Scientific American
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Jéki László
- elemi részecske
- Világegyetem
- népszerű tudomány
- atom
A föld alatt is zajlik a klímaváltozás, ami lassan gyengíti az épületeket
A városok alatti forrópontok deformálják a talajt, és ez a stressz fontos infrastruktúrák törését okozza.A Communications Engineering, magazinban július 11-én publikált felfedezés egy csendes veszélyt fed fel, melyek a polgári infrastruktúrákat fenyegetik. Bár ez nem egy azonnali és közvetlen veszély az emberi életre, ez a korábban ismeretlen hatás kiemeli a klímaváltozás egy kevésbé ismert komponensének hatásait.- írja a Scientific American magazin.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Földönkívülieket gyártanak majd a Földön
Már rendelkezésre áll egy mesterséges genetikai rendszer, amely elvben lehetővé teszi a földitől alapjaiban különböző létformák előállítását.
Vasból akartak kocsiutat készíteni 150 évvel ezelőtt
A világ egyik legnevesebb ismeretterjesztő folyóirata átmenetileg szabadon hozzáférhetővé tette a kezdetektől 1909-ig megjelent számait digitalizált formában. Százötven éve még az éjszakai fényképezés problémái és az akkor nagyon újdonságnak számító spektroszkópia tartotta lázban a kutatókat.
Magyar kutatót ünnepel a Scientific American - interjú Nagy Andrással
Az egyik legismertebb amerikai tudományos-ismeretterjesztő magazin, a Scientific American minden évben elkészíti 10-es toplistáját azokról a kutatókról, akik a szerkesztőség szerint munkájukkal a legtöbbet tették az orvostudomány, a közegészség és a környezet védelmének érdekében. Idén Barack Obama és Bill Gates mellett egy magyar biológus, Nagy András is felkerült a listára. Rovatunk interjút készített a kutatóval.
Élők és holtak: kik vannak többen?
Közkeletű vélekedés szerint az összes valaha élt ember túlnyomó többsége ma is él, azaz kortársunk. A Scientific American munkatársai utánanéztek a kérdésnek és kiderült, hogy ez az állítás távolról sem igaz. Sőt, ha a jelenlegi tendenciák nem változnak meg jelentősen, akkor a jövőben sem lesz az.
- címkék:
- munkatárs
- holt
- Scientific American
- Címkefelhő »
A hosszú élet génje
Tudósok állítása szerint mindössze néhány gén tehető felelőssé a szervezetet ért stresszhatások (például magas hőmérséklet, élelemhiány stb.) által kiváltott védekező mechanizmusok szabályozásáért, és egy ezek közül is kiemelkedik. E gének hatását különböző élő szervezetekben módosítva a kutatók megdöbbentő mértékű javulást tapasztaltak azok egészségi állapotában, valamint jelentősen megnövekedett élettartamot figyeltek meg minden egyes, a kísérletnek alávetett élőlény esetén. Ha sikerülne megérteni az említett gének működését, megnyílna a lehetőség előttünk arra, hogy legyőzzük az emberi öregedéssel járó betegségeket, s ezáltal kittoljuk ...
A természet szellemrészecskéi
A neutrínók bámulatba ejtő szellemrészecskék. Testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként 60 milliárd, elsősorban a Napból származó neutrínó száguld keresztül, miközben ebből semmit sem veszünk észre. A 60 milliárd neutrínóból rendszerint egyetlen egy sem lép kölcsönhatásba atomjainkkal. Többségük akár egy fényévnyi vastag ólomrétegen is átjutna változatlanul. Kimutatásukra ezért kell hatalmas észlelőrendszereket építeni.
Szuper szuperhúrok
A 20. századi fizika két tartópillére, a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet jelenleg összeegyeztethetetlen egymással. A relativitáselmélet nem tesz eleget az elemi részecskék világát uraló kvantumszabályoknak, míg a fekete lyukak viselkedése az egész kvantummechanikát teszi kétségessé. A közelmúltig a húrelmélet volt az a nagy ígéret, amelynek keretében egyesülhetne a gravitáció és a kvantummechanika.
A jégcsapdába csalogatott fény
Nem könnyű a fény sebességét jelentősen megváltoztatni, írta az ebben a műfajban úttörő szerepet játszó Lene Vestergaard Hau, az amerikai Harvard Egyetem dán származású professzorasszonya. Ha viszont sikerült a fényt lelassítani, sőt megállítani, akkor ez új lehetőségeket nyit meg az optikai távközlésben, az adattárolásban és a kvantumszámítógépekben. A fény-rendszer befagyasztása a száguldó fényrészecskéket, a fotonokat mozdulatlan kvantuminformációvá alakítja.
A Világegyetem nagy egyesítése
A kölcsönhatások egységes elméletének megalkotása választ adhat a kozmológia alapkérdéseire. A táguló Világegyetem valóban a múlt egy meghatározott időpillanatában kezdődött? A mi Ősrobbanásunk csak egyetlen epizód egy sokkal nagyobb Világegyetemben, amelyben örökösen kisebb és nagyobb ősrobbanások történnek? Ha így van, akkor a mi állandóink és törvényeink robbanásról robbanásra változnak?