2022.05.23. hétfő
DezsőAndrássy Gyula gróf
címke rss- kapcsolódó címkék:
- kiegyezés
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Ferenc József
- Deák Ferenc
- Budapest
Pesti mese – Így lett egy tátongó lyukból a város egyik legfontosabb csomópontja az Oktogon
Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkát is. A sorozatindító Hősök tere után most következzék az Oktogon!
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát
Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere.
Százötven éve koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet
Százötven éve, 1867. június 8-án, I. Ferenc József ausztriai császár magyar királlyá koronázásával lezárult egy hosszú, és mély megosztottsággal terhelt korszak. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületését jelentő közjogi aktussal a magyar történelemben új időszak, egy minden addiginál prosperálóbb, páratlan fejlődés, a „boldog békeévek" kora vette kezdetét. Hosszú és rögös út vezetett el addig, hogy az 1848-as forradalmat és szabadságharcot eltipró, közutálatnak örvendő uralkodó véreskezű hóhérból „jóságos schönbrunni öregúrrá" szelídülve, egy egész korszak nosztalgikus szimbólumává váljon.
Az akasztófa árnyékából a miniszterelnöki székbe
Kiegyezés – a magyar történelem egyik meghatározó csomópontja ugyan nem köthető csupán egyetlen eseményhez, szimbolikus pillanatai azonban voltak e látványos politikai fordulatot hozó politikai folyamatnak. Az egyik ilyen Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése. Az 1867-es év meghatározó történéseit az MTA weboldalán sorozattal idézik fel, amelynek első darabja az Andrássy-kormány megalakulását és működését összegzi.
Szép akasztott emberből lett birodalmi külügyminiszter
Gróf Andrássy Gyula a szabadságharc honvéd ezredese, az 1850-es évek párizsi szalonjainak szépasszonyok szívét megdobogtató „egzotikus” nagyvilági emigránsa halálra ítélt „lázadó rebellisből” vált a magyar história és a nemzetközi diplomáciatörténet jelentős alakjává. Andrássy grófot kereken száznegyvenöt éve, 1871. november 14-én nevezte ki az uralkodó, I. Ferenc József császár az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb posztjára, közös külügyminiszternek.
- 1