Svájc eltűnő gleccserei veszélyeztetik Európa vízkészletét

A svájci gleccserek több, mint fele eltűnt kevesebb, mint 100 év alatt, és az idei hosszú, forró nyár gyorsította az olvadást, ezt mutatja egy új tanulmány. - hívja fel a figyelmet a BBC tudomány magazinja.

A kontinensek mozgása alakította az óceánok élővilágát

Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.

Megdöbbentő dolgot találtak az atomrobbanás helyszínén

Szokatlan dolgokat hozott létre a világ első atombombájának felrobbantása az új-mexikói sivatagban: olyan kvázikristályokat, amiket még nem láttak a szakemberek.

Így pusztíthatja ki az emberiséget egyetlen vulkánkitörés

Sötétségbe borította a világot és hat évig tartó vulkanikus telet idézett elő 73 000 évvel ezelőtt a Toba szupervulkán kitörése. Ez az eddig ismert egyik legnagyobb ilyen jellegű katasztrófa, ami világunkat sújtotta. Sokáig rejtély volt, mi idézte elő, kutatók egy csoportja azonban közelebb juthatott a titok megfejtéséhez.

Megdöbbentő kutatás: már az ember előtt élhettek fejlett lények a Földön

Kutatók egy csoportja szerint az üledékrétegek vizsgálatával választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy élt-e az emberiség előtt másik fejlett civilizáció a Földön.

Áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének vizsgálatában egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei

Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Az Astrobiology című rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában. - írja honlapján az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat.

290 millió éves megkövesedett erdőt fedeztek fel Brazíliában

Fizikusok kiszámították pontosan, hogy egy gyümölcshalom mikor fog leesni

Számítógép szimulációk megmutatják annak feltételeit, hogy eltávolítva egy narancsot egy halomból mikor okot gyümölcslavinát. - írja  New Scientist magazin.

A Mecsek-hegységről készült geológiai ismeretterjesztő kisfilmsorozat

Háromrészes természettudományos oktató- és ismeretterjesztő kisfilmsorozat készült a Mecsek-hegység földtanáról a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény kedden az MTI-vel.

Marsi szobrokat talált a NASA

Absztrakt szobrokra emlékeztető képződményeket fotózott a Marson a Curiosity.

Varázslatos képeken Kína színekben pompázó hegyei

Ősi lényeket szabadítanak ki egy kristályból, sokan katasztrófától félnek

Ősi prokariótákat és algákat találhattak 830 millió éves kősókristályokban, ráadásul ezek a lények még mindig életben lehetnek. A szakértők most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt – írja az IFL Science tudományos portál.

Elképzelhetetlen erejű volt a történelem legnagyobb földrengése

Óriási, 9,5-es erősségű földrengés rázta meg a chilei Atacama-sivatagot 3800 évvel ezelőtt. Ez lehetett minden idők egyik legnagyobb földmozgása, hatására 20 métert is elérő szőkőár alakulhatott ki – írja egy nemrég megjelent kutatás.

Alakváltók rejtőznek a föld alatt

Két hatalmas alakváltó képződmény rejtőzik Afrika és a Csendes-óceán mélyén – írja a Science Alert tudományos portál.

Kettétört a gonosz lelkét őrző szikla

Kettéhasadt a japán mitológia egyik hírhedt démonának lelkét őrző szikla Japánban – írja az IFL Science tudományos magazin.

Olaszországból származhat a világhírű jégkorszaki willendorfi Vénusz

Olaszországból származhat, vagy legalábbis ottani kőzetből készülhetett és talán a Kárpát-medencén keresztül került az ausztriai Wachau vidékére a willendorfi Vénusz, egy 11,1 centiméteres, női alakot formázó szobrocska, a prehisztorikus művészet egyik ikonja - állítják osztrák kutatók, akik minden korábbinál szélesebb körű összehasonlító vizsgálatokat végeztek a termékenységszimbólumnak és talizmánnak vélt egyedülálló figura anyagával.

Bármikor kitörhet a Yellowstone-i szupervulkán

2 millió tonna levegőbe kerülő kénsav, 3 teljes állam lerombolása, majd arra 4 méter magas láva- és hamuréteg borítása – néhány példa a Yellowstone-i szupervulkán kitörésének lehetséges következményei közül, amelyet a Yellowstone-i szupervulkán című dokumentumsorozat alkotói feszegetnek. Tudósok tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével tartják figyelemmel a vulkánokat, köztük ezt az időzített bombát is, amely kitörésekor valószínűsíthetően a legnagyobb értéket kapná a VEI-skálán. Hogy vajon mikor robbanhat ki a szunnyadó fenevad, és hogyan érintené mindez az egész bolygót, azt is latolgatjja ...

Geológusok hajszálpontosan megállapítják az antropocén hivatalos születési helyét 2022-ben

Hogy vajon egy új geológiai korszakban vagyunk-e, még vita tárgya, de a geológusok már eldöntötték, hogy a Földön hol kellene lennie az antropocén hivatalos születési helyének. - írja a New Scientist.

Túl gyorsan hűl ki a Föld, kihalhat az élet

Amíg a Föld felszíni és légköri hőmérséklete az elmúlt korok során mindig ingadozott, addig bolygónk belseje annak 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulása óta folyamatosan hűlt. A folyamat a jövőben is tovább folytatódik, egészen addig, míg a Föld belsejének folyékony területei teljesen meg nem szilárdulnak. Ha ez bekövetkezik, az élet fennmaradásának feltételei megszűnnek.

A mikrobák túlélnek mélyen a tengerfenék alatt 120 Celsius-fokon

Úgy vélték, hogy a mikrobák a tengerfenék alatti üledékben meghalnak 80 Celsius-fok felett, de a tudósok találtak néhányat, amik túlélnek 120 Celsius-fokon és lehetséges, hogy magasabb hőmérsékleteken is.

Hatezer éve égő tűz terjed Ausztráliában, elpusztít mindent, ami az útjába kerül

Az ausztráliai Sydney-től mindössze négyórányi autóútra kiolthatatlan tűz ég 6000 éve egy nemzeti parkban. Az „Égő Hegyként" ismert földalatti tűz a világ legrégebbi ismert tüze, és kutatók számításai szerint sokkal régebb óta létezhet, mint korábban gondolták – írja a Science Alert tudományos portál cikke.

Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie

Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.

Ismeretlen barlangot találtak Mátraverebély-Szentkúton

Eddig nem ismert barlangot fedeztek fel Mátraverebély-Szentkúton, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusai a nemzeti kegyhelyen található bazilikától mintegy 500 méterre, egy elhagyott kőbányában találták meg a természeti képződményt - olvasható a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely által hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdődhetett

A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.

Soha nem látott ásványt fedeztek fel a Föld mélyéből származó gyémántban.

Első ízben azonosítottak természetben előforduló nagy nyomású kalcium-szilikát perkovszkit (CaSiO3) ásványt a Föld alsóbb köpenyéből, jelentették tegnap a kutatók az American Association for the Advancement of Science magazinban.

Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték

A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.

Hihetetlen, hogy hol lennének a mostani országok az őskontinensen, a Pangeán

A Föld kontinensei és óceánjai statikus, mozdulatlanul álló masszívumoknak, illetve tengeri medencéknek tűnhetnek számunkra. Ez azonban csak a látszat, mert a mélyben folyamatosan munkálkodó tektonikus erők lassan, de biztosan megváltoztatják a Föld arculatát. A geológiai múltban volt olyan időszak, amikor az összes mai szárazulat egyetlen hatalmas szuperkontinenssé állt össze. Egy olasz szakember, Massimo Pietrobon olyan térképet szerkesztett, ami a mai országok helyzetét tünteti fel az egykor volt hatalmas őskontinensen, a Pangeán.

Az antarktiszi jég története nyomokat tartogat jövőnk számára

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya arról, hogy a világ legnagyobb jégtakarója hogyan fejlődött lényeges nyomokat nyújt a klímaváltozás fordulópontjairól is. A tengerszint és a mélytengeri hőmérséklet rekonstrukciók kvázi stabil állapotokat és kritikus átmeneteket sugall az elmúlt 40 millió év alatt.

Megvizsgálták a pokol kútjának fenekét, és ijesztő dolgokra bukkantak

Először vizsgálták meg a Barhout, a jemeni "pokoli kút" fenekét: a 112 méter mély üregben a kutatók kígyókra, elpusztult madarakra és barlangi gyöngyökre bukkantak - a legendák ellenére természetfeletti jelenségekre viszont nem.

Szoláris rádiójelekkel vizsgálják az olvadó sarki jégtakarókat

A Stanford Egyetem kutatói szerint az új módszer, hogy belelássunk a jégtakaróba a Napból jövő rádiójeleket használva lehetővé teheti a jégtábla alakulásának és a jégtábla tengerszint emelkedéshez való hozzájárulásának olcsó, kisenergiájú és széleskörű monitorozását.

Három hely a Börzsönyben, ahol aranyra bukkanhatunk

Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban

Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.

A tudósok talajtérképekkel segítik a bűnügyi nyomozók munkáját

De Patrice de Catritac a kanadai rendőrség kérésére talajtérképet készített, mely segít a nyomozóknak felderíteni a bűneseteket. A geokémikus júliusban, az éves geokémiai konferencián prezentálta a ténymegállapításait.

Amikor a tengerrszintek alacsonyabbak, Santorini vulkánja gyakrabban tör ki

A ma részben összeomlásban lévő Santorini vulkáni aktivitás összehasonlítása az utóbbi 360.000 év tengerszintjeivel feltárta, hogy amikor a tengerszint több, mint 40 méterrel alacsonyabb mint a jelenlegi, kitörések rohamát indítja el. Azon idő alatt, míg a tengerszint magasabb, a vulkán csendes, jelentik a kutatók augusztus 2-án a Nature Geoscience magazinban.

A Wisconsini Egyetemnek el kellett távolítania egy sziklát, mert a rasszizmust látták benne

A Wisconsini Egyetem pénteken eltávolított egy sziklát a madisoni tanszékéről, mert a kisebbségi hallgatók szerint a szikla a rasszizmus szimbólumának tekinthető. A történelmi szimbólum eltávolítása nagyjából 50 ezer dollárba került - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt

Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetők meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtőzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.

Váratlan fordulat: eltűnhettek a marsi élet bizonyítékai

Lehetséges, hogy soha nem fogunk ráakadni az egykori marsi élet bizonyítékaira – jelentették be a NASA kutatói. Ennek oka az, hogy az ősi életnyomokat őrző agyagos ásványok megsemmisülhettek. A folyamat azonban nem csak pusztított, hanem teremthetett is.

Városnyi méretű aszteroidák bombázták a Földet

Az ősi Földet a város méretű aszteroidák rendszeresen eltalálták. A dinoszauruszokat eltörlőhöz hasonló léptékű aszteroidabecsapódások a 3,5-2,5 milliárd évvel ezelőtti időszakban átlagosan 15 millió évente ismétlődtek.

Nincs magyarázat arra, amit a Holt-tenger mellett találtak

Egy eddig kizárólag csak meteoritokban azonosított, Földön kívüli ásványt találtak a Holt-tenger partvidékének üledékrétegeiben - írja a Science Alert. A szakértők biztosak benne, hogy az anyag nem az űrből érkezett, hanem itt keletkezett bolygónkon, kérdés, hogyan.

Pusztító szívverése van a Földnek

A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".

Mintha a pokol bejárata lenne - furcsa lyukat találtak a sivatagban

Démonokról szóló legendák és babonák lengik körbe azt a titokzatos lyukat, amit korábban Jemen keleti részén azonosítottak. Egyelőre a szakértők sem tudják, miként keletkezett e természeti csoda, aminek még a mélységét sem tudják pontosan meghatározni - írja ismeretterjesztő cikkében a Phys.org tudományos portál.

Sokkal több és pusztítóbb földrengés és cunami lehet a jövőben

Az Új-Mexikói Egyetem kutatói szerint az alábukási zónákban – ahol az óceáni lemez a kontinentális lemez alá bukik – a jelenleg becsültnél nagyobb lehet a cunamik és földrengések kockázata.

Egy 32 éven át tartó jelenség okozott katasztrofális földrengést

Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést - állapították meg a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói.

Újra feléledhet a Kárpát-medence vulkánja

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja nemzetközi együttműködésben 15 éve vizsgálja a székelyföldi Csomádot, ahol a Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörése volt. Legújabb eredményeik szerint még egy hosszan szunnyadó vulkán alatt is található kristálykása állapotú magmatározó. Ez pedig akár több százezer éven keresztül is folyamatosan fennállhat.

A világ „legizlandibb” jelenete: haláli nyugalommal röplabdáznak a kitörő vulkán tövében

Villámgyorsan terjedt el az interneten a kitörő vulkán mellett röplabdázó emberekről készült videó, amit gyorsan el is neveztek a „legizlandibb" jelenetnek. Nem csoda, hiszen a szigeten 140 vulkán van a kráterek száma pedig meghaladja az ezret.

Egy elveszett bolygó maradványait rejtheti a Föld mélye

4,5 milliárd évvel ezelőtt egy nagyjából Mars nagyságú objektum ütközhetett a Földdel. Egyes elméletek szerint ez a kozmikus karambol vezetett a Hold létrejöttéhez. Egy most megjelent tanulmány úgy véli, a titokzatos égitest maradványai ott rejtőzhetnek a földköpenyben - írja a Science híroldala.

Megdöbbentő eredményre jutottak tudósok: ez rejtőzik a Föld belsejében

Tudósok azt állítják, hogy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Theia nevű bolygó ütközött a korai Földdel és maradványai a mai napig rejtőznek a Föld belsejében.

KVÍZ: Felismered ezeket a kristályokat?

Egyre többen gyűjtenek kristályokat, hordják őket ékszerként, marokkőként. Te felismered őket? Töltsd ki kvízünket!

Különös dolgot talált a Hold sötét oldalát felderítő kínai holdjáró

Különös formájú sziklát fedezett fel a kínai Jütu-2 holdjáró a Hold túloldalán. A kutatók kinézete miatt „mérföldkőnek" nevezték el az objektumot.

A hógolyó Föld létezése már nem puszta találgatás

A Caltech geológusa, Joseph Kirschvink 1989-ben tárta a világ elé a "hógolyó Föld" hipotézist. Ezt azóta számos klímamodell lefuttatása igazolta, sőt az utóbbi években egyre gyarapodnak az elméletet alátámasztó, kézzelfogható bizonyítékok is. Pár éve az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján.

Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába

Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.

Váratlanul felgyorsult a Föld forgása

Egyre gyorsabban forog a Föld, állapították meg kutatók. Egyelőre nem tudni, mi van a jelenség hátterében – írja a Phys.org tudományos portál.

Igazi tudományos szenzáció, amit a Mecsekben találtak

Így változott meg Horvátország felszíne a földrengés miatt

A Sentinel-1 műholdak adatai alapján elkészült az első térkép azokról a felszíni változásokról, amiket a keddi horvátországi földrengés okozott.

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kőzetmintákat

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kőzetmintát.

Apokaliptikus pusztítást okozott tízezer éve egy megacunami

Egy óriási szökőár söpört végig a Földközi-tenger keleti partvidékén, a mai Izrael területén nagyjából tízezer évvel ezelőtt - állapították meg izraeli és amerikai kutatók.

Angyal, szív és ördög a Marson

Három hónap alatt földrengések tízezrei rázták meg az Antarktiszt

Több mint harmincezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta - írták tanulmányukban a Chilei Egyetem kutatói, akiket meglepett a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró fokozódása a jéggel és hóval borított földrészen.

Alaszka kis szigetei egyetlen, óriási vulkán részei lehetnek

Hatalmas űrrobbanások nyomait őrzik a fák

A fényévekre történő csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyűrűit vizsgálta.

Érdekli, hogy milyen volt az ország tízmillió évvel ezelőtt? A geológiai tanösvényeken megnézheti!

Nem kell ahhoz kőzetgyűjtő kalapáccsal járkálni mindenfelé, hogy valakit érdekeljen a geológia. És még ha valaki nem akar elmerülni a kőzetek pontos megnevezésében vagy a különböző földtörténeti korok részletes leírásában, akkor is sok meglepetést tartogat egy-egy, a témára felhúzott kirándulás. Most olyan hazai geológiai tanösvényeket mutatunk önöknek, amelyek alapvetően is kellemes kirándulások: vannak köztük hosszabbak-rövidebbek, és a földtani érdekességüket leszámítva is nagyon jó kis kiruccanást jelentenek az egész családnak.

Új óceán keletkezhet az afrikai sivatagban

Rejtett utakon jártunk a Káli-medence láthatatlan tavainak nyomában

A Káli-medence elég könnyen bekerült nálunk a „soha meg nem unós" kategóriában, de ezúttal nem a kőből rakott, romantikus kis házikókról, szőlősdombok között megbúvó fehér templomtornyokról, a tanúhegyek és a csillogó Balaton bársonyos vizének látványáról szeretnénk ódákat zengeni. Sokkal inkább azokról a rejtett kis ösvényekről, amelyek általában nem kerülnek középpontba, amelyek kertek alatt és erdők mélyén kanyarognak, mégis épp a táj lényegét mutatják meg.

Sokan azt hitték, rántott hús van a képen, aztán jött a döbbenet

Sajttal töltött rántott csirkemellnek látszó kristály képét osztotta meg egy 20 éves amerikai lány - írja a Vice magazin.

Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson

Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szőtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott műszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...

Elveszett kontinenst sikerült feltérképezni

A Föld rejtélyes nyolcadik kontinense nem található meg a hétköznapi térképeken. Nem csoda, hiszen területének csaknem 95 százaléka a Csendes-óceán mélyén van. Kutatók egy csoportja most minden eddiginél részletesebben térképezte fel Zélandiát - írja a Live Science tudományos magazin. 

Megfejtették, honnan származik a legendás Hope gyémánt

A Föld alsó köpenyéből, tehát háromszor akkora mélységből származik a Hope, vagyis Remény nevet viselő legendás gyémánt, mint a legtöbb hasonló drágakő.

Kiderült, miért nem magasabbak a hegyek

Lehetnének-e magasabbak a földi hegységek? És ha nem, mi az akadálya? Geológusok meglepő választ találtak: nem a felszíni erők pusztító munkája, hanem a földkéreg teherbíróképessége szab gátat annak, hogy a hegyek az égig emelkedjenek.

Valami hatalmas dologra bukkantak a Föld mélyén

Modern képalkotó technikával hatalmas struktúrákat fedeztek fel a Föld magjának közelében. Az eredmény jól mutatja, mennyire keveset tudunk bolygónk belső szerkezetéről – írja a Futurism tudományos portál.

Különös fotók, amik a Marson készültek

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre. Ez részben érthető: egy viszonylag kis kőzetbolygóról beszélhetünk, aminek atmoszférája és jól felismerhető geológiai jellegzetességei vannak. Meg tudjuk határozni kőzeteinek összetételét, tanulmányozni tudjuk időjárási mintázatait, mérni tudjuk szeizmikus aktivitását. Mégis, a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.

Ezrek életét követelhette minden idők legnagyobb földrengése

Hatvan éve, 1960. május 22-én pattant ki Chile partjainál az eddig feljegyzett legnagyobb, a Richter-skálán 9,5-ös erősségű földrengés, amely több ezer ember halálát okozta, az elemi csapás nyomán keletkezett szökőár pusztított Hawaii szigetén és Japánban is.

Több mint száz kilométerrel lett rövidebb a Duna

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt - állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban.

Azt hittük halott égitest a Hold, de tévedtünk

Új hegyvonulatokat fedeztek fel a Hold Föld felé néző oldalán. Ennek a hegyrendszernek a geológiája arra utal, hogy a Hold még mindig tektonikailag aktív - közölte kedden a Berni Egyetem.

A Hold első átfogó geológiai térképét adták közre amerikai kutatók

Az amerikai geológiai társaság (USGS) közzétette a Hold első hiteles, átfogó geológiai térképét, amely segít megmagyarázni a Föld legközelebbi szomszédjának 4,5 milliárd éves történetét.

Hatalmas esőzés válthatta ki a Kilauea vulkán 2018-as kitörését

Hatalmas és tartós esőzés válthatta ki a Hawaiin lévő Kilauea vulkán 2018-as kitörését a Miami Egyetem (UM) Rosenstiel Tenger- és Légkörkutató Intézetének kutatása szerint.

Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktiszon

Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.

Ősi kontinens elveszett darabját találták meg Kanadában

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén. A tudósok a kanadai Baffin-szigetről származó gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak az észak-atlanti kratonból származó maradványra.

Titokzatos bolygó maradványai rejtőznek a Hold mélyén

Mégsem azonos a Föld és a Hold oxigénizotópjainak összetétele, ez pedig megváltoztathatja a Hold kialakulásának jelenlegi elméleteit.

Jóindulatú daganatot fedeztek fel egy kréta időszaki fosszílián

Jóindulatú daganatot azonosítottak izraeli kutatók egy fiatal dinoszaurusz két megkövült farokcsigolyáján - közölte kedden a Tel-Avivi Egyetem.

Nagy madárszárnyat találtak egy 99 millió éves borostyánban

Szokatlan méretű madárszárnyat találtak egy 99 millió éves borostyánban - jelentette be hétfőn egy nemzetközi kutatócsoport.

Nincs magyarázat arra, amit a Föld magjában megfigyeltek

A Föld magjának szélén két gigantikus foltot figyeltek meg a szakemberek. Ezek ultraforró régiók, és gyakorlatilag ez az egyetlen dolog, amiben a kutatók biztosak.

Az eddig véltnél jóval rövidebb volt az első nagy kihalási esemény

Az eddig véltnél jóval rövidebb ideig, 200 ezer évig tartott a Föld élővilágát több mint 400 millió évvel ezelőtt sújtó első nagy kihalási esemény - állapította meg egy kínai, ausztrál, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport.

Azt hitte, aranyat talált, pedig jóval értékesebb kő volt nála

Először aranynak gondolták azt a rejtélyes követ, amire egy ausztrál parkban találtak rá. Később kiderült, egy ennél is értékesebb dolgot sikerült felfedezni.

Egy amerikai kőfejtőnél fedezték fel a világ legöregebb erdejét

A világ legöregebb fosszilis erdejének maradványait fedezték fel a New York állambeli Cairo városának elhagyatott kőfejtőjénél - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Sikerült feltérképezni az Anak Krakatau vulkán víz alá került részeit

Először sikerült feltérképezni az egy évvel ezelőtti kitörésével szökőárat okozó Anak Krakatau indonéz vulkán óceánfenékre lecsúszott részeit.

Tudja-e, hogy melyek Magyarország legősibb élőlényei?

Magyarország földtörténeti múltjának kezdetei csaknem fél milliárd év homályába nyúlnak vissza. E számunkra felfoghatatlanul távoli múlt élővilágáról csak a kőzetekbe zárt ősmaradványok tanúskodnak, amelyek az avatott szem számára lebilincselő történetet beszélnek el egykorvolt óceánokról, lakatlan szárazföldekről, és rég kihalt, különleges, a sci-fi filmek világát idéző élőlényekről.

Kirobbanó élmény az egész családnak! – Bor, étel, élmény

Egyedi rendezvénynek ad idén otthont a margitszigeti Holdudvar. A bronzvasárnapi hétvégén, GoVolcanic néven Európa első vulkanikus csúcstalálkozóját rendezik meg, ahol egy időben, egy helyen találkozhatnak majd a vulkanikus borok, a geológia, az ásványok és a gasztronómia rajongói.

Északnyugat felé sodródik az Antarktiszról leszakadt gigászi jégtömb

Kilencven fokkal elfordult és északnyugati irányba sodródik az antarktiszi Amery parti jégmezőről nemrég levált gigászi jégtömb, amelyről az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-2 műholdja készített űrfotót a héten.

Ismeretlen ásványt találtak egy dél-afrikai gyémántban

A földköpenyből származó apró szemcsére egy dél-afrikai gyémántban találtak rá a kutatók. A felfedezés sok mindent elárulhat a mélyben lejátszódó kémiai reakciókról.

Tudja-e, hogy elveszett kontinens rejtőzik Európa alatt?

A több száz millió éve létezett „Nagy-Adria" az ősi szuperkontinensről, Gondwanáról szakadt le.

Idegen világból származó különleges ásvány csapódott a Földbe

Az ausztrál Wedderburn mellett talált meteoritot még 1951-ben fedezték fel, ám most kiderült, összetételét tekintve egészen egyedülálló kődarab a Földön.

A szovjetek szó szerint lefúrtak a pokol mélyére

Oroszország nyugati részén egy hatalmas fémsapka takarja el bolygónk legmélyebb lyukát. Ez a hihetetlen, több mint 12 kilométer mély gödör nem a természet képződménye, emberek alkották, meglepő módon nem azért, hogy kőolajat nyerjenek a mélyből; a kíváncsiság vezérelte őket.

Az ősi óceánok vízhőmérséklete nem volt magasabb a mostaninál

Izraeli kutatók kimutatták, hogy a Földön több százmillió éve keletkezett ősi óceánok vize nem volt melegebb napjaink óceánjainak vízénél.

Közeledik a rettegett mágneses pólusváltás

Ha valaki attól tartott volna, hogy a repülőgépe egyszer csak hátraarcot csinál a levegőben, mert hipp-hopp megfordultak a Föld mágneses pólusai, megnyugodhat: legutóbb 22 ezer évig tartott az átbillenés.

Élet nyomaira bukkanhatott a Curiosity marsjáró

Érdekes jelenségre bukkant a Curiosity marsjáró. A Mars felszínén metán nyomaira bukkantak, ami akár az élet jele is lehet. 

Másfél kilométeres aszteroida zuhant Skóciára

Skócia és a Külső-Hebridák szigetei között, a tengerfenéken találták meg a Brit-szigeteket eddigiért legnagyobb meteorbecsapódás kráterét - adta hírül a The Guardian című brit napilap online kiadása.

A máig rejtélyes, titokzatos szikla

Az Amerikai Egyesült Államokban, a Maryland és Nyugat-Virginia államok határán fekvő Jennings Randolph víztározó partján egy roppant furcsa szikla várja a kíváncsi látogatókat. A nagy, mintegy öt köbméteres sziklatömböt a víztározó építése során, az 1980-as években emelték ki, az egyik oldalán látható rendkívül furcsa, szabályos geometriai mintázat miatt. A 300 millió évesre becsült Waffle Rock az egyik legkülönlegesebb geológiai képződmény, amelynek eredetéről alaposan megoszlanak a vélemények.

A tudósok vizsgálják, hogy miért rengett a Mars

A tudósok még vizsgálják, hogy pontosan mi állhat a nemrégiben rögzített marsrengés hátterében, mivel a vörös bolygó tektonikai értelemben halottnak számít - mondta Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa szombaton az M1 aktuális csatornán.

Valódi kincsesbánya az újkőkori trágyadomb

Egy közép-anatóliai faluban mintegy 10 ezer éve kezdtek el kecskéket és juhokat tenyészteni. Eddig nem tudták, milyen ütemben fejlődött a háziasításuk, míg a régészek fel nem figyeltek a talajban rejtőző vizeletfoltokra.