2021.01.17.
Antalmárciusi ifjak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- 1848
- Petőfi Sándor
- forradalom és szabadságharc
- Kossuth Lajos
- Batthyány Lajos
Feltárják a segesvári csatateret, ahol elesett Petőfi
Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézete a segesvári csatatér régészeti feltárására kedden, Budapesten.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?
Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.
Ez áll most a forradalom híres helyszínei helyén
Az 1848–49-es szabadságharc legfontosabb helyszínei közül rengeteg nincs már meg, de azok, amelyek még megvannak, általában közel sem mutatják azt a pompát és fontosságot, amit kellene nekik. A Pilvax kávéháznak csak a másolata áll nem messze a régi helyszíntől, Landerer nyomdájából pedig egyszerű polgári ház lett, mindössze egy táblával az oldalán, amely a valahai dicsőséges eseményeknek állít emléket.
Amikor megremegett jóságos Ferdinánd trónja
Az európai 1848-as tavaszi földindulás, közte a március 15-i pesti forradalom a 18. századi viszonyokat konzerváló Szent Szövetségi rendszer válságából kinőtt polgári reformkísérletek következménye volt. Nemzeti függetlenség nagyhatalmi érdekek ellenében, vagy a Habsburg Birodalomba betagozódó, konszolidált modernizáció? Kossuth vagy Széchenyi? E nagy és feszítő kérdések 1848 kora tavaszára érték el a robbanáspontot.
Kossuth nem beszélt forradalomról
Nem engedünk a negyvennyolcból! - az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején (1867-1918) ez volt a függetlenségi ellenzék jelszava. Pedig 1848-ban is lehetett tudni, hogy időnként irreális célokat követtek a forradalom és szabadságharc egyes résztvevői, és még a legradikálisabbak, Petőfiék is kénytelenek voltak engedni - már rögtön március 15-én. Kossuth amúgy ezt a napot nem is nevezte forradalomnak.
Haszonlesők a forradalmárok nyomában: újsághirdetések 1848 tavaszán
Sok jó szándékú vagy annak tűnő vállalkozás mellett 1848 tavaszán is voltak ügyeskedők, akik igyekeztek kiaknázni a márciusi forradalmi lázat, de akadtak olyanok is, akik korábbi befektetéseik után kaszáltak áprilisban. Kik és milyen hirdetéseket tettek közzé a március 15. utáni bő másfél hónapban? Megérte-e például Windischgrätz-sorsjegyet venni?
- 1