Kossuth téri vérengzés

címke rss
Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca

Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca

1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.

Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje

Tudomány2016.10.25, 08:06

Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.

Előző
  • 1
Következő