V. Ferdinánd
címke rss- kapcsolódó címkék:
- 1848-49-es szabadságharc
- Széchenyi István
- Ferenc József
- Batthyány Lajos
- 1848-as forradalom
Tudja-e, ki volt a 19. század egyik legbefolyásosabb diplomatája?
Kétszázötven éve, 1773. május 15-én született Koblenzben Klemens Wenzel Lothar Fürst von Metternich-Winneburg német diplomata, osztrák külügyminiszter és kancellár, ahogy ő szerette nevezni magát: „Európa orvosa".
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az egyetlen osztrák császár, aki lemondott a trónról
Kétszázharminc éve, 1793. április 19-én született V. Ferdinánd Habsburg-házi osztrák császár, magyar és cseh király, az 1848. áprilisi törvények szentesítője. A jóindulatú, de uralkodásra alkalmatlan Ferdinánd a birodalom egyik legválságosabb időszakában, az 1848-as forradalmak idején örömmel adta át helyét a fiatal I. Ferenc Józsefnek, ő volt az egyetlen osztrák császár, aki lemondott a trónról.
Halott férjével aludt, és mindenhová magával vitte a holttestét
II. Frigyes német-római császárnak tulajdonítják azt a később szállóigévé lett „Háborúskodjanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria" mondást („Bella gerant alii, tu felix Austria nube"), amely a korai újkor legbefolyásosabb európai uralkodócsaládja, a Habsburg-ház dinasztikus házasságkötéseinek fontosságára utalt. A Habsburg-család hatalmának kiterjesztésében és fenntartásában a házasságkötések legalább olyan fontos szerepet játszottak, mint a háborúk. A hatalom családon belüli megőrzésének céljából igen gyakoriakká váltak azonban az első és másod-unokatestvérek között létrejött dinasztikus frigyek, aminek nem egyszer az utódokkon ...
- címkék:
- V. Ferdinánd
- Aragóniai Ferdinánd
- II. Károly spanyol király
- Metternich
- Szép Fülöp
- I. Ferenc császár
- Friderika Zsófia főhercegné
- Ferenc József
- II. Rudolf
- hradzsin
- palotaforradalom
- dinasztikus házasságkötés
- spanyol örökösödési háború
- Habsburg-ház
- 16. század
- elmebaj
- Habsburg-dinasztia
- okkult tudományok
- 1848-as forradalom
- aranycsinálás
- degeneráció
- gyengeelméjűség
- kolostor
- alkimista
- szélhámos
- dühkitörés
- téboly
- házassági szerződés
- Őrült Johanna
- Címkefelhő »
Bosszúból, a császárt is kijátszva végezték ki Batthyány Lajos grófot
Batthyány Lajos gróf a reformországgyűlések, valamint az 1848-as polgári forradalom, a 19. századi progresszió legnagyobb alakjai közé tartozik gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Deák Ferenc mellett. Batthyány Lajos víziója a modern, polgáriasodott Magyarország megteremtése volt. Ezt a célt rendkívül nehéz körülmények között próbálta valóra váltani, mint az 1848 áprilisában kinevezett első felelős kormány miniszterelnöke. Nem rajta múlott, hogy előremutató kezdeményezései csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után negyed századdal később, az 1867-es kiegyezéssel váltak valóra. A forradalom miniszterelnökét ...
- címkék:
- Josip Jellasics
- Felix zu Schwarzenberg
- Zichy Antónia
- Széchenyi István
- Deák Ferenc
- Batthyány Lajos
- Haynau
- V. Ferdinánd
- pákozdi csata
- pozsonyi országgyűlés
- palotaforradalom
- Zsófia főhercegné
- 1848-as forradalom
- felelős kormány
- Széchenyi-Kossuth vita
- Batthyány-kormány
- kamarilla
- megtorlás
- reformkor
- 1848-49-es szabadságharc
- rendi országgyűlés
- Címkefelhő »
A leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor története
Nincs még egy olyan magyar betyár, akihez annyi legenda, ballada és népi monda fűződne, mint a 19. század nemzetközi hírűvé lett zsiványvezéréhez, Rózsa Sándorhoz. A Dél-Alföld rettegett betyárfejedelmét a hatóságok akasztófára való veszedelmes haramiának, a szegény emberek közül sokan viszont egyfajta népi igazságosztónak, amolyan magyar Robin Hoodnak tartották. Pedig a híres-hírhedt betyár nem igazán volt válogatós; az alföldi tanyákat ugyanúgy kifosztotta, mint a nemesi kúriákat. Az 1848-49-es szabadságharc idején 150 fős mindenre elszánt szabadcsapatával az osztrákok között keltett rémületet, és akkora hírnévre tett szert, hogy ...
- címkék:
- Ferenc József
- V. Ferdinánd
- Rózsa Sándor
- Szamosújvár
- Nagyalföld
- Bach-Schmerling provizórium
- 19. század
- betyárvilág
- útonállás
- szabadcsapat
- betyárvezér
- zsandárok
- Gróf Ráday Gedeon
- rablás
- gyilkosság
- amnesztia
- fegyház
- kiegyezés
- büntetőper
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Címkefelhő »
175 éve volt a reformkor legnagyobb diadala
1844. november 13. méltán a reformkor egyik legnagyobb győzelme, amikor Habsburg-Lotaringiai Ferdinánd osztrák főherceg (V. Ferdinánd néven magyar király) meghajolt a reformerek és a magyar nemzet több mint félévszázados követelése előtt. Az uralkodó pontosan 175 éve szentesítette az úgynevezett II. törvénycikket, ezzel hivatalossá tette a magyar nyelvet hazánkban.
Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?
Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.
- 1