Vannak cégek, amelyek már az űrben való gyártást tervezik

A jelenkor új űrversenye már arról szól, hogy melyik cégnek sikerül először működőképes gyártósort létrehoznia a Föld gravitációján kívül. Több technológiai vállalat is nagy hasznot lát a Földön kívüli gyógyszergyártásban, őssejtkutatásban és kristályok előállításában.

Elképesztő új felfedezés a téridőről

A dél-koreai Sejong Egyetem asztrofizikai kutatócsoportjának vezetője, Kyu-Hyun Chae professzor azt állítja, hogy az úgynevezett széles kettőscsillagok mozgásának tanulmányozása során olyan anomáliákat fedeztek fel, amelyeket sem a newtoni gravitációs modellel, sem pedig az einsteini általános relativitáselmélettel nem lehet megmagyarázni. Mi több, a dél-koreai tudós szerint a felfedezett jelenségek túlmutatnak az általános relativitáselméleten, megkérdőjelezve néhány einsteini jóslat megalapozottságát.

6 ferde épület, amely a tökéletlensége miatt olyan vonzó

A pisai ferde torony a világ minden tájáról vonzza a látogatókat; bár minden bizonnyal már akkor is csodálatos látványt nyújtana, ha nem lenne ferde, a turisták többségét valószínűleg épp a tökéletlensége vonzza. Íme néhány további épület, amely azzal híresült el, hogy dacol a gravitáció törvényeivel.

Egy óriási gravitációs lyuk van az óceánban

Az Indiai-óceánban van egy hatalmas kiterjedés, ami 106 méterrel alacsonyabb, mint a globális átlagos tengerszint, a Föld gravitációjában lévő jelentős horpadás miatt. A tudósok most úgy vélik, hogy tudják az okát. - írja a Scientific American.

"Wingardium Leviosa" - Emma Watson ruhája dacol a fizika törvényeivel

A Harry Potter filmekben egykor Hermione Granger karakterét alakító Emma Watson olyan ruhában pózol az Instagramon, mely a fizika törvényeivel dacolva, a gravitációt nem ismerve marad fenn a színésznőn. 

Döbbenetes felfedezés: máris elkezdődött a Tejútrendszer és az Androméda galaxis ütközése

A hozzánk legközelebb fekvő extragalaxisról, az Andromédáról már régebb óta ismert, hogy igen nagy sebességgel közeledik a saját csillagvárosunk, a Tejútrendszer felé. Az Androméda-galaxis másodpercenként 270 kilométerrel, vagyis mintegy 1millió kilométer per órás sebességgel, azaz a fénysebesség ezredrészével száguld az irányunkba. Mivel az Androméda tőlünk mért távolsága 2,5 millió fényév, az irányadó számítások alapján a tudósok eddig úgy vélték, hogy a két galaxis összeütközésére csak a távoli jövőben, nagyjából hárommilliárd év múlva fog sor kerülni. A számításoknál azonban nem vették figyelembe a galaxisokat körülölelő kozmikuus ...

Kiderült, miért nem találkoztunk eddig földönkívüliekkel; a válasz ijesztőbb, mint hittük

Az, hogy a Hold a nyakunkba szakadjon egy meglehetősen valószínűtlen világvége-forgatókönyv, más bolygók esetében azonban ezek a katasztrofális ütközések nem elképzelhetetlenek, sőt, egy most megjelent tanulmány szerint igen sűrűn előfordulhatnak. Ez pedig magyarázatot adhat arra, miért nem találkoztunk még eddig földönkívüliekkel.

Halálra ítélt rejtélyes objektum bukkant fel Tejútrendszer központjában

A Tejútrendszer közepén található 4,6 millió naptömegű Sagittarius A* szupermasszív fekete lyuk körül számos csillag és néhány egészen különleges égitest kering, köztük a titokzatos X7 jelű objektum. Egy friss kutatás szerint azonban igen valószínű, hogy a rejtélyes X7 már nem sokáig fog létezni, mert 15 éven belül a galaxis centrumában rejtőző Sagittarius A* fel fogja falni.

Elképesztő: el lehet látni egészen az ősrobbanásig

Egy nemrég publikált új kutatás rámutat, hogy a „téridő fodrozódásai", vagyis a gravitációs hullámok felfedhetik az univerzum hajnalának, az ősrobbanás utáni pillanatoknak és az idő kezdetének a titkait. Az elméleti fizikusok szerint ezekről az ősi gravitációs hullámokról a nukleáris fúziós reaktorok segítségével is sok mindent megtudhatunk itt, a Földön.

Rejtélyes helyek a világon, ahol hátborzongató dolgok történnek - fotók, videók

Bolygónkon a gravitáció Isaac Newton által felfedezett törvényei érvényesülnek. De vannak olyan rejtélyes helyek a világon, ahol a gravitáció valamiért mégsem működik: egy autó leállított motorral is képes felfelé haladni, egy vízesés nem lefelé esik, hanem felfelé haladnak a vízsugarak, egy rendkívüli súlyú kőtömb pedig elképzelhetetlenül furcsa szögben csücsül egy szikla tetején, mégsem zuhan le onnan. A Bright Side segítségével nyolc olyan misztikus helyet mutatunk be, amelyek nem is létezhetnének, legalábbis annyiban semmiképpen sem, hogy fittyet hánynak a tömegvonzás minden szabályára. 

Óriási rejtélyes szerkezetet találtak a galaxisunk mögött

A Tejútrendszer centruma mögött egy feltérképezetlen terület, az úgynevezett "elkerülési zóna" húzódik. Ebben a láthatatlan térségben egy óriási, több galaxisból álló struktúrát azonosítottak a szakemberek.

Katasztrófa jön a Földön: hosszabb lesz egy nap

A Hold évente 3,8 centiméterrel távolodik a Földtől. Ez nem tűnik soknak, a hatása mégis jelentős, mert megváltoztatja a napok hosszát a Földön.

Sötét anyag: Eljött az idő, hogy feladtuk a keresését?

Több évtizedes kevés eredménnyel járó sötét anyag keresés után, néhány kutató azt mondja, komolyabban kellene vennünk egy új gravitációelmélet lehetőségét.

Minden eddiginél tökéletesebb Einstein-gyűrűt örökített meg az űrtávcső

A gravitációs tér a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy nagytömegű égitest közelében halad el, akkor az hatással van rá: eredeti irányától kissé eltéríti. Mivel egy nagy galaxishalmaz tömege óriási, a mellette, illetve a rajta áthaladó fénysugarak útja jelentősen megváltozik.

Megdöbbentő felfedezés a világűr titokzatos anyagáról

A japán csillagászok eredményei arra utalnak, hogy a kozmológia törvényei a világegyetem történetének hajnalán másképp működhettek, mint napjainkban.

Egy apró változás elpusztíthatja a Földet és az összes bolygót

Tudományos szimulációk azt sugallják, hogy a külső bolygók mozgásának parányi megzavarása a Naprendszer teljes pusztulásához vezethet.

Rémisztő, szabadon vándorló fekete lyukat találtak

Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlődés zajlott le az észlelő csillagászatban az egyre nagyobb felbontású műszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló űrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetően. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhető objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerűen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.

Gyorsabban pusztulnak az űrben a vörösvérsejtek, mint a Földön

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás - írta a BBC hírportálja.

Egy szakértő elárulta, lehet-e szexelni az űrben

A szakértők szerint az egészséges szexuális élet kulcsfontosságú a testi és lelki jóléthez - egyelőre azonban senki nem tudja biztosan, hogy vajon lehet-e szexelni egy űrhajón.

Einstein igaza újra bebizonyosodott

Miután 16 éven át egy egymás körül szoros pályán lévő pulzár párt figyeltek meg, a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés konzisztens Einstein előrejelzésivel.

Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?

A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben

Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?

Íme! A macskák így győzedelmeskednek a gravitáció felett - Fotók

A macskákról köztudott, hogy nem tartoznak az unalmas háziállatok közé.  Amellett, hogy nagyon öntörvényűek és sokszor fittyet hánynak a gazdájuk szavaira, igazi akrobaták, akik a gravitációt legyőzve elképesztő helyekre képesek felmászni és ott megpihenni. Mindezekről persze a szemfüles gazdák hihetetlenül vicces fotókat készítenek. 

Először néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztő dolgot láttak

A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükröződik a megfigyelőre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban először sikerült kimutatnia ezt a visszaverődést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képződményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.

Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak

2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.

Félelmetes kalandpálya nyílt a világ egyik legmagasabb épületén - galéria

Cindy Crawford lánya fehérneműben bizonyítja, mennyire hajlékony: elképesztő

Cindy Crawford gyönyörű lánya, Kaia Gerber 18 éves kora óta egyre többször vesz részt szexi, fehérneműs fotózásokon. A legutóbbi több szempontból is emlékezetesre sikeredett. 

105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.

Vajon léteznek más világok? A szuperhúrelmélet rejtélye

Az átlagember számára az univerzum a csillagok, a galaxisok, valamint minden egyéb más, a teret kitöltő anyag illetve energia egyetlen nagy egységet alkotó összessége. Egyes elméleti fizikusok viszont úgy vélik, hogy az általunk ismert világegyetem csupán egy sokkal, de sokkal nagyobb egységnek, a multiverzumnak alkotja az egyik parányi szeletét.

Tudod-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer

Rövid idő, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.

Még a fémek is elpárolognak a pokoli exobolygón

Egy 850 fényévnyire lévő exobolygó forró légkörében elpárolgott fémek színes kavalkádját fedezték fel a Berni és a Genfi Egyetem bolygókutatói.

Kozmikus torzszülöttet találtak a csillagászok

A csillagászok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy több tagú csillagrendszerek szétszaggathatják a körülöttük létrejövő bolygókeletkezési korongot, amiből így egy eltorzult, ferde gyűrűkkel tagolt képződmény jöhet létre. A kutatócsoport friss tanulmánya arra utal, hogy akár különleges, a Csillagok Háborújának Tatooine bolygójához hasonló égitestek is létrejöhetnek egy csillagrendszer körüli meghajlított korongban. Ezek az érdekes új tudományos eredmények az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (ESO VLT), valamint az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) megfigyelésein alapulnak.

Íme! A macskák így győzedelmeskednek a gravitáció felett - Fotók

Holdi illemhely tervezésére írt ki pályázatot a NASA

Az űrhajón és a Hold felszínén is használható illemhely tervezésére írt ki pályázatot az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a 2024-ben induló Artemis holdmissziója számára - olvasható a szervezet portálján.

Meghazudtolta a gravitáció törvényeit ez a lány – Videó

Ilyen furcsa videófelvételt még nem láttunk. Van, aki szerint szellemmel találkozott a lány.

Pestiskaranténban fogalmazódott meg a fizika egyik legfontosabb törvénye

Miközben a pestis tombolt a világban, Isaac Newton önkéntes karanténba vonult, amit később élete szellemileg legtermékenyebb periódusaként jellemzett. Az újkori történelem egyik legkiemelkedőbb tudósa 1665-ben, nem sokkal diplomája megszerzése után szembesült azzal, hogy iskolája, a Cambridge-i Egyetem a kitört pestisjárvány miatt bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon fejlesztette tökélyre a matematikai analízist (kalkulust), valamint optikai és a gravitációs felfedezéseit, de a karantén magányában alapozta meg a későbbi newtoni mozgástörvényeket is. A tudományos forradalom egyik atyja pontosan 293 éve, 1727. március 20--án ...

A súlytalanságba repít ez a légitársaság

Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet

A Tejútrendszer középpontjában lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletét amerikai tudósok.

Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek

Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.

Megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot

A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekből álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.

Német űrkutatók több mint 5 milliót fizetnek 2 hónap fekvésért cserébe

Német űrkutatók 16.500 eurót ajánlanak azoknak az önkénteseknek, akik vállalják, hogy az elkövetkező 2 hónapot ágyban töltik. Tanulmányozni akarják ugyanis a súlytalanság, azaz a mikrogravitáció emberi testre gyakorolt hatásait. 

Emberéletek ezrei múlhatnak ezeken a másodperceken

A földrengések kipattanása zavart kelt a gravitációs mezőben, s ez a zavar messze a rengést megelőzve, fénysebességgel terjed tova. Erre alapozva japán tudósok korai riasztórendszert szeretnének kidolgozni.

A Parkinson-kórosok jobban érzékelik a stabilitást, mint az egészségesek

Gravitációs érzékelésünk kutatása segíthet bizonyos betegségek terápiájában, az asztronautáknak pedig a mikrogravitáció kezelésében.

Rejtélyes óriásgyűrű lehet a Naprendszerben

Tudósok egy csoportja úgy gondolja, nem a Naprendszer kilencedik bolygója, hanem egészen más okozza több, Neptunuszon túli objektum mozgásának furcsaságait.

Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?

A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelőtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tűnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.

Megmagyarázhatatlan erők dolgoznak a felborult kalyibában?

Számos olyan pontja van a Földnek, ahol, legalábbis látszólag, nem érvényesül a gravitáció. Ezeket a különleges helyszíneket szokás „gravitációdombként" vagy „mágneses dombként", illetve „kísértetdombként" is emlegetni, mivel itt visszafelé esnek a tárgyak, vagy a lejtőn felfelé gurul az autó.

Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint

Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.

Döbbenet: a macskák értik a fizikát

Egy japán kutatás szerint a macskák értik az ok-okozati összefüggéseket, felismerik, amikor ezek nem működnek, és felfognak néhány fizikai törvényszerűséget is. A kutatók eredményüket az Animal Cognition című tudományos magazinban publikálták.

A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?

Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.

Gravitációt meghazudtoló balettművészek Hong Kong városában

Magasba nyúló felhőkarcolók, nyüzsgő városnegyedek, színes és díszes szentélyek; Hong Kong a fotósok örök álma. Így hát nem csoda, hogy a Hong Kong-i Balett nemrég a város legszebb pontjait választott új, 2018/2019-es szezonjának kampány színhelyéül.

Tudja-e, hol működik fordítva a gravitáció a Földön?

Számos olyan hely létezik a Földön, ami – legalábbis látszólag -, ellenáll a gravitációnak, amelyeket „mágneses dombként" vagy mint „kísértet dombot" emlegetnek, mert itt visszafelé esnek a tárgyak, és a lejtőn felfelé gurul az autó.

Köpködő fekete lyuk az óriásteleszkóp látómezőjében

Anyagot köpködő fekete lyukat sikerült korábban soha nem tapasztalt részletességgel megfigyelni a csillagászat történetének legnagyobb teleszkópja segítségével.

Magyarázatot találtak az ufónak vélt aszteroida furcsa alakjára

Vélhetően óriásbolygókat tartalmazó csillagrendszerből származik az Oumuamua, innen eredeztethető különleges, szivarszerű alakja - vélik amerikai és francia asztrofizikusok.

Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?

Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességű elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.

A lángész, aki a tudomány miatt lett Sir, és sohasem nősült meg

Háromszázhetvenöt éve, 1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje, akit elsőkét emeltek lovagi rangra tudományos munkásságáért.

Hatmilliárd fényévre lévő kozmikus kígyót figyeltek meg

Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetően sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévő gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

Az OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida felé

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) OSIRIS-REx, aszteroidakutató űrszondája péntek délután megközelítette a Földet, és sikeresen kihasználta a bolygó gravitációját arra, hogy a Bennu kisbolygó felé vezető pályára "katapultálja" magát - közölte a NASA.

Gigantikus kozmikus robbanás nyomára akadtak

Mintegy hatszáz évvel a nagy erejű csillagrobbanás felvillanása után sikerült feltárni az égi jelenség hátterét amerikai csillagászoknak.

Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer

Felfedezték az eddig ismert egyik  legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.

Valóra vált Einstein „lehetetlen" álma

Einstein tudta, hogy így kell lennie, de nem remélte, hogy valaha lehetséges lesz kimérni: az általános relativitás alapján egy égitest tömege kiszámítható abból, mennyire hajlítja el egy távolabbi csillag fényét.

Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg  többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Különös jégbolygóra akadtak egy apró csillagnál

Újabb Föld-szerű bolygót találtak a tudósok, ám ezen valószínűleg nem élne senki szívesen, ugyanis elképesztően hideg van rajta.

Vissza akarják adni a Plútónak bolygóstátuszát

A tizenegy évvel ezelőtt bolygó mivoltától megfosztott Pluto rehabilitálásáért indítottak kampányt a héten amerikai tudósok, akik szerint újra kellene gondolni azt az osztályozási rendszert, amely annak idején a Pluto törpebolygóvá való leminősítéséhez vezetett.

Gigantikus galaxisgyűrű kérdőjelezi meg Einstein elméletét

A csillagászok felfedezték, hogy egy 10 millió fényév széles, több galaxisból álló gigantikus galaxisgyűrű olyan gyorsan távolodik a mi galaxisunktól, hogy arra nem tudnak magyarázatot adni a jelenlegi fizikai modelljeink. 

Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával

Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretű papírlapot? Első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegető világáig juthatunk el.

Kőzettörmeléket találtak egy kettős csillagrendszerben

Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettős csillagrendszerben kőzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtől mintegy ezer fényévnyi távolságra.

Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

Antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumot készülnek felküldeni a tudósok a SpaceX vállalat rakétájával a Nemzetközi Űrállomásra. A cél az, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a kórokozóra a mikrogravitációs környezet. 

Lehet szexelni az űrben?

Az emberiség már csak olyan, hogy mindent (és mindenhol...) szeretne kipróbálni, amióta pedig meghódítottuk a világűrt is, élénken foglalkoztat sokakat a kérdés: milyen is lehet ott szexelni? Utánanéztünk, mit mond erről a tudomány, és mik az izgalmas fejlemények.

Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?

A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.

Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka

Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklődőknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno űrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhőrétegén, hogy megtudja, mi rejtőzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai időszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.

Újabb áttörés jöhet a gravitációs hullámok kutatásában

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint teljes siker a gravitációs hullámok felkutatását célzó technológiákat tesztelő LISA Pathfinder űrszonda.

Gravitációhullámokat észlelhettek a Plutón

Gravitációhullámokat fedezhettek fel a Pluto légkörében - a jelenséget eddig egyedül a Földön, a Marson és most már a Plutón sikerült megfigyelni, és a feláramló levegőhöz van köze.

Ég a bőre és fájnak az izmai a visszatért asztronautának

Visszanyerte eredeti magasságát Scott Kelly amerikai űrhajós, aki csaknem egyévi űrbeli tartózkodás után szerda reggel tért vissza a Földre orosz társával, Mihail Kornyijenkóval. 

Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései

Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?

Egy zenekar felfüggesztette a gravitációt

Az OK Go azon bandák közé tartozik, akik nem a zenéjükkel, hanem elképesztően kreatív, egybeállításos klipjeikkel lettek világhíresek. Legújabb videójukban sem okoznak csalódást, ezúttal a súlytalanság állapotában ökörködik végig a saját dalukat.

Vadonatúj részecske nyomaira bukkanhattak a CERN-ben

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.

Gondoltad volna? Így lehet az űrben hajat mosni

Az űrben nem olyan egyszerű még a leghétköznapibb dolgokat sem megtenni. Komoly feladat fogat mosni, enni vagy aludni is.

Újabb elmélet a dinoszauruszok kihalására

Új elméletet dolgoztak ki vlagyivosztoki tudósok a dinoszauruszok kihalásának magyarázatára: szerintük a földi gravitáció növekedése idézte elő pusztulásukat.

Eddig tartana, ha keresztülesnénk a Földön

Igen érdekes kérdésre kaptunk választ, hála a McGill Egyetem végzős diákjának – vajon ha keresztülfúrnánk a Földet, mennyi idő alatt jutnánk keresztül a lyukon?

Tudja, mivel járnak a földönkívüliek?

Zéró G repülés; jobb, mint a szex!

A Zéró G jobb mint a szex -legalábbis ezzel a szlogennel illetik ezt a valóban nem mindennapi élményt, amely természetes körülmények között csak az asztronauták privilégiuma.

Meglepő eredmény az állatok vizeléséről

Egy amerikai kutatócsoport különböző nagyságú emlősök vizelési idejét tanulmányozta. Kiderült, hogy az elefánt nagyjából ugyanannyi idő alatt üríti ki a húgyhólyagját, mint a macska. Ennek oka a húgycső eltérő hosszában keresendő. A felfedezést a mérnökök is felhasználhatják a folyadékürítő rendszerek tervezésében.

Így hat a súlytalanság Kate Upton melleire

Izgalmas helyszínen fotózták az egyik legszexisebb modellt: egy szál bikiniben lebegett egy nulla gravitációs erő hatását keltő zuhanás közben.

Milyen lenne a Világegyetem, ha kívülről láthatnánk?

A tudósokat régóta izgatja a kérdés, milyennek látnánk univerzumunkat, ha kiléphetnénk belőle és kívülről szemlélhetnénk. Némi képzelőerő és matematikai modellek segítségével akár ezt is megtehetjük.

Sandra Bullock és George Clooney az űrben

Októbertől játsszák a mozikban Alfonso Cuarón mexikói rendező Gravity (Gravitáció) című háromdimenziós űrkatasztrófafilmjét Sandra Bullock és George Clooney főszereplésével.

Két űrszonda csapódik hétfőn a Holdba

Ütött a Hold körül keringő amerikai űrszondapáros utolsó órája: üzemanyaguk elfogyott, így nincs több lehetőségük a manőverezésre. A szondák soha nem látott részletességgel térképezték fel a Hold gravitációs terét, és kiderült, hogy a Hold kérge vékonyabb, mint gondolták.

A szertorna lenne egy holdi olimpia csúcspontja

Miféle gimnasztikai versenyt lehetne rendezni egy holdbéli űrkolónián? Az űrturizmus hajnalán a kérdés egyre kevésbé hangzik abszurdnak. Az biztos, hogy a szertorna a földinél sokkal látványosabbnak ígérkezik.

Elkészült a legrészletesebb térkép a földkéregről

Sosem látott részletességgel térképezték fel a földkéreg vastagságát az Európai Űrügynökség (ESA) GOCE-műholdja segítségével. A korábbi feltételezések igazolódtak, a kéreg alja 10 és 70 kilométer közötti mélységben húzódik.

Új videót közöltek a Hold túloldaláról

Látványos film készült a Hold Földről láthatalan oldaláról. A GRAIL űrszondapáros által rögzített képeken ősi, közel négymilliárd éves, kráterekkel szabdalt táj tanulmányozható.

Elérte a Holdat a GRAIL űrszondapáros

Szilveszterkor megérkezett a Holdhoz a NASA szeptemberben útnak indított két űrszondája. A GRAIL páros tagjai azonos pályán keringve térképezik majd fel kísérőnk gravitációs terét, és segítenek a Hold keletkezésének és korai fejlődésének jobb megismerésében.

Így esik le egy kalapács és egy madártoll a Hold felszínén

Melyik ér előbb talajt, a leejtett kalapács vagy egy madártoll? A kísérlet más eredményt ad a Hold, mint a Föld felszínén.

Két űrszonda indul csütörtökön a Holdhoz

A tervek szerint szeptember 8-án, hazai idő szerint 14.37 vagy 15.16 körül startol a NASA két legújabb Hold-szondája. A GRAIL nevű küldetés űrszondapárosa azonos pályán keringve térképezi fel a Hold gravitációs terét és belső szerkezetét.

Állandóan változik a Föld alakja - képek

A műholdas geodézia jóvoltából tudjuk, hogy bolygónk alakja nem gömb és nem is forgásellipszoid, hanem geoid, melynek alakját rendszeresen újraszámolják. Az utóbbi évtized precíziós geodéziája kimutatta, hogy ez az úgynevezett "Potsdam burgonya" időfüggő gravitációs változásokat mutat.

Műhold igazolta Einstein relativitáselméletét

Sikerült kimutatni a bolygónk gravitációs terének és forgásának hatására fellépő torzulást a téridőben. A Gravity Probe-B űrszonda mérései alapján még mindig az általános relativitáselmélet írja le a legpontosabban a gravitáció viselkedését.

Megjavult és hasít az áramvonalas műhold

Majdnem tönkrement, de újra üzemel a valaha készült legpontosabb műszer, amely egy űrszonda fedélzetéről vizsgálja Földünk gravitációs terét. A műszer adatai alapján pontosan meghatározható a Világtenger felszínének domborzata, követhető a tengeráramlások és a jégtömegek mozgása, és az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések is pontosíthatók.

Hétfőtől a neten Newton almája

A brit Királyi Társaság, a Royal Society honlapján mától online is elérhető az a kézirat, amelyben Newton kortársa, William Stukeley számol be a földre hulló alma és a gravitáció kapcsolatának felfedezéséről.