magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mindent az őssejtekről a Mindentudás Egyetemén Debrecenben
Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Erről tart előadást kedden Sarkadi Balázs kutatóorvos Debrecenben a Mindentudás Egyetemén
A gazdasági versenyképességről pénteken a Mindentudás Egyetemén
A gazdasági versenyképesség fogalma nemcsak a gazdaságtudományok egyik kiemelt elméleti és alkalmazott kutatási témája, hanem a hétköznapi gazdaságpolitikai viták egyik kulcskifejezése is. Erről tart előadást pénteken Chikán Attila egyetemi tanár a Mindentudás Egyetemén.
Megnyílt a Természettudományi Múzeum vadonatúj kiállítása
Szerdától új állandó kiállítás várja a Magyar Természettudományi Múzeum látogatóit. A régi kiállításból mindössze a bárka, a mamut, valamint a vadgazdagságot bemutató dioráma maradt, de ezek is jelentősen megújult formában.
Megszívjuk? - A levegőszennyezésről a Mindentudás Egyetemén Veszprémben
A levegőszennyezésről tart előadást Gelencsér András, az MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője kedden este 6-kor a veszprémi Pannon Egyetemen.
Az időskori szellemi hanyatlásról lesz szó pénteken a Mindentudás Egyetemén
Az időskori elbutulás, az Alzheimer-kór sokak fenyegető réme. De valóban szükségszerű a szellemi leépülés? Erről tart előadást pénteken Tariska Péter pszichiáter, neurológus és geriáter szakorvos a Mindentudás Egyetemén.
Tér az építészetben és a társadalmi világban: pénteken a Mindentudás Egyetemén
A tér fogalma meglepően későn tűnik fel az építészeti gondolkodásban. Ma viszont a tér diadalmaskodik az idő fölött. Erről a témáról beszél az építészetelmélettel foglalkozó Moravánszky Ákos pénteken a Mindentudás Egyetemén.
Újabb szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok
Három hónappal az első felfedezés után ismét egy távoli szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok a Piszkéstetői Csillagvizsgálóból. A 8-10 naptömegű óriáscsillag tőlünk mintegy 1 milliárd fényévre robbant fel.
Miskolcon járt a Mindentudás Egyeteme
A népszerű tudományos-ismeretterjesztő előadássorozat, a Mindentudás Egyeteme ismét elindult. Az első három előadást Budapesten tartották, az országos turné első állomása Miskolc volt. Hartai Éva geológus előadása rengeteg érdeklődőt vonzott, zsúfolásig megtelt az előadóterem.
Magyarországon garázdálkodó vámpírok tartották rettegésben Európát
Az utóbbi években a vámpírok reneszánszát éljük. Ha bemegyünk egy könyvesboltba, vagy megnézzük a tévéműsort, jó néhány vámpíros témájú alkotással találkozhatunk. Kevesen tudják azonban, hogy az európai vámpírhit egyik fő forrásának a korabeli Magyarországról származó történeteket tekinthetjük. Arról meg talán még kevesebben hallottak, hogy a 17-18. században a vámpíresetek egy részét igyekeztek tudományos alapossággal kivizsgálni.
Szegeden a Mindentudás Egyeteme 2.0
A miskolci teltház után a Tisza partjára indul a Mindentudás Egyeteme 2.0 országjáró előadássorozata. Kornai András nyelvész-matematikus egy igazán különleges téma részleteibe avatja be a szegedi közönséget. Többek között arról beszél majd, milyen kihívások elé állítja a tudósokat a jövőben az ember és a gép párbeszéde.
Mindentudás Egyeteme 2.0: előadás génekről és környezetről pénteken
Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében: erről a mindenkit érintő témáról beszél Falus András immunológus a Mindentudás Egyetemén pénteken.
Miskolcon a Mindentudás Egyeteme 2.0
A Föld ásványi nyersanyagtartalékairól szól a Mindentudás Egyeteme 2.0 legközelebbi előadása. Az előadást a Miskolci Egyetemen tartja február 1-jén Hartai Éva, az egyetem Ásványtani-Földtani Intézetének oktatója.
Elérhető a Mindentudás Egyeteme 2.0 első videója
Január 15-én Barabási Albert-László előadásával elkezdődött a Mindentudás Egyeteme 2.0. A rövid összefoglaló felkerült a program honlapjára. A teljes változatot várhatóan márciusban mutatják be.
Magyar szabadalom: kuktában főtt nanoanyag
Öntisztító üveglap, kopásálló PVC-padló, pehelykönnyű versenybicikli - csak néhány a ma már jól ismert nanoszerkezet, a titanát-nanocső potenciális alkalmazásai közül. Magyar kutatók egy olyan új eljárást fejlesztettek ki, melynek segítségével ipari méretekben állítható elő ez a nanoanyag.
Biztatóan indult a Mindentudás Egyeteme 2.0
Barabási Albert-László szombati előadásával elkezdődött a Mindentudás Egyeteme 2.0 tizenhat előadásból álló új sorozata. A professzor arról beszélt, mennyire kiszámítható az emberi viselkedés dinamikája.
Mátrixot néző vadászgörényekkel tárják fel az agy titkait
Az agy ahhoz, hogy értelmezze a környezetét, kialakítja és tárolja a külső világ belső modelljét. Egy magyar kutatók közreműködésével készült új tanulmány ennek a belső modellnek a fő elemeit derítette fel. A kísérletekhez vadászgörényeket használtak, amelyek agyának sötétben mutatott idegi aktivitását vetették össze azzal az agyi aktivitással, amelyet képek, például a Mátrixból származó jelenetek levetítésekor rögzítettek.
- címkék:
- agykutatás
- magyar kutatók
- látás
- agy
- görény
- Címkefelhő »
Mindentudás Egyeteme 2.0 - újraindul a népszerű sorozat
Barabási Albert-László január 15-i előadásával indul a magyarországi tudományos ismeretterjesztés legnépszerűbb programsorozatának folytatása. A tizenhat előadást Budapesten és hat további egyetemi városban hallgathatják meg az érdeklődők, a témákhoz kapcsolódó televíziós műsorokat pedig a Magyar Televízió és a Duna Televízió sugározza.
Hatszázmillió forint új akadémiai és egyetemi kutatócsoportokra
Harmadik alkalommal hirdeti meg a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a példaértékű kezdeményezéssé vált Lendület Programot kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára. A nyertesek ígéretes kutatási programokra alapíthatnak nemzetközileg is versenyképes új kutatócsoportokat akadémiai intézetekben vagy egyetemeken. Az új pályázatok finanszírozására rendelkezésre álló összeg a kormányzati támogatásnak köszönhetően 600 millió forint.
Világelső magyar kutatás kisbabáknál
A világon először zajlott olyan pszichológiai vizsgálatsorozat, amely héthónapos babáknál figyelte, hogy a gyerekek hogyan következtetnek mások mentális folyamataira. Korábban csak a négyéveseknél, újabban pedig a kétéveseknél mutattak ki hasonlót, ilyen fiatal babáknál azonban még sosem. A magyar kutatócsoport szemmozgáskövető gépeket és agyi képalkotó eljárásokat is használ a jelenség mögött álló gondolkodásbeli folyamatok jobb megértéséhez.
Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában
A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.
Magyar kutatók új módszere ételmérgezések ellen
A magyar kutatók által nanotechnológiával előállított új fertőtlenítő szer hatékony az étkezési tojás szalmonella-fertőzésének megelőzésében is. A szer alkalmazása után fél órával nem találtak kórokozót a tojáshéjon.
A sejt egészében zajló kölcsönhatásokról ma még keveset tudunk
A rendszerbiológia világszinten is új tudományterület a biológiában, de már hazánkban is nemzetközi színvonalon művelik. Papp Balázs külföldi kutatói állását adta fel azért, hogy itthon alapíthasson új munkacsoportot. Mindezt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja tette lehetővé a számára, amelyet azért alapítottak, hogy itthon is kiemelt támogatásban részesüljenek a legtehetségesebb szakemberek.
A vezeklés jutalma: elkúsztunk az ország legnagyobb barlangi tavaihoz
Barlangászként kihívás, laikusként igazi vezeklés eljutni a két különleges barlangi tóhoz, amelyeket Tapolca alatt fedeztek fel novemberben. Az [origo] két munkatársa az elsők között ereszkedhetett abba a tizenkét méter mély aknába, amely után háromszáz méter gyötrelmes kúszás következett, de megérte. Képes-filmes beszámoló a nagy kalandról és a gyönyörű barlangról.
Jól vizsgázott az új, magyar fejlesztésű nanofertőtlenítőszer
A nanotechnológia újabb vívmánya került a polcokra: magyar kutatók parányi ezüstrészecskékből álló fertőtlenítőszert fejlesztettek ki. Az új szer segíthet a kórházi fertőzések egyre égetőbb problémájának leküzdésében is. A nanotechnológiai termékek élettani, környezeti hatásáról azonban egyelőre keveset tudunk.
Sok információ van a kutyák morgásában
A kutyák képesek felvételről lejátszott morgás alapján behatárolni, hogy mekkora méretű fajtársuk morog rájuk, állapították meg magyar viselkedéskutatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak vizsgálatában arra is fény derült, hogy még a kivetített képek is meglepően sok információt hordoznak a kutyák számára.
Új szöcskefajt fedeztek fel magyar kutatók
Az új fajok felfedezése mindig izgalmas és ünnepi esemény az élővilág sokszínűségéért rajongó emberek számára. Ez különösen igaz akkor, ha magyar kutatók írnak le új fajt, amely ráadásul számunkra is elérhető közelségben, itt a Kárpát-medencében él. A most felfedezett szöcskefajt a hangja alapján sikerült azonosítani, hallgassa meg, hogyan ciripel!
Már itthon is használnak virtuális valóságot a fóbiák kezelésében
A virtuális valóság alkalmazásai futurisztikusnak tűnhetnek, de több közülük már Magyarországon is elérhető. A közlekedési fóbiák és a stressz kezelésében egyaránt bevált módszert az üzleti életben is alkalmazzák: ha valaki nem érzi magát elég magabiztosnak egy prezentáció megtartásához, előadói képességeit a virtuális térben fejlesztheti tovább.
Mérgező gázokkal hozhatnak vissza minket az életbe
Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani.
Csak évekkel később butulunk el, ha több nyelven beszélünk
Jelentős előnyökkel számolhat egy amerikai biológus szerint az, aki már gyermekkorától fogva legalább két nyelven beszél. Jared Diamond szerint épp egy magyar vonatkozású kutatás igazolja, hogy a kétnyelvű környezet gyorsabbá teszi a gyermekek gondolkodását. A kétnyelvűség azonban nemcsak fiatalon, hanem idős korban is jól jöhet: négy-öt évvel később jelentkeznek memóriazavarok azoknál, akik egész életükben aktívan használják a gyermekkorban megszerzett nyelvtudást.
Újabb szenzációs ősmaradványok Ajka környékéről
A fantasztikus őshüllőleletek után ezúttal a dinoszauruszok korából származó borostyánkövek titkait kutatják a magyar paleontológusok. Az Ajka környékén talált példányok vizsgálata kivételes lehetőséget teremt a dinoszauruszokkal egyidejűleg élt ízeltlábúak megismerésére. Arra nincs reális esély, hogy egykori vérszívó rovarokból dinoszauruszvér kerüljön elő, ami aztán egy ajkai "Jurassic Park" alapját képezhetné.
Csendesebb hely lenne a Mátra az óriástávcső miatt
A Mátra alatti kőzetrétegek hatalmas párnaként tompítják a földmozgásokat, ezért a hegység - viszonylag kis tömege ellenére - megfelelő hely lehet az Einstein Teleszkópnak. Már csak Spanyolországot és Olaszországot kell "legyőznünk", hogy nálunk épüljön meg a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb tudományos berendezése.
A kutatókhoz hasonlóan dolgozzák ki elméleteiket a kisbabák
Képesek-e rá a kisebb gyermekek, hogy miután fejben elvégeztek egy gyors statisztikai elemzést, az eredmények alapján elméleteket alkossanak a világ működéséről? És van-e bármiféle elképzelésük arról, hogy mi mehet végbe a felnőttek agyában?
Gongütés a kis ősrobbanások előtt
November első napjaiban újra Európába került az Univerzum ősanyaga, a kvark-gluon-plazma kutatásának súlypontja. A CERN nagy hadronütköztetőjében körülbelül százezerszer magasabb hőmérsékletet hoznak létre, mint ami a Nap magjában jellemző. Ilyen állapotok utoljára az Ősrobbanáskor léteztek.
A PISTA első nagy sikere: távoli szupernóvát fedeztek fel magyarok
Három-négymilliárd fényév távolságban felrobbant szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok az MTA Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetői állomásán. A vendégcsillagot a Lendület program keretében felújított távcsővel találták meg.
Magyar tudósok fejtették meg a kakukk titkát
Egy napig képes visszatartani már kész tojásait a kakukk, hogy fiókája hamarabb kifejlődjön, s így előnyhöz jusson a gazdamadár utódaival szemben - fejtette meg a kakukk titkát egy magyar kutatók közreműködésével dolgozó nemzetközi kutatócsoport. A kakukk örökös evolúciós versenyben áll gazdamadaraival, melynek során számos trükköt fejlesztett ki a mostohaszülők becsapására. Ezek egyike, hogy a tojásai előbb kelnek ki, mint a gazdák tojásai.
Megjavult és hasít az áramvonalas műhold
Majdnem tönkrement, de újra üzemel a valaha készült legpontosabb műszer, amely egy űrszonda fedélzetéről vizsgálja Földünk gravitációs terét. A műszer adatai alapján pontosan meghatározható a Világtenger felszínének domborzata, követhető a tengeráramlások és a jégtömegek mozgása, és az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések is pontosíthatók.
Magyar kutatók sikeres kísérlete Svájcban
Sikeres kísérleteket hajtott végre a svájci Villigenben a miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány csoportja a Paul Scherrer Intézet stadionnyi méretű óriásmikroszkópjában: a Babcsán Norbert vezette kutatócsoport másodpercenként tízezer képet rögzített fémhab buborékoltatása közben.
Rohamosan terjed a toportyán Magyarországon
Alig tizenöt éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, és mára több ezer példány él az országban. Az őshonos, nádi farkasnak vagy toportyánnak is nevezett ragadozó valóban képes arra, hogy a szabadon tartott nyájból megpróbáljon elragadni egy juhot, de jellemzően inkább kisrágcsálókat fogyaszt. Ha találkozunk vele, valószínűleg csak egy pillanatra látjuk majd.
Látványos animáció készült egy űrben száguldó szikláról
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-űrszonda mérései alapján. Az űreszköz felvételeiből látványos animációt is készítettek az égitestről.
Mágneses lebegés és trükkös biciklik a Kutatók Éjszakáján
A Budapesti Műszaki Egyetemen mágneses lebegtetéssel és hőkamerával ismerkedhettek a látogatók, míg a Millenáris Parkban hangszersimogató és trükkös biciklik várták az érdeklődőket az ötödik Kutatók Éjszakáján. A rendezvény célja az volt, hogy vonzóvá tegye a fiatalok számára a kutatói pályát, és bebizonyítsa, hogy a tudomány érdekes.
Ezeregy kutató meséi: Kutatók Éjszakája szeptember 24-én
A kutatók nem elefántcsonttoronyban élő, zárkózott emberek, hanem a hétköznapokban tapasztalható csodák mögött álló színes egyéniségek. Ezt mutatja be immár ötödik alkalommal a Kutatók Éjszakája, ahol több mint nyolcszáz programon közel ezer kutató bizonyítja be a nagyközönség számára, hogy a tudomány érdekes, és tanulni sohasem késő.
Denevérek százezreit pusztítja egy gomba
Több mint egymillió denevér halálát okozta az elmúlt 4 évben az Egyesült Államok északkeleti részén egy gomba, mely az úgynevezett fehérorr szindrómáért felelős. A kórokozó Európában is ismert, ám ennek ellenére érdekes módon itt nem pusztulnak tömegével a denevérek.
Atomreaktor-látogatás és közös dobolás az idei Kutatók éjszakáján
Negyvenezernél több látogatót várnak a szervezők szeptember 24-én a Kutatók éjszakáján - lesznek hadi robotok, rendeznek tudományos blogtalálkozót, az érdeklődők foglalkozhatnak élményközpontú matematikával, de szó esik a sci-fi ihlette tudományról is.
Otthonra találtak a diktatúrában átkeresztelt viperák
Hétszáznál is több vipera él a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban, ahol a Kárpát-medence egyik legveszélyeztetettebb állatának tenyésztésével foglalkoznak. A fokozottan védett, egyedenként 1 millió forintot érő fajból vadon mindössze néhány száz példány él, és Magyarországon kívül egyedül Erdélyben fordul elő.
Így még senki nem nézte meg a Balatont
Különleges felszereltségű repülőgéppel érkeztek Magyarországra brit kutatók, hogy helyi szakemberekkel együttműködve feltérképezzék a balatoni nádasokat és a part menti növényzetet. A pásztázó lézerrel és speciális kamerával végzett mérések kiemelkedő jelentőségűek a vizek műholdas megfigyelésében, ugyanis az alkalmazott technológiákat a világban együttesen még nagyon kevés helyen használták, Magyarországon pedig még ilyen nagy területen egyáltalán nem végeztek ilyesmit.
Világhírű magyar eredmények születtek mágneses baktériumokról
Magyar kutató eredményei segíthetnek számos, mágneses nanoásványokat tartalmazó élőlényekkel kapcsolatos, eddig nyitott kérdés megválaszolásában. Pósfai Mihály akadémikus, a Pannon Egyetem kutatója mintegy természetes laboratóriumként baktériumokat vizsgál a pontos mágneses tulajdonságok megállapítására. A kutató eredményeit a Budapesten megrendezett 20. Ásványtani Világkonferencián mutatta be.
Páratlan eredmény a három új magyar ásvány felfedezése
Világraszóló eredménynek tartják a szakemberek, hogy egy év alatt három új ásványfajt is felfedeztek Magyarországon. Az elsőre kimondhatatlan nevű ammóniomagnéziovoltait, a klajit és a kabazit-Mg a legjobbkor került elő: szombaton kezdődik a Magyarországon valaha megrendezett legjelentősebb földtudományi találkozó, amelyen 1600 kutató vesz részt. Szó esik például a radioaktív hulladékok kezelésének geológiai vonatkozásairól, a gyémántok keletkezéséről, a 2010-es izlandi vulkánkitörésről, az ásvány- és élővilág fejlődésének közös lépéseiről és az élőlényekben található mágneses ásványokról is.
Magyarok fedeztek fel egy szupernóvát
Új szupernóvát találtak a Bajai Csillagvizsgáló és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei. Az égitest egy távoli galaxisban robbant fel, és egy csillag életének végét jelzi látványos formában.
"Ami megöl, az életet is menthet"
Kisrepülőt vezet, búvárkodik, fotózik, hétszer marta meg kígyó, és egy hátizsákkal járja az egzotikus helyeket mérgeskígyók után kutatva egy magyar herpetológus-gyógyszerész. Takács Zoltánt az amerikai National Geographic Society a 2010-es év Fiatal Felfedezői közé választotta. A kutatót Chicagóban értük utol telefonon.
Magyar találmányok egy zöld jövőért
A környezetvédelem jövőjének egyik kulcseleme az innovációs képességek megfelelő kihasználása. E - nemzeteken is átívelő - humánpolitikai kérdés hazánkban még mindig nem tudta kivívni a rangjának megfelelő bánásmódot. Annak ellenére azonban, hogy a támogatás rendszere alig fejlődött történelmünkben, a régóta és méltán világhírű magyar "feltalálói kedv" mit sem veszített lendületéből. A Ma&Holnap című folyóirat összeállítása.
Új akadémiai díj környezetvédelmi kutatásokért
A nehézfémtartalmú talajszennyeződések terjedését vizsgáló módszer kifejlesztéséért, a Kárpát-medence biológiai sokféleségének új megközelítéséért és az egészséges környezethez való jog hatékonyabb érvényesülésének kutatásáért vehette át három fiatal tudós a Magyar Tudományos Akadémia által megalapított Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. A díj tőkefedezeteként 25 millió forintot meghaladó értékű kincstárjegyek szolgálnak, amelyeket - az Akadémia iránti közbizalom újabb megnyilvánulásaként - a 2007-ben elhunyt Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála hagyott az MTA-ra.
Bajuszhosszal nyerték az ebek a kutya-macska párviadalt
A főleg népszerű tudománnyal foglalkozó New Scientist szerkesztői nemrég elérkezettnek látták az időt, hogy összeeresszék a kutyákat a macskákkal, méghozzá a jelenleg rendelkezésünkre álló tudományos közlemények alapján. A verseny a kutyák győzelmével zárult, de akár fordítva is történhetett volna, ha a macskák is hajlandóak lennének elvégezni a viselkedéskutatók tesztjeit.
Budapesten is bemutatták az új bakonyi dínót
Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk.
Űrhajóstalálkozó zajlik Budapesten
Eddig nyolc asztronauta érkezett hazánkba, akiket további társaik követnek a jövő héten. Az űrhajósok Farkas Bertalan repülésének harmincadik évfordulója alkalmából látogattak Magyarországra.
Elvitte a magyar zászlót Argentína felé a szél
"A viharos erejű szél miatt felállni sem tudtunk a csúcson, összegörnyedve ültünk. Az egyik magyar zászlót, ahogy elővettük, elvitte a szél Argentína felé. A csúcson eltöltött alig fél órába azért belefért, hogy a csúcskönyvbe ceruzával bejegyezzük: ott jártunk a legmagasabb vulkán csúcsán." A Földgömb expedíciójával magyar hegymászóknak is sikerült feljutni a Föld legmagasabb tűzhányójára.
A Pillétől a Balatonig - magyar űrkísérletek harminc évvel ezelőtt
Farkas Bertalan első magyar emberként 1980-ban nyolc napot töltött a világűrben, amelynek során a nemzetközi Interkozmosz együttműködés keretében dolgozott a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Az űrhajós Valerij Kubászov nevű orosz társával együtt 1980. május 26-án indult Bajkonurból. Az utazás során Farkas Bertalan kollégáival együtt több magyar kísérletet is végrehajtott a Föld körüli pályán.
Magyar kígyókutató lett a National Geographic egyik felfedező ösztöndíjasa
Egy magyar kutatót is választott 2010-es ösztöndíjasai közé az amerikai National Geographic Society tudományos szervezet. Takács Zoltán elsősorban mérgeskígyókkal foglalkozik, kutatóútjai során már 133 országban járt, és elképesztő kalandokban volt már része.
Különleges módszerrel vizsgálták magyar kutatók az agyat
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói olyan eljárással vizsgálták az idegsejtek rövid nyúlványait, amelyet máshol még sosem alkalmaztak erre a célra. Az idegsejtek úgy néznek ki a mikroszkóp alatt, mintha a Hold felszínét néznénk: árkok, hegyvonulatok és kráterszerű bemélyedések látszanak a metszeten. A világ egyik legjelentősebb tudományos lapjában, a Science-ben közölt eredmények talán az emlékezetromlással járó betegségek pontosabb megértéséhez is közelebb vihetnek.
Magyar siker a középiskolás kutatók nemzetközi versenyén
Két magyar diák is a díjazottak között szerepelt a 2010-es Nemzetközi Tudományos és Innovációs Versenyen az Egyesült Államokban.
Harminc éves a magyar űrrepülés - nyilvános nosztalgiázás csütörtökön
Az első magyar űrrepülés 30. évfordulója alkalmából baráti beszélgetést és visszaemlékezést tartanak Budapesten, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum városligeti épületében, május 13-án. A rendezvény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Leleplezte a rejtőzködő csillagokat az új űrtávcső
A csillagok hatalmas por- és gázködök belsejében születnek meg, amelyekbe optikai távcsövekkel nem láthatunk bele. Az infravörös űrtávcsövek azonban "átlátnak" a sűrű anyagfelhőkön, és megfigyeléseik révén egyre pontosabban értjük, hogyan keletkeznek a csillagok. A legújabb ilyen űrtávcső az európai Herschel, amelynek első tudományos eredményeit csütörtökön mutatták be Hollandiában.
Folytatódik az agyvisszaszívás
Hét fiatal kutató vehette át 2010. április 23-án a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Lendület pályázat eredményhirdetésén a kiemelt kutatási támogatásról szóló dokumentumot. A nyertesek lehetőséget kapnak arra, hogy nemzetközileg is versenyképes kutatócsoportokat alapítsanak a befogadó akadémiai kutatóintézetekben.
Kövesd a saját vezéreidet!
Magyar kutatók galambok csoportos repülésének vizsgálatával megállapították, hogy a madarak a repülés során mindig kiválasztott vezetőket követnek: olyan egyedeket, amelyek társaiknál jobb tájékozódási képességekkel rendelkeznek. A galamboktól az emberek is tanulhatnának: kiderült például, hogy az irányító pozíciót betöltő egyedek nem mindig ragaszkodnak ehhez a szerephez, és még egy repülés alatt is cserélődnek a posztok. Az eredményről április 8-án számol be a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature.
"Mintha egy földönkívülivel próbálnánk egymást megismerni"
Egy fiatal magyar kutató a világon egyedüliként az 5-6 méter úszófesztávolságú óriás ördögráják viselkedését tanulmányozza. A hatalmas állatok világszerte előfordulnak a trópusi tengerekben, több helyen halásszák is őket. Szinte semmit nem tudni azonban a szociális és kognitív képességeikről, amelyek az agyuk alapján nagyon fejlettek lehetnek.
Készül a genetikai Avatar
Jelenleg egydimenziós állóképünk van az emberi genetikai állományról, a valóság pedig egy 3D-s, időben és térben folyamatosan változó rendszer. Olyan ez, mintha az Avatar forgatókönyvét vetnénk össze a film látványvilágával - mondta lapunknak egy fiatal magyar biológus, aki nemzetközi kutatást vezet Németországban. Németh Attila az ELTE-n végzett, a Regensburgi Egyetemen dolgozik, a kisfia német-spanyol-magyar anyanyelvű, és szabad idejében egy Európa-szerte hallgatott funk-brigádban basszusgitározik.
Új emberfaj egy ujjból
Egyre inkább úgy tűnik, hogy negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak most Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.
Megtaláltuk a magyar dinoszauruszfestőt
"Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy Magyarországra eljutnak a képeim" - mondta az [origo] Tudomány rovatának Julius T. Csotonyi, a magyar származású dinoszauruszfestő, akinek képeit világszerte felhasználták már könyvekben és múzeumi kiállításokon. Mi is véletlenül találtunk rá, amikor felfigyeltünk egy amerikai tudományos blog egyik illusztrációjára. A pécsi származású kutató-művész ötéves volt, amikor családja Kanadába költözött, és reméli, hogy hamarosan együtt dolgozhat magyarországi múzemumokkal is.
A jövőben talán már az idegrostokat is látni fogjuk
Az agyi képalkotó eljárások rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt években, így ma már olyan agyi folyamatokba is bepillantást nyerhetünk, amelyekbe korábban elképzelhetetlen lett volna. Az orvosi gyakorlat közeli jövőjét várhatóan az jelenti, hogy a vizsgálatokban egyidejűleg két fejlett képalkotó módszert is alkalmaznak. A legújabb kutatásokból az is világossá vált, hogy az összetett agytevékenységeket sosem csak egyetlen központ végzi.
Magyar őssejtsiker az asztmás roham kezelésében
Az Egyesült Államokban dolgozó magyar kutató, dr. Németh Krisztián tervezte azt a kísérletet, amelynek eddigi eredményei alapján az őssejtek egyik típusa az asztmás roham kezelésében is hatékonynak bizonyulhat. A szakemberek szerint ez az első adat arra, hogy a csontvelői őssejteket a súlyos allergiás gyulladások mérséklésére is alkalmazni lehetne. A munkacsoport legújabb tanulmányát az Amerikai Tudományos Akadémia lapja, a PNAS legfrissebb száma közölte.
Új krátereket találtak a Földön
Az elmúlt napokban két új kráter felfedezése is napvilágot látott. Az egyik egy sokéves kutatással megalapozott azonosítás, amelynek eredménye magyar közreműködéssel született. Ez az első becsapódásnyom, amit Japánban találtak. A másik pedig egy érdekes, de még bizonytalan felismerés: Afrikában az erdőirtás eredményeként rajzolódott ki egy nagy kráter körvonala.
Stratégiai Tanácsadó Testületet hozott létre az MTA
A szakmájukban kiemelkedő elismertségű, jelentős nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező szakértői testület tagjai a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységét alapjaiban meghatározó, hosszú távú döntések meghozatalában segítenek.
- címkék:
- Pálinkás József
- magyar kutatók
- MTA
- Címkefelhő »
Igaza volt Nopcsa bárónak
Egy nemzetközi kutatócsoport most igazolta a természettudós-kalandor Nopcsa báró százéves elméletét: az erdélyi Hátszegi-medencéből ismert késő-kréta dinoszauruszok valóban törpenövésűek voltak, melyek így alkalmazkodtak a szigetté zsugorodó élőhelyükhöz. A 65-70 millió éve még létezett, burjánzó növényzettel borított Hátszeg-sziget közel Magyarország méretű volt, ahol több dinoszaurusz faj is élt.
Sokat tisztultak, de egyelőre csak erős közepest kaptak hazai vizeink
Tisztábbak a tavaink és folyóink, mint tíz évvel ezelőtt, ami nagyrészt növényvédőszerek betiltásának köszönhető. A legtöbb folyó és tó azonban egy ötfokozatú skálán még mindig csak hármast kapna, és sok a hiányos adat is. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kapcsán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a közelmúltban összesítette a vizeink állapotát.
Magyarok is megmászták a Föld legmagasabb vulkánját
A Földgömb magazin expedíciója megmászta a Föld legmagasabb tűzhányóját, ezzel először jutottak magyarok a vulkánóriás csúcsára.
Mire lesz jó az űrben készült magyar fémhab?
Extra könnyű, mégis erős és kitűnően hőszigetelő anyagok készülhetnek majd annak a kísérletnek az eredményeként, amelynek során magyar kutatóknak sikerült először fémhabot készíteniük súlytalanságban, a Föld körüli pályán. Az egyedülálló kísérlet nem csak a jelenség fizikai hátterébe enged bepillantást, de technológiai fejlesztéseket is megalapoz.
Az Év Ismeretterjesztő Tudósa: Kordos László
A Tudományos Újságírók Klubjának tagsága minden évben megszavazza, kit tartanak az év olyan tudományos szakemberének, aki kiemelkedő munkát végzett a tudományos ismeretterjesztés terén. A 2009-es évre vonatkozó elismerést dr. Kordos László, a Magyar Földtani Intézet igazgatója kapta.
Elindult a magyar fémhab az űrállomásra
Buborékos forró fémhab, amely a súlytalanságban szilárdul meg - ennek képződését vizsgálja az Admatis Kft. kísérlete a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A tervek alapján vasárnap hajtják végre a kísérletet az ISS Columbus moduljában, amely a maga nemében egyedülálló lesz.
Világelső magyar eredmény a CERN-ből
A tavaly látványos sikerrel újraindított nagy hadronütköztető a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Ennek működésére épül a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, a CMS-kísérlet. Már csak ezért is büszkék lehetünk arra, hogy az első, a CMS-hez és a "világrekord energiához" kapcsolódó tudományos cikk döntően magyar kutatók eredményei alapján jelenik meg a szaksajtóban.
- címkék:
- LHC
- részecskefizika
- magyar kutatók
- CMS
- CERN
- Címkefelhő »
Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb űreszközének
A világűr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy űrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az első landolás egy üstökösmagon az űrkutatás történetében, amelynek előkészítésében több hazai űrkutató műhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Műegyetem Űrkutató Csoportja felel.
Az ELTE oktatója a Science folyóiratban
Szalai István, az ELTE TTK adjunktusa egy kémiai témájú cikk társszerzője a Science-ben, a világ egyik legnagyobb tudományos lapjában.
Magyar kutatót ünnepel a Scientific American - interjú Nagy Andrással
Az egyik legismertebb amerikai tudományos-ismeretterjesztő magazin, a Scientific American minden évben elkészíti 10-es toplistáját azokról a kutatókról, akik a szerkesztőség szerint munkájukkal a legtöbbet tették az orvostudomány, a közegészség és a környezet védelmének érdekében. Idén Barack Obama és Bill Gates mellett egy magyar biológus, Nagy András is felkerült a listára. Rovatunk interjút készített a kutatóval.
Üzenet a jövőből
Közel negyedmilliárd forintot költ a Magyar Tudományos Akadémia arra, hogy nemzetközileg elismert kutatók itthon alapítsanak kutatócsoportot. A pályázat első eredményhirdetése után örömmel tér haza biológus, csillagász és matematikus, illetve marad itthon kutatóorvos, nyelvész és biokémikus, hogy akár világviszonylatban is jelentős szellemi műhelyt próbáljon teremteni. 1930-ban Szent-Györgyi Albertet is hasonló programmal hívta haza az akkori kultuszminiszter, és akkor is válság volt.
Indul az agyvisszaszívás: hazatérnek világhírű magyar kutatók
A Magyar Tudományos Akadémia június 2-án mutatta be azt a hat kutatót, akik a most indult Lendület Fiatal Kutatói Programban legalább 5 évig Magyarországon folytatják munkájukat, és itthon alapítanak kutatócsoportot.
Magyar eredmény: kitörések tüzében keletkeztek az üstökösök kristályai
Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete munkatársainak meghatározó részvételével működő nemzetközi kutatócsoport új magyarázatot talált arra, hol és hogyan keletkeztek az üstökösök kristályai. Eredményeiket a Nature közölte.
- címkék:
- üstökösök
- magyar kutatók
- Nature
- MTA
- Címkefelhő »
Magyar diák nyert NASA-ösztöndíjat: fekete lyukak nyomában
Kocsis Bence is bekerült idén a NASA azon tíz fiatal ösztöndíjasa közé, akik támogatott formában végezhetik kutatásukat három éven át az Egyesült Államok valamelyik egyetemén.
- címkék:
- NASA
- magyar kutatók
- Címkefelhő »
Génmódosítás magyar módra - olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb
Újabb briliáns megoldást könyvelhetünk el a magyar kutatók javára az élettudományok területén. A Bősze Zsuzsanna és Kacskovics Imre vezette kutatócsoportok által kidolgozott technikával jóval hatékonyabban lehet a gyógyászatban használt ellenanyagokat előállítani az eddig használt módszerekhez képest, méghozzá 40%-kal olcsóbban és kevesebb állat felhasználásával. A "szuperimmunizálásnak" is nevezett új módszert már szabadalmaztatták.
Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató
Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.
Magyar kutatók fejtik meg a kutyaugatást
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói francia kollégáikkal együttműködve megtanítottak egy számítógépes programot arra, hogy a különböző helyzetekben felvett ugatásokat elemezze, majd azokat szétválogassa a felvételi helyzet alapján. A program az ugatások majd felét sikeresen kategorizálta, sőt, minden második felvételről azt is megmondta, hogy melyik kutyától rögzítették. A kutatók között van Molnár Csaba, az [origo] Tudomány rovatának állandó szerzője.
Nobel-díjas találkozó ifjú magyar kutatókkal
Ebben az évben ötvenhatodik alkalommal rendezték meg a németországi Lindauban a Nobel-díjasok és fiatal tudósok hagyományos éves találkozóját, melynek magyar résztvevőit kérdeztük.
- címkék:
- magyar kutatók
- éves találkozó
- Címkefelhő »
Dr. Schaff Zsuzsa: A patológus egyben bíró is
Dr. Schaff Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének igazgatója nagyra becsüli a hivatástudatból keményen dolgozó orvosokat, és elítéli azokat, akik nem tesznek meg mindent a betegekért. A Vendégszobában a vírusfertőzések nyomán kialakuló rákfajtákról mondott el mindent, amire az olvasók kíváncsiak voltak.
Újra magyar kutatók az Antarktiszon
2005 első napjai óta ismét hazai szakemberek, a "Fagyos Oázis" expedíció tagjai végeznek kutatómunkát a jeges kontinensen. Főként kőzettörmelékkel fedett területeken dolgoznak, ahol a felszín alatti jég mennyisége és mozgásfolyamatai igen érzékenyen jelzik a globális éghajlati rendszer változásait.
Hold- és marskőzeteket kapott bemutatásra a Planetárium
A múlt héten Tokióban mintegy száz szakember vett részt a japán meteoritszimpóziumon, köztük magyar kutatók egy csoportja is, amely értékes japán múzeumi kölcsöntárgyakkal és a Budapesti, valamint a Pécsi Egyetemnek a Yamaguchi Egyetemmel kötött megállapodásával a zsebében tért haza. A tanácskozás szenzációját, a legújabb japán marsi meteoritok bemutatása, valamint a korábbiakban talált, kövesedett baktériumnyomokról szóló összefoglalás jelentette.
Tejet a nyúlfarmról - kutatóknak
A magyar kutatók anyagi okok miatt kezdtek genetikailag módosított nyulakkal kísérletezni, az olcsóbb megoldás azonban eredeti és igen jelentős tudományos tenyésztési eredményeket hozott.
- címkék:
- magyar kutatók
- tej
- Címkefelhő »