Seregi László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Nádasi Ferenc
- Maurice Béjart
- Lőrinc György
- Orosz Adél
- balett
Abba halt bele, ami a pályáján történt vele
A korszerű magyar balett megteremtése Harangozó Gyula 1936-os koreográfusi színre lépésétől datálódik. A korszakalkotó táncművész és koreográfus elismerte a klasszikus balett hagyományait is, de alkotóként a műfaj progresszív irányai, művészi megoldásai vonzották, azokban alkotott világszerte elismert táncjátékokat. Mindamellett alapot teremtett a táncművészet intézményi oktatásához, illetve nemzetközi szintre emelte a Magyar Állami Operaház balettegyüttesét. Fia, az ugyancsak Kossuth-díjas, valamint egyéb elismerései mellett az Operaház Örökös Tagja címmel kitüntettet táncművész-koreográfus, ifj. Harangozó Gyula édesapja emlékét feelidézve ...
- címkék:
- Farkas Ferenc
- Harangozó Gyula
- Seregi László
- Nádasi Ferenc
- Orosz Adél
- Lakatos Gabriella
- Bartók Béla
- Róna Viktor
- ifj.Harangozó Gyula
- Tóth Aladár
- Kováts Nóra
- Rab István
- Havas Ferenc
- Léonide Massine
- Szergej Pavlovics Gyagilev
- Mikhail Fokine
- George Balanchine
- Coco Chanel
- Leon Bakst
- Hamala Irén
- Márk Tivadar
- Jekatyerina Furceva
- Csikós Attila
- John Cranko
- Marius Petipa
- August Bournonville
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Aki a telefonkönyvet elénekelve is képes volt megnevettetni a Kádár-világ közönségét
Kazal László jómódú családban született, az első világháború során azonban megváltozott az élete, már kamaszkorában dolgozni kényszerült. A színészetet azért választotta hivatásának, mert pincérként úgy gondolta: színpadra kerülve ő is olyan úriember lehet, mint a szállodai étterem vendégei között megforduló színészek. Tehetsége már pályakezdőként sikert hozott, de ifjonti krakélersége mégis megnehezítette az előbbre jutását. Ám idővel, számtalan bonviváni karakter mellett még Madách Tragédiájának főszerepét is eljátszhatta, hogy aztán, újabb bonyodalmak és sikerek után, mint táncdalénekes szerezzen országos ismertséget, egyben népsszerűséget. ...
Egy legendás művészházaspár egy abszurd világban
Dózsa Imre és Szumrák Vera a balettvilág legendás táncművészei, akik évtizedek óta példaadó házasságban élnek. A Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Dózsa Imrét, a Magyar Állami Operaház örökös tagját a múlt év végén nyolcvanadik születésnapján együtt ünnepelte a szakma és a közönség. Feleségével, az érdemes és kiváló művész Szumrák Verával, aki ugyancsak a Magyar Állami Operaház örökös tagja, jövőre ünnepelhetik meg házasságkötésük hatvanadik évfordulóját. A művészpár élete, pályafutása számtalan olyan tanulsággal szolgálhat, amely bárki számára iránytűként működhet a saját sorsát tekintve. Origónak adott interjújukban szó esikk ...
- címkék:
- Kádár János
- Maurice Béjart
- Augusto Pinochet
- Harangozó Gyula
- Seregi László
- Nádasi Ferenc
- Lőrinc György
- Orosz Adél
- Dózsa Imre
- Szumrák Vera
- Kiss István
- Nagy Iván
- Róna Viktor
- Bartos Irén
- Mariane Orlando
- Orbán László
- Benke Valéria
- Ben Stevenson
- Robert North
- Flora Kajdani
- Kaszás Ildikó
- Sebestyíén Katalin
- Ifj. Dózsa Imre
- Dózsa Mariann
- Címkefelhő »
Csűrös Karola, az ország Etusa: Nem adtam fel az életet, de ez mégsem jó már így
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Déryné-díjas, Érdemes-művész színésznő. Hivatása mellett házasságával is példaadó évtizedeket tud maga mögött: több mint ötven évig voltak hű társai egymásnak a 2019-ben meghalt Horváth Ádám televíziós rendezővel. A Szomszédok című teleregényt kitaláló, majd megvalósító televíziós alkotó osztotta feleségére a sorozatbeli keramikus művész, Etus szerepét, akinek karakterét szívébe zárta az ország. Csűrös Karola persze már korábban is népszerű művész volt, a Madách Színház mellett más színterek vendégeként, illetve a korábbi televíziós, filmes, rádiós, szinkronfeladatok kappcsán ...
- címkék:
- Vámos László
- Király Levente
- Mezey Mária
- Simándy József
- Horváth Ádám
- Olsavszky Éva
- Sinkó László
- Latinovits Zoltán
- Darvas Iván
- Márkus László
- Csűrös Karola
- Básti Lajos
- Béres Ilona
- Avar István
- Seregi László
- Harangozó Teri
- Kun Vilmos
- Piros Ildikó
- Mensáros László
- Madaras József
- Pártos Géza
- Pécsi Sándor
- Kiss Manyi
- Pásztor Erzsi
- Dayka Margit
- Gábor Miklós
- Sztankay István
- Olthy Magda
- Urai Tivadar
- Vitray Tamás
- Ruttkai Éva
- Péchy Blanka
- Mátray Zsuzsa
- Várkonyi László
- Bicskey Károly
- Korda György
- Fogarasi Mária
- Balla Ica
- Holl István
- Dégi István
- Ádám Ottó
- Címkefelhő »
Milyen a vezetői felelősség egy olyan korban, amikor sokan félreértelmezik a demokráciát?
Az Állami Balettintézetben diplomázott 1970-ben, majd az Operaháznak lett a balerinája. Pályafutása alatt eltáncolta a balettirodalom számtalan fontos karakterét, anyaszínházában éppen úgy, mint a világ legjelentősebb balettszínterein. Bán Teodóra balettpályafutása lezárása után egyik alapítója volt annak a rendezvényszervező cégnek, amely a rendszerváltást követően elsőként szervezett kulturális fesztiválokat – létrehozva a rendszert váltott ország kulturális turizmusának alapjait. Nevéhez köthető a BudaFest Nyári Opera és Balett Fesztivál, és a Szilveszteri Operabál, valamint számos további kulturális és protokoll rendezvény. 20033-tól ...
Akit a Kádár-diktatúra legkeményebb ökle sem tudott megfékezni
A Kossuth-díjas Kiss János táncművész 1979-ben egyik alapító tagja volt a Győri Balettnek, majd az együttest addig irányító Markó Iván távozását követően a Győri Balett igazgatója lett. Idén saját döntése alapján távozott a társulat éléről. Utódját maga készítette fel a társulatvezetés sokrétű feladatára, leköszönése idején biztosítva érezhette a balettegyüttes jövőjét. Az Origónak adott interjújában sok egyéb mellett szó esik a Győri Balett alapítása körüli, politika gerjesztette anomáliákról, ahogy egy pápai áldásról ugyancsak. Kiss János azt is elmondja: mi volt a legfőbb szempontja, amikor aláírta a Színház- és Filmművészeti Egyyetem ...
Aki térdig gázolt a lehetetlenben
Kossuth-díjas, Kiváló és Érdemes Művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett balettművész, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze, az intézmény gyakorlatvezető és próbavezető balettmestere. Pályafutása során kortárs produkciókban vállalt feladatok mellett végigtáncolta szinte az összes klasszikusbalett-főszerepet, egyebek között volt Jeanne A Párizs lángjaiban, címszereplő a Giselle-ben, Diana a Sylviá-ban, Flavia a Spartacusban, Lise A Rosszul őrzött lányban, Zaréma A bahcsiszeráji szökőkútban. Állandó sztárvendég volt a bécsi Staatsoperben, vezető szólista a stockholmi társulatnál. Vendégsszerepelt ...
Orosz Adél, a legendás balerina
Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész balerina, balettpedagógus. Az operaház örökös tagja és mesterművésze. Róna Viktorral együtt végzett a Balettintézet első évfolyamán, aki állandó partnere lett, s akivel egy pár hónapos szentpétervári kurzus után elindultak a világhír felé. A balettirodalom olyan klasszikus főszerepeit táncolta el itthoni és külföldi színpadokon, mint A diótörő Mária hercegnője, a Csipkerózsika, a Giselle, a Rómeó és Júlia Júliája, A hattyúk tava Odettje és Odiliája, a Seherezádé, a Párizs lángjai Jeanne-ja, A fából faragott királyfi Királykisasszonya, a Spartacus Flaviája. Az Origónak adott interjújában mesél ...
Műteremlakások, filléres párizsi garniszállók, konzervek, a Kádár-világ és Béjart
Pártay Lilla, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, érdemes művész és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Táncos évtizedeit olyan művek és főszerepek fémjelzik, mint A hattyúk tava, a Giselle, a Hamupipőke, a Sylvia, A rosszul őrzött lány, A bahcsiszeráji szökőkút, a Coppelia vagy a Spartacus Flaviája. Modern szerepekben is kiemelkedő alakításokat nyújtott. Hosszabb időt töltött Maurice Béjart együttesében, vendégfellépő volt több külföldi társulatnál. Húsz év után váltott át a koreográfiára. Saját darabjai között olyan alkotásokat jegyez, mint az Anna Karenina, A velencei mmór, ...
Psota Irén, a nagy magyar színésznő, aki csak azt a férfit szerette igazán, akit a kommunisták börtönbe vetettek
Az egyik legnagyobb magyar színésznő volt. Kétszeres Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze. Civil életében végletes temperamentumú. Ám színpadi alakításai sorra bizonyították: szélsőséges érzelmei ellenére tökéletes megfigyelő volt. Mindemellett a legvisszafogottabb színpadi karaktert is úgy játszotta el, hogy abban felfedezhető volt saját személyiségének valamely részlete. Habitusát, párkapcsolatait, civil életének olykor végletes epizódjait alighanem gyermekkorának történései is erősen meghatározták, ahogy az is valószínű, hogy olykor a hivatásából nyert erőt a túléléshez. Psota Irén története kapcsán Sztankay Ádám arról is mesél, mikéént ...