Sikeres kísérleti injekció egy halálos betegségre

Egyelőre állatkísérletekben egyetlen injekcióval sikerült elnémítani a Huntington-kórért felelős hibás génváltozatot, lelassítva és részlegesen visszafordítva a halálos betegséget. A kutatók szerint emberben is működhet a módszer.

Miért lesz egy nő leszbikus?

A leszbikusság részben genetikai okokra vezethető vissza, ám a szexuális beállítottság olyan tényezőktől is függ, amelyekről a mai napig keveset lehet tudni.

Háromszülős embriók készülnek Angliában

Etikusnak nyilvánították Nagy-Britanniában azt a mesterséges megtermékenyítési eljárást, amely az életet fenyegető rendellenességek elkerülésére az embrió létrehozásához három személy, két nő és egy férfi sejtjeit használja fel.

Rákgyógyítási sikertörténet Pécsett

A már áttétektől is szenvedő 58 éves rákbeteg férfi lánya az interneten keresgélve fedezte fel, hogy itthon is elérhető egy személyre szabott kezelés. A férfi ma már daganatmentes, évente több száz emberen lehetne így segíteni.

Megfejtették a férfiak kopaszodásának biológiai okát

Amerikai kutatók megfejtették a férfiak kopaszodásának biológiai okát, jelentősen növelve ezzel egy olyan kezelés kidolgozásának a reményét, amely képes lesz megállítani, vagy akár visszafordítani a folyamatot.kopaszodás.

Megvizsgálták az eddigi legidősebb ember génjeit

A W115 kódjelű, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlőrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.

Az eddigi legfontosabb felfedezés a gének és az étrend kapcsolatáról

Az elterjedt vélekedés szerint a családunk, a génjeink, illetve ezek hatásai olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. A McMaster Egyetem és a McGill Egyetem kutatóinak új eredményei azt mutatják, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló.

Új felfedezés ad reményt a krónikus térd- és hátfájósoknak

A krónikus fájdalom szabályzásában szerepet játszó kulcsfontosságú gént azonosítottak brit kutatók. A felfedezésben az az izgalmas, hogy a gén kiiktatásával csak a krónikus fájdalom szűnt meg a kísérletek során, a hirtelen, akut - például sérülés miatti - fájdalom nem.

Prosztatarák-vérteszt készülhet új genetikai eredmények alapján

A prosztatarák legagresszívabb fajtáival kapcsolatos öt genetikai variáns felfedezése lehetővé teszi olyan vérteszt kidolgozását, amely segítségével könnyebben megkülönböztethetők a veszélyes daganatok a lassú kifejlődésűektől, és így elkerülhetők a felesleges kezelések.

Ellenállóak a méreggel szemben a mutáns és hibrid egerek

Az evolúció folyamán a rágcsálók egy gén megváltozásával váltak ellenállóvá az ellenük bevetett méreggel szemben. Egy most megjelent új kutatás szerint a házi egereknél egy másik egérfajtól átvett gén révén is kialakul a rezisztencia.

Súlyos csapást mért a pettyesaraszoló a kreacionistákra

A szürke pettyesaraszoló az evolúcióelmélet és a kreacionizmus híveinek is kedvelt példaállata. Előbbiek a természetes szelekció egyik legjobb példáját látják benne, utóbbiak pedig éppen az evolúcióelméletet igyekeznek cáfolni vele. A legújabb felfedezés, miszerint a lepke világos és sötét színváltozata egy közös ős mutációjával jött létre, ismét az evolúcióelmélet igazát bizonyítja.

Egyetlen különleges gén irányíthatja az új fajok keletkezését

Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot az utóbbi időben, amely arra utal, hogy a fajképződésben központi szerepet játszhat egy titokzatos gén is. A sterilitással összefüggő, nyilvánvalóan evolúciós szereppel bíró Prdm9 gén az állatvilág egyik leggyorsabban fejlődő génje.

Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák

Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.

Fogamzás előtti genetikai tesztet készítettek

Amerikai kutatók egy olyan új genetikai teszt kidolgozásáról számoltak be, amelyet öröklődő gyerekkori betegségek kimutatására lehet rutinszerűen használni a szülőknél, még a gyerekvállalás előtt.

Új módszer a vastagbélrák kiújulásának becslésére

Egy molekuláris diagnosztikával és személyre szabott orvoslással foglalkozó amerikai cég fölfedezett egy genetikai mintázatot, amely alkalmas a vastagbélrák kiújulásának kimutatására.

Az első bizonyíték arra, hogy a stressz csökkentése javítja a géneket

Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég először sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhető. A módszer már Magyarországon is elérhető, igaz, egyelőre keveseknek.

Már az anyai vérből is vizsgálhatók a magzat génjei

Egy új tanulmány szerint a terhes nők egy most kifejlesztett technikával elkerülhetik azokat a kockázatokat, amelyek a genetikai betegségek kimutatására jelenleg alkalmazott születés előtti szűrőmódszerek velejárói. Az eljáráshoz mindössze kevés anyai vért kell levenni, amelyből vizsgálható a magzat genetikai állományát.

Az anyák étrendje befolyásolja a magzat génjeit

Az anyák terhesség alatti étrendje kimutathatóan befolyásolja a magzatok génműködését: az összefüggés egerek esetében már bizonyított, és feltehetően az emberekre is érvényes. Az eredmények alapján a nőstény utódok érzékenyebben reagálnak az étrendbeli különbségekre, mint a hímek.

Leendő unokáinkat is károsíthatjuk, ha dohányzunk

Felére csökken azoknak a sejteknek a száma a dohányzó kismamák embrióiban, amelyekből később a születendő baba saját ivarsejtjei alakulnak ki. Az új eredmények is bizonyítják: egy rossz szokással mindjárt három generációt rombolhatunk.

Szívrohamra hajlamosító genetikai eltérést fedeztek fel

A szív- és érrendszerben kialakuló vérrögök végzetes szívrohamhoz vezethetnek. Egy nemzetközi kutatócsoport most bejelentette, hogy áttörést értek el a vérrögképződésre hajlamosító genetikai tényezők azonosításában.

Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában

Ozzy Osbourne lett az első rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról.

DNS, gének, kromoszómák

Egyre gyakrabban hallunk genetikával kapcsolatos kifejezéseket: gén, kromoszóma, DNS, kettős spirál stb. Rövid összeállításunkban e fogalmakat és a köztük lévő összefüggéseket szeretnénk megvilágítani, figyelembe véve a legújabb kutatási eredményeket is.

A dohányzás eddig ismeretlen káros hatását fedezték fel

Ausztrál kutatók elvégezték az eddigi legátfogóbb vizsgálatot arról, hogy miként befolyásolja a dohányzás a génjeink kifejeződését - többek között ettől a folyamattól függ, hogy milyen fehérjék termelődnek a szervezetünkben. A kutatás eddig nem ismert negatív hatást talált az immunrendszerben.

Olvasóink többsége elvégezné az otthoni génvizsgálatot

Egyre több cég kínál viszonylag olcsó, otthoni mintavételt igénylő genetikai vizsgálatot. Előző szavazásunkban azt kérdeztük, ön szeretné-e így megtudni, hogy hibás génváltozatai milyen betegségekre hajlamosítanak?

Nézze meg, hogyan látja a kígyó az egeret!

A kígyók egy része egy speciális, infravörös sugárzást érzékelő szervvel rendelkezik. A szerv felépítését már korábban feltárták az anatómusok, ám a genetikusok csak most jöttek rá, hogyan működik pontosan.

Hazai szuperszámítógép a gének kutatására

Az MTA KFKI-RMKI csillebérci épületében működik Magyarország legerősebb, tudományos célra használt informatikai csúcsberendezése.

Megválasztja utódja nemét egy gyíkfaj

A Bahamákon élő barna anoliszokról kiderült, hogy a nőstények az utódok nemének megválasztásával képesek a legjobb géneket biztosítani számukra. Ha az anya egy nagyobb méretű hímmel párosodott, nagyobb valószínűséggel lesz hím utódja, amely örökölni fogja a nagyobb testméretet.

Gének és arcok: tesztelje most arcfelismerő képességét!

Egy- és kétpetéjű ikreket vizsgálva brit kutatók megállapították, hogy az emberek arcfelismerő képességét jelentős mértékben a genetikai adottságok határozzák meg. A kísérletben használt arcfelismerő tesztet ön is kipróbálhatja.

Kivégző fehérjék szabályozzák az őssejteket

Az őssejtek azért különlegesek, mert sokféle sejttípus és szövet kialakulhat belőlük. Egy kutatásból most az is kiderült, hogyan aktiválják génjeiket, hogy megindítsák az új szövetek kialakulását. A kutatók egy meghökkentően új mechanizmust fedeztek fel: az őssejtek elvágják, majd újra kijavítják saját DNS-üket, ezzel indítják be a szövetképződést.

Négyezer éves fénykép - az első emberi rekonstrukció a gének alapján

Először sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelőtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme és sötét volt a bőre.

Becsaphatnak minket az olcsó géntesztek

Az egyre olcsóbb és gyorsabb, postán is megrendelhető személyes genetikai tesztekhez nem kell orvosi vizsgálat, ám korántsem biztos, hogy hiteles információkhoz jutunk a betegségekre való hajlamainkról. A Science cikke egy kitalált példán mutatja be ennek tragikus következményeit. Probléma az is, hogy az internetre feltöltött adatok illetéktelenek kezébe kerülhetnek, és egyre gyakoribb a génlopás, amit számos országban már bűncselekménynek minősítettek.

Természetes vírusellenes fehérjéket fedeztek fel

Sejtekben lévő antivirális hatású fehérjéket fedeztek fel amerikai kutatók, melyek természetes úton harcolnak az influenzafertőzés ellen.

Beleőszülünk a génjeinkbe

Az, hogy a korosodó hölgyek mikor kezdenek őszülni, szinte kizárólag attól függ, hogy az örökléses tényezők mikor indítják el a hajszálak fehéredését.

Rejtélyes gének: nem mindegy, melyiket honnan kapjuk

Egyes örökölt gének egészségügyi haszna vagy éppen ártalmas volta attól függhet, hogy az anyától vagy az apától kaptuk-e.

Ember és a csimpánz: eltérés ezer génben

Az ember és a csimpánz génjeinek legalább 97 százaléka közös. Ezért is okoz annyi fejtörést a kutatóknak, mitől különbözik annyira a két faj. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában megjelent tanulmány, amely a transzkripciós (a DNS átírását szabályozó) faktorokkal foglalkozik, rávilágít arra, hogy a genom tartalma talán kevésbé jelentős, mint az a mód, ahogy ezt a tartalmat felhasználják az élőlények.

Felfedezték a skizofréniáért is felelős gént

Egy olyan gént sikerült azonosítani, amely segítségével megmagyarázhatók az elmebetegségek kialakulásának okai.  

Két génmolekula különbsége miatt tudnak beszélni az emberek?

A csimpánz és az ember megfelelő génjén található kétmolekulányi különbség állhat az emberi beszédképesség mögött. De vajon ez az apró különbség elég a beszédhez?  

A regeneráció kulcslépését fedezték fel

Sok állatról tudunk, amely képes visszanöveszteni sérült testrészeit. A regeneratív orvoslás évek óta próbálja ellesni ezeknek a fajoknak a titkát, hogy fölhasználhassa a baleset vagy betegség miatt elvesztett emberi végtagok újranövesztéséhez. Bár a regeneráció folyamatának szakaszait még mindig kevéssé ismerjük, most egy lépéssel megint közelebb jutottunk a végső célhoz. Amerikai kutatók föltárták a zebradánió végtagregenerációjának egy kulcsfontosságú sejtfolyamatát.

A vizsla tükrözi leginkább a farkast - megvannak a kutyaszőr génjei

Az amerikai Nemzeti Humán Genom Kutatóintézet által vezetett, több intézet és egyetem részvételével végzett átfogó kutatás kiderítette, hogy a kutyák különböző szőrtípusait jelentős részben három gén különböző változatai határozzák meg. A génkombinációk elemzésének a tanulmányban használt módszerét föl lehet használni az emberi betegségek kutatásában is.

Kevesebb alvás kell a mutánsoknak

Közismert, hogy egyes emberek jóval kevesebb alvással is beérik, mint mások. Amerikai kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya szerint ez a tulajdonság - legalább részben - genetikailag meghatározott.

Megkopasztott egerek visznek közelebb a kopaszodás magyarázatához

Japán kutatóknak sikerült meghatározniuk azt a gént, amely az egerekben a ciklikus szőrvesztést szabályozza. Mivel ugyanez a gén emberekben is előfordul, valószínűnek tartják, hogy az emberi kopaszodásért is felelős. A kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában közölték eredményeiket.

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia

Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia

Pocakos gének, vírusos elhízás

Korábban az "erős csontozatukkal" védekeztek azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak lefogyni - most a géneket okolhatják a sikertelen fogyókúra kísérletekért. Igaz, nem szabad egyetlen gén nyakába varrni az összes súlyproblémát: a kutatók mintegy 200 olyat találtak, amely ilyen-olyan módon felelős lehet a fölösleges kilókért - sőt, kiderült, hogy bizonyos vírusok is okozhatnak elhízást.   

Bündchen szerint az anorexia családi ügy

Gisele Bündchen brazil szupermodell szerint a "gyenge családok" és a "rossz gének" felelősek azért, hogy egyre több fiatal nő szenved étkezési zavaroktól - nem pedig a divatvilág.

A gének hozzáférhetőségének alapjai

A géntechnológia már régóta képes olyan bonyolult és összetett folyamatok megvalósítására, amilyen például a klónozás. Ám a mai napig feltáratlan maradt, hogy maga genetikai információ pontosan hogyan is képes érvényre jutni bármely élő szervezetet esetében.

Kosztolányi György: A genetika fő célja az egészségvédelem

Kosztolányi György klinikai genetikus majdnem sportoló lett, de végül mégis az Orvostudományi Egyetemet végezte el Pécsett. Arra figyelmeztet, hogy nemcsak géneket adunk át egymásnak, ezért apáink, nagyapáink tapasztalatait nagy pazarlás lenne figyelmen kívül hagyni. Úgy látja, hogy manapság a különböző generációknak sokkal több közös időtöltésre és nagyon sok beszélgetésre lenne szüksége. A Mindentudás Egyeteme március 27-i előadóját a Vendégszoba látogatói faggatták.

Fogj ki a géneken!

Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát! - figyelmeztet a régi mondás. Bár nem valószínű, hogy idősebb korában ugyanúgy fog festeni, mint ő, nagyjából mégis képet kaphatsz arról, hogy mit hoz a jövő. Az ok: génjeinek felét tőle örökölte, azonos neműek, hasonló hormonokkal, és minden valószínűség szerint hasonló az életmódjuk is.

Két meghatározó gén a prosztatarákban

A gének átrendeződése és a rendellenes génfúzió közismert jelenségek egyes daganatos betegségeknél (például a leukémiánál), ám az olyan gyakori tumoroknál, mint az emlő-, a prosztata- vagy a tüdőrák csak néhány esetben tudták ezeket kimutatni. A legújabb kutatások a prosztatarák kialakulásában világítottak rá központi szerepükre.