztását.
Egy olasz orvos a szklerózis multiplex gyógyítását ígéri a betegeknek
A szklerózis multiplex nevű, idegrendszeri eredetű betegség ma még gyógyíthatatlan. Egy olasz orvos, dr. Paolo Zamboni azonban olyan műtétek végzésébe kezdett, amellyel állítása szerint jelentősen és szinte azonnal javíthatók a betegek tünetei. A jelenleg csak külföldön hozzáférhető beavatkozásért egymillió forintot kell fizetni, kérdés azonban, hogy minden betegnél hatékony-e ez az eljárás. A hazai szakemberek egyelőre óvatosak, hiszen egyikük sem ismer olyan publikációt, amely minden kétséget kizáróan bizonyította volna a betegség vénás eredetét.
Lélegezni sem tudnánk az agy csillagsejtjei nélkül
Az agy úgynevezett csillagsejtjeiről korábban mindössze annyit feltételeztek, hogy az idegsejteket összekötő ragasztóanyagként funkcionálnak, az utóbbi években azonban számos izgalmas dolog derült ezekről az agysejtekről. A legújabb felfedezés szerint a csillagsejtek központi szerepet játszanak a légzés szabályozásában.