gravitációs lencse

címke rss
105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.

Rejtélyes fénygyűrűt láttak az égen, most kiderült, mit találtak

Tudomány2020.08.12, 15:18

Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepően hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepő a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdőjelezi jelenlegi tudásunkkat ...

Egy galaxishalmaz segítségével tekintettek vissza a múltba csillagászok

Tudomány2019.10.16, 13:34

Egy nagy tömegű galaxishalmazt használtak röntgensugaras nagyítólencseként a csillagászok arra, hogy visszatekintsenek az időben, eközben észlelték egy apró törpegalaxis formálódását nagyon korai szakaszában.

A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?

Tudomány2018.09.06, 22:47

Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.

Négyszer láthatjuk ugyanazt a szupernóvát

Tudomány2015.03.09, 11:58

Egy szupernóva észlelése nem hétköznapi esemény. Négyszer látni ugyanazt a felrobbanó csillagot azonban eddig elképzelhetetlennek tűnt. A NASA szakemberei most tették közzé az egyedülálló jelenség magyarázatát.

Mosolygós galaxishalmazt fotóztak le

Tudomány2015.02.11, 16:32

Mintha egy hatalmas szmájlit formázna a Hubble űrteleszkóppal készült képen lévő galaxishalmaz. A furcsa jelenséget az erős gravitációs lencsézés nevű hatás hozza létre.

Minden eddiginél mélyebbre fúrnak a Világegyetemben

Tudomány2013.11.01, 17:04

A NASA legnagyobb űrtávcsövei egyesült erővel próbálnak minden eddiginél távolabbra hatolni a Világegyetem mélységeibe. Ebben még a gravitációs lencsék is a segítségükre lesznek. Talán sikerül megfejteni, mikor és hogyan keletkezhettek az első csillagok. 

Először bizonyították, hogy több a bolygó, mint a csillag

Archívum2012.01.11, 21:44

Megvan a válasz a régi kérdésre: nem kivétel, hanem inkább szabály a bolygók létezése a csillagok körül. Egy hatéves felmérés rámutatott, hogy több exobolygó lehet a Tejútrendszerben, mint ahány csillag.

A sötét anyag hatalmas szálait fedezték fel az Univerzumban

Tudomány2012.01.09, 18:11

Tízmillió távoli galaxis vizsgálata alapján a láthatatlan tömeg hatalmas hálója legalább egymilliárd fényéves távolságig terjed ki körülöttünk, ami megerősíti az Univerzum nagyléptékű szerkezetét leíró modelleket.

Szinte tökéletes Einstein-gyűrűt fényképezett le a Hubble űrtávcső

Tudomány2011.12.23, 08:50

A gravitációs tér a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy nagytömegű égitest közelében halad el, akkor az hatással van rá: eredeti irányától kissé eltéríti. Mivel egy nagy galaxishalmaz tömege óriási, a mellette, illetve a rajta áthaladó fénysugarak útja jelentősen megváltozik.

Előző
  • 1
  • 2
Következő