genom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- DNS
- gének
- gén
- genomszekvencia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Végre kiderülhet, mitől nő kamionméretűre a titokzatos óriáskalmár
A gerinctelen állatvilág leviatánja, az óriáskalmár egy olyan legendás tengeri „szörny", amely a valóságban is létezik – igaz, a busz méretű, tányérnyi szemű monstrumnak még egyetlen példányát sem sikerült élve elfogni. Most azonban legalább már a genomját ismerjük.
Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves "rágógumi"
Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.
Íme, a 21. század továbbfejlesztett, legízletesebb görögdinnyéje
Egy új kutatás megnyitotta az utat egy úgymond „továbbfejlesztett" görögdinnye felé. Ennek érdekében a genetikusok megvizsgálták hét fajájának genomját és létrehoztak egy különleges adatbázist, amely segítségével minden eddiginél ízletesebb és húsosabb, ám a kártevőknek és változékony időjárási változásoknak is ellenálló gyümölcs kerülhet az asztalra.
A mélytengeri halak megdöbbentő titka derült ki
A kutatók körében eddig általánosan elfogadott volt, hogy a mélytengeri halak nem látják a színeket. Ez teljesen logikusnak tűnt, hiszen a mély sötétségben legfeljebb csak a világító élőlények „lámpásai" pislognak néha-néha. Ezért is keltett nagy meglepetést az új kutatás, amely kimutatta, hogy a mélytengeri halak szemében is vannak színérzékelő sejtek.
Első világháborús baktérium genomját sikerült feltérképezni
A Vibrio cholerae baktérium egy első világháború idején izolált törzsének teljes génkészletét térképezték fel brit kutatók.
Újabb lépést tettek a szintetikus élet megalkotása felé
Egy baktérium teljes örökítőanyagát előállították mesterségesen svájci kutatók. A korábbi hasonló kísérletektől eltérően azonban nem egy élő baktérium örökítőanyagának másolatáról van szó, hanem egy optimalizált verzióról.
Sikerült megtalálni a nagy fehér evolúciós sikerének titkát
Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő nagy fehér cápa teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.
Így üzletelhetünk a saját génjeinkkel
Egy harvardi professzor megalkotná „a gének Facebookját vagy Google-jét”, s ha még ez nem lenne elég, a szolgáltatást teljesen ingyenessé tenné a személyes felhasználóknak. Persze, ahogy a közösségi oldal vagy a keresőcég szolgáltatásai esetében, úgy a háttérben ennek is meglenne az ára.
Feltérképezik a Föld minden élőlényének genetikai kódját
Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.
Így tanult meg a mák morfint termelni
Az emberek az újkőkorszak óta kihasználják a mák nedvének áldásos hatásait, de az egyedülálló vegyületek termelésének genetikai hátterére csak most derült fény.
Régóta folyhat a harc a medvék és az emberek között
A ma élő barnamedvék magukban hordozzák a jégkorszaki barlangi medvék génjeit - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Már tudják, miért nem győzi le a rák az elefántokat
Hosszú ideig a kutatók képtelenek voltak rájönni, miért nem lesznek rákosak az elefántok. Egy új kutatás kideríthette a választ: az óriási állatok halott géneket támasztanak fel, amelyek aztán a rák ellen küzdenek.
Feltérképezték a koalák teljes génállományát
Először sikerült feltérképezni a koalák teljes génállományát ausztrál tudósoknak, akik azt remélik, eredményeik abban is segítenek, hogy megfékezzék a fajt tizedelő, nemi úton terjedő kórt.
Kezdődik a biológia történetének legambiciózusabb vállalkozása
Nem kis fába vágná a fejszéjét egy nemzetközi tudományos konzorcium: megszekvenálná az összes ismert sejtmagvas szervezet genomját. Ez valószínűleg a biológia eddigi történetének legambiciózusabb vállalkozása.
Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa
Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetője Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak
A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak egy új elemzés szerint.
Rákok segíthetnek a rákbetegség megértésében
Egyetlen nősténytől származnak a világ különböző területein élő márványrákok, mindannyian klónok - állapították meg német kutatók a Nature Ecology & Evolution című szaklapban. Ezzel a tulajdonságukkal nagyon hasonlítanak a ráksejtekhez.
A mangábék megmutatják, hogyan kell megúszni az AIDS-et
A cerkóffélék közé tartozó kormos mangábékat megtámadja ugyan a majom immundeficiencia-vírus, mégsem lesznek AIDS-esek. A mangábék teljes génállományának elemzésével eredtek a rejtély nyomába amerikai kutatók.
Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved
Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.
Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák
GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete – írja az MTA közleménye.
- címkék:
- szabályozás
- genetika
- genom
- génmódosítás
- Címkefelhő »
Új szabályozás szükséges a GMO-kutatások miatt
Új törvényi szabályozásra lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt - fejtette ki Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke csütörtökön az MTI-nek egy budapesti szakmai tanácskozáson.
Kiderült, mi határozza meg a különféle teák ízét
A teacserje (Camellia sinensis) genomját szekvenálták kínai kutatók, tanulmányuk magyarázatot ad arra, mi határozza meg a különféle teák ízét.
Inog a fajfogalom: egyre több jizzlyt figyelnek meg a kutatók
A jizzly vagy „kapucsínó medve" (angolul pizzly, grolar) névvel azokat az utódokat illetik, amelyek a grizzly és a jegesmedve kereszteződéséből születtek. Német kutatók most kiderítették, hogy nem is olyan ritkák ezek a hibridek, mint korábban gondolták.
A rákos daganatok keletkezésének új mechanizmusait tárták fel
Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményeit a Genome Biologyban, illetve a Nature Oncogene folyóiratában publikálták.
Az élesztőbe írott történelem
A sör, a bor, a kenyér sok évszázados története elválaszthatatlanul összefonódik az élesztőgombáéval – és e történetnek izgalmas részletei olvashatók ki a modern ipari élesztőtörzsek DNS-éből.
Sokat elárul a növekedésről a legnagyobb csontos hal genomja
Az óceáni holdhal a világ legnagyobb csontos hala. Az állat most meghatározott genomjában több megváltozott gént találtak, amely magyarázatot adhat a hal gyors növekedési ütemére és nagy méretére éppúgy, mint a szokatlan belső vázára.
Több ősi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk
Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.
Darwin kopogtat a mennyek kapuján
A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévő vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlődés elleni főbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat.
Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel
Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.
Megfejtették, miért van sok dohányos a legidősebb emberek között
Ma már senki nem vitatja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és sok életet megrövidítő betegség kialakulását elősegíti. Mégis a világ legidősebb emberei között sok a dohányos. Egyesült államokbeli kutatók most azonosították azokat a genetikai változatokat, amelyek megvédik ezeket az embereket a dohányzás és más külső tényezők káros egészségügyi hatásaitól.
- címkék:
- dohányzás
- genom
- hosszú élet
- Címkefelhő »
Géneké és elektromos kütyüké a jövő az orvoslásban
A modern biológia elképesztően gyors fejlődése olyan – egyelőre még a sci-fi világát idéző – perspektívákat nyit az orvoslás jövőjében, ami teljesen meg fogja változtatni a ma ismert gyógyítás rendszerét. Ezt az izgalmas jövőképet vázolja fel Boldogkői Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára az Origónak írt összeállításában.
Ezért lett gyapjas a gyapjas mamut
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a genetikai változást, amelynek köszönhetően hosszú bundát növesztett a gyapjas mamut. Ez tette lehetővé az állat számára, hogy meghódítsa a messzi északon fekvő élőhelyeket is.
Európában is összebútorozhattunk a Neander-völgyiekkel
Egy Romániából előkerült 40 ezer éves állkapocs genetikai állománya arról árulkodik, hogy gazdájának közeli felmenői között Neander-völgyiek is akadtak. A lelet – a korábbi nézettel szembemenve – igazolja, hogy őseink Európában is frigyre léptek Neander-völgyi rokonaikkal.
Minden szúnyogot hímmé alakíthatnak egy genetikai csavarral
Közismert, hogy a szúnyogok közül csak a nőstények szívnak vért. Egy genetikai trükkel azonban minden szúnyog hímmé alakítható. Ez nagy segítséget jelenthet a szúnyogok terjesztette betegségek leküzdésében.
- címkék:
- szúnyog
- genom
- vírusbetegség
- Címkefelhő »
Erkölcsös-e belenyúlni egy embrió génjeibe?
A korai embriók génmanipulációjához a molekuláris eszköztár készen áll, de az erkölcsi alapok ingoványosak. Sok kutató úgy gondolja, hogy az erkölcsi választóvonal ott húzódik, ahol az ember által létrehozott génmódosítások örökölhetővé válnak. Mások viszont a várható előnyöket hangsúlyozzák.
A hegyi gorillák fennmaradásához a beltenyésztés is hozzájárulhatott
Meglepő eredményt hozott a hegyi gorillák genomjának első összehasonlító elemzése. Egyrészt kiderült, hogy már több ezer éve nagyon kicsi az állományuk, de ami még furcsább, számos káros génváltozat eltűnt a populációból a beltenyészetnek köszönhetően.
Génkutatás csúcstechnológiával a Semmelweis Egyetemen
Idegrendszeri betegségek - Alzheimer-kór, Parkinson-kór, skizofrénia, autizmus stb. - ,ritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása válik nagyságrendekkel hatékonyabbá a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására.
Betegségek titkait rejtik a genom néma szakaszai
Kanadai kutatók mesterséges intelligenciával keresik a rákhoz, az autizmushoz és egyéb betegségekhez vezető mutációkat a genom szürke zónáiban.
- címkék:
- autizmus
- genom
- mutáció
- Címkefelhő »
A tyúkok és a pulykák a dínók legközelebbi rokonai
A tyúkfélék és a pulykák génállománya sokkal kevesebbet változott más madarakéhoz képest azóta, hogy a madarak kifejlődtek dinoszaurusz őseikből, állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- genom
- tyúk
- pulyka
- dinoszaurusz
- Címkefelhő »
Kalandozás az emberi gének világában
Az élő szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezőket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakítani egy biológiai rendszerről. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában Falus András az emberi öröklődést meghatározó genetikai elemek szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövőjét befolyásoló eredményeit.
Gyógyszerek felfedezéséhez mutatnak utat a természetes génhibák
Bár rendszerint nem is tudunk róla, mindannyiunk génállományában lappanganak egy-egy gén működését kikapcsoló mutációk. E természetes „génkiütések” feltérképezése nemcsak alapvető biológiai kérdéseket válaszol meg, de a gyógyszerkutatás számára is haszonnal kecsegtet.
- címkék:
- genetika
- genom
- mutáció
- gyógyszerkutatás
- Címkefelhő »
Nyomot hagyott a háziasítás a házimacska genetikai kódján
Először írták le a házimacska teljes genetikai kódját, melyből kiderült, milyen változásokat okozott a több évezredes együttélés az emberrel.
- címkék:
- macska
- genom
- háziasítás
- házimacska
- Címkefelhő »
Az erdők énekes főemlőse is feltárta titkait
A csimpánzok, az orangutánok, a gorillák és a bonobók után az utolsó emberszabású főemlőscsoport, a gibbonok génszekvenciáját is leírták a kutatók.
- címkék:
- genomszekvencia
- genom
- gibbon
- Címkefelhő »
Örömhír a kávéfogyasztóknak
Egy nemzetközi kutatócsoport meghatározta a kávénövény genomszekvenciáját. Ez az eredmény a világ egyik legkedveltebb növényével kapcsolatos több rejtélyre fényt deríthet. Feltárhatja a koffein eredetét, és új fajták nemesítésével megnyithatja az utat a még finomabb ízű, egészségesebb főzetek elkészítéséhez.
A hosszú élet titkát vizsgálja a genetika Darth Vadere
A korábban az emberi genom megfejtésében és a mesterséges baktérium létrehozásában főszerepet játszó Craig Venter érdeklődése újabban a hosszú, egészséges élet titka felé fordult. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a genetika Darth Vaderének is nevezett amerikai kutató pár éven belül eléri a hetven éves kort.
Kösz a cigifüggőséget, Neander-völgyiek!
A modern emberek az erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a Neander-völgyiekkel való keveredés folyományaként.
Újra felbukkanhat a fekete halál
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy a középkor két legpusztítóbb pestisjárványát ugyanannak a kórokozónak két különböző törzse okozta. A két törzs közül az egyik magától eltűnt, a másik viszont világszerte elterjedt, és további járványokat okozott az 1800-as évek végén. A kutatók szerint eredményeik arra utalnak, hogy a jövőben bármikor megjelenhet egy új pestisbaktérium-törzs, amely veszedelmes járványokat okozhat.
- címkék:
- genom
- járvány
- pestis
- Yersinia pestis
- Címkefelhő »
Kétféle boldogságot találtak az emberben
A boldog lelkiállapot eltérő génkifejeződési programot aktivál a szervezetben attól függően, hogy az emelkedett érzést sekélyes örömök hajszolásával, vagy egy nagyobb, nemesebb célért való küzdelemmel, például mások segítésével érjük el - állítják amerikai kutatók.
Miért tűnt el egy rettegett betegség Európából?
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a lepra középkori kórokozójának genetikai állományát. Kutatásukból arra is fény derült, miért csökkent drasztikusan a megbetegedések száma a középkor vége felé.