Hatvanhat emberrel végzett a titkos biofegyver

1979 áprilisában egy titokzatos biológiai fegyver elszabadult az egyik szovjet laborból. Az eredmény: 66 emberi áldozat és ismeretlen számú elhullott állat. Napjainkig rejtélynek számított, pontosan mi is okozta a pusztítást. Közel 40 év kellett ahhoz, hogy a gyilkos organizmust a tudósok leleplezzék.

Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye

Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.

Új hidegháború jöhet

Az MI6 volt vezetője szerint feszült éveknek nézünk elébe. Nagy baj lehet abból, hogy a Nyugat nem ismerte fel Oroszország megerősödését az elmúlt 15 évben.

Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!

Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.

Sztálin börtönbe akarta csukni, később Nobel-díjat kapott

Október 4-én lenne százéves Vitalij Lazarevics Ginzburg Nobel-díjas szovjet-orosz fizikus, a szovjet hidrogénbomba egyik atyja, a szupravezetés elméleti hátterének egyik tisztázója.

Hidegháborús techverseny eredménye az autokorrekt

Az Egyesült Államok hidegháborús technológiai törekvésének ma is sok eredményét használjuk – de kevesen gondolnák, hogy ezek közül az egyik pontosan az automatikus szövegkiegészítés, vagyis az autokorrekt. A módszer ősatyját egy kínaiul nem tudó feltaláló alkotta meg, aki mégis kínai nyelven működő számítógépet készített.

A hétágú-koronás Vaslady Churchill szellemében politizált

Nagy Britannia első női miniszterelnöke az angol történelmi panteon rendkívüli egyéniségei között foglal helyet. A nemzeti szuverenitás jegyében azt a klasszikus reálpolitikát folytatta, amit legfőbb példaképe Winston Churchill is; minden külpolitikai kérdésben elsődleges szemponttá téve a brit nemzeti érdekeket. Kérlelhetetlenül kemény céltudatossága miatt a szovjet sajtó ragasztotta rá a rendkívül találó Vaslady elnevezést.

Sohasem nősült meg az Európai Unió megálmodója

Német gyökerekkel rendelkező franciaként, Robert Schuman lett az egyik legfőbb szószólója a történelmi német-francia megbékélés ügyének, már közvetlenül a második világháború után. A tartós  béke és jólét zálogát a közös történelmi értékeken alapuló európai együtt cselekvésben látta.  Az európai integráció megálmodója százharminc éve, 1886. június 29-én született.

Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.

NATO-főtitkár: Nincs új hidegháború a szövetség és Oroszország között

Nincs új hidegháború és a NATO nem akar konfliktust Oroszországgal - mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtökön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után.

Az ENSZ-nek fontosabb volt a szovjet jóindulat, mint a magyar forradalom

Az ENSZ levéltárában és az amerikai Columbia Egyetemen májusban hozzáférhetővé vált dokumentumok megerősítik azt a korábbi feltételezést, amely szerint a világszervezet 1956-ban a magyar ügyben nem jeleskedett - mondta el az MTI-nek Nagy András történész, aki két héten át kutatott New Yorkban.

Hidegháborús félelmek szülték az Apolló-programot

John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok hivatalba lépett új elnöke ötvenöt éve, 1961. május 25-én jelentette be ország-világ előtt, hogy Amerika az évtized végéig embert küld a Holdra. A szenzációs bejelentés hátterében – szemben a hivatalos indokkal, a tudományos kutatás egyetemes jelentőségével – valójában a szovjet rakéta- és űrtechnika nem várt és az amerikai nemzetbiztonság számára különösen aggasztó sikerei álltak.

Máig sötét homály fedi a II. János Pál elleni merényletet

Harmincöt éve, 1981. május 13-án négy lövés dördült el a zsúfolásig megtelt vatikáni Szent Péter téren. A szokásos pápai audienciára érkező II. János Pál a második pisztolylövés után kísérői karjaiba hanyatlott. A merénylőt, a török állampolgárságú Mehmet Ali Agcát szinte azonnal leteperték a pápa testőrei. Annak ellenére, hogy harmincöt év telt el a merényletkísérlet óta, és időközben maga a szovjet rendszer is történelemmé vált, a lehetséges megbízók személyét mind a mai napig titokzatos homály fedi.

Sokan hiszik, hogy nem Gagarin volt az első

Armstrong soha sem járt a Holdon, filmstúdióban megrendezett átverés volt az egész, Gagarin előtt pedig már mások is feljutottak a kozmoszba, csak kudarcukat agyonhallgatták a szovjetek. Ezek a legismertebb, és vissza-visszatérő összeesküvés-elméletek az űrhajózás hőskorából, amelyben még ma is sokan hisznek.

Videón vall a britek leggyűlöltebb kémje

A BBC az NDK titkosszolgálatának, a Stasinak archívumában turkálva olyan videóra bukkant, amelyen a szinte soha nem hallott, híres-hírhedt szovjet kém, Kim Philby tart órát a keletnémet kémeknek. Philby a britek egyik leghíresebb árulója, több mint 30 évig dolgozott a szovjeteknek a brit titkosszolgálat fészkéből, az MI6-ből – és most el is mondja, hogyan csinálta.

Baljós árnyak a kémek hídján

Steven Spielberg közelmúltban bemutatott, Kémek hídja című mozifilmje megtörtént, valós eseményeken alapul. Amikor az 1950-es évek hidegháborús hisztériája éppen enyhülni kezdett volna, 1960 verőfényes májusának első napjait ismét egy rendkívüli incidens híre árnyékolta be. A Kreml május 7-én bejelentette, hogy a Szovjetunió légterében az ország szuverenitását súlyosan megsértő amerikai kémrepülőgépet lőtt le a honi légvédelem.

Kémek a sasfészekben: a rádiólaboratóriumtól a villamosszékig

A hidegháború korszakában komoly fordulópontot jelentett, amikor 1949-ben megtört az Egyesült Államok atommonopóliuma. A két egykori világháborús szövetséges, Amerika és a Szovjetunió között kibontakozó nukleáris fegyverkezési verseny és az új világháborúval fenyegető válsággóc, a koreai konfliktus 1950-es kirobbanása komoly fenyegetést jelentett az alig ötéves, törékenynek tűnő békére.

Hetven éve zuhant le a szimbolikus vasfüggöny

1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban, a Westminster College hallgatósága előtt hangzott el az egykori brit háborús miniszterelnök, Winston Churchill nagy hatású beszéde, amelyben a konzervatív politikus a második világháború szövetséges hatalmai között kialakult nagyhatalmi szembenállásra és különösen a sztálini Szovjetunió terjeszkedésének veszélyére hívta fel a figyelmet. 

Valódi hidegháborús kémsztorik itthonról

Magyarországon a hidegháború alatt a kémek nem a magyar kormánynak, hanem a szovjeteknek dolgoztak – nem csoda, hogy nagy részük nem volt túl lelkes, és nem szolgáltatott túlságosan fontos információkat orosz barátainknak. A kettősügynököket általában zsarolták, fenyegették, sokuk olyan gyorsan menekült az országból, amilyen gyorsan csak tudott, ha éppen nem börtönözték be az elfogatásuk után.

Fortélyos félelem irányított az atomrakéták árnyékában

Huszonöt éve, 1991. február 25-én világtörténelmi jelentőségű esemény színhelye volt a magyar főváros. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli budapesti ülésén, végleg sírba szállt a hidegháború egyik szimbóluma, a keleti blokk szovjet irányítás alatt állt katonai szervezete. 

Végzetesen kicsorbult a szovjet sarló Afganisztánban

Könnyű, komoly harcoktól mentes bevonulást terveztek a Kremlben, egy évtizedig tartó, felőrlő állóháború lett belőle. A súlyos ember- és anyagi veszteségeket okozó, meggondolatlan afganisztáni kaland komoly koporsószegnek bizonyult a roskadozó szovjetrendszer agóniájában. Az orosz birodalmi tudaton esett szégyenfolt csak lassan olvadt el; sovány vigasz lehet, hogy utóbb az amerikaiaknak sem sikerült a kezelhetetlen ország pacifikálása. Huszonhét éve, 1989. február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katona is Afganisztánt.

Félreérthették Oroszország második emberét

A német külügyminiszter szerint nem beszélt arról az orosz miniszterelnök, hogy hidegháború lenne. Az orosz külügyminisztérium szerint is csak annyit mondott, hogy gyorsan sodródunk egy új hidegháború felé.

Medvegyev új hidegháborúról beszélt

Új hidegháború kezdődött, és ezért a Nyugatot terheli a felelősség - hangoztatta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

Eddig titkos ufójegyzőkönyveket tett közzé a CIA

A világ egyik leghíresebb hírszerző szolgálatának is van humorérzéke; a szervezet levéltárában őrzött publikálatlan ufóészlelési jegyzőkönyveket a népszerű tévésorozat, az X-akták újraindításának alkalmából tették közzé. Az 1950-es évek elejéről származó tíz jegyzőkönyvet azzal a megjegyzéssel töltötték fel a CIA honlapjára, hogy abban mind az ufóhívők, mind a szkeptikusok találhatnak maguknak csemegét.

Szálasi a Führerre bízta volna, Kádár nem vehette át

A Szent Korona és a koronázási jelvények legújabb-kori hányattatott sorsára 1978. január 6-án került pont a Parlamentben megrendezett ünnepségen. Harminchárom évi távollét után Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke vette át a magyar történelem becses klenódiumait Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől.  A jeles eseményt hosszadalmas diplomáciai előkészítő munka előzte meg.

Megmentettek a szemétdombtól egy történelmi óceánjárót

A lelkes támogatóknak köszönhetően sikerült megmenteni a szemétdombtól Amerikában egy történelmi óceánjárót, legalábbis egyelőre.

Hetven éve ért véget a második világháború

Kereken hetven éve, 1945. szeptember 2-án Japán kapitulációjával ért véget a második világháború. A második világégés mind áldozatainak számát, mind pedig kegyetlenségét és földrajzi kiterjedtségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A világégés következményei a második világháború után kialakult új világrend képében – közvetett módon – még napjainkra is hatással van. 

Nem volt mindegy, hogy a fal melyik oldalán ébredtek a berliniek

A kelet-nyugati szembenállás, egyben Európa hidegháborús megosztottságának jelképét, a berlini falat, pontosabban azt a műszaki határzárat, amely több mint negyed évszázadra kettéosztotta Berlint, 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel, rajtaütésszerűen emelték. A fennállása alatt szinte folyamatosan továbbépített és erősített fal a kommunista elnyomás szimbólumává vált.

40 éve történt az első szovjet-amerikai közös űrrepülés

Lassan negyven éve, 1975. július 17-19-én a Szojuz-19 és az Apollo űrhajók összekapcsolásával végrehajtották az első szovjet-amerikai közös űrrepülést. Az addig egymással versengő két űrhatalom űrhajósainak kézfogása a kozmoszban az enyhülés egyik jelképe lett.

Halálosan ketyegő pokolgépek az óceán mélyén

Több tucatra tehető azoknak az 1950-60-as években eltűnt nukleáris fegyvereknek a száma, amelyek a hidegháború vészjósló relikviáiként kiszámíthatatlanul várakoznak odalent, a sötét óceáni mélységekben.

Sarló és Kalasnyikov

Hatvan éve írták alá a keleti kommunista blokk politikai-katonai szervezetét megalapító Varsói Szerződést. Noha a szervezet deklaráltan védelmi jellegű volt, mégis az akkori világ legnagyobb létszámú támadó haderejével rendelkezett. Képes összeállításunkban a szervezet  történetének egy-egy epizódját villantjuk fel.

A sarkaiból kifordult világ

1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...

Hidegháborús visszaszámlálás, avagy „a történelem vége”

30 éve, 1985. március 11-én választották a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává Mihail Sz. Gorbacsovot. A Politikai Bizottság alig 54 éves ambiciózus és befolyásos tagjából a Szovjetunió első emberévé lett Gorbacsov neve egy rövid, de a világtörténelem menetét alapvetően megváltoztató korszak szimbólumává lett. Reformkísérletei – szándékai ellenére – a Szovjetunió széthullásához és a majd fél évszázados jaltai rendszer megteremtette európai status quo felbomlásához vezettek. Gorbacsov neve elválaszthatatlanul összeforrt a hidegháború végével és az új világrend, a globalizáció kiteljesedésével. 

Kerry: Moszkva hazudik Ukrajnáról

Gorbacsov megvédi Putyint

Az Egyesült Államok kezdte az „új hidegháborút”, Vlagyimir Putyinnak pedig nincs választása, mint kiállni Oroszország érdekeiért – állítja az orosz elnök egyik legélesebb kritikusa, Mihail Gorbacsov.

Putyin új világháborút is kirobbanthat

Elhamarkodott lenne új hidegháborúról beszélni 2014-ben, azonban annyi bizonyosan látszik, hogy a korábbi, Egyesült Államok által dominált nemzetközi rendszer változóban van, aminek a következményeit lehetetlennek tűnik megjósolni.

A NATO katonái csak gyakorlatoznak az orosz határnál

56-os mártírok hozzátartozói tiltakoznak a Scorpions-koncert ellen

Az új alkotmánnyal ért véget Orbán húszéves harca

Szívek forradalmáról és húszéves kemény harcról beszélt a Bildnek Orbán Viktor a hidegháború végének 25. évfordulója alkalmából.

Üdvözöljük a második hidegháborúban! Vagy mégsem?

A berlini fal leomlása óta nem volt ilyen rossz az orosz–amerikai viszony, a nyugati országok egyre erősebb gazdasági szankciókat terveznek az oroszok ellen, Putyin pedig már a hidegháborút emlegeti. A háttérben azonban még mindig együtt dolgoznak azon, hogy kevesebb legyen az atomfegyver, és a világűrbe is együtt utaznak. Tényleg kitört a második hidegháború, vagy csak egy szokatlanul hosszú mosolyszünet következik?

Mit változtatott a világon Kennedy?

Ötven éve, hogy John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke merénylet áldozata lett. A tragikusan korai, rejtélyes halál ma is élénken foglalkoztatja a közvéleményt, Kennedy politikusi teljesítményéről viszont kevesebb szó esik. Mit változtatott Kennedy a világon és Amerikán elnöksége 2 éve és 10 hónapja alatt?

Az új hidegháború miatt maradhatunk gáz nélkül

Ukrajna ezer és ezer szállal kacsolódik Oroszországhoz, Kijev most mégis arra készül, hogy társulási megállapodást ír alá az EU-val, jó eséllyel kivívva Moszkva bosszúját. Mi lesz, ha újra elapad a gáz Kelet-Európában, és ki menti meg Ukrajnát az államcsődtől?

Állatok voltak a CIA legkülönlegesebb kémjei

Macskákat és hollókat is kiképeztek az amerikai titkosszolgálat szakemberei a hidegháború évei alatt. Azt persze nem árulják el, hogy be is vetették-e az állatokat.

Még ma is megvan a Föld körüli titokzatos fémgyűrű

A hidegháború tetőpontján az Egyesült Államok közel félmilliárd darab, szőrszál vastagságú rézdrótot szórt szét a világűrben. Az űrszemét legfurcsább darabjai már fél évszázada keringnek a Föld körül.

Duzzogva fintorog egymásra Putyin és Obama

A hidegháború hangulatára emlékeztet az éppen kibontakozó amerikai-orosz konfliktus. A Fehér Ház már nem is akar úgy csinálni, mintha értelmét látná a Kremllel való együttműködésnek, Barack Obama inkább elkerüli Vlagyimir Putyint. A mosolyszünet legnagyobb vesztesei egyelőre a szíriaiak.

Kiberháborús forródrót létesül Washington és Moszkva között

Hidegháborús mintára egyeztetnek a nagyhatalmak a feltörésekről, hogy megelőzzék a kibertérben zajló konfliktusokból kitörő fegyveres csapásokat.

Szivárog a halál Amerika alatt

Száz évvel a nagaszaki atomtámadás után sem lehet majd lakóparkot építeni ott, ahol az Egyesült Államok hadserege előállította az első plutóniumbomba alapanyagát. A világ- és a hidegháború tízezer évre ihatatlanná tette a vizet a hanfordi bázis környékén, ahol most is szivárog a radioaktív iszap a sebtében épült, elavult tartályokból. Azt senki sem tudja, hogy mikor éri el a Columbia folyót.

Repülő csészealjjal kísérletezett az USA

A sci-fi filmek ihlethették meg az amerikai hadsereg döntéshozóit az ötvenes években. Az Egyesült Államok légiereje Project 1794 néven fejlesztetett repülő csészealjat a kanadai Avro repülőgépgyárral.

"Eltusolni a kivégzéseket" - Kik voltak a szovjetek magyar áldozatai Ausztriában?

Tíz magyar volt abból 104 emberből, akiket Ausztriában tartóztattak le és Moszkvában lőttek főbe az ország 1945-55 között tartó megszállása idején. A bűnük a szovjetek szerint az volt, hogy együttműködtek az amerikai titkosszolgálattal, ami időnként abból állt, hogy vonatokat számláltak az állomáson - derítette ki néhány osztrák kutató évtizedeken át elzárt titkos büntetőperes aktákból. Az áldozatok családja vélhetően a mai napig nem tudja, mi történt pontosan a hozzátartozóival. A magyar áldozatok listáját és fotóit az [origo] elsőként közli a kutatást vezető Barbara Stelzl-Marx-szal készült interjúval együtt.

Londonban is szobrot kapott Ronald Reagan

Ronald Reagan születésének századik évfordulója alakalmából a volt amerikai elnök Londonban is szobrot kapott. Az elmúlt hetekben Budapesten, Krakkóban és Prágában is Reagan-szobrot avattak.