genom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- DNS
- gének
- gén
- genomszekvencia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megfejtették, miért van sok dohányos a legidősebb emberek között
Ma már senki nem vitatja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és sok életet megrövidítő betegség kialakulását elősegíti. Mégis a világ legidősebb emberei között sok a dohányos. Egyesült államokbeli kutatók most azonosították azokat a genetikai változatokat, amelyek megvédik ezeket az embereket a dohányzás és más külső tényezők káros egészségügyi hatásaitól.
- címkék:
- dohányzás
- genom
- hosszú élet
- Címkefelhő »
Géneké és elektromos kütyüké a jövő az orvoslásban
A modern biológia elképesztően gyors fejlődése olyan – egyelőre még a sci-fi világát idéző – perspektívákat nyit az orvoslás jövőjében, ami teljesen meg fogja változtatni a ma ismert gyógyítás rendszerét. Ezt az izgalmas jövőképet vázolja fel Boldogkői Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára az Origónak írt összeállításában.
Ezért lett gyapjas a gyapjas mamut
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a genetikai változást, amelynek köszönhetően hosszú bundát növesztett a gyapjas mamut. Ez tette lehetővé az állat számára, hogy meghódítsa a messzi északon fekvő élőhelyeket is.
Európában is összebútorozhattunk a Neander-völgyiekkel
Egy Romániából előkerült 40 ezer éves állkapocs genetikai állománya arról árulkodik, hogy gazdájának közeli felmenői között Neander-völgyiek is akadtak. A lelet – a korábbi nézettel szembemenve – igazolja, hogy őseink Európában is frigyre léptek Neander-völgyi rokonaikkal.
Minden szúnyogot hímmé alakíthatnak egy genetikai csavarral
Közismert, hogy a szúnyogok közül csak a nőstények szívnak vért. Egy genetikai trükkel azonban minden szúnyog hímmé alakítható. Ez nagy segítséget jelenthet a szúnyogok terjesztette betegségek leküzdésében.
- címkék:
- szúnyog
- genom
- vírusbetegség
- Címkefelhő »
Erkölcsös-e belenyúlni egy embrió génjeibe?
A korai embriók génmanipulációjához a molekuláris eszköztár készen áll, de az erkölcsi alapok ingoványosak. Sok kutató úgy gondolja, hogy az erkölcsi választóvonal ott húzódik, ahol az ember által létrehozott génmódosítások örökölhetővé válnak. Mások viszont a várható előnyöket hangsúlyozzák.
A hegyi gorillák fennmaradásához a beltenyésztés is hozzájárulhatott
Meglepő eredményt hozott a hegyi gorillák genomjának első összehasonlító elemzése. Egyrészt kiderült, hogy már több ezer éve nagyon kicsi az állományuk, de ami még furcsább, számos káros génváltozat eltűnt a populációból a beltenyészetnek köszönhetően.
Génkutatás csúcstechnológiával a Semmelweis Egyetemen
Idegrendszeri betegségek - Alzheimer-kór, Parkinson-kór, skizofrénia, autizmus stb. - ,ritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása válik nagyságrendekkel hatékonyabbá a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására.
Betegségek titkait rejtik a genom néma szakaszai
Kanadai kutatók mesterséges intelligenciával keresik a rákhoz, az autizmushoz és egyéb betegségekhez vezető mutációkat a genom szürke zónáiban.
- címkék:
- autizmus
- genom
- mutáció
- Címkefelhő »
A tyúkok és a pulykák a dínók legközelebbi rokonai
A tyúkfélék és a pulykák génállománya sokkal kevesebbet változott más madarakéhoz képest azóta, hogy a madarak kifejlődtek dinoszaurusz őseikből, állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- genom
- tyúk
- pulyka
- dinoszaurusz
- Címkefelhő »
Kalandozás az emberi gének világában
Az élő szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezőket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakítani egy biológiai rendszerről. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában Falus András az emberi öröklődést meghatározó genetikai elemek szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövőjét befolyásoló eredményeit.
Gyógyszerek felfedezéséhez mutatnak utat a természetes génhibák
Bár rendszerint nem is tudunk róla, mindannyiunk génállományában lappanganak egy-egy gén működését kikapcsoló mutációk. E természetes „génkiütések” feltérképezése nemcsak alapvető biológiai kérdéseket válaszol meg, de a gyógyszerkutatás számára is haszonnal kecsegtet.
- címkék:
- genetika
- genom
- mutáció
- gyógyszerkutatás
- Címkefelhő »
Nyomot hagyott a háziasítás a házimacska genetikai kódján
Először írták le a házimacska teljes genetikai kódját, melyből kiderült, milyen változásokat okozott a több évezredes együttélés az emberrel.
- címkék:
- macska
- genom
- háziasítás
- házimacska
- Címkefelhő »
Az erdők énekes főemlőse is feltárta titkait
A csimpánzok, az orangutánok, a gorillák és a bonobók után az utolsó emberszabású főemlőscsoport, a gibbonok génszekvenciáját is leírták a kutatók.
- címkék:
- genomszekvencia
- genom
- gibbon
- Címkefelhő »
Örömhír a kávéfogyasztóknak
Egy nemzetközi kutatócsoport meghatározta a kávénövény genomszekvenciáját. Ez az eredmény a világ egyik legkedveltebb növényével kapcsolatos több rejtélyre fényt deríthet. Feltárhatja a koffein eredetét, és új fajták nemesítésével megnyithatja az utat a még finomabb ízű, egészségesebb főzetek elkészítéséhez.
A hosszú élet titkát vizsgálja a genetika Darth Vadere
A korábban az emberi genom megfejtésében és a mesterséges baktérium létrehozásában főszerepet játszó Craig Venter érdeklődése újabban a hosszú, egészséges élet titka felé fordult. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a genetika Darth Vaderének is nevezett amerikai kutató pár éven belül eléri a hetven éves kort.
Kösz a cigifüggőséget, Neander-völgyiek!
A modern emberek az erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a Neander-völgyiekkel való keveredés folyományaként.
Újra felbukkanhat a fekete halál
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy a középkor két legpusztítóbb pestisjárványát ugyanannak a kórokozónak két különböző törzse okozta. A két törzs közül az egyik magától eltűnt, a másik viszont világszerte elterjedt, és további járványokat okozott az 1800-as évek végén. A kutatók szerint eredményeik arra utalnak, hogy a jövőben bármikor megjelenhet egy új pestisbaktérium-törzs, amely veszedelmes járványokat okozhat.
- címkék:
- genom
- járvány
- pestis
- Yersinia pestis
- Címkefelhő »
Kétféle boldogságot találtak az emberben
A boldog lelkiállapot eltérő génkifejeződési programot aktivál a szervezetben attól függően, hogy az emelkedett érzést sekélyes örömök hajszolásával, vagy egy nagyobb, nemesebb célért való küzdelemmel, például mások segítésével érjük el - állítják amerikai kutatók.
Miért tűnt el egy rettegett betegség Európából?
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a lepra középkori kórokozójának genetikai állományát. Kutatásukból arra is fény derült, miért csökkent drasztikusan a megbetegedések száma a középkor vége felé.
Mi volt a szárazföldi állatok őse?
Feltérképezték a bojtosúszós maradványhal genetikai állományát. Kiderült, hogy távolabb áll a szárazföldi négylábúaktól, mint a tüdőshal.
Négyszálú DNS-t találtak emberi sejtekben
A brit kutatók által felfedezett szokatlan, négyszálú szerkezet valószínűleg a génszabályozásban tölt be szerepet, és új terápiás célpontot jelenthet a rák elleni küzdelemben.
- címkék:
- DNS
- genom
- telomerák
- G-kvartett
- Címkefelhő »
Soha nem látott kép az influenzavírus magjáról
Amerikai kutatók láthatóvá tették, hogyan készít magáról másolatokat az influenzavírus a sejtben. A minden eddiginél részletesebb képek lehetőséget adhatnak hatékonyabb influenza elleni gyógyszerek kifejlesztésére.
- címkék:
- influenza
- genom
- vírus
- influenzavírus
- Címkefelhő »
Nem csak karaj és sonka a házisertés
Genetikai állományának feltérképezése után kiderült: olyan sok a közös genetikai tulajdonság az ember és disznó között, hogy ez számos betegség terápiájához nyújthat segítséget.
Már rég nem vagyunk majmok
Az új kutatási eredmények alapján kijelenthető: rosszul ismertük a nagy evolúciós lépések időpontjait. Minden több százezer vagy millió évvel korábban történhetett, mint eddig gondoltuk, kezdve attól, hogy szétváltunk a csimpánzoktól, egészen addig, hogy elődeink kirajzottak Afrikából.
Az őssejtüzlet ellen dolgozik a Nobel-díj
Bár a köldökzsinór sejtjei nagyon értékesek, megvannak a korlátaik is, és amint a 2012-es orvosi-élettani Nobel-díj is mutatja, nem biztos, hogy a jövőben szükség lesz valódi őssejtekre a gyógyításhoz. A jó megoldás Magyarországon is egy ingyenes, közösségi őssejtbank létrehozása lenne.
Mégsem hulladék az ember nagy része
Az utóbbi évek legnagyobb genetikai programjának eredményeként végleg el kell felejteni, hogy az emberi genetikai állomány 99%-a csak "hulladék-DNS"-ből áll. A Nature és a Science legújabb számaiban bemutatott ENCODE projekt minden korábbinál mélyebb bepillantást enged az emberi genom szabályozási kapcsolatainak rengetegébe.
- címkék:
- DNS
- gének
- genetikai állomány
- genom
- ember
- ENCODE
- Címkefelhő »
Evolúciós hiba vezetett az ember kialakulásához
Egy ősi, gerinctelen óceánfenéken élő állatban több mint 500 millió éve bekövetkezett DNS-megduplázódás hajtotta az evolúciót az ember kialakulása irányába, állítja egy új tanulmány.
Sikeres kísérleti injekció egy halálos betegségre
Egyelőre állatkísérletekben egyetlen injekcióval sikerült elnémítani a Huntington-kórért felelős hibás génváltozatot, lelassítva és részlegesen visszafordítva a halálos betegséget. A kutatók szerint emberben is működhet a módszer.
Megfejtik a hippi csimpánzok titkait
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette az utolsó nagy emberszabású majom, a bonobó genomszerkezetét, így lehetővé vált a három közeli rokon, a csimpánz, a bonobó és az ember genomjának összehasonlítása.
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi igaz a reklámokból, hol tart ma a tudomány az öregedési folyamat lassításában?
Feltérképezték a gorilla DNS-ét is
Elkészült a gorilla genomszekvenciája is, és ezzel teljessé vált az összes ma élő emberszabású majom DNS-ét leíró adatbázis.
Megvizsgálták az eddigi legidősebb ember génjeit
A W115 kódjelű, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlőrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.
Ellenállóak a méreggel szemben a mutáns és hibrid egerek
Az evolúció folyamán a rágcsálók egy gén megváltozásával váltak ellenállóvá az ellenük bevetett méreggel szemben. Egy most megjelent új kutatás szerint a házi egereknél egy másik egérfajtól átvett gén révén is kialakul a rezisztencia.
Pontosabban lehet géneket szerkeszteni egy új módszerrel
Egy új genetika eljárással sikerült megjavítani azt a hibás génszakaszt, amely a súlyos véralvadási rendellenességért, a hemofiliáért felelős. A módszert egyelőre még csak egereknél alkalmazták, de remélhetőleg embereknél is használható lesz.
Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat
A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban
Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentősen befolyásolja a működésüket, sőt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.
Csendesen, de jelenleg is zajlik az emberi evolúció
A természetes szelekció valószínűleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertőző betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.
Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája
Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának első, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentősen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.
Új DNS-elemző technika forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot
Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végső cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelőző, illetve gyógyító programokat.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
A hosszú élet génváltozatai legyűrik a betegségeket
A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva először sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínűsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idősebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.
- címkék:
- DNS
- genetika
- öregedés
- genom
- életkor
- orvostudomány
- Címkefelhő »
A boltokba kerülhet az első genetikailag módosított állat az USA-ban
A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlődik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét.
Autizmus: sok hibát találtak az idegrendszer fejlődését szabályozó génekben
Az Autizmus Genom Program keretében tizenegy ország kutatói működtek együtt annak érdekében, hogy a jelenleginél pontosabb képet kapjunk az autizmus genetikai hátteréről. A tünetegyüttes kialakulásában részben a kisebb-nagyobb DNS-darabok többszöröződései vagy kiesései állnak, melyek összességükben a rendellenesség valamelyik fajtájának kialakulásához vezethetnek. Az új eredmények az autizmus korábbi felismerését is elősegíthetik, ami alapvető fontosságú a hatékony kezelés szempontjából.
A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján
Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megőrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletről Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhető.
- címkék:
- genetika
- zsidóság
- genom
- genomelemzés
- Címkefelhő »
Négy százalékban mégis Neander-völgyiek vagyunk
Újabb áttörést ért el a Neander-völgyi ember genetikai állományát vizsgáló nemzetközi kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk a sejtmagban lévő DNS szerkezetének olyan jelentős részét, amelyet össze tudtak hasonlítani a ma élő emberek genomszerkezetével. Ennek alapján megállapították, hogy valóban volt kis mértékű kereszteződés a Neander-völgyiek és a modern ember ősei között.
Kiderült, hogy sokban hasonlítunk a békákhoz
Meghatározták az utolsó eddig hiányzó gerincescsoport, a kétéltűek első képviselőjének, a nyugati karmosbékának a genomszekvenciáját. A nyugati karmosbéka fontos modellállat a kutatásokban, többek közt azért, mert az ember betegségekkel kapcsolatos génjeinek 80 százaléka megtalálható ebben a kétéltűben is.
- címkék:
- kétéltűek
- genomszekvencia
- békák
- genom
- Címkefelhő »
Genetikai meglepetés: másodlagos kódot találtak a génekben
Svájci bioinformatikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan genetikai szubkódot, amely azt határozza meg, milyen gyorsan állítson elő a sejt egy adott fehérjét.
- címkék:
- genetika
- genom
- gén
- genetikai kód
- Címkefelhő »