ORIGO CÍMKÉK - Aczél György

Aczél György

Hofi Géza: mi is az igazság a legenda mögött?

A Hofi megmondja, a Hofi odamond még Kádárnak is – ez volt a 87 éve született, 21 éve meghalt Hofi Géza köré épített mítosz a kommunizmusban. Ezt a mítoszt leplezte le az M5 História című műsora múlt heti adásában. Arról, valójában ki volt Hofi, és milyen szerepet töltött be a kommunizmusban, milyen kapcsolatokat ápolt Kádár Jánossal és az elvtársakkal, Mező Gábor kutatót kérdeztük. Az Origónak adott interjúban az M5 szerkesztője szerint Hofi kétségtelenül zseniális előadó volt, a baloldali, szocialista vagy prolihumoristák etalonja, azonban karakterét ügyesen kitalálták, ő volt az elvtársaknak is odamondogató „kisember", és ennek oka volt.

Legfrissebb
Legrégebbi

Az ÁVH-s kihallgatótiszt, aki létrehozta a Kádárt szolgáló kommunista kabarét

Kultúra2023.02.12, 18:33

Rabbinövendék volt, bár senki nem emlékszik arra, hogy vallásos lett volna, a második világháború utolsó szakaszában elvitték munkaszolgálatra, ahonnan megszökött, a háború végén pedig önként jelentkezett rendőrnek. Nem sokkal később már az Államvédelmi Hatóságnál töltött be vezetői tisztségeket, de kiképzett kihallgatótisztként a napi rutinmunkától sem zárkózott el. Nemcsak a vádlottak szenvedték meg módszereit, beosztottjai között is akadtak, akik úgy érezték: vezetőjük rendre megfogalmazódó vádaskodásai előbb-utóbb az öngyilkosság felé terelhetik őket. Az ÁVH-tól kikerülve pártlapoknál töltött be fontos pozíciókat, majd alapító-iigazgatója ...

A nagy színész, akivel a Kádár-diktatúra gyakran szórakozott, és aki Pelikán gátőrként vált legendává

Kultúra2022.12.26, 19:00

1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára, ahol egy hónapot sem töltött el. Munkaszolgálatból megszökve, szőnyegbombázásokat túlélve, színészi tanulmányokat kihagyva játszotta el Bárdos Artúr Belvárosi Színházában a háborút követő első békeévben Rómeó és Júlia férfi főszerepét. Az előadás színháztörténeti jelentőségű sikert hozott, megalapozva Kállai Ferenc pályafutását. A házasság előtt álló színész a Shakespeare-darab próbáin szenvedélyes szerelembe esett a Júliát alakító, nála évekkel idősebb Fényes Alice-szal. A házasság nem maradt el, és a hamarosan az ország legnagyobb színészei közé emelkedő, nők iránti vonzalmában semmiit ...

Boldognak hitték, pedig rengeteg szenvedés érte a valaha élt egyik legnagyobb magyar színészt

Kultúra2022.08.21, 19:18

Bessenyei Ferenc az újkori színháztörténet egyik legnagyobb színművésze volt. Habitusában, orgánumában, megjelenésében hősi karakter. Joggal várta el a rászabott szerepeket. Megformálhatta a magyar történelem legnagyobb alakjait színpadon és filmekben is. Szélesebb skálán is hiteles alakítások voltak a repertoárján. Egyik legnagyobb sikerét a Hegedűs a háztetőn című musical tejesembereként aratta. Igazságérzetének is része volt 1956-os szerepvállalásában. Korábbi sikerei ellenére sem úszhatta meg a rámért penitenciát, de a súlyosabb büntetést annak ellenére is elkerülte, hogy a forradalmat követően megtagadta a párttagságot. Nem vollt ...

A színészóriás drámai élete, akit a diktatúra leparancsolt a színpadról, de munkásként is hazájáért küzdött

Kultúra2022.04.18, 18:32

„Sinkovits Imre nem egyszerűen színész, ő a magyar színész. Nemcsak állampolgársága, anyanyelve és lakhelye szerint magyar, hanem érzései, cselekvései, egész magatartása révén az. Voltak és vannak magyar nyelven játszó színészek, akik ugyan magyar állampolgárságúak, de szemléletükben világpolgárok. Sinkovits Imre magyar, a szónak teljes értelmében, testestül-lelkestül, érzéseiben és gondolkodásmódjában, cselekvéseiben, beszédjében, és – ha kellett – hallgatásában is." Fenti sorok Cenner Mihály színháztörténész laudációjában hangzottak el 1996. december 21-én, amikor Sinkovits Imre megkapta a Magyar Örökség-díjat. A méltatott művész ...

Aczél György fenyegetőzött, mert Illyés Gyula megszólalt az erdélyi magyarokért

Kultúra2021.09.11, 18:57

A 90 éves Czigány György, az egykori Ki nyer ma? legendás műsorvezetője, író, költő, aki első irodalmi díját 1946-ban Mindszenty Józseftől vehette át, interjút adott Szilléry Évának. NÉZZE MEG A BESZÉLGETÉST!

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Tudomány2021.06.07, 21:50

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

A filmdíva, akit a szovjetek vallattak, a magyar kommunisták meg elűztek a hazájából

Kultúra2021.05.09, 19:01

A két háború között írták róla egy társasági lapban: „Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége." Muráti Lili a maga korában első számú megtestesítője volt a modern nőtípusnak, s talán minden kolleginája közül a legszebb, legszexisebb. A színházi munkát tartotta a legfontosabbnak, de mivel egyike lett az első hazai filmsztároknak is, idolként ugyancsak szépen teljesített: vörös sportkocsival száguldozott a városban; szeretett ott lenni a fontosabb társasági eseményeken, ám rendszerint késve érkezett, úgy nagyobb volt a feltűnés. Öltözködésével is figyelmet keltett, olykor botrányt kavart. ...

Édesapját felakasztották a kommunisták, később őt magát a szovjetek meglőtték - egy nagy magyar művész drámai ifjúkora

Kultúra2021.04.25, 18:29

Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész. Édesapja félig olasz volt, így előbb Rómában, majd Berlinben nevelkedett, de még kisgyerekként Magyarországra költözött a családjával. Édesapját 1950-ben koncepciós perben halálra ítélték. Melocco Miklós tizenhat éves korától dolgozott, hogy segítse családja megélhetését. Harmadik kísérletre került be a Képzőművészeti Főiskolára. A nagy művészt nem csak egyedi portréművei, vagy erős hatású, alkotójuk nemzeti elkötelezettségét is kifejező szobrai, emlékművei kapcsán ismerik. Az is köztudott, hogy közéleti megszólalásaiban is markánsan vállaljaa ...

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Kultúra2021.03.15, 18:59

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...