Végre sikerült dekódolni a jégkorszaki barlangrajzokat

Kagylók mesélnek a Föld több száz évvel ezelőtti kis jégkorszakáról

A „szűkszavú" kagylók furcsa lénynek tűnhetnek a kutatók számára, bár minden figyelem rájuk irányul, amint kiderül, hogy „kivételes természettörténészek". A héjukon található növekedési sávok a fák gyűrűihez hasonlóan fontos információkat hordoznak a környezetről és arról, hogy az hogyan változott az évek során.

Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje

Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.

Olaszországból származhat a világhírű jégkorszaki willendorfi Vénusz

Olaszországból származhat, vagy legalábbis ottani kőzetből készülhetett és talán a Kárpát-medencén keresztül került az ausztriai Wachau vidékére a willendorfi Vénusz, egy 11,1 centiméteres, női alakot formázó szobrocska, a prehisztorikus művészet egyik ikonja - állítják osztrák kutatók, akik minden korábbinál szélesebb körű összehasonlító vizsgálatokat végeztek a termékenységszimbólumnak és talizmánnak vélt egyedülálló figura anyagával.

Ezek az emberek az utolsó jégkorszak során is jól boldogultak

Az Ohalo II néven emlegetett, izraeli lelőhelyet tanulmányozó régészek egy korábban víz alá süllyedt, 23 500-22 500 éves halász-vadász-gyűjtögető táborhelyet vizsgáltak a Galileai-tenger partján. Eredményeik azt sugallják, hogy az ősi lakosok az utolsó jégkorszak végén is jól boldogultak, pedig az utolsó gleccsermaximum idején a jégtakarók extrém módon befolyásolták a Föld klímáját, szárazságot, elsivatagosodást és a tengerszint jelentős csökkenését okozva.

Összefüggés van a kihalások és a füves területek tüzei közt

A füves területek növényevői szerepet játszanak a futótüzek limitálásában azzal, hogy elfogyasztják az éghető anyagot. Allison Karp, a Yale Egyetem tudósa és kollégái bebizonyították, hogy a növényevő-tűz interakciók globális mértékű hatással voltak a futótűzekre a múltban.  

Új jégkorszak jöhet: megint szörnyen fagyos hellyé válhat a Föld

Egymillió évvel ezelőtt valami komoly átalakulás történt a Földön: az addigi 41 ezer éves eljegesedési ciklusok meghosszabbodtak, és jóval tartósabb és keményebb jégkorszakok köszöntöttek a bolygóra. De vajon mi okozhatta a közép-pleisztocén átmenetet?

Végre megtudtuk, mennyire volt hideg a jégkorszakban

Klímatudósok a „visszafele jóslás" módszerével kiszámították, pontosan mennyivel volt alacsonyabb a Föld átlaghőmérséklete a 20 ezer évvel ezelőtti glaciális maximum idején, vagyis a jégkorszak csúcsán.

Az éghajlatváltozás miatt tűnt el a jégkorszak emberének kortársa

A jelenkor tendenciája, hogy az emberi tevékenység megjelenésével gyakran eltűnnek bizonyos állatfajok az emberi terjeszkedés, a túlvadászás, a betegségek vagy más okok miatt. A tudósok régóta ennek tudják be számos ikonikus faj, például gyapjas mamutok és barlangi oroszlánok kihalását. A Current Biology tudományos szaklapban most publikált tanulmány azonban egyértelműen rávilágít, hogy a történet nem ennyire fekete-fehér.