magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Magyarok tesztelték az elsõ európai marsjárót
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a marsjáró adatainak értelmezésére.
- címkék:
- magyar kutatók
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Kiderült, mennyire értik a kutyák az emberi cselekedeteket
Az emberekkel egy családban élve a kutyák számos viselkedésünket megfigyelhetik, de vajon értik-e mit és miért csinálunk? Vajon értik-e, hogy milyen céllal teszünk valamit? A Családi Kutya Program kutatói kifejlesztettek egy módszert, ami választ adhat ezekre a kérdésekre: az utánzás módszerének segítségével vizsgálták a kutyák célirányos cselekvésekre irányuló viselkedését s mutattak fel új eredményeket szociális tanulásukkal kapcsolatban.
Szén-dioxidot eltüntetõ berendezést fejlesztenek magyar kutatók
Az egyik legjelentõsebb globális problémára, a növekvõ szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje, amely során hidrogént elõállító és szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktorokat fejlesztenek 846,7 millió forint uniós támogatással - tájékoztatta a cég az MTI-t.
Magyar kutatók innovációja az ellenanyag-termelésben
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Mezõgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont startup cége, az ImmunoGenes génmódosított állatok ellenanyag-termelésével foglalkozó projektje is bekerült a száz legérdekesebb magyar innováció közzé - mondta a kutatócsoport vezetõje az M1 aktuális csatornán kedden.
Összefüggnek a személyiségjegyek és a szív- és érrendszeri betegségek
A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslõ módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
Magyar felfedezés: kísérteties porhold bujkál a Föld közelében
Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsõvel ELTE-s kutatók most új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdõjelezett 1961-es úttörõ fotometriai megfigyelését.
Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élõvilágát
A festõi szépségû tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, elsõ látásra rejtélyes szerepet betöltõ tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerû víztározóknak tûnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sõt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhetõ-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsõként létesített magyar mezookozmoszt ...
Érkezik a fegyver, ami megállíthatja a poloskainváziót
Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél elõbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelõ példányokból lesznek a következõ évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelõre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.
Fantomok a NASA ûrhajójának fedélzetén
A NASA új ûrhajójának elsõ, egyelõre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésén az MTA Energiatudományi Kutatóközpont dózismérõi segítenek felmérni, milyen sugárzás éri majd az ûrhajósokat. Ismerje meg közelebbrõl a kísérletet, mely lényeges szerepet kap a késõbbi emberes Mars-küldetések elõkészítésében is!
Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg
Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövõben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.
- címkék:
- biológia
- kutató
- jelzés
- tudós
- nõ
- nemesfém
- anyagtudomány
- nõk
- Nõk a Tudományban Kiválósági Díj
- arany
- depresszió
- természettudomány
- magyar kutatók
- parkinson-kór
- rák
- agy
- Alzheimer-kór
- terápia
- díj
- molekula
- orvostudomány
- daganat
- nanorészecskék
- tumor
- gyógyászat
- ösztöndíj
- L'Oreal
- Magyar Tudományos Akadémia
- UNESCO
- MTA
- Szegedi Tudományegyetem
- Címkefelhõ »
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszertervezést
A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentõségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserû György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ elsõ számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli.
Magyar kutatók új értelmet adtak a „felforr az agyvizem” szólásnak
A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelõs új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tíz perces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelõs. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.
Meglepõ felfedezést tettek a galaxisok magját vizsgáló magyar kutatók
A galaxismagban hemzsegnek a fekete lyukak: az idei év elején röntgencsillagászati módszerekkel 12 feketelyuk-kettõs jelöltet fedeztek fel. Valószínûsíthetõ azonban, hogy ennél jóval több, akár több ezer fekete lyuk is keringhet galaxisunk magjában. Az ELTE kutatói egy most közzétett tanulmányban rámutattak, hogy ezek a fekete lyukak várhatóan egy korongba rendezõdve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.
- címkék:
- galaxis
- magyar kutatók
- fekete lyuk
- ELTE
- Címkefelhõ »
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják Magyarországon
Év eleje óta négy-öt kutatóorvos és doktorhallgató kutatja a gyermekkori elhízás genetikai okait a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán - közölte a Semmelweis Egyetem szerdán a honlapján.
Különleges idegsejt oldhatja meg az emberi agy nagy rejtélyét
Az emberi aggyal kapcsolatos egyik legizgalmasabb kérdés egyben az agykutatók számára a legnehezebb is: mi teszi annyira egyedülállóvá legfontosabb szervünket az élõvilágban? Ennek a megválaszolásához jutott közelebb egy amerikai és magyar kutatók együttmûködésével született új publikáció, amely az egyik legrangosabb tudományos lapcsalád oszlopos tagjában, a Nature Neuroscience címû szakfolyóiratban látott napvilágot.
Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé
Új lehetõségeket tár fel a gabonaallergiában szenvedõk életminõségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttmûködésével megvalósult vizsgálat. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa.
Kezdjük érteni, mit nyávognak a cicák
A macskák és gazdáik közötti kommunikációt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói.
Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét
Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban mûködnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következõ öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.
Csoportos drónvezérléshez írtak algoritmusokat az ELTE kutatói
Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói, akik a nagy egyedszámú drónrajok önszervezõdõ repülésérõl címlapfotós közleményt adtak közre a Science Robotics tudományos folyóirata júliusi számában.
- címkék:
- magyar kutatók
- vezérlés
- algoritmus
- drón
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kiskutyák az emberektõl és fajtársaiktól egyaránt képesek tanulni
A nyolchetes kölyökkutyák egy új feladat megoldását az emberektõl és felnõtt fajtársaiktól egyaránt képesek megtanulni - mutatták ki az ELTE Etológia Tanszékén mûködõ Családi Kutya Program kutatói.
Sötét titkot rejtenek az õsi galaxisok magjai
A „vörös rögöknek" nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az õsrobbanás utáni elsõ évmilliárdban létrejött, elsõ nagy tömegû galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt õsi állapotában. Legújabban az egyik MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetõje egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcsõ megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök" magjában lévõ fekete lyukak a csillagok kialakulására.
- címkék:
- galaxis
- magyar kutatók
- fekete lyuk
- ELTE
- Címkefelhõ »
Régóta tartó tudományos vita végére tettek pontot a magyarok
A zebrák mintázatának funkciói régóta foglalkoztatják a kutatókat. Az eddig született hipotézisek egyike szerint a napsütésben a zebracsíkok fölött, a fekete és fehér csíkok eltérõ hõmérséklete miatt kialakuló légörvények hûtik az állat testét. Az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a tényt.
- címkék:
- állatok
- magyar kutatók
- zebra
- állat
- csík
- hûtés
- mintázat
- ELTE
- Címkefelhõ »
Kutyáknál is felbukkan a zöld szemû szörny
Az emberek többsége ismeri azt az érzést, amikor egy kapcsolatban (legyen az romantikus vagy szülõ-gyermek kapcsolat) hirtelen megjelenik egy harmadik, legyen a kapcsolat elvesztésére vonatkozó félelem alapja csupán feltételezett vagy valós. A féltékenység az embernél nagyon korán, már fél éves korban megjelenik, azonban azt nem tudjuk, hogy ez az érzelem csak az emberekre jellemzõ vagy az állatvilágban is elterjedt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai ezt a kérdést vizsgálták spanyol vendégkutatók segítségével.
Semmelweis Ignác sorsa a kutatói pálya törékenységét is mutatja
Semmelweis Ignác sorsa jó példája annak, mennyire törékeny lehet egy kutató pályája, ha a tudományos közösség nem ért meg és fogad el egy új módszert, hanem ragaszkodik a kortárs dogmákhoz - jelentette ki kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az intézmény elnöke.
Két személyiségtípusba sorolhatók a gólyák vonulásuk alatt
A gólyák vonulásuk során két "személyiségtípusba" sorolhatók magyar és német kutatók szerint: a vezetõk feltérképezik a légáramlatokat, míg a követõk inkább a nyomukba szegõdnek. Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus es Biológiai Fizika Kutatócsoportjának tagja és a Max Planck Ornitológiai Intézetben, valamint a Konstanzi Egyetemen dolgozó munkatársai a Science címû tudományos lapban mutatták be kutatásaik eredményét.
Lévy-repülés a kvarkanyagban
Magyar kutatók a PHENIX nemzetközi együttmûködésbe csatlakozva igen érdekes jelenséget mutattak ki: a vízi ragadozók mozgásában, a tõzsdei folyamatokban vagy a földrengések leírásában is megjelenõ Lévy-repülés, avagy Lévy-folyamat jeleit ezúttal az ultrarelativisztikus atommagok ütközése nyomán létrejövõ „õslevesben”, azaz a kvarkok tökéletes folyadékában figyelték meg. Részletes méréseik egybevágnak azokkal a korábbi, magyar kutatók által elért eredményekkel is, melyek szerint egyes részecskék ebbe az õslevesbe, a kvarkfolyadékba mártva – szinte Arkhimédész törvényének eleget téve – tömegük jelentõs részét elvesztik.
Kiderítették a globális kétéltûpusztulásért felelõs gomba eredetét
Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltûeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.
A tikkelõ gyerekek jobban tanulnak
Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálva különleges eredményeket kaptak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói: a gyerekek jobban teljesítettek a tanulási feladatokban, mint a tipikusan fejlõdõ kontroll csoport tagjai.
Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa
Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetõje Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.
Gépi intelligencia segíti a látás jobb megértését
Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésû kutatócsoport. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergõ és nemzetközi csapata csaknem másfél millió dollárt nyert el egy hároméves projektre.
Újabb eredmények a korrózióvédelemben
Az M-ERA.Net – az európai anyagtudományi alap- és alkalmazott kutatások támogatását biztosító konzorcium – honlapja sikertörténet rovatában ír a COR_ID projekt legújabb eredményeirõl. A projekt egyik meghatározó résztvevõje az ELTE TTK Kémiai Intézetében mûködõ Szerves Fluorvegyületek Laboratóriuma.
Új ûrszondával folytatódik a bolygóvadászat
Több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok a hamarosan felbocsátandó TESS ûrszonda mérései alapján. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek.
Megismerhetõvé válhatnak a földi evolúció elsõ évmilliárdjai
Szöllõsi Gergely János és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítõanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn õsi élõlények fosszíliái.
- címkék:
- evolúció
- magyar kutatók
- fosszília
- MTA
- Címkefelhõ »
A kutyáknál is megárthat a sok a jóból
A jutalomérzékenységrõl és a kutyák ezzel kapcsolatos viselkedésérõl jelentettek meg cikket az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói a Scientific Reports folyóiratban. A kutatás bebizonyította: számottevõ különbségek figyelhetõk meg az egyes egyedek között. A jutalomérzékenység akár egészségügyi vagy társas problémákat is okozhat az állatoknál, s a kapott eredmények alapján elmondható az is, hogy a kutya ígéretes modell lehet az emberi viselkedés jutalmazással kapcsolatos kognitív folyamatainak tanulmányozásához is.
Öregedést irányító fehérjéket találtak magyar kutatók
Az öregedés folyamatában szerepet játszó emberi fehérjéket azonosítottak magyar kutatók matematikai elemzéssel.
- címkék:
- magyar kutatók
- öregedés
- fehérjék
- Címkefelhõ »
Fontos áttörés a felnõttkori leukémia terápiás lehetõségeiben
Egy nemzetközi együttmûködésnek sikerült áttörést elérni az egyik leggyakrabban elõforduló felnõttkori leukémia, az úgynevezett akut mieloid leukémia terápiás lehetõségeinek kialakításában. A magyar részvétellel, az z NKFI Hivatal támogatásával 2015 óta folyó kutatás vezetõje, Dr. Keserû György Miklós nyilatkozott a kutatás elõzményeirõl, jelentõségérõl, az eddigi eredmények részleteirõl és a leukémia egyik legrosszabb formájának gyógyítási lehetõségeirõl.
Magyar sikerek a belvíz- és árvízvédelemben
Napjainkban a belvízi és árvízi elöntések a legsúlyosabb gazdasági károkat okozó környezeti problémák között szerepelnek. A nélkülözhetetlen megelõzõ és kárelhárító tevékenységek során korszerû elöntés-térképezésre van szükség, ebben nyújt segítséget a magyar fejlesztésû légi kamera. A módszernek köszönhetõen világviszonylatban is kiemelkedõen nagy felbontású légifelvételek készítésével egyetlen nap alatt akár 2300 km folyamhosszúság feltérképezése is megvalósíthatóvá vált.
Melegben még félelmetesebbek a pókok
Persze nem annyira az emberek, mint inkább a tökbogarak számára. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a biotermesztõknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében.
Ismét magyarok kutattak a chilei Ojos del Saladón
Negyedik alkalommal gyûjtött adatokat a világ legmagasabb szunnyadó vulkánján, a chilei-argentin határon fekvõ 6893 méteres Ojos del Saladón a magyar Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció.
- címkék:
- Chile
- tûzhányó
- magyar kutatók
- vulkán
- Címkefelhõ »
125 éve született a sorselemzés atyja
Százhuszonöt éve, 1893. március 11-én született a felvidéki Nyitrán Szondi Lipót, a sorsanalitikus ösztönrendszer-elmélet és a Szondi-teszt kidolgozója.
Sejtjeink õsei lehettek a földi élet legsikeresebb farmerei
Zachar István, Szilágyi András, Számadó Szabolcs és Szathmáry Eörs PNAS-ben megjelent tanulmánya szerint elképzelhetõ, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította" a mitokondrium õsét, ahogyan például az ember a sertést.
Új csúcsmûszer állt üzembe a világ legnagyobb távcsõrendszerénél
Elõször észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményû, közép-infravörös hullámhosszakon mûködõ interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja. Az alkalmazott nagy felbontású képalkotással és színképelemzéssel a galaxisok középpontjában lévõ szupernagy tömegû fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet majd vizsgálni. A legelsõ MATISSE mérések a Szíriusz, a Rigel és a Betelgeuse irányában azt mutatták, hogy az eszköz kifogástalanuul ...
Ez a felfedezés segít, hogy minél tovább éljünk egészségesen
Az öregedési folyamattal kapcsolatos kutatatásukat a Scientific Reports-ben tették közzé az ELTE Genetika Tanszék és az MTA kutatói.
Délkelet-Európa volt az õskor egyik központja
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyûjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az õskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.
Szinte teljesen kicserélõdött az õskorban a Brit-szigetek népessége
A Nature-ben most megjelent, magyar szerzõket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körû õskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közremûködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentõs csomópont volt az õskorban.
Mesterséges intelligenciával a daganatok ellen
Fontos lenne tudni, hogy amikor egy daganatos beteg szövetmintáját elemzik, melyek azok a sejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a betegség elõrehaladásában, hiszen ez befolyásolhatja a kezelést is. Magyar kutatók most olyan rendszert dolgoztak ki, amely minden eddiginél pontosabban azonosítja ezeket a meghatározó sejteket - írja az MTA.
A világ tíz legjobb régészeti projektje között vannak az alsónyéki ásatások
A világ tíz legjobb régészeti projektje közé választották a 2006 és 2009 között végzett alsónyéki ásatásokat Sanghajban - mondta el Osztás Anett ásatásvezetõ régész hétfõn az M1 aktuális csatorna mûsorában.
Világsikerû magyar régészeti projektrõl számolt be az MTA
A neolitikum éppúgy az európai történelem része, mint a Római Birodalom vagy a középkor. Igaz, nehezebb rekonstruálni, de a feladat ugyanaz: a történelmi folyamatok megismerése és valamilyen társadalomkép megrajzolása – vallja Bánffy Eszter régész. A Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, a British Academy tagja a napokban vehette át Kínában azt a szakmai elismerést, amely a világ tíz legjobb régészeti projektje közé sorolta az alsónyékit.
A robot lesz az ember második legjobb barátja
Sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok, hiszen valahogy mégis érezzük, hogy nem ugyanolyanok, mint mi. Az ELTE Etológia Tanszék munkatársai szerint a robotok tervezése során ezért inkább az állatok viselkedését kell alapul venni.
Evolúciónk õsi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák
A genomika forradalma soha nem látott adatbõséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetõvé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban mûködõ kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtû létünk legalapvetõbb kérdéseire keresi a választ.
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- gének
- gombák
- MTA
- Címkefelhõ »
Székelyhidi László elnyerte a Leibniz-díjat
A német „nemzeti Nobel-díjnak" is nevezett elismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár. A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözõbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.
- címkék:
- magyar kutatók
- díj
- elismerés
- MTA
- Címkefelhõ »
A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai
Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghõmérsékleteknek jelentõs szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
Repülés közben eltûnt a Puli
A Puli csapata Mumbaiban (korábbi angol nevén Bombay) búcsúztatta az Óesztendõt Ázsia legnagyob tudományos-technológiai fesztiváljának meghívott kiállítójaként - de I2.6 nevû holdjáró prototípusa nélkül kellett részt vennie az eseményen, amely egyszerûen eltûnt a Budapest-Isztambul-Bombay repülõút során.
Ne gyújtsa fel a gyepet, ha jót akar a természetnek
Milyen lehetõségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ az a cikk, amelynek szerzõje Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetemen mûködõ MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa. A témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology címû folyóiratban megjelent írása a legtöbbet idézett cikk lett.
Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés
Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szûkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.
- címkék:
- magyar kutatók
- mag
- növény
- MTA
- Címkefelhõ »
Újabb lépés az emberi agy egyedfejlõdésének feltárásában
A Scientific Reports-ban 2017. november 23-án publikált cikkükben az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Szalkai Balázs doktorjelölt, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor – arról számolnak be, hogy felnõttek agyi kapcsolatainak matematikai elemzésével a magzati és csecsemõkori agyi fejlõdésre lehet következtetni.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- egyedfejlõdés
- ELTE
- Címkefelhõ »
Szupernóvák hozták a meglepetést a világûr anyagi összetételérõl
Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elõ a galaxishalmazokat kitöltõ gázokban, mint a Napban. Vagyis a világûr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetõen – megegyezik a mi Napunk összetételével.
Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élõlényei! Valószínûleg téved
Nagy László és kutatótársai a hazai erdõkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdõkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtûség eredetének megértését is segíthetik.
Magyarok térképezték fel az agyi kapcsolatok változékonyságát
Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a világon elõször.
Sokan nem is tudnak arról, hogy ebben a betegségben szenvednek
Elõfordult már önnel, hogy elkezdett vérezni az orra, és nem akart abbamaradni? Esetleg gyakori fogínyvérzési problémákkal küzd, vagy nem tudja felidézni, honnan szerezte azt a sok kék-zöld foltot a lábán? Akkor meglehet, hogy úgynevezett Von Willebrand-betegsége van. Sokan azt hiszik, hogy a kizárólag fiúkat sújtó hemofília az egyetlen vérzékenység-típus, pedig ez egyáltalán nincs így, létezik egy jóval gyakoribb vérzési rendellenesség, amelynek vizsgálatában egy magyar kutatónõ jelentõs eredményeket ért el. Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa volt az idei „L'Oréal - UNESCO A nõõkért ...
Magyar kutatónõket díjaztak
A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerûbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L'Oréal - UNESCO A nõkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfõn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést.
- címkék:
- magyar kutatók
- díj
- tudomány
- biológia
- Címkefelhõ »
Megérkeztek az elsõ berendezések a szegedi lézerközpontba
Megérkeztek az elsõ lézerberendezések a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontba, az eszközök összeszerelése és beállítása után néhány hónap múlva a helyszínen is elkezdõdnek a kísérletek - közölte Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója kedden a csongrádi megyeszékhelyen rendezett sajtótájékoztatón.
Sejtek becsapásával hosszabbítanák meg a rákbetegek életét
A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben, és a kezelés ellenére tovább növekednek. Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és kollégái most egy olyan terápiát javasolnak, amely megoldhatja ezt a problémát, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét.
Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban
A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhõs meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni.
Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete
Egy új általános fehérjemodellt vázolt fel Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetõje. Az elmosódott szerkezetû fehérjék elméletének alapja az elmosódott szerkezetû fehérjekomplexek felfedezése. Az új modellt bemutató internetes elõadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelõs tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában.
- címkék:
- magyar kutatók
- fehérje
- elmélet
- MTA
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól
Négy magyar kutatócsoport összefogott, és egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepõ kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlõdéséhez is.
Magyar tudósok áttörése segíthet az Alzheimerrel élõkön
Áttörést ért el az Alzheimer-kór esetén jelentkezõ epilepszia diagnosztizálásában egy magyar kutatócsoport. Az epilepsziás mûködészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminõségének megõrzéséhez is.
Magyar részvétellel indul útjára a PLATO exobolygó-keresõ program
Az Európai Ûrügynökség Tudományos Programtanácsának június 20-i döntése zöld utat adott a PLATO exobolygó-keresõ programnak. A huszonhat távcsõbõl álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.
- címkék:
- magyar kutatók
- exobolygó
- PLATO
- ESA
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók segítik a legnagyobb ûrtávcsõ munkáját
A 2018 végén felbocsátandó James Webb ûrtávcsõ távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja majd. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetõvé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzõit és kémiai összetételét.
Jön a kizárólag sós vízben oldódó mûanyag
Kizárólag sós vízben oldódó, 3D nyomtatásra alkalmas polimer elõállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a világon egyedülálló anyagot egy drón prototípusának fejlesztésében alkalmazzák majd.
Eddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatók
Kiss Csaba MTA CSFK-ban mûködõ kutatócsoportja a Hubble és két további ûrtávcsõ adatainak felhasználásával bukkant rá a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára. A most publikált eredmény segíthet pontosítani a holdak keletkezésének jelenlegi modelljeit, így a kozmikus múlt megismerésében is szerepet kaphat.
A nõk jobban megértik a kutyákat, mint a férfiak
A nõk nagyobb érzelmi érzékenységük miatt jobban tudják azonosítani a kutyák érzéseit, mint a férfiak, állítják új tanulmányukban az ELTE etológiai tanszékének kutatói. A vizsgálatok folyamán a nõk 65 százaléka, míg a férfiaknak csak 45 százaléka értelmezte helyesen az állatok szándékait.
Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát
A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány elõtt, és csak a közelmúlt technikai fejlõdése tette lehetõvé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelsõ pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévõ hatalmas korongok furcsaságai, és milyen mûszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között errõl kérdeztük a díjazott csillagászt.
Gravitációs hullámok: az európai Virgo is beszáll a kutatásba
Befejezõdött az európai gravitációshullám-detektor, a Virgo fejlesztése – jelentette be 2017. február 20-án az Európai Gravitációs Obszervatórium (European Gravitational Observatory, EGO). A Virgo készen áll, hogy csatlakozzon a LIGO két mûködõ detektorához. Ezáltal lehetõvé válik, hogy – hármas észlelés esetén – az égbolt egy nagyon szûk területére korlátozzák a gravitációs hullámokat keltõ esemény helyét, és a gravitációs hullámok észlelését összeköthessék más csillagászati megfigyelésekkel.
Magyar kutatók segíthetnek a szuperbaktériumok legyõzésében
Új, ígéretes gyógyszercélpont merült fel a baktériumok elleni küzdelemben. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája. Az ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport cikke a PNAS-ben jelent meg.
Óriásvírusokat vizsgálnak az ELTE kutatói
Az Antarktisz száraz völgyeiben, Alaszkában és a Mojave sivatagban is találtak az ELTE kutatói óriásvírusokat, amiket az általuk fejlesztetett bioinformatikai eszközzel vizsgálnak.
- címkék:
- magyar kutatók
- kutatás
- vírus
- ELTE
- Címkefelhõ »
Ideg-, immun- és izomrendszeri betegségeket kutatnak Szegeden
Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással járó betegségek gyógyításának új lehetõségeit vizsgáló kutatási program indult Szegeden uniós támogatással.
Alvás és tanulás kutyamódra
A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálva egy magyar tudóscsoport kimutatta, hogy a tanulás jelentõsen befolyásolja az azt követõ alvás alatt a kutyák agytevékenységét.
- címkék:
- magyar kutatók
- kutyák
- alvás
- tanulás
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók fedeztek fel egy új idegsejttípust
Az új típusú sejtek „alagutakat" képezve segítik a születõ idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetõségeit kínálhatja.
Sötét energia nélkül is megérthetõ a táguló univerzum
Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters címû rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását.
Leukémia elleni szert fejlesztettek ki magyar kutatók
Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytõl a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- leukémia
- Címkefelhõ »
Óriásfejlesztéseket jelentett be az MTA
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredményei Európában kiemelkedõnek számítanak, ezt a kiváló teljesítményt pedig csak folyamatos fejlesztésekkel lehet fenntartani – hangzott el az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházában tartott keddi sajtótájékoztatón. Az Akadémia idén fõként a víztudományt, a mezõgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintõ kutatási programokra koncentrál.
Elõrejelezhetõ a mesterséges megtermékenyítés sikeressége
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfõs közös kutatócsoportja - közölte Szekeres Júlia immunológus pénteken az MTI-vel.
Világhírû magyar felfedezések története
Gyufa, nukleáris láncreakció, C-vitamin, magzatvédõ vitamin – találmányok, melyekhez magyar tudósok nevét köthetjük. Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre – csak hogy néhányukat említsük. Többek között rájuk is emlékezünk november 3-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából.
- címkék:
- magyar kutatók
- tudomány
- Címkefelhõ »
Elektroszmogot fog mérni az új magyar minimûhold
Elektroszmogot fog mérni a MASAT-1 megalkotásában is részt vevõ kutatócsapat mûholdja, a SMOG-1 - a pocketqube kategóriába tartozó, 5x5x5 centiméteres kockaeszközt mindössze egy kézikamera akkumulátora fogja mûködtetni, pár hónapig méri majd a tévéadók elszökõ elektromágneses hullámait, és a jövõ év második felében indul el földkörüli pályára.
Érdekfeszítõ programokkal várja látogatóit a kutatók éjszakája
Több mint kétezer ingyenes program várja az érdeklõdõket a Kutatók éjszakáján, pénteken országszerte csaknem 200 helyszínen.
Magyar kutatók is kaptak anti-Nobel-díjat
Magyar kutatókat is díjaztak idén anti-Nobel-díjjal: egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a világos szõrû lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötõk pedig végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt. A 2016-os IgNobel-díjakat csütörtök este adták át az amerikai Harvard Egyetemen.
Egy lépéssel közelebb a veleszületett immunitás megértéséhez
Magyar kutatók – Pál Gábor valamint Dobó József és Gál Péter – a világon elsõként azonosították egy rejtélyes, korábban ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét. Egyúttal feltárták a vérplazma egyik leghatékonyabb antimikrobiális folyamatának, a komplementrendszer alternatív útjának az aktivációs mechanizmusát is.
Magyar kutatók nyertek az Európai Kutatási Tanács pályázatán
Milyen agyterületek mûködnek együtt tanulás közben? Hogyan lehet füstgázokból tüzelõanyagokat elõállítani? Hogyan indul meg az új bolygók keletkezése a fiatal csillagok körüli porkorongban? E témák magyar kutatói nyertek jelentõs összeget az Európai Kutatási Tanács idei Starting Grant pályázatán.
- címkék:
- magyar kutatók
- MTA
- Címkefelhõ »
Meghalt Stefanovits Pál akadémikus
Elhunyt csütörtökön Stefanovits Pál akadémikus, a hazai talajtan, a talajtérképezés és talajosztályozás meghatározó, nemzetközi hírû tudósa.
- címkék:
- magyar kutatók
- halálhír
- Címkefelhõ »
Magyarok nélkül nem jött volna össze a nagy ûrsiker
A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhetõ, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa sorra veszi az eredményeket, és részletesen beszámol a magyar részvételrõl.
Magyar kutatók kezében lehet a rák gyógyításának kulcsa
Hat és fél évbe telt a Servier Hungária francia gyógyszeripari vállalat magyar kutatóinak, hogy kifejlesszenek egy molekulát, amely többféle daganatos betegség kezelésre is alkalmas lehet - mondta Kotschy András, a cég gyógyszerkémiai kutató intézetének vezetõje.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttmûködés és a Virgo Együttmûködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettõsbõl származik.
Elõször látható, hogyan alszanak a fák
Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.
- címkék:
- magyar kutatók
- ökológia
- kutatás
- fák
- alvás
- erdõ
- MTA
- Címkefelhõ »
Díjazták egy 61 éves matematikai sejtés igazolását
A Szegedi Tudományegyetem három oktatójának, valamint bécsi kutatótársuknak ítélte oda a Reliable Computing elnevezésû nemzetközi szaklap szerkesztõbizottsága a Moore-díjat egy közelmúltban megjelent cikkükért.
Eddig ismeretlen erõt találtak magyar fizikusok
Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erõt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- felfedezés
- MTA
- Nature
- Címkefelhõ »
Rangos díjjal tüntettek ki magyar tudósokat
A LIGO kollaboráció két napon belül megkapta a „Breakthrough” díjat és a Gruber Kozmológiai Díjat is.
Kozmikus fület építenének Magyarországon
Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevõ és ezzel világhírûvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentõségû érzékelõt, a „kozmikus fület”.
Magyar kutatók is dolgoztak az új Mars-szondán
A magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakemberei is közremûködtek a Mars fejlõdését és az esetleges marsi élet nyomait kutató ExoMars program keretében felbocsátott Trace Gas Orbiter nevû ûrszonda egyik mûszerének elkészítésében.
Magyar kutatók fejtették meg a Neptunusz holdjának titkait
Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-ûrtávcsövek segítségével - közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.