tudománytörténet

címke rss
Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése

Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése

A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcső 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.

A tudós mágus, aki megírta a varázslók tankönyvét: Agrippa

Tudomány2020.06.01, 09:23

Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim előtt sokan vállalkoztak arra, hogy megírják a mágikus művészetek összességének nagykönyvét, de aligha mondható el, hogy ez rajta kívül bárkinek sikerült volna. Az "Okkult filozófia" három könyvének összeállításával arra tett kísérletet, hogy a növények csodás tulajdonságaitól a misztikus számnégyzeteken keresztül Isten angyalainak titkaiig a teremtés minden misztériumát lejegyezze. Korántsem beszélhetünk azonban egy szobatudósról, hiszen életében jócskán kivette a részét a furcsábbnál furcsább kalandokból is.

Egy harvardi idegsebész, aki azt állítja, hogy találkozott Istennel

Tudomány2020.01.09, 09:49

Dr. Eben Alexander amerikai neurológus és agysebész, aki a Duke Egyetem orvosi karán szerzett diplomát és tizenöt évet dolgozott a világ legrangosabb egyetemén, a Harvardon, egészen 2008-ig a konzervatív tudomány képviselőjének számított, aki azokkal a kérdésekkel, amire a tudomány nem tudott egzakt választ adni, nem is foglalkozott. 2008-ban egy hirtelen fellépett súlyos bakteriális agyhártyagyulladás miatt hét napra olyan kómába esett, amikor az agykéreg működése bizonyíthatóan leállt. Felépülése után „ A mennyország létezik" című könyvében számolt be azokról a különös halál közeli élményeiről, amelyekre a tudomány mind a mai napiig ...

Félmillió dollárért kelt el Darwin A fajok eredete című könyve

Tudomány2019.06.16, 16:38

Több mint félmillió dollárért kelt el Charles Darwin A fajok eredete című könyve első kiadásának egyik példánya a Bonhams aukciósház online árverésén.

A brit tudósok nem viccelnek, se a teával, se a tudománnyal

Tudomány2018.10.11, 22:25

Októberben a Spektrum a világ legmegkérdőjelezhetőbb tudósainak szánja a főszerepet, annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a napi szinten felröppenő mókás és áltudományos megállapításokon túl a világ igenis sokat köszönhet nekik, a brit tudósoknak.

Ősi bölcsek, akik már ismerték az űrhajókat

Tudomány2018.07.02, 17:32

Bár számos tudós és fejlesztőmérnök önmagának vindikálja az elsőséget egyes modern technológiai vívmányok megalkotásában, időnként feledésbe megy, hogy már jó néhány ősi bölcs is rendelkezett a tudomány és a technológia eme fejlett ismeretével. Számos mai felfedezés ugyanis nem más, mint az ősök tudásának újragondolásával létrehozott találmány – írja az Ancient-origins. Több, a tudományhoz és felfedezésekhez kapcsolódó dolog is eredetileg az ókori India bölcseinek fejlett gondolkodásából és képzelőerőjéből származik.

A lángész, aki a tudomány miatt lett Sir, és sohasem nősült meg

Tudomány2018.01.04, 18:41

Háromszázhetvenöt éve, 1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje, akit elsőkét emeltek lovagi rangra tudományos munkásságáért.

Csaknem kétmillió dollárért kelt el a holdporos zacskó

Tudomány2017.07.21, 14:26

Egy New York-i árverésen 1,8 millió dollárért (471,5 millió forintért) adták el csütörtökön azt a cipzáras zacskót, amelyben az Apollo 11 űrmisszió holdköveket hozott a Földre.

Istenről és Izraelről is értekezett Einstein most elárverezett leveleiben

Tudomány2017.06.21, 13:30

190 ezer euróért azaz 58 millió 700 ezer forintért keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, amelyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Tudja-e, hogy ki mérte meg először a fény sebességét?

Tudomány2016.09.19, 13:08

A Föld központi helyzetét feltételező, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következő évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.

Előző
  • 1
  • 2
Következő