Széchenyi István leszármazottja tűnt fel a TV2 műsorában: így éli mindennapjait Lili

A legnagyobb magyar ükunokája, Széchenyi Lili jelentkezett a TV2 tehetségkutatójába, a Sztárban sztár leszek! válogatóján tűnt fel.

Alapításának 200. évfordulójára megújul a Magyar Tudományos Akadémia épülete

Megújul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete. A beruházás célja, hogy az intézmény a mai kor követelményeinek megfelelő, korszerű épületben folytathassa a működését.

A budai Váralagút, ahol egykor vámot kellett fizetni az áthaladásért

Százhetven éve, 1853. február 10-én kezdték el kitermelni a budai Várhegyből a földet és követ a Váralagút építéséhez.

Hatalmas fejlesztéssel megújult hazánk egyik legnevezetesebb műemléke - videó

Gróf Széchenyi István kora óta nem volt példa ilyen mértékű fejlesztésekre a nemzeti emlékhellyé nyilvánított nagycenki kastélyegyüttesben.

Online adatbázisban teszik közzé Széchenyi levelezését

A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI).

Pesti mesék: Széchenyi sosem láthatta készen a Lánchídat, aminek nem is ez a hivatalos neve

Befejeződött a Lánchíd felújítása, újra birtokba vehetik a legrégebbi Duna-hidat a fővárosiak. Mi pedig ebből az alkalomból utánanéztünk: milyen érdekességeket rejt a Lánchíd története?

Hosszas gyengélkedés után elhunyt Széchenyi István dédunokája

Meghalt Széchenyi Beatrix grófnő

Beatrix von Schönburg-Glauchau grófnő 90 évesen, Regensburg városában halt meg - írja a Magyar Nemzet.

Széchenyi Istvánra emlékeztek Budapesten

Széchenyi István alkotóerejének legfőbb erőforrása az óriási tehetség és a hazája iránti szeretet mellett az istenhit volt - jelentette ki Székely János szombathelyi megyés püspök azon az emlékülésen, amelyet a Széchenyi Társaság rendezett a legnagyobb magyar születésének 230. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.

A reformkor legnagyobb beefje: Széchenyi és Kossuth vitája

Gróf Széchenyi István nevére az ország teljes lakossága rávágja, hogy: „a legnagyobb magyar". Ahogy település sincs Kossuth Lajos utca vagy tér nélkül, éppen ezért nehéz elhinni, hogy egymás politikai ellenfelei voltak a 19. században.

Ma már a nevüket sem tudjuk azoknak a bankoknak, amelyek egykor a legfontosabbak voltak Magyarországon

Hogyan lehetséges, hogy ma már a nevét sem igen ismerjük azoknak a bankoknak, amelyek egykor élet-halál urai voltak a magyar pénzügyi világban? Ahhoz, hogy a semmiből nőhessenek naggyá, nemcsak a 150 éve még szokatlan, manapság viszont közismertnek tekinthető startup-szemlélet kellett, hanem jó adag szerencse is. Mi volt a sikerük titka, és mi volt a legnagyobb hibájuk? - ennek jártunk utána az Otpédia történeti visszatekintésének segítségével. 

Bosszúból, a császárt is kijátszva végezték ki Batthyány Lajos grófot

Batthyány Lajos gróf a reformországgyűlések, valamint az 1848-as polgári forradalom, a 19. századi progresszió legnagyobb alakjai közé tartozik gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Deák Ferenc mellett. Batthyány Lajos víziója a modern, polgáriasodott Magyarország megteremtése volt. Ezt a célt rendkívül nehéz körülmények között próbálta valóra váltani, mint az 1848 áprilisában kinevezett első felelős kormány miniszterelnöke. Nem rajta múlott, hogy előremutató kezdeményezései csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után negyed századdal később, az 1867-es kiegyezéssel váltak valóra. A forradalom miniszterelnökét ...

Pesti mesék – A Római-part nevének és történetének nyomában

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A sorozatindító Hősök tere, az Oktogon és az Astoria után most következzék a nyár egyik kedvence, a Római-part.

A Lánchíd állapota felháborítja Széchenyi István egyenesági leszármazottját

Alexander von Schönburg író-újságíró, a német Bild főszerkesztőségi tagja, főmunkatársa, gróf Széchenyi István egyenesági leszármazottja terjedelmes interjút adott a Magyar Nemzetnek. A Széchenyi utód – többek között – arról beszélt, hogy felháborítja és mélységesen elszomorítja a Lánchíd állapota. Saját bevallása alapján neki ez személyes ügy, mert a nagy előd révén érzelmileg is kötődik a hídhoz. Szerinte Orbán Viktort azért kritizálják nyugaton, mert tartanak tőle, mivel „nem úgy énekel, ahogy Brüsszelben fütyülnek".

Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát

Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. 

175 éve volt a reformkor legnagyobb diadala

1844. november 13. méltán a reformkor egyik legnagyobb győzelme, amikor Habsburg-Lotaringiai Ferdinánd osztrák főherceg (V. Ferdinánd néven magyar király) meghajolt a reformerek és a magyar nemzet több mint félévszázados követelése előtt. Az uralkodó pontosan 175 éve szentesítette az úgynevezett II. törvénycikket, ezzel hivatalossá tette a magyar nyelvet hazánkban.

Ők voltak az igazi „aranyemberek”, akik nélkül nem állna a Lánchíd

A mára már elfeledett, ám egykor dúsgazdag Sina család nélkül nem biztos, hogy ma állna a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia. Rövid idő alatt rendkívüli módon meggazdagodtak, mintaként szolgáltak Jókai Mór Az aranyember című regényéhez is. A dinasztia mesés vagyonát azonban az utódok később az utolsó fillérig eltapsolták, így rövid idő alatt eltűnt a 19. század legnagyobb családi cégbirodalma.

Siófok, a város, ahová már nem csak bulizni érdemes járni

Siófok a nyár fővárosa, a balatoni élet központja, egyben hazánk egyik legforgalmasabb idegenforgalmi centruma. Ahogy régen, napjainkban is a nyaralni vágyók kedvelt „zarándokhelye" a magyar tenger partján. Az elmúlt időszakban azonban jelentős átalakuláson ment keresztül ez a népszerű üdülőváros, és mára alaposan megváltozott az arculata. Úgy döntöttünk, sajátos időutazásra indulunk Siófokra, hogy feltérképezzük, hogyan fest ma kamaszkorunk legszebb nyarainak helyszíne.

Ingyen látogatható a nagycenki Széchenyi-kastély egy napig

Meggyalázták Széchenyi István szatmárnémeti szobrát

Ismeretlenek szerda virradóra meggyalázták Széchenyi István köztéri szobrát Szatmárnémeti régi főterén - tájékoztatott a szatmárnémeti polgármesteri hivatal.

Kilátók, hercegek, grófok: Sopron és a Fertő-táj legszebb kastélyai és magaslatai

Ha hiszik, ha nem, Sopronban és a Fertő-tájon még egy rövidebb nyaralás alatt is rengeteg élményt  szerezhetünk. Fényűző kastélyokat, filmbe illő kastélyparkokat és kerteket járhatunk be, panorámás kilátókba kapaszkodhatunk fel, Sopron történelmi belvárosát segway-jel, a Fertő tó rejtett vízi ösvényeit pedig kenuval fedezhetjük fel. A rejtett kincseket kereső cikksorozatunk következő részében a régió leghíresebb kastélyait és magaslatait látogatjuk meg, a legnagyobb magyar életútjába teszünk rendhagyó betekintést, és azt is eláruljuk, honnan látható szép időben az Alpok legkeletibb havas csúcsa.

A legnagyobb magyar birtoka

A magyar tudomány ünnepe

A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. E nap kezdetben kormányrendelet alapján a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

Ennyire vonzó Széchenyi István leszármazottja, Széchenyi Márk - Videó!

Széchenyi István leszármazottai meséltek a történelmi múltról. A jóképű utód pedig bizonyára sok női szívet rabolt el a műsor alatt...

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiaalapító felajánlását?

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Erre a kérdésre válaszolt az mta.hu-n megjelent írásában Fónagy Zoltán történész.

Nemzeti emlékhely lett a nagycenki kastély

Az ezt jelképező sztélét a Széchenyi István születésének 225. évfordulóján rendezett szerdai ünnepségsorozat keretében leplezték le.

Senki sem látott bele Széchenyi lelkébe

Szerdán Budapesten, kedden Bécsben ünnepelhettük Széchenyi István születésnapját, ami furcsa, de mégis jelképes. Hiszen Széchenyi Bécsben született és ott is halt meg, ugyanakkor megépítette a Lánchidat, és ő javasolta először a Budapest nevet a magyar fővárosnak. A Görgen doktor döblingi elmeosztályán eldördült pisztolylövésről három komoly drámánk is szól. És rengeteg vers, meg egy hajmeresztő regény.

Mai magyar nyelven adták ki Széchenyi Hitelét

Hat szakértő egy éven át dolgozott gróf Széchenyi István Hitel című munkáján. Legalább 7000 aposztrófot ütöttek ki a szövegből, a somogyi tájszavakat lecserélték és a másfél oldalas elkalandozásokat is tagolták. 

Amikor megremegett jóságos Ferdinánd trónja

Az európai 1848-as tavaszi földindulás, közte a március 15-i pesti forradalom a 18. századi viszonyokat konzerváló Szent Szövetségi rendszer válságából kinőtt polgári reformkísérletek következménye volt. Nemzeti függetlenség nagyhatalmi érdekek ellenében, vagy a Habsburg Birodalomba betagozódó, konszolidált modernizáció? Kossuth vagy Széchenyi? E nagy és feszítő kérdések 1848 kora tavaszára érték el a robbanáspontot.

Hungarikum a 100 tagú cigányzenekar

Újabb hungarikumok jelentek meg, íme pár alkotás, amelyekre büszkék lehetünk.

Kié volt a magyar föld 1100 éven át?

Külföldieknek sokszor és sokan adományoztak földet Magyarországon a történelem során, de a föld jogilag mindig a királyé maradt. A Habsburgok aztán elkapatták magukat a török kiűzése után, néhány helyen még a magyarok letelepedését is megtiltották Magyarországon. A hazai földek csak 1848 után kerültek kereskedelmi forgalomba.

Századvég: A Szent Korona és Széchenyi a két legmagyarabb szimbólum

A Századvég felmérése szerint a Szent Korona a legerősebb tárgyi szimbólum a magyarok számára, míg a magyarságot leginkább Széchenyi István jeleníti meg hazánk állampolgárainak szemében.

Sztárok, csikósok és az őrült Széchenyi - kiállítások őszre

Egy magyar fényképész, aki Amerikában forradalmasította a divatfotózást, egy hős államférfi, aki súlyosan depressziós volt és egy mexikói nő, aki védfalat épített maga köré álmokból és színekből. Többek közt velük találkozhatunk az ősszel, valamint azt is megtudhatjuk, hogy lett az ostor és a parasztgúnya nemzeti ikonográfiánk kelléke. Kiállításajánlónk következik, szeles hétvégékre. 

Szólíts csak Steffinek! - kiállítás a legnagyobb magyarról

Széchenyi világot járt serlege az Akadémián

Egy valaha Széchenyi István könyvtárszobájában álló serleg hosszú utazása ért véget, amikor Hegykő, Isztambul, Párizs, Willebadessen után hazatért a Magyar Tudományos Akadémiára.

Bolygótudományi szeminárium Budapesten

Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttműködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsősorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.

Széchenyi-emléknap Nagycenken

2006. november 3-án kezdődnek a Magyar Tudomány Ünnepének idei rendezvényei. Aznap a legnagyobb magyarra, Széchenyi Istvánra emlékezik a Magyar Tudományos Akadémia.

Bezárták a romákat egy kerepesi iskolában

Jogellenesen elkülönítették a roma gyerekeket a kerepesi Széchenyi István Általános Iskolában a kisebbségi ombudsman szerint. Az iskolában kulcsra zárták annak a folyosónak az ajtaját, amely a cigány diákokból álló gyógypedagógiai tagozat tantermeihez vezetett, mert csak így tudták elérni, hogy a diákok benn maradjanak a tanórákon. Azt is elismerték, hogy valóban statisztikát készítettek a cigány diákokról.

Rendezte tartozásait a Foton-Sopron kosárcsapata

A keddi határidőre rendezte tartozásait a női NB I-ben egykor Soproni Postás, legutóbb pedig Ventwest-Foton Sopron néven szerepelt kosárlabdacsapat, amely ősztől várhatóan a győri Széchenyi István Egyetem csarnokában játssza mérkőzéseit.

Befejeződött a jogász-jelöltek országos diákköri konferenciája

Az ünnepélyes díjkiosztással március 23-án befejeződött a XXVII. OTDK Állam- és Jogtudományi szekciójának háromnapos programja. Az eseménysorozatot rendező győri Széchenyi István Egyetem nagyelőadó termében a 30 szekció legjobbjai vehették át az első, második, harmadik helyezésről szóló okleveleket, jutalmakat, a különdíjakat.

Forradalmi hétvége

Kajak-kenu: szétlövés dönt több vb-s egységről

Meglepetések nélkül értek véget az 500 méteres döntők a Szeged melletti gróf Széchenyi István vízicentrumban zajló kajak-kenu országos bajnokságon. Több 200 méteres számban viszont a pénteki, szolnoki különpárbaj, az úgynevezett szétlövés dönt majd a szeptemberi kajak-kenu világbajnokságon induló egységről, miután az ob-n mások győztek, mint három héttel ezelőtt, az első válogatón.

Benedek és Paksy legyőzte Bótáékat a kajak ob-n

A pénteki előcsatározások után szombaton már döntőket, az 1000 m-es táv fináléit rendezték a Szeged melletti gróf Széchenyi István vízicentrumban, a kajak-kenu országos bajnokságon.

Nógrád várának története

Nógrád megye névadó vára, nevében bolgár és szláv eredetet őriz (Novigrád-Újvár). Oklevelekkel is bizonyított, hogy ez a megye legrégebbi vára, amely a X. században épült, ez hazánk legrégibb szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos és belső várból álló kővára.

A Vizsla éve - 2002

Közeleg az év vége, a számvetések, éves összegzések és újévi fogadalmak ideje. Mi is utánanéztünk annak, hogy a legnépszerűbb internetes keresőben milyen top tízes listákat tudunk felállítani, vagyis kik és mik voltak a legkeresettebbek idén az interneten.

Pénzügyminiszterek tartottak vitadélutánt Győrött

A jelenlegi és az előző kormány pénzügyminiszterének vitáját tartották hétfőn a győri Széchenyi István Egyetemen.

Tévésorozat is készül a Hídemberből

Háromrészes, a moziban bemutatandónál tizenöt perccel hosszabb tévéfilm is készül a Hídember című alkotásból. A Széchenyi Istvánról szóló műhöz Másik János egyórás szimfonikus zenedarabot komponált.