részecskefizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- nagy hadronütköztető
- CERN
- részecskegyorsító
- Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
- fizika
Tudósok egy új típusú radioaktív bomlást figyeltek meg
Nem minden körülöttünk lévő anyag stabil. Vannak anyagok, amik radioaktív bomláson mennek kersztül és stabilabb izotópokká alakulnak. A tudósok most, első ízben, megfigyeltek egy új típusú bomlást. Ebben a bomlásban az oxigén egy könnyebb formája, az oxigén-13 (8 proton és 5 elektron) 3 héliummaggá (egy atom elektronok nélkül), egy protonná, és egy pozitronná (az elektron antianyag változata) bomlik. - publikálja az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minsztériuma a phys.org-on.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szupernehéz oxigén arra utal, hogy gond van a fizika törvényeivel
Az oxigén egy példanélküli nehéz változata a vártnál jelentősen kevésbé stabil, ami azt sugallja, hogy valami probléma van a nukleáris erőkről való tudásunkkal. - írja a New Scientist magazin.
Egy új mérés megerősíti, hogy az elektronok rendkívül gömbölyűek
Az eredmény fokozza a rejtélyt, hogy miért van több anyag, mint antianyag az univerzumban. - írja a ScienceNews honlpján
Egy amerikai egyetem kutatói megfejtették, hogy hoz létre a villámlás röntgensugarakat
A 2000-es évek elején a tudósok megfigyelték, hogy a villámkisülés röntgensugarakat hoz létre, amelyek nagy energiájú fotonokból állnak - ugyanaz, amit az orvosi képalkotásban használnak. A kutatók elő tudták állítani a jelenséget a laboratóriumban, de nem teljesen tudták megmagyarázni, hogyan és miért hoz létre a villámlás röntgensugarakat. Most, két évtizeddel később, egy Penn State vezette csapat felfedezett egy új fizikai mechanizmust, ami megmagyarázza a villámlám aktivitáshoz kapcsolódó természetesen bekövetkező röntgensugarakat a Föld atmoszférájában. Eredményeiket március 30-án a Geophysical Research Letters magazinban publiikálták. ...
Új nanooptikai áramköröket és részecskegyorsítási módszereket fejlesztettek magyar kutatók
Egy most lezárult négyéves együttműködés során új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója - tájékoztatta az MTI-t az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont csütörtökön.
Plazmák alkalmazásával elkészíthetik a világ legerőteljesebb lézerét
Mivel a plazma nagyon intenzív fényt képes alakítani anélkül, hogy károsodna, használható lehet a létező lézereknél több ezerszer erősebb lézerek komponensének gyártásához.
Első ízben erősítették meg egy nukleáris fúzió kísérletben a gyulladást
Egy 2021-es kísérlet elérte a nukleáris gyulladás mérföldkövét, amit az adatok elemzése most megerősített – de a tavalyi év során nem sikerült megismételni a gyulladást.
Részecskefizikai áttörést értek el magyar kutatók segítségével
Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-vel.
Párhuzamos világba vezető átjáró nyílt Svájcban?
Kedden ismét üzembe helyezték a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt. Három évnyi frissítés és karbantartás után azonnal három egzotikus részecskét figyelt meg a szerkezet. Ennek nyomán rögtön meg is jelentek az első összeesküvés-elméletek.
Az európai kereskedelmi fúziós erőmű tervezési munkái megkezdődnek
Az EuroFusion konzorcium reméli, hogy DEMOnstration Erőműje fúziós energiát juttat a laboratóriumból a kereskedelmi áramellátásba 2054-re.