2020.10.25.
BiankaStandard Modell
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Higgs-bozon
- részecskefizika
- nagy hadronütköztető
- elemi részecske
- CERN
Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek
Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?
Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.
Megvan a gyenge kölcsönhatást közvetítő részecske tömege
Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén.
Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?
A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.
Újraírhatja a fizikakönyveket egy szenzációs felfedezés
A svájci Nagy Hadronütköztető (LHC) két független tudóscsoportja is szokatlan és nem várt jeleket detektált nagy energiájú protonok ütközése során, ami egy új elemi részecske létezésére utalhat. A legnagyobb meglepetésre a Higgs-bozonnál mintegy hatszor nehezebb részecske létezésére utalnak a mérési eredmények. Ha a további kísérletek megerősítik az első méréseket, akkor ez az új részecske talán teljesen átformálhatja a fizika Standard Modelljét, és átírhatja mindazt, amit eddig a részecskék világáról gondoltunk.
Mérési világrekord az elektron tömegéről magyar közreműködéssel
A világot kvantumszinten az elektronok tartják össze, nélkülük semmilyen anyag nem létezne, nem lenne kémia, és a fény sem tudna kölcsönhatásba lépni az anyag alkotóelemeivel. Ha az elektronok a valós tömegüknél csak egy kicsivel könnyebbek vagy nehezebbek lennének, a világ teljesen másképp nézne ki. De hogyan lehet megmérni egy pontszerű elemi részecske tömegét?
Higgs megelégelte az isteni részecskét
A laikusok és a szakemberek is gyakran nevezik "isteni részecskének" a tavaly felfedezett Higgs-bozont. Az elemi részecske létezésének előrejelzője, Peter Higgs azt kéri az emberektől, ne használják ezt az elnevezést, mert ő ateista.
Kulcsfontosságú eredményt közöltek a Higgs-bozonról
A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok alapján gyakorlatilag eldőlt, hogy valóban egy Higgs-bozont fedeztek fel 2012-ben a CERN-ben. Azt azonban még nem tudják, hogy ez Peter Higgs bozonja-e.
Egy másik világra utalhat a Higgs-bozon mennyisége
Több van a Higgs-bozonból, mint amennyire a fizikusok számítottak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy nem egyféle Higgs-bozon létezik, ami viszont az elemi részecskék "árnyékvilágára", a hőn áhított szuperszimmetrikus részecskékre utalhat.