2020.10.27. kedd
Szabinafénysebesség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- neutrínók
- Albert Einstein
- téridő
- kvantumfizika
- elemi részecske
115 éve fejtette meg Einstein az időlassulás rejtélyét
Albert Einsteint a 20. század és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Ő dolgozta ki a speciális és az általános relativitáselméletet, úttörő jellegű munkásságával pedig nagymértékben hozzájárult a kvantumfizika, a statisztikus mechanika valamint a modern kozomológia alapjainak lefektetéséhez. Száztizenöt éve, 1905.június 30-án jelent meg az az alapvető fontosságú és a hagyományos newtoni fizikát meghaladó dolgozata, amely megteremtette az idő, a távolság, a tömeg és az energia valamint az elektromágnesesség közötti összhangot. A speciális relativitáselmélet új fejezetet nyitott az elméleti fizikáában, ...
- címkék:
- Albert Einstein
- George Fritzgerald
- fénysebesség
- Androméda-galaxis
- Univerzum
- téridő
- csillagközi utazás
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejűség
- idődilatáció
- fényelektromos jelenség
- newtoni fizika
- Michelson-Morley kísérlet
- óra és ikerparadoxon
- Lorentz-transzformáció
- inerciarendszer
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Lefotózták azt, amit még Einstein is képtelenségnek tartott
Először fotózták le az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett jelenséget. Az ezzel kapcsolatos kutatásukat a tudósok a Science Advances magazinban publikálták.
Egyre valószínűbb, hogy mégsem kizárt az időutazás
Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az időutazás lehetőségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az időutazásra, legalábbis elméletileg. Az időutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.
- címkék:
- Albert Einstein
- Heisenberg-féle határozatlansági reláció
- kvantummodell
- idődilatáció
- energia
- fénysebesség
- kvantumfizika
- Univerzum
- elemi részecske
- időutazás
- időgép
- általános relativitáselmélet
- sötét energia
- húrelmélet
- féreglyuk
- téridő
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejűség
- téridő görbület
- ikerparadoxon
- Címkefelhő »
Felfedezték az univerzum legtávolabbi csillagát
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtől kilenc milliárd fényévre található csillagot, amely a Nature Astronomy című tudományos szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismerteti a csoport kutatási eredményeit.
Isten nem vet kockát, de ne is mondják meg neki, hogy mit tegyen
A kvantummechanika a józanészen túlmenő furcsaságok világa, ahol számunkra felfoghatatlan, a hétköznapokban nem tapasztalható dolgok történnek. Az egyik ilyen Kolumbusz tojását idéző kérdés az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett probléma.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Mindig a múltat látjuk – csak a foton él a jelenben
A csillagászati cikkeknél rendre felbukkannak olyan hozzászólók, akik a cikk hibájaként róják fel, ha nem említi, hogy mondjuk egy milliárd fényévnyire lévő galaxisról készült kép a milliárd évvel ez előtti állapotot tükrözi. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy minden, amit ebben a pillanatban látunk a környezetünkben, az a múltban történt, még ha csak pár nanoszekundummal is korábban. Ezekről az érdekes adatokról készített összeállítást Bob King amerikai amatőr csillagász és blogger.
Tudja-e, hogy ki mérte meg először a fény sebességét?
A Föld központi helyzetét feltételező, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következő évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.
Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései
Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?
Nincs már messze a valódi Star Wars
Bár a Csillagok háborúja réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban játszódik, mégis inkább egy roppant távoli, már-már gyökértelen jövőképként él a rajongók fejében. Ma már viszont több olyan, a vásznon is feltűnt technológia létezik, melyeket korábban elképzelhetetlennek gondoltak a nézők. Amik pedig még nem valósultak meg, azok épp fejlesztés alatt állnak.