100 éve alakult meg a harmadik, kommunistaellenes szegedi ellenkormány

100 éve alakult meg a harmadik szegedi ellenkormány. A furcsa hangzású, esetlenséget sejtető politikai képződmény azonban meghatározó jelentőséggel bírt egykor Magyarország I. világháború utáni talpra állasában. A sokadik kormányalakítás, a nemzeti és polgári erők megegyezésének a nehézsége az egyik oka volt annak, hogy a kommunistáknak alkalmuk volt helyrehozhatatlan károkat okozni az országnak.

99 éve kezdődött a Horthy-korszak

1920. március elsején a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, az osztrák-magyar hadiflotta volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta. A kormányzóválasztással zárult le az a csaknem másfél évig tartó folyamat, ami 1918. október végén a Monarchia összeomlásával vette kezdetét, és súlyos, anarchikus válságba döntötte Magyarországot. Horthy megválasztásával új, a volt admirális nevével fémjelzett, és kis híján negyed évszázadig tartó korszak kezdődött a 20. századi magyar történelemben.

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Halálos ugrás a sötétbe

1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi maggyar ...

Halálos végjáték a fagyos orosz hómezőkön

Kereken hetvenöt éve, 1943. január 12-én kora délelőtt a Voronyezsi Front 40. hadserege kitört az urivi szovjet hídfőből, és elsöprő erejű támadást indított a 2. magyar hadsereg Don mentén kiépített állásai ellen. A Vörös Hadsereg jelentős túlerőben lévő gépesített alakulatai már az offenzíva első napján áttörték a gyengén felszerelt 7. könnyű hadosztály cérnavékony védelmi állásait. A pörölycsapásszerű szovjet támadás utáni napokban a Don menti fagyos orosz sztyeppén, közel mínusz negyven fokos hidegben bontakozott ki a magyar hadtörténet legmegrázóbb tragédiája.

Alig ismert magyar haditengerészeti katasztrófa a második világháborúban

Kevéssé ismert, hogy Magyarország nem csak a szárazföldi hadszíntéren vett részt a második világháború öldöklő küzdelmeiben. A háborús események sodrában a Magyar Királyi Duna-Tengerhajózási Részvénytársaság hat teherhajója magyar parancsnokság alatt és katonai konvojok tagjaként hadianyag szállítást végzett a Fekete-tengeren. A felfegyverzett Ungvár motoros teherhajót hetvenhat éve, 1941. november 9-én bevetés közben érte utol a végzet.

Nem a villámháború volt a Vörös Hadsereg erőssége

Hetvenhárom éve vette kezdetét az Alföld térségében a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. Az 1944. október 6. és 31. között zajló, a korábbi terminológiában debreceni páncélos csatának nevezett összecsapás ugyan szovjet győzelemmel végződött, ám Magyarország gyors elözönlésének terve - nem függetlenül az október 15-én és 16-án Budapesten lezajlott eseményektől -, kudarcba fulladt, és az ország még fél évre rendkívül súlyos pusztítással együtt járó utóvédharcok helyszínévé vált.

Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.

Háború a háborúban – Tordáig űzte a románokat a magyar ellentámadás

Hetvenhárom éve, 1944. szeptember 5-én hajnalban kezdődött a 2. magyar hadsereg dél-erdélyi offenzívája, a magyar politikai és katonai vezetés utolsó kísérlete a Vörös Hadsereg, és az ekkor már vele szövetséges román királyi haderő feltartóztatására a Kárpátok térségében. A szovjetek nyomasztó fölénye eleve reménytelenné tette hadászati jelentőségű győzelem kivívását, ám ennek ellenére az elszánt magyar ellentámadás a túlerőben lévő 4. román hadsereget egészen Tordáig visszanyomta.

Tűzgolyóként robbant fel a földbe csapódó vadászgép

Hetvenöt éve, 1942. augusztus huszadikán, hajnali öt órakor, az oroszországi Ilovka község melletti tábori repülőtérről a magyar királyi honvéd légierő 1/1. vadászrepülő századának két Héja típusú gépe a magasba emelkedett. Néhány perccel később, a repülőtér légterében alacsony magasságban köröző géppár V-421-es lajstromjelű vadászgépe élesen bedöntött bal fordulóba kezdett, majd orrát leadva dugóhúzóba perdült, és öt óra hét perckor a földnek csapódva, vakító tűzgömbként felrobbant. Horthy István tartalékos repülő főhadnagy, Magyarország kormányzóhelyettese a lángoló roncsok közt vesztette életét.

Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása

1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarorsszág ...

Száz éve aratta Horthy a nagy háború egyik legnagyobb tengeri győzelmét

A hadtörténelem a száz éve, 1917. május 15-én lezajlott otrantói csatát az első világháború egyik legjelentősebb tengeri ütközeteként tartja számon. A Földközi-tenger jütlandi csatájaként is emlegetett haditengerészeti akcióban Horthy Miklós sorhajókapitány gyorscirkálói feltörték az antant által lezárt Otrantói-szorost, és győzelmet arattak az elsüllyesztésükre kifutott, túlerőben lévő ellenséges flottakötelék felett.

Élete végéig nem mondott le a trónról az utolsó magyar királyné

Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly felesége. Az erős egyéniségű királyné férje legbizalmasabb tanácsadójaként, az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban aktívan részt vett a Duna-menti soknemzetiségű birodalom megmentéséért folytatott titkos diplomáciai tárgyalások előkészítésében. Nem ő rajta múlott a Monarchia bukása. Magas kort élt meg, kilencvenhét éves korában hunyt el, száműzetésben.

Horthy Miklós meghatározó, de ellentmondásos szerepet játszott

Horthy Miklós magyar történelemben játszott szerepe meghatározó, de ellentmondásos: volt olyan pillanat, amikor megmentette az országot, de volt olyan is, amikor a bukáshoz járult hozzá - mondta Catherine Horel francia történész a kormányzóról szóló napokban magyarul megjelent könyve kapcsán az MTI-nek.

Hatvan éve halt meg Magyarország egykori kormányzója, Horthy Miklós

Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója hatvan éve, 1957. február 9-én halt meg a portugáliai Estorilban. Személye és neve egy olyan korszakot szimbolizál, amelynek tárgyilagos, „sine ira et studio”, azaz harag és részrehajlás nélküli megítélése – a történelmi távlat ellenére is – még várat magára. A Horthy-korszak mindenre kiterjedő tárgyilagos értékelése a magyar történetírás máig lezáratlan fejezete. 

Hideg napok kezdődtek 75 éve Délvidéken

Hetvenöt éve, 1942. január 4-én Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy „tisztogató akciója”, amely „hideg napok” néven vonult be a történelembe. A vérengzésbe torkollott razzia január 21–23-án Újvidéken járt a legtöbb halálos áldozattal. 

Szálasi megszállott volt, nem őrült

Nemrég monográfiát írt a nemzetvezetőről, és most sajtó alá rendezte a börtönnaplóit. A nagy munka évtizedei alatt a családjába szinte beköltözött Szálasi Ferenc. Karsai László történésszel beszélgettünk.

Moszkva zárt ajtók mögött – Hitler füle mindent hallott

1944. október 11-én a titokban Moszkvába küldött magyar delegáció végleges megállapodásra jutott a szovjet kormánnyal a fegyverszüneti feltételekről. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a dokumentum aláírása előtt a következőket mondta Szentiványi Domonkosnak, a küldöttség tagjának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” Sajnos azonban nem így lett, és az ország fél évre pusztító harcok színterévé vált.

Mindössze nyolc napig létezett a baranyai operettállam

A nagy sorsfordító eseményeknek akadnak néha tragikomikus, történelmi paródiává silányuló mellékszálai is. Ilyennek kell tekintenünk a bő egy hetet megélt, úgynevezett Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaságot, amely  alig nyolc napos regnálás után, kilencvenöt évvvel ezelőtt, 1921. augusztus 21-én tűnt el mindörökre a történelem süllyesztőjében.

Alkotmányellenes volt a tragikus magyar hadba lépés

Hetvenöt éve, 1941. június 26-án a kora délutáni órákban halálos áldozatokat és súlyos anyagi károkat okozó bombatámadás érte Kassát. A máig homályos hátterű kassai incidens másnapján Bárdossy László miniszterelnök az országgyűlés alsóházában napirend előtt felszólalva bejelentette, hogy a felvidéki várost ért bombatámadás miatt, Magyarország hadiállapotban állónak tekinti magát a Szovjetunióval. Július elsején a Kárpát-csoport alakulatai átlépték a határt, ezzel az ország visszavonhatatlanul belekeveredett a második világháborúba.

Az öngyilkos Telekivel már nem törődtek a győztesek

Hetvenöt éve, 1941. április 10-én Zágrábban kikiáltották Horvátország elszakadását a Wehrmacht csapásai alatt széteső Jugoszláv Királyságtól. Ez volt a jeladás Budapest számára a Legfelső Honvédelmi Tanács április elsejei ülésén már elhatározott katonai műveletek megkezdésére, a Délvidék megszállására. Azt, hogy hadviselő féllé váljunk a németek oldalán, gróf Teleki Pál miniszterelnök április 3-i öngyilkossága sem tudta megakadályozni.

A német megszállás drámája zárt ajtók mögött

A Badoglio-kormány 1943. szeptember 8-i kiugrása és a Vörös Hadsereg előrenyomulása miatt Adolf Hitler elhatározta, hogy nem engedi, hogy megismétlődjön az "olasz árulás". Ezért már 1943. szeptemberében parancsot adott a "megbízhatatlan Magyarország" katonai megszállásának előkészítésére.

Horthy csinált belőle szellemfalut

Misztikus erdei temető néhány fakereszttel, többnyire elhagyatott sírokkal. Ház ajtó nélkül, benne kiállítás a valaha itt élt lengyelekről. Táblák, amelyek a falu egykori lakóira, házaira emlékeztetnek. Egy csöndbe süllyedt magyar település, mementó a magyar–szlovák határ mentén. Helyszíni riport Derenkről, Magyarország egyik kihalt kis falujáról.

Orbán nem állítana szobrot Horthynak

A kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal - ezt válaszolta Orbán Viktor kormányfő a Hóman-szobor ügyét firtató kérdésre.

AP: Orbán Viktor az európai egység tesztje

A Röszkén történtekben semmi meglepő nincs, Orbán Viktor politikája pedig az európai egység tesztje, írja friss elemzésében az AP. A hírügynökség szerint Magyarország visszalépett – 1989-es önmagához képest biztosan.

Ugrás a sötétbe - Az árulás anatómiája

1944. október 15. a magyar történelem egyik tragikus epizódja és egyik elszalasztott lehetősége volt. A budai vár elszigeteltségében, a kényszerítő körülmények szülte felismerésnek engedve Horthy kormányzó csak megkésve szánta el magát arra, hogy a szovjet kormánytól kérjen fegyverszünetet. A kormányban és a vezérkarban ülő besúgók, valamint a kiugrás megszervezését végigkísérő hezitálás miatt azonban nem sikerült megakadályozni Magyarország hadszíntérré válását és a nyilasok hatalomátvételét. 

Máig hamisítják a huszadik század pénzritkaságait

A jövő év végéig ismét lecserélik a magyar bankjegygarnitúrát, ezúttal hamisításvédelmi és kezelhetőségi okokból. A 20. században inkább politikai változásokat követve változott a forint, ami néha igen furcsa bankjegyeket és érméket eredményezett, amelyeket máig előszeretettel hamisítanak, hogy a gyűjtőknek eladhassák.

Modern királydráma, sorsdöntő következményekkel

1944. augusztus 23-án a román királyi hadsereg váratlanul frontot váltott, és teljes meglepetést okozva átállt a szövetségesekhez. Berlinben, a döbbenet óráiban Adolf Hitler alig akarta elhinni a hírt, hogy legmegbízhatóbbnak tartott fegyvertársa puccsszerűen „elárulta”. A jól szervezett és sikeresen végrehajtott román átállás új fejezetet nyitott a második világháború európai hadszínterének történetében.

Motorcsónak képében sújtott le a könyörtelen végzet

A Szent István csatahajó 1918. június 10. párás hajnalán beteljesedett végzete romba döntötte az osztrák-magyar hadiflotta utolsó és legnagyobb szabásúra tervezett tengeri hadműveletét. Nem egészen öt hónappal később, 1918. október 31-én délután Horthy Miklós altengernagy, a Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka zászlóshajója, a Viribus Unitis fedélzetén bevonatta a hadilobogót. Az osztrák-magyar haditengerészet rövid, de hadi sikerekben is bővelkedő dicsőséges története ezzel egyszer és mindenkorra véget ért.

Folyosón írták alá a Magyarországot felszabdaló békediktátumot

Kilencvenöt évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, a történelmi Magyarország területének kétharmadát elcsatoló nagyhatalmi diktátumot. Az új határok kialakításánál sokszor végül Wilson amerikai elnök etnikai elveit is figyelmen kívül hagyták. Magyarország korábbi nemzetiségei közül néhány többé-kevésbé önálló államalakulatot kapott, ugyanakkor gyakorlatilag tiszta magyar tömbök kerültek idegen uralom alá.

A Horthy-korszak hajnala

95 éve választotta a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, a Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnokát a Magyar Királyság kormányzójává.  A törvényhozás ideiglenes közjogi megoldásnak szánta megválasztását, de 24 évig tartó országlása a magyar történelem nevével fémjelzett, máig vitatott megítélésű korszakává vált.

Horthy Miklós bevonulására emlékezett a Jobbik

Horthy Miklós budapesti bevonulására emlékezett a Jobbik a fővárosban. Az esemény 95. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés a Kosztolányi Dezső téren kezdődött, ahol Novák Előd, a Jobbik alelnöke azt sürgette, hogy legkésőbb a 100. évfordulóig állítsák fel Horthy Miklós lovas szobrát a Szent Gellért téren. 

Ugrás a nagyhatalmak forrongó boszorkányüstjébe

Idén októberben volt a Horthy-féle kiugrási kísérlet hetvenedik évfordulója. Az ország hadszíntérré válásának elkerülését célzó akció azonban az előkészítés hiányosságai, a Lakatos-kormány hezitálása és vezérkari árulás miatt elbukott.

Árulás és zsarolás vetett véget Horthy kormányzóságának

Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az utolsó pillanatig ellenállt, hogy lemondjon hivataláról és Szálasi Ferencet miniszterelnökké nevezze ki. Amikor azonban Veesenmayer német birodalmi követ a fia életével zsarolta, a kormányzó végül mégis aláírta Szálasi kinevezését és a lemondását.

A kiugrás lehetett volna Horthy utolsó nagy húzása

1944. október 16-án egy huszonnégy éves korszak ért véget: lemondott hivataláról Horthy Miklós kormányzó. Távozása bonyolult belpolitikai játszmák és diplomáciai folyamatok eredményeként, drámai körülmények között zajlott le, majd Szálasi Ferenc és a nyilasok uralma következett. Kétrészes írásunk első részében a Horthy-korszak utolsó hónapjának legfontosabb eseményét, az előzetes fegyverszüneti egyezmény megkötését mutatjuk be.

Kiugrás a háborúból: ha a románoknak sikerült, nekünk miért nem?

Románia 1944 augusztusában átállt a szövetségesekhez, így a győztesek oldalán fejezte be a második világháborút. Hogyan sikerült ez a keleti szomszédnak, és miért nem követte Magyarország is ezt a példát, amikor a román kiugrást követően a német pozíciók megroppantak a térségben?

Fél évszázad után megtört a Horthy-autó átka

Nyolcvanévesen egy eldugott raktárból végre a Közlekedési Múzeum csarnokába került a híres-hírhedt Maybach Zeppelin, amely egy valószínűleg alaptalan legenda szerint Horthy Miklósé volt. Bemutatjuk a kopottan is lenyűgöző, tizenkét hengeres limuzint, amely a korszak egyetlen itthoni fennmaradt luxusautójaként páratlan eszmei értékű. 

Átnevezték a gyömrői Horthy parkot

A polgármester elismerte, hogy hiba volt, hogy Horthyról nevezték el a területet. Mostantól Fő tér lesz.

A polgármester megbánta, hogy Horthyról nevezték el a gyömrői parkot

Miért szállták meg a németek Magyarországot?

1944. március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot, ami alapvető változásokat hozott az ország életében. A német döntés azonban nem hirtelen született meg: a Margarethe I. fedőnevű haditerv előkészítése 1943 szeptembere óta zajlott.

Kövér László nem örül a Horthy-szobornak

Fehér lóval vonult Budapesten a Horthyra emlékező Jobbik

Horthy Miklós lovas szobrának Szent Gellért téren történő felállítását követelték a szónokok azon a vasárnapi budapesti demonstráción, amelyet a Jobbik szervezett az egykori kormányzó 1919-es budapesti bevonulásának érvfordulóján.

Fegyelmi vizsgálat indulhat Hegedűs Lóránt ellen

Megütközött Hegedűs Lóránt református lelkész vasárnapi viselkedésén a Dunamelléki Egyházkerület püspöke. Szabó István fegyelmi vizsgálatot indítana a Horthy Miklós-szobor avatása előtti istentisztelet miatt, szerinte az egy megbotránkoztató, provokatív akció volt. Hegedűs meg feljelentést tesz Steiner Pál, MSZP-s képviselő, és Rétvári Bence államtitkár ellen, jó hírnév megsértése miatt.

A nyilasok vezérét nevezték ki miniszterelnökké :) :)

Új intézetet hoz létre a kormány, hogy tisztázza az elmúlt 150 év fordulópontjait. Történelemhamisítás vagy nyilvánvaló elfogultság ma sem nagyon van az iskolai tankönyvekben, viszont egy csomó alapproblémát, fontos szereplőt nem ismernek a diákok, és a politika is beszivárog itt-ott a történelemoktatásba. Még mindig sok a fölösleges információ, Trianonról pedig tudunk ugyan, de hogy mi vezetett oda, arról gőzünk sincs.

Sárga csillagok és csendőregyenruhák a Horthy-szobor avatásán

Emlékezők és ellentüntetők gyűltek össze vasárnap délelőtt a budapesti Szabadság térre Horthy Miklós mellszobrának Jobbik szervezte leleplezésére. Az apropót a Hazatérés temploma alapkőletétele és az első bécsi döntés 75. évfordulója adta.

Ott hibáztunk, hogy nem néztünk elég gyakran a térképre

Hetven évvel ezelőtt Magyarország előzetes egyezményt kötött Angliával és a szövetséges hatalmakkal a feltétel nélküli megadásról. Az egyezmény kémregénybe illő módon, a legnagyobb titokban jött létre, mégsem lehetett sikeres.

Ide a tisztiorvossal, vigyék a bolondok házába ezeket

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. február 21-én vették őrizetbe Szálasi Ferencet, a nyilaspárt egyik vezetőjét. Márciusban azonban Németország bekebelezte Ausztriát, és a vezér hamarosan újra szabadon tevékenykedhetett. Az ország ezután egyre inkább Hitler érdekszférájába sodródott.

Horthy Miklós utcát kapott Kunhegyesen

Az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló törvény miatt egy szovjet katonatisztről elnevezett utcát Horthy Miklósról fognak elnevezni, míg a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca ezentúl Wass Albert utca lesz Kunhegyesen. A döntések egy részét a Jobbik javaslatára hozta meg a fideszes polgármester által vezetett önkormányzat.

Kevés szavazót izgatott a gyömrői Horthy-park neve

A gyömrőiek kevesebb mint ötödét érdekelte a Horthy Miklósról elnevezett helyi park, hogy elmenjenek szavazni a kedvéért. A helyi népszavazáson az volt a kérdés, hogy "egyetért-e azzal, hogy Horthy Miklósról ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn".

Népszavazást tartanak Horthyról Gyömrőn

Helyi népszavazást tartanak vasárnap Gyömrőn a Horthy parkról. A parkot a képviselő-testület nevezte el így tavaly áprilisban, de a lakosok nagyon megosztottak a kérdésben.