genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Majom-ember hibrid és méregtesztelés embereken: teljesen etikátlan kísérletek
Már Hérodotosz említi azt a fejedelmet, aki egy újszülöttet elválasztatott az anyjától, és teljes elszigeteltségben, néma rabszolgákkal neveltetett fel, hogy megnézze: milyen nyelven fog a gyermek megszólalni. Azt feltételezte ugyanis, hogy így meg lehet majd állapítani, mi az emberiség ősnyelve. Az etikátlan kísérletek csábítása ősrégi, és a technológia egyre többet engedne meg.
Saját neméhez vonzódik a gyerek? Így kezeld a helyzetet
A szülői félelmek egyike, hogy egy nap egy vallomás keretén belül a gyerek közli: a saját neméhez vonzódik.
Az oroszlánok a fehéreket közösítik ki
Egy kolumbiai cirkusznak furcsa kis lakója érkezett. A bébioroszlán nem albínó, csak a bundája nem olyan sárga, mint fajtársaié. Nagyon ritkán születnek ilyen oroszlánok, így a többi nagymacska is furcsán néz rá, ezért különös figyelmet igényel az egyelőre még picike ragadozó.
- címkék:
- Kolumbia
- cirkusz
- genetika
- oroszlán
- Címkefelhő »
Nagy hatékonyságú tbc elleni vakcinát fejlesztettek ki
Olyan tuberkulózis elleni vakcinát fejlesztettek ki amerikai kutatók vasárnapi bejelentése szerint, amely egérkísérletekben a korábbi vakcináknál hatékonyabb védelmet nyújtott az állatoknak a betegséggel szemben.
Betegsége miatt volt csodaszép Audrey Hepburn?
Audrey Hepburn, az Álom luxuskivitelben ikonikus sztárja törékeny testalkatáról volt híres. Tündéri szépsége azonban valójában egy életen át tartó betegeskedést palástolt, ami 63 évesen bekövetkezett halálához vezetett.
Csupán örökölt génjeinktől függ az egészségünk?
Az egészség a legfontosabb dolog. Nem is csoda hogy mindenki azt igyekszik megtudni, hogy hogyan is őrizhetné meg azt. A csapból is az folyik, hogy ezt ne egyél, így ne éld, de közben lehet, hogy teljességgel tehetetlenek vagyunk, mert az egészség és betegség már a génjeinkbe van kódolva?
Kiderült, mitől torzulnak el az elefántemberek
Megtalálták a génmutációt, amely az elefántemberek deformációit okozó Próteusz-szindróma kialakulásáért felelős. A betegség különlegessége, hogy a testen nem mindenhol jelentkezik, csak ott, ahova a fejlődés során a mutáns gének kerültek.
Régóta járkálnak köztünk kimérák
Létrehozhatók-e olyan majmok, amelyek agyát emberi idegsejtek építik fel? Vajon egy ilyen állat úgy gondolkodna, mint egy ember? Megtermékenyíthető-e emberi petesejt egy állat szervezetében? Kialakíthatók-e emberszerű tulajdonságok állatokon? A kimérákkal kapcsolatos kísérletek súlyos etikai problémákat vetnek fel.
Visszaemlékeznek a gyökereikre a fák
Orvosi kutatások szerint még a pontosan ugyanolyan génállománnyal rendelkező egypetéjű ikreknek is eltérőek az esélyeik a megbetegedésre, mert ebben közrejátszik az is, hogy milyen hatások érik őket életük folyamán. A nyárfák esetében is hasonló folyamatokra találtak bizonyítékot kanadai biológusok.
Nyálból meghatározható az ember életkora
Egy új teszt segítségével meglehetősen pontosan meghatározható egy személy életkora egy kevés nyálmintából. A DNS öregedéssel összefüggő változásait vizsgáló módszer nagy segítséget nyújthat a rendőrségi helyszínelőknek a bűnöző életkorának behatárolásában.
- címkék:
- DNS
- genetika
- életkor
- Címkefelhő »
Csak a testem más
Az emberi lény csodálatos. Annyira különbözőek vagyunk, mégis annyira egyformák. Azért persze vannak, akik kilógnak a sorból. Ebben a sorozatban pont velük foglalkozunk. Legyen az a különleges magasság, vagy az extrém kiterjedés, furcsa fejforma, vagy összenőtt lábak, megnézzük, hogy hol ment porszem a genetika gépezetébe.
Kitől örököltem mindezt?
Örökölted anyukád orrát? Pont olyanok az ujjaid, mint a nagypapádnak? Vagy a hangod alapján mindig a nagynénéddel kevernek össze téged? Esetleg pont olyan kedves vagy, mint a postás?
Mindentudás 2.0: génjeink és a környezet viszonyáról ma a tévében
Rengeteg az olyan új információ a biológiában, amelyek egyelőre nem szerepelnek a tankönyvekben, pedig fontosak lennének a diákoknak ahhoz, hogy véleményt tudjanak formálni számos, őket is rövidesen érintő kérdésben. Néhány példa: genetikailag módosított élőlények, őssejtterápiák, a genetikai információ védelme. Az anyag szerkesztőjét, Falus András professzort ma láthatjuk a Mindentudás Egyetemén a televízióban.
Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat
A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Pfeiffer-szindróma - amikor a testünk az ellenségünk
Bár a Pfeiffer-szindrómás személyek egy súlyos genetikai rendellenesség áldozatai, ennek a betegségnek nemcsak fizikai, de komoly pszichés vonatkozásai is vannak az érintettekre nézve. De milyen lelki problémákkal szembesülnek, és hogyan vészelik át ép pszichével ezt az élethelyzetet a saját testükbe zárt betegek?
- címkék:
- egészség
- betegség
- genetika
- lélek
- Címkefelhő »
Válságban a szibériai tigrisek
A szibériai tigrisek helyzete több szempontból is aggályos: nem elég, hogy alig ötszáz példányuk él a vadonban, ráadásul a kutatók szerint egy 20. század első felében történt nagy állománycsökkenés hatására a génállományuk is jelentősen leromlott.
Apró változások sorozata tett minket emberré
A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.
Egyetlen különleges gén irányíthatja az új fajok keletkezését
Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot az utóbbi időben, amely arra utal, hogy a fajképződésben központi szerepet játszhat egy titokzatos gén is. A sterilitással összefüggő, nyilvánvalóan evolúciós szereppel bíró Prdm9 gén az állatvilág egyik leggyorsabban fejlődő génje.
Emberi gént találtak a tripper örökítőanyagában
Egészen mostanáig egyetlen olyan példát sem ismertek, amikor egy baktérium közvetlenül az ember genetikai állományából jutott volna örökítőanyaghoz. A tripper bakteriális kórokozójáról most azonban sikerült bizonyítani, hogy emberi eredetű DNS-darab található a genomjában.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.
3 évesen eldől a sorsunk? Gyerekkori vizsgálatok
Megtudni gyerekkorban, hogy milyen betegségekre számíthatunk felnőttként: áldás vagy átok? Sok betegséget lehet előre jelezni, de nem biztos, hogy olyan jó tudni, hogy 80 éves korunkban milyen súlyos betegségben fogunk szenvedni.
- címkék:
- egészség
- előrejelzés
- genetika
- gyerek
- MRI
- Címkefelhő »
A magyar megoldás a legjobb eddig az élet meghatározására
A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.
Mindentudás Egyeteme 2.0: előadás génekről és környezetről pénteken
Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében: erről a mindenkit érintő témáról beszél Falus András immunológus a Mindentudás Egyetemén pénteken.
6 kilós óriáscsecsemők: normális?
A közel hatkilós súllyal rendelkező babákat több hónaposnak gondolnánk, pedig ez nem minden esetben van így. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ekkora vagy még nagyobb súllyal jönnek világra csecsemők. Vajon mi az oka a hatalmas súlynak? A genetika játszik szerepet, vagy betegségről van szó? A Life Magazinból kiderül.
- címkék:
- újszülött
- genetika
- születési súly
- Címkefelhő »
Zsenik betegsége: a diszlexia
Agatha Christie, Albert Einstein, Walt Disney és Pablo Picasso. Egy dolog egészen biztosan közös ebben a négy, saját hivatásában egyedülállóan zseniális emberben: mindannyian diszlexiások voltak. Szándékosan nem a betegség szót használjuk, hiszen a diszlexia nem fogyatékosság, hanem egy olyan részképességzavar, amikor a nehezünkre esik a betűk felismerése, de gyakran az olvasott szöveg megértése is.
Az egyiknek illat, a másiknak bűz
Mindenki egyéni szaglással rendelkezik, és szinte minden szagot másmilyennek ítélünk meg, derül ki néhány új kutatásból. Feltételezhető az is, hogy a szagokat tekintve mindannyian rendelkezünk egy vakfolttal, egy-egy szagot tehát csak alig vagy egyáltalán nem vagyunk képesek érzékelni.
Nagy Zsolt - genetikus
Véleménye szerint a géntérképezés tudománya ma már nemcsak a gyermekvállalást segíti, hanem fontos eleme az egyénre szabott egészségmegőrzésnek is.
- címkék:
- genetika
- Nagy Zsolt
- szakértő
- genetikus
- Címkefelhő »
Meddig ihatunk még jó borokat?
Ezer borminta alapján határozták meg azokat a genetikai jellemzőket a szőlőfajtáknál, amelyek segítségével olcsón és gyorsan lehetne új, a betegségeknek is ellenálló változatokat létrehozni.
- címkék:
- genetika
- kórokozók
- bor
- szőlő
- Címkefelhő »
"Rossz nemet választottak nekem az orvosok" - videó egy interszexuális fiúról
Adele születésekor az orvosok azt mondták a szüleinek, hogy fiú, ő azonban egész életében lánynak érezte magát. Most 28 évesen kiderült az igazság: Adele interszexuális.
Saját petesejtjeit ültetné egy asszony a terméketlen lányába
A kétéves, petefészek nélkül született Mackenzie Stephens ugyan még messze áll a családalapítás gondolatától, édesanyja mégis szeretne időben gondoskodni annak lehetőségéről, ezért felajánlotta, hogy fagyasszák le saját petesejtjeit, amit később a lánya méhébe ültethetnek majd.
Mitől függ, hogy gyerekünk menő vagy nem menő?
Mióta léteznek iskolák, mindig voltak és lesznek népszerű és kevésbé népszerű diákok. De míg korábban csak elvétve hallottunk arról, hogy a népszerűek terrorizálják nem menő társaikat, az elmúlt években egyre gyakoribb az ilyen hír. Vajon mitől lesz egy diák népszerű: elegendő, hogy jó géneket örökölt, vagy valami más is kell hozzá?
- címkék:
- genetika
- gyerek
- boldogság
- népszerűség
- Címkefelhő »
Egy helyett két elefántfaj él Afrikában
Mamut és masztodon DNS-ét is bevonták abba a genetikai vizsgálatba, amely alátámasztotta a kutatók feltételezését, hogy valójában két elkülönült elefántfaj él Afrikában, a kisebb erdei és a nagyobb szavannai elefánt.
Hogyan végzik a néhány napos embriók genetikai vizsgálatát?
Előfordul, hogy a szülőknek azért nem lehet gyerekük, mert a pár egyik tagja valamilyen öröklött rendellenességet hordoz. Ilyenkor gyakori a spontán vetélés, illetve a szülők nem szeretnék, hogy gyerekük örököljön egy súlyos betegséget. Ekkor jöhet számításba a mesterséges megtermékenyítés és a néhány napos embriók beültetés előtti genetikai vizsgálata, amelyre már Magyarországon is van lehetőség.
Két apától származó egerek születtek
Olyan egerek létrehozásáról számolt be egy kutatócsoport, amelyeknek genetikai értelemben két apjuk van, anyjuk viszont nincsen. A hím és nőstény állatok kromoszómakészlete kizárólag hím egerekből származott, nőstények genetikai anyagát viszont nem tartalmazta.
Már az anyai vérből is vizsgálhatók a magzat génjei
Egy új tanulmány szerint a terhes nők egy most kifejlesztett technikával elkerülhetik azokat a kockázatokat, amelyek a genetikai betegségek kimutatására jelenleg alkalmazott születés előtti szűrőmódszerek velejárói. Az eljáráshoz mindössze kevés anyai vért kell levenni, amelyből vizsgálható a magzat genetikai állományát.
Eltérően reagálnak a sejtek a DNS-károsodásra
A Humán Genom Program során 30 000 emberi gén bázissorrendjét sikerült meghatározni, és mára ismertté váltak az egyes emberek közötti apró genetikai eltérések is. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy génjeink milyen kölcsönhatásokat alakítanak ki egymással, és mi zajlik le a sejtekben olyankor, amikor valami károsítja az örökítőanyagot. Egy élesztősejteken végzett új kutatásból kiderült, hogy egy mutációt előidéző vegyület minden sejtben máshogyan változtatja meg az anyagcsere-hálózat működését.
Szívrohamra hajlamosító genetikai eltérést fedeztek fel
A szív- és érrendszerben kialakuló vérrögök végzetes szívrohamhoz vezethetnek. Egy nemzetközi kutatócsoport most bejelentette, hogy áttörést értek el a vérrögképződésre hajlamosító genetikai tényezők azonosításában.
Népi praktikák helyett embriószűrés a vérzékenység ellen
A vérzékenységet hordozó anyák fiúgyermekei nagy eséllyel öröklik e ritka, de súlyos betegséget. Egy immár Magyarországon is elérhető eljárással megvalósítható, hogy mesterséges megtermékenyítés után csak egészséges embriót ültessenek be az anyaméhbe. Ennek egyik nagy előnye, hogy a nők nincsenek kitéve egy esetleges későbbi abortusz testi-lelki megterhelésének.
"Testünk olvas a gondolatainkban" - Hét meglepő tény, ami befolyásolja az agyunkat
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy genetikai örökségünk sorsszerű. Fogantatáskor megkapjuk a csomagot a szüleinktől a kopaszságra, testmagasságra, betegségre vagy bármire, és ki vagyunk téve a nekünk jutott DNS kényének-kedvének. Valójában azonban génjeinket egész életünkben befolyásolja az, amit teszünk, és az, amit gondolunk, érzünk és hiszünk.
- címkék:
- agykutatás
- stressz
- genetika
- Címkefelhő »
Sokan leszoknak a cigiről egy új tüdőrákteszt után
A dohányosok jelentős része abbahagyta a dohányzást, miután egy tavaly kifejlesztett, egyelőre csak külföldön kapható genetikai teszttel megvizsgálták náluk a tüdőrákra való hajlamot. A kutatók az Amerikai Rákkutató Társaság éves konferenciáján ismertették az eredményeket.
Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.
Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?
A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.
Rákszűrés lombikbébiken
Az Egyesült Királyságban ezentúl lehetőség nyílik arra, hogy a lombikbébi programok során azonosítsák azokat az embriókat, amelyek a vastagbélrákok egy csoportjáért felelős hibás génváltozatot hordozzák. Az új módszer alkalmazása morális kérdéseket is felvet.
Csak most kezdődik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.
A PGD-vel kapcsolatos új európai irányelvek
Az emberi szaporodással és embriológiával foglalkozó európai szervezet négy új irányelvet dolgozott ki a preimplantációs genetikai diagnosztikával (PGD) kapcsolatban. Ezek közül az első a PGD-t végző központokkal kapcsolatos, a többi pedig a módszereket érinti.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
Mérföldkő az öröklődő betegségek vizsgálatában
Először fordul elő, hogy lombikbébik beültetés előtti genetikai vizsgálatát egy nem gyógyíthatatlan betegségre fogják elvégezni. A kritikusok attól tartanak, hogy a jövőben szűrni és válogatni lehet az embriókat más testi, szellemi vagy egyéb adottságaik alapján is.
Embriószelekcióval szűrték ki az emlőrákkockázatot növelő hibás génváltozatot
Megszületett a világ egyik első olyan lánycsecsemője, akinél a beültetés előtti genetikai vizsgálat segítségével zárták ki az öröklődő emlőrák kockázatát nagyban megnövelő egyik génváltozat jelenlétét. Számíthatunk-e a közeljövőben az eljárás szélesebb körben történő elterjedésére? Milyen esetekben tarthatjuk etikusnak a beültetett genetikai vizsgálatok alkalmazását?
Súlyos szívbetegség kockázatával járó gént fedeztek fel
Német kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan gént, amely majdnem 50 százalékkal megnöveli egy szívizombetegség kialakulásának kockázatát. A betegség elsősorban férfiakat érint.