Kádár János
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szex, szerelem, házasság és egy pohár víz – interjú Tóth Eszter Zsófiával
Az MCC Fesztivál első napján, július 27-én Tóth Eszter Zsófia történész és Pap Lázár, a Magyar Krónika magazin munkatársa beszélgettek arról, hogy milyen volt valójában a szocializmus kora és a szocialista erkölcs. Szóba került az NDK hatása, a nudista mozgalom, Kádár János házassága, sőt még a szépségkirálynő, Molnár Csilla tragikus öngyilkossága is. A Life.hu Tóth Eszter Zsófia történészt kérdezte mindezekről bővebben.
Az ÁVH-s kihallgatótiszt, aki létrehozta a Kádárt szolgáló kommunista kabarét
Rabbinövendék volt, bár senki nem emlékszik arra, hogy vallásos lett volna, a második világháború utolsó szakaszában elvitték munkaszolgálatra, ahonnan megszökött, a háború végén pedig önként jelentkezett rendőrnek. Nem sokkal később már az Államvédelmi Hatóságnál töltött be vezetői tisztségeket, de kiképzett kihallgatótisztként a napi rutinmunkától sem zárkózott el. Nemcsak a vádlottak szenvedték meg módszereit, beosztottjai között is akadtak, akik úgy érezték: vezetőjük rendre megfogalmazódó vádaskodásai előbb-utóbb az öngyilkosság felé terelhetik őket. Az ÁVH-tól kikerülve pártlapoknál töltött be fontos pozíciókat, majd alapító-iigazgatója ...
Így zárta elmegyógyintézetbe Magyarországon a kommunista diktatúra az ellenségeit
A kommunista diktatúra bevett módszere volt a politikai pszichiátria intézménye, vagyis az az eljárás, amelyben a rendszer elmegyógyintézetbe zárta, és lényegében eltüntette a számára zavaró embereket. Az M5 Elsüllyesztve című játékfilmes-dokumentumfilmje már Mező Gáborék második hasonló témájú filmje, a társíró Gótfalvai Krisztina volt, a rendező pedig Lukács Gabriella. Az Elsüllyesztve jelentős részben egy áldozat, Szépvölgyi Alíz önéletrajzi regényére támaszkodik, de más történeteket is bemutatja az embertelen rendszer ismeretlen arcát.
Tóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága
Hatvanöt éve, 1957. június 28-án hajtották végre a Kozma utcai gyűjtőfogházban Tóth Ilona huszonnégy éves szigorló orvosnőn a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezette büntetőtanácsa által első fokon kiszabott, és másodfokon megerősített halálos ítéletet. Tóth Ilona ügye több szempontból is egyedülállónak számít az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásban. Ez volt ugyanis lényegében az egyetlen olyan 56-os per, ami nagy nyilvánosságot kapott. A szovjet szuronyokkal hatalomra segített, és mindenfajta legitimációt nélkülöző kommunista hatalom Tóth Ilona perével egyrészt az „ellenforradalom" állatias, szaddista ...
- címkék:
- Földváryné Kiss Réka
- Tóth Ilona
- Kádár János
- koncepciós per
- hamis tanúzás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- ÁVH
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- forráskritika
- történettudomány
- szovjet intervenció
- kegyelmi tanács
- vallatás
- halálos ítélet
- megtorlás
- Fővárosi Bíróság
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Még a nyolcvanas években is kegyetlen diktatúraként működött a Kádár-rendszer
„Sokat foglalkoztam a Kádár-korszakkal és rá kellett jönnöm, hogy amire sokan úgy emlékeznek, mint a kedves gulyáskommunizmusra, az valójában egy elég kemény diktatúra volt” – mondja Köbli Norbert forgatókönyvíró, aki A vizsga (2011) sikere után tíz évvel írta meg A játszmá-t, a titkosszolgálat átalakításának fordulatos kémtörténetét. Mint azt a Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró az Origónak elmondta, a folytatást Kulka János személye ihlette, Köbli az új történetet úgy írta meg, hogy a szerep testhezálló legyen a színész 2016-ban bekövetkezett stroke-ja után.
Egy legendás művészházaspár egy abszurd világban
Dózsa Imre és Szumrák Vera a balettvilág legendás táncművészei, akik évtizedek óta példaadó házasságban élnek. A Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Dózsa Imrét, a Magyar Állami Operaház örökös tagját a múlt év végén nyolcvanadik születésnapján együtt ünnepelte a szakma és a közönség. Feleségével, az érdemes és kiváló művész Szumrák Verával, aki ugyancsak a Magyar Állami Operaház örökös tagja, jövőre ünnepelhetik meg házasságkötésük hatvanadik évfordulóját. A művészpár élete, pályafutása számtalan olyan tanulsággal szolgálhat, amely bárki számára iránytűként működhet a saját sorsát tekintve. Origónak adott interjújukban szó esikk ...
- címkék:
- Seregi László
- Nádasi Ferenc
- Lőrinc György
- Orosz Adél
- Dózsa Imre
- Szumrák Vera
- Kádár János
- Maurice Béjart
- Augusto Pinochet
- Harangozó Gyula
- Nagy Iván
- Róna Viktor
- Bartos Irén
- Mariane Orlando
- Orbán László
- Benke Valéria
- Ben Stevenson
- Robert North
- Flora Kajdani
- Kaszás Ildikó
- Sebestyíén Katalin
- Ifj. Dózsa Imre
- Dózsa Mariann
- Kiss István
- Címkefelhő »
Az ÁVH-s ezredes elrabolta a gyerekét, majd elmegyógyintézetben kínoztatta az édesanyát
A kommunizmus egyik legkegyetlenebb intézménye volt a politikai pszichiátria, amelynek célja az volt, hogy megváltoztassák, megbüntethessék vagy egyszerűen eltüntethessék a másként gondolkodókat. Az ideológia egyszerű volt: akinek nem tetszik a magát a „világ legjobb rendszerének" nevező kommunista rezsim, az nem normális, tehát a bolondok között a helye. Ez a módszer is – ahogyan szinte minden – a Szovjetunióból indult, aztán Magyarországra is megérkezett. Mező Gábor kutató-újságíró az Ellopni a lelket, megtörni a testet című kötetében több izgalmas, felemelő vagy éppen borzasztó történet segítségével mutatja meg, hogy mi várt a maagyar ...
Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!
1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.
Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását
Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...
Szanyi Tibor Kádár János-tervet csinál
Magyarország 1000 éves történelme során a Kádár-korszak volt az egyetlen, amely milliók számára felemelkedést jelentett – mondta Szanyi Tibor a képviselői irodaház előtt. A Magyar Nemzet tudósítása szerint az egykori MSZP-s képviselő, aki jelenleg az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) párt miniszterelnök-jelöltje, sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt 30 év politikai elitje azon munkálkodott, hogy "relativizálja" a Kádár-korszak vívmányait.
- címkék:
- Szanyi Tibor
- Kádár János
- Címkefelhő »
Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására
Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...
- címkék:
- Mindszenty József
- Aczél György
- Soós Viktor Attila
- Kádár János
- elnyomás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- konszolidáció
- Rákosi-korszak
- kádár-rendszer
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koncepciós perek
- szerzetesrendek
- megfigyelés
- államosítás
- rendszerváltás
- állambiztonság
- Belügyminisztérium
- Állami Egyházügyi Hivatal
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
A 2,2 milliót kereső Jakab Péter most Kádár Jánost utánozva paprikás krumplit eszik – fotó
Jakab Péter, a Jobbik elnöke, a Gyurcsány-koalíció egyik előválasztási jelöltje a baloldal által feltételezett kádári nosztalgiára rájátszva paprikás krumplit eszik. Úgy tűnik, hogy a baloldali politikus „Gyurcsányabb akar lenni Gyurcsánynál". A baloldali pártvezér jövő hónaptól az eddigi 2,2 millió forint helyett havonta már több mint 2,4 millióból vehet magának krumplit, természetesen az adófizetők pénzéből.
- címkék:
- Kádár János
- Jakab Péter
- Jobbik
- Címkefelhő »
Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen
Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...
- címkék:
- Rákosi Mátyás
- Leonyid Brezsnyev
- Nagy Imre
- Kádár János
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Farkasréti temető
- terror
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Államvédelmi Hatóság
- rákosi-rendszer
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- SZKP XX. kongresszusa
- restauráció
- megfélemlítés
- elnyomás
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz
1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...
- címkék:
- Biszku Béla
- Ladvánszky Károly
- Kádár János
- karhatalom
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- sortűz
- fegyveres ellenállás
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Forgószél hadművelet
- munkástanácsok
- nemzeti bizottságok
- pufajkások
- tüntetés
- Salgótarján
- megtorlás
- szovjet megszállás
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában
Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...
- címkék:
- Mansfeld Péter
- Tóth Ilona
- Kiss Réka történész
- Kádár János
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- fegyveres ellenállás
- kádár-rendszer
- Nagy Imre-kormány
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statárium
- Katonai Bizottság
- bíróságok
- népbíráskodás
- Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa
- justizmord
- halálos ítélet
- megtorlás
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Címkefelhő »
A szovjeteknek való megfelelés okozta a magyar sport gyásznapját
Nincs abban semmi túlzás, hogy a modernkori magyar sport gyásznapja lett 1984. május 16. Ekkor döntötte el a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy hazánk sportolói nem vesznek részt a Los Angelesben rendezett nyári olimpián. Ma már tudjuk, hogy a döntést nem Budapesten és nem a MOB-ban, hanem Moszkvában hozták meg. Ugyanakkor a MOB és az MSZMP is megtehette volna, hogy külön utat választ – ahogyan ezt a kínaiak, a románok és a jugoszlávok is megtették. Ám ez a magyar kommunista vezetésnek - így a sportvezetésnek sem - eszébe sem jutott.
Egyedülálló írás született az álparlamentarizmusról
Sajátos vállalkozásnak eredménye lett az Országház Könyvkiadó legújabb kiadványa, amely az 1949-1990-es időszak parlamentjét vette górcső alá. Az ominózus évtizedekben az Országgyűlés nem fejtett ki érdemi munkát, mégis egy 600 oldalas mű született erről az igazából álparlamenti időszakról.
Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?
Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.
A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca
Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...
Így törte meg az egyházat a kommunista diktatúra
Az 1956-os októberi felemelő forradalmi események után november és december a félelem, a bosszú és visszarendeződés napjait, heteit hozta. A nemzetközi közvélemény és egy egész ország figyelte lélegzetvisszafojtva Kádár János és tettestársai cselekedeteit. Az egyházpolitika az 1957-től 1959-ig tartó időszak alatt az elnyomás erejét, technikáját tekintve kontinuitást mutatott a Rákosi-rendszerrel. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: változott-e a politika szemléletmódja, legalábbis volt-e szándék az 1956-os forradalom és szabadságharc által felvetett problémák átgondolására? Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet ttudományos ...
Görbe tükröt tart a szocialista éra elé a magyar vámpíros vígjáték
Bevallása szerint a Kádár-korról szeretett volna szórakoztató filmet készíteni a hazai közönség számára a Drakulics elvtárs író-rendezője, Bodzsár Márk. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült vámpíros kém-vígjáték október 31-től látható a magyar mozikban. Kérdéseinkre az Isteni műszak-kal debütált rendező beszélt a vámpírfilm műfajáról és ikonográfiájáról, horrorról és szocializmusról, örök életről és természetfelettiről, Kádár Jánosról és az őt alakító Rába Rolandról. Interjú.
Vámpírtól reméli Kádár János az örök élet titkát - videó
Az Isteni műszak című fekete komédia rendezője, Bodzsár Márk egy hetvenes években játszódó vígjátékkal tér vissza a hazai mozikba október 31-én. A Drakulics elvtárs első előzetese már látható is.
30 éve újratemették Nagy Imrét, összeomlott a kommunista rendszer
1989. június 16-án megtörtént az, amire még egy évvel korábban sem mert gondolni senki. A jeltelen sírból kihantolt, az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt kivégzett magyar miniszterelnököt és mártírtársait utolsó útjára kísérte az ország, miközben „gyilkosuk”, Kádár János már nem volt beszámítható állapotban. A párt vezetői, az új főtitkárt, Grósz Károlyt is beleértve újabb forradalomtól rettegtek. A Hősök terén tartott megemlékezésen követelte először egy szónok, a fiatalok nevében beszélő Orbán Viktor a szovjet csapatok azonnali kivonását.
Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait
Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...
Egy név hiányzik még a listáról, az enyém
1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.
- címkék:
- Lázár György
- Gáspár Sándor
- Kádár János
- Nyers Rezső
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Kádár-korszak
- hidegháború
- konszolidáció
- Új Gazdasági Mechanizmus
- prágai tavasz
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- palotaforradalom
- katonai intervenció
- Fock Jenő miniszterelnök
- keményvonalasok
- gazdasági reform
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Varsói Szerződés
- SZKP
- Szakszervezetek Országos Tanácsa
- Címkefelhő »
Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca
1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.
- címkék:
- Gerő Ernő
- Mihail Szuszlov
- Nagy Imre miniszterelnök
- Ivan Szerov
- Kádár János
- karhatalom
- harckocsi
- sortűz
- emberiség elleni bűntett
- ÁVH
- Magyar Dolgozók Pártja
- Kossuth téri vérengzés
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statárium
- politikai bizottság
- tüntetés
- pártközpont
- mészárlás
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Partizánszövetség
- KGB
- Címkefelhő »
Most kiderült, ki volt Kádár valódi népe
Az élet különböző területeiről összegyűjtött példák alapján mutatja be a Nemzeti Emlékezett Bizottsága által kiadott kiadvány, hogyan próbálta formálni a társadalom gondolkodását a mögöttünk hagyott kommunista diktatúra időszaka. Betekintést nyerhetünk abba az időszakba, amikor még illegalitásban voltak a hazai kommunisták, de emellett képet kapunk a párton belüli vitákról az 1956-os forradalom utáni időszakból is. A kiadványban arra is vállalkoztak, hogy bemutassák, hogyan élhette meg a hazai cigányság a szocializmus évtizedeit.
Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek
Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóóst. ...
Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja
Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.
- címkék:
- Marosán György
- Péter Gábor
- Szakasits Árpád
- Vorosilov marsall
- Kádár János
- Sztálin
- hidegháború
- ÁVO
- Rákosi-korszak
- Vörös Hadsereg
- ideiglenes nemzeti kormány
- 1956-os emlékév
- Magyar Dolgozók Pártja
- szalámitaktika
- koalíciós kormány
- koncepciós perek
- teheráni konferencia
- nemzetgyűlési választások
- egyesülés
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- MSZMP
- Szociáldemokrata Párt
- Címkefelhő »
A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul
A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.
- címkék:
- Rákosi Mátyás
- Péter Gábor
- Berija
- Vorosilov
- Kádár János
- Sztálin
- hidegháború
- konszolidáció
- Államvédelmi Hatóság
- Rákosi-korszak
- ideiglenes nemzeti kormány
- Politikai Rendészeti Osztály
- Magyar Dolgozók Pártja
- Nagy Imre-kormány
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koalíciós idők
- kínzás
- megtorlás
- koncepciós per
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén
Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.
Kulissza 10. Gobbi Hilda, az első és utolsó magyar kommunista
Gobbi Hilda közéleti szerepvállalásainak súlya legalább olyan messze ható, mint színészi teljesítményének emlékezete. A II. világháború idején Major Tamás harcostársa volt az ellenállásban, aztán a Major vezette Nemzeti Színház társulatának tagja, amíg harcostársa ki nem rúgta. A mágnáscsaládból indult, mélyszegénységet is megtapasztalt Gobbi Hilda azonban nemcsak önmagát volt képes olykor a saját hajánál fogva talpra rántani, hanem emberek sokaságát segítette jobb helyzetbe. Egyedi karaktere másokat is irritálhatott a hatalom birtokosai közül, de sosem találtak rajta fogást. Pedig nem csupán a bagót szívta zsinórban, de szerette a ...
Egy nap, amely megrengette a világot
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.
Kulissza 9. Madaras József, aki előtt Kádár János irodája mindig nyitva állt
A Kádár-kori világ egyik legnépszerűbb színésze volt. A Kossuth-díjas művész első, legendássá lett színpadi sikerét 1963-ban aratta a Thália Színházban. Fejes Endre Rozsdatemető című színművének Hábetler Janijaként, amely figurát – recenziók szerint – „teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el életre-halálra". A hatvanas évektől több mint harminc filmben szerepelt. Jancsó Miklós rendezései közül – egyebek mellett – a Szegénylegényekben, az Égi bárányban, a Még kér a népben, a Csend és kiáltásban vagy éppen a Csillagosok, katonákban. Emlékezetes alakítást nyújtott Lugossy László Köszönöm, megvagyunnk ...
Kulissza 8. Somogyvári Rudolf, akiről Aczél György „mindent tudott”, ezért száműzte
A művelt budai polgárfiú előbb szalondarabokban brillírozott. Szovjet hadifogsága idején hivatása mélységeiben is elmerült. Tábori színházat alapítva rabtársainak is segített a túlélésben. Hazatérése után pártfunkcionáriusok száműzték vidékre, rehabilitációját követően a puszta sors bánt vele szűkmarkúan. Generációjának egyik legerősebb tehetsége a Vígszínháznál töltötte utolsó éveit, ott ismerte meg a színházban is fellépő LGT tagjait. Presser Gábor írta a színész halála után az „Egy megkésett dal" című számban: „Cikkek jelentek meg sorra, / Persze mindegyik dicsért, / Most csak jó kritikát kaptál / a befejezett szerepért. / És mégg ...
60 éve ártatlanul végezték ki Kádárék Tóth Ilonát
A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája után ki lehet jelenteni: Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elnöke a Origónak Tóth Ilona kivégzésének 60. évfordulóján.
Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban
A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot.
Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét
1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket.
Kádár: „Megyek Imre temetésére. Mindenki ott van.”
„Az a helyzet, most már rájöttem, ('56. október) 28-ától kezdődött az, amikor ruhára, bőrszínre, nem tudom mire rámutatva fegyvertelen embereket pogrom alapján megöltek. És azokat előbb ölték meg, mint a Nagy Imrééket. Mert ha arról van szó, hogy nem történelmileg nézem, akkor én is nyugodtan azt mondanám, hogy ha én harminc év távlatából nézem, akkor én mindenkit sajnálok" – egyebek mellett ezt mondta Kádár János 1989 áprilisában, az utolsó beszédében. Bocsánatot soha nem kért, de azt mondta: „Sajnálok mindenkit”. Az MSZMP KB központi ülésére váratlanul lépett be, szinte betört Kádár János – akit már egy éve felmentettek főtitkári ...
Az Operaház Ákos-dalokat akar a forradalom évfordulójára
A Kádár utolsó beszéde című "kamaradráma" csak 18 éven felülieknek ajánlott, ha jól értjük az Operaház honlapját.
- címkék:
- Kádár János
- kultúra
- Ákos
- Operaház
- Címkefelhő »
Orbánt 2011-ben meg akarták buktatni
Nyugaton egy pillanatig nem merült föl, hogy Magyarország kiszakadhat a szovjet tömbből, így az 1956-os forradalomnak sem volt erre semmi esélye – állítja Stefano Bottoni történész az Origónak adott interjújában. Szerinte a történészek egy része ódzkodik az állambiztonsági múlt feldolgozásától, pedig még rengeteg lehetőséget rejt ez a terület. Bottoni arról is beszélt, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban kialakult egy erős narratíva, hogy az unióhoz újonnan csatlakozott államok élősködnek rajtuk, korruptak, a demokráciát pedig visszafejlesztik valamiféle hibrid rendszerré.
November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában
A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.
Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen
November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.
Kádár János pokolbéli víg napjai
Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.
Máig hamisítják a huszadik század pénzritkaságait
A jövő év végéig ismét lecserélik a magyar bankjegygarnitúrát, ezúttal hamisításvédelmi és kezelhetőségi okokból. A 20. században inkább politikai változásokat követve változott a forint, ami néha igen furcsa bankjegyeket és érméket eredményezett, amelyeket máig előszeretettel hamisítanak, hogy a gyűjtőknek eladhassák.
Most megnézheti, hogyan nyaralt Kádár és a kommunista elit
Ez volt Rákosi Mátyás kedvenc nyaralóhelye, itt sakkozott rendszeresen Kádár János és Aczél György, itt szállt meg a Magyarországra látogató Fidel Castro, Gagarin vagy Ho Si Minh. A Budapesthez legközelebb eső Balaton-parti települést, Balatonaligát 1948-ban sajátították ki maguknak a kommunista vezetők, akik fegyveres őrökkel és kutyákkal vigyáztak arra, hogy senki se zavarhassa meg tóparti nyugalmukat. Augusztusban és szeptemberben lehetőségünk nyílik arra, hogy szervezett séta keretében bepillantsunk az egykori kiváltságosok világába.
Megnézheti, milyen luxusban nyaralt Castro és Kádár János
A Balaton partjára szervez túrát a Budapest Aszfaltprojekt augusztusban és szeptemberben, hogy bemutassák Kádár János egykori nyaralóját, valamint azt az elnöki villát, ahol többek között Fidel Castro és Nyikita Hruscsov is nyaralt.
Mini-Dubajt építenek, de őrzik Sztálin emlékét
Miután négy nap alatt bejártuk Grúzia középső részét, bérelt terepjáróval vágtunk neki a sokszor úttalan utaknak. Először a Fekete-tenger partjának legnagyobb üdülővárosát, Batumit vettük célba, majd több ezer méteres hegyek között a főváros felé autóztunk. Az egyhetes kirándulás alatt Grúzia újabb és újabb arca tárult fel előttünk.
Martonyi János már bánja, hogy belépett Kádár pártjába
Martonyi János azért fogadta el a párttagságot 1988-ban, mert úgy érezte, hogy pozitív dolgok indulhatnak meg az országban. A volt külügyminiszter arról is beszélt hogy bár ismerte Antall Józsefet, de nem akart belépni az MDF-be.