kihalási esemény
címke rss- kapcsolódó címkék:
- kihalások
- kihalás
- paleontológia
- földtörténet
- fosszília

Hatalmas katasztrófa érte a Földet
Geofizikai bizonyítékok arra utalnak, hogy egy hatalmas, mágneses struktúra van mélyen Ausztrália alatt. A szakértők szerint ez lehet a Föld legnagyobb meteorkráterének maradványa.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Már csak néhány tigris alfaj maradt a világon
A tigrisek a legnagyobb macskafélék a világon és míg a 20. század elején még mintegy 100 ezer állat élt a vadonban, jelenleg már csak három-négyezer egyed maradt a vadászat és az élőhelyek elvesztése miatt.
Áttörő tanulmány kiderítette, hogy a szupermasszív dinoszauruszok hogy lettek olyan nagyok
A szauropodák voltak a Földön élő valaha volt legnagyobb állatok - egy új tanulmány feltárta evolúciós utazásukat. - írja a BBC Science Focus.
Ez volt az igazi özönvíz: beláthatatlan ideig, megállás nélkül szakadt az eső
Még a 20. század végén fedezték fel a geológusok azt a furcsa, szürkés színű rétegsort, amit a Föld valamennyi kontinensén kimutattak. Azt is megállapították, hogy ez a globálisan megfigyelhető üledékréteg a földtörténeti középidő, a mezozoikum első időszakában, a triász kor idején egy földtörténeti értelemben rövid periódus alatt, nagyjából 234 és 232 millió évvel ezelőtt rakódott le. A legkorszerűbb eljárással megvizsgált rétegek egy egészen elképesztő, a korabeli élővilágot mély válságba taszító globális jelenségről tanúskodnak.
Hihetetlen, de még a kétezres években is élhetett tasmán tigris
Az 1936. szeptember 7-i dátumot széles körben úgy tartják számon, mint azt a napot, amikor a világ utolsó megmaradt tasmán tigrise (más néven erszényesfarkasa) egy hobarti állatkertben elpusztult. De vajon meddig tévesztették szem elől az utolsó néhány kutyaszerű csíkos húsevő erszényest a tasmániai vadonban? Néhány évig? Vagy talán néhány évtizedig? Egy új elemzés meglepő eredményeket hozott.
Pokolként pusztított a Föld történetének legsúlyosabb kihalása
Még erősebbé vált az ősi vulkánkitörések és a világ eddigi legsúlyosabb kihalási eseménye közötti kapcsolat az új kutatások fényében. A higanyizotópok új elemzése bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy negyedmilliárd évvel ezelőtt a Föld déli féltekéjének távoli helyeit a szibériai vulkánkitörések törmelékei borították be. Ekkor következett be az úgynevezett Nagy Kihalás, más néven a perm-triász tömeges kihalási esemény, ahol az élet nagy része eltűnt a hamuval teli égbolt alatt.
A kevésbé dokumentált fajok több mint felét fenyegetheti kihalás
Kihalás fenyegeti azon fajok több mint felét, amelyeknek természetvédelmi státuszát adatok hiányában nem lehet megállapítani - közli egy tanulmány a Communications Biology című tudományos folyóiratban.
Hatalmas, halálos katasztrófára figyelmeztetnek a tudósok: bármikor bekövetkezhet
A közelmúltban elvégzett mérések azt mutatják, hogy rohamosan gyengül a Föld mágneses védőpajzsa, amit a geofizikusok egy gyorsan közeledő mágneses pólusváltás előjelének tartanak. A Föld mágneses pólusainak időszakos felcserélődése nem egyedi esemény, ami a földtörténeti múltban már többször előfordult, viszont az emberi civilizáció még sohasem szembesült a kozmoszból érkező káros részecskesugárzást felfogó mágneses védőernyő végzetes meggyengülésével. A tudósok többségi álláspontja szerint, történelmi idősíkon mérve viszonylag hamar bekövetkezhet ez a civilizációt komoly kihívás elé állító esemény, amelynek kiszámíthatatlanok leheetnek ...
Ez is hozzájárult a 250 millió évvel ezelőtti tömeges kihaláshoz
Egy tudóscsoport azonosított egy további tényezőt, amely valószínűleg hozzájárulhatott a 250 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, tömeges kihaláshoz a Földön. A dél-kínai ásványok elemzése azt mutatja, hogy a vulkánkitörések úgynevezett „vulkanikus telet" idéztek elő, amely drasztikusan csökkentette a Föld hőmérsékletét. Ez a változás pedig tovább fokozta az akkori egyéb jelenségek drasztikus környezeti hatásait. A perm végi kihalásban a tengeri fajok több mint 90, a szárazföldi fajok 75 százaléka eltűnt.
Pusztító szívverése van a Földnek
A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".