genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az evolúció vethet véget az alkoholizmusnak
Egy pár éve a Scientific Americanben megjelent cikk arra a következtetésre jutott, hogy ha lassan is, de ma is zajlik az emberi evolúció. A napjaink emberi populációira ható természetes kiválasztódást nehéz tetten érni. Könnyű azonban elképzelni, milyen tulajdonságokra hathat. Az olyan fertőző betegségek, mint a HIV és a malária továbbra is hatékony szelekciós nyomást fejtenek ki a fejlődő világban.
- címkék:
- evolúció
- alkohol
- genetika
- alkoholizmus
- Címkefelhő »
Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel
Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel: kínai tudósok az egér sejtjeit térképezték fel sejtenként végzett DNS-elemzéssel.
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége
A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.
Azonosították az Árpád-háziak DNS-ét
Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport, s kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek - nyilatkozta Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője a szerdai Magyar Időkben.
Minden citrusféle őse a Himalájából származik
A Himalája délkeleti lábainál találták meg genetikai vizsgálatok alapján minden citrusféle eredetét – számolt be egy nemzetközi kutatásról a BBC News.
- címkék:
- Himalája
- genetika
- citrusfélék
- Címkefelhő »
Tesztelje, mennyire emlékszik 2017 kiemelkedő tudományos eredményeire
A 2017-es év sem szűkölködött a nagy tudományos és technikai felfedezésekben. Különösen a csillagászat és a génszerkesztés területén született néhány egészen kiemelkedő eredmény. Tesztünkkel lemérheti hallott-e a kiemelkedő tudományos eredményekről, illetve emlékszik-e a legjelentősebb tavalyi felfedezésekre.
Otthon is készíthet genetikai térképet egyetlen nap alatt
Egy nap alatt, akár otthoni körülmények között is alkalmas egy ember genetikai térképének nanopórus-alapú meghatározására egy tudósok által kifejlesztett, mobiltelefon-méretű hordozható készülék.
Bill Gates 40 millió dollárt ad a tökéletes tehén kifejlesztésére
Viszonylag széles körben ismert, hogy a Microsoft alapítója és egykori vezére, a világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates, sok pénzt áldoz jótékony célokra, valamint a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezésekre. Az adakozó milliárdos most egy állattani kutatásba szállt be.
Félelmetes tudományos áttörés: sikerült majmokat klónozni
A makákók klónozásához a kínai tudósok ugyanazt a módszert használták, amellyel brit kollégáik egykor Dolly bárányt, a világ első klónozott emlősét létrehozták. Főemlősnél most először járt sikerrel ez az eljárás.
A világon először klónoztak majmokat kínai tudósok
A világon elsőként sikerült makákókat klónozniuk kínai tudósoknak ugyanazzal a módszerrel, amelynek révén Dolly, a világ első, testi sejtből klónozott emlőse is világra jött több mint két évtizeddel ezelőtt.
- címkék:
- főemlősök
- klónozás
- genetika
- makákó
- Címkefelhő »
Milliókat ölt meg, mégis alig ismerjük a hírhedt tömeggyilkost
Kereken 100 éve, 1918-ban tört ki minden idők egyik legpusztítóbb járványa. A becslések szerint a spanyolnátha akár 100 millió áldozatot is szedhetett, ami a világ akkori népességének öt százalékát tette ki. Nagyjából félmilliárd embert fertőzhetett meg a kórokozó, amely meglepő módon leginkább az egészséges felnőtteket gyilkolta, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél a halálos áldozatok zöme a fiatal gyerekek és az idősek közül kerül ki. Az elmúlt száz évben rengeteg elmélet született arról, mi volt a járvány oka és következménye, emiatt pedig számos tévhit kering a betegségről.
Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák
A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- gének
- gombák
- MTA
- Címkefelhő »
Ha elromlanak agysejtjeink antennái, elhízunk
Ha az agyunk étvágyközpontjában lakó idegsejtek parányi antennái nem fogják testünk jóllakottságot közvetítő jeleit, mértéktelen evésbe fogunk – mutattak rá amerikai kutatók.
- címkék:
- idegsejtek
- genetika
- gének
- agy
- antenna
- elhízás
- gén
- Címkefelhő »
Egyszerre áldás és átok ennek a családnak a szuperképessége
Egy olyan, mostanáig titokzatos genetikai mutációt sikerült azonosítania a tudósoknak, amelynek hordozói képtelenek érezni a fájdalmat. Az újonnan talált génvariánst egy egész család hordozza, tagjai képesek könnyűszerrel elviselni még a hétköznapi emberek számára leggyötrelmesebb kínokat is. A különleges képesség azonban inkább tekinthető átoknak, mint áldásnak.
Több hullámban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából
Nem egyetlen, 60 ezer évvel ezelőtti hullámban, hanem korábban, több kisebb csoportban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából - állapította meg egy új kutatás.
Korábban nem létező fehérjéket hoztak létre
Korábban nem létező szintetikus fehérjéket képes létrehozni egy mesterséges DNS-t is tartalmazó élő szervezet, amelyet amerikai tudósok hoztak létre, jelentős előrelépést téve a mesterséges élet megalkotása felé.
- címkék:
- DNS
- genetika
- gének
- fehérje
- Címkefelhő »
A trófeavadászat kiiktatja a jó géneket
A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a "jó gének" kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint.
- címkék:
- genetika
- gének
- vadászat
- kihalás
- Címkefelhő »
Végre kiderült, mi is a jeti valójában
A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktől származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.
Az állat, amelyet tíz percre visszahoztak a halálból
2003-ban úgy tűnt, kutatók egy csoportja megcsinálta a lehetetlent, azaz visszahozott egy kihalt alfajt az élők sorába. Az álomszerű siker mindössze 10 percig tartott, hamar kiderült, hogy a klón nem életképes. A kudarc ellenére a fajfeltámasztási programok a mai napig gőzerővel pörögnek, és bár akadnak figyelemreméltó eredmények, jelen pillanatban még nagyon messze vagyunk a kívánt céltól.
Dolly korai ízületi gyulladását nem a klónozás okozta
Dolly, a klónbirka korai ízületi gyulladását nem az okozta, hogy klónozással jött világra - erre a megállapításra jutottak a 2003-ban elpusztult állat csontvázának ismételt vizsgálatával a brit Nottinghami Egyetem kutatói.
Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében
Több mint kétévnyi kutatómunkával sikerült azonosítani azt a gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásában – mondja a Nemzeti Agykutatási Program során elért, az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikált eredményüket ismertetve Dr. Molnár Mária Judit.
Gyilkos szúnyogok millióit engedik szabadon
Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) rábólintott arra a tervre, amely baktériummal fertőzött szúnyogok millióit engedné szabadon az USA húsz államában, valamint Washingtonban. A cél a „népirtás", de természetesen nem az emberek, hanem a betegséget hordozó szúnyogok körében.
Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az űrben
A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világűrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítőanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentősen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtműködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az űrbéli körülményekhez.
Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved
Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.
Hány génhibát kell összeszednünk egy daganathoz?
Régóta tudjuk, hogy a daganatokat a sejtek örökítőanyagának meghibásodásai okozzák. Bioinformatikusok most megszámolták, pontosan hány mutációnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy a rákos sejtburjánzás beinduljon.
Öt plusz egy tévhit a rettegett pikkelysömörről
A pikkelysömörrel kapcsolatban még mindig nagyon sok tévhit él a köztudatban. Máig nem veszik elég komolyan, pedig relatíve sok az érintett és súlyosabb esetben komoly következményei is lehetnek a kellemetlen bőrfelszíni tüneteken túl. Sokszor gondolják fertőző vagy kezelhetetlen betegségnek, miközben a pszoriázis megfelelő terápia mellett tünetmentessé tehető. Lássuk a leggyakoribb tévhiteket!
Megfejthették, milyen bőrszínű lehetett eredetileg az ember
Az afrikai népeket szokás egyöntetűen „feketének" hívni, holott Afrikán belül jóval nagyobb a bőrszín változatossága, mint a világ többi részén együttvéve. Amerikai tudósok kutatása nemcsak a bőrszínt meghatározó gének sokféleségére mutat rá, de minden rasszizmus nélkül bizonyítja, hogy az ember bőrszíne eredetileg világos lehetett.
Európa-szerte gyilkol a rettegett és ismeretlen betegség
Kétszer több ember veszíti életét Európában trombózisban, mint AIDS-ben, mell- és prosztatarákban vagy közlekedési balesetben együttvéve. Ennek ellenére az átlagember alig tud valamit e rettegett betegség tüneteiről és kezelési módjáról. A trombózis világnapján a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság és a Sanofi kerekasztal beszélgetésen egyebek mellett tanácsokat adtak, hogy kerülhető el a trombózis.
Megfejtették, mitől van rothadó szaga a legbizarrabb gyümölcsnek
Megfejtették a durián gyümölcs szúrós szagának titkát szingapúri tudósok - számolt be róla a BBC hírportálja.
- címkék:
- Szingapúr
- gyümölcs
- genetika
- szag
- Címkefelhő »
Úttörő módszerrel módosították emberi embriók DNS-ét
Először módosították úgynevezett "bázis-szerkesztéssel" humán embriók DNS-ét kínai tudósok, hogy kiiktassanak egy örökletes betegséget.
Feltámasztanának egy kihalt teknősfajt a Galápagos-szigeteken
Ecuadori és amerikai tudósok megpróbálnak újratelepíteni a Galápagos-szigetekre egy ott már az 1800-as évek óta kihaltnak tekintett óriásteknősfajt.
Bizonyították: nők is voltak a viking harcosok között
Először bizonyították svéd genetikusok DNS-vizsgálattal, hogy nők is voltak a viking harcosok között - derült ki az American Journal of Physical Anthropology című szaklap tanulmányából.
- címkék:
- DNS
- genetika
- kromoszóma
- tiszt
- sír
- csontváz
- harcos
- vikingek
- nők
- Címkefelhő »
Meglepő, hogy még él az arc nélküli kislány: Videó! (18+)
Elképesztő születési rendellenességgel jött világra egy kislány Brazíliában. Kész csoda, hogy még él.
- címkék:
- betegség
- genetika
- kislány
- Címkefelhő »
Nagy összegű orvosi díjon osztoznak a molekuláris olló kifejlesztői
A DNS szerkesztésére alkalmas célratörő és hatásos módszer, a CRISPR/Cas9 technika, vagyis a "molekuláris olló" kifejlesztői osztoznak idén az orvosi és biomedicina kutatásokért járó egyik legmagasabb összegű amerikai orvosi díjon, az Albanyi Orvosi Egyetem elismerésén (Albany Medical Center Prize).
- címkék:
- genetika
- orvos
- díj
- orvostudomány
- gén
- CRISPR-Cas9
- Címkefelhő »
Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák
GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete – írja az MTA közleménye.
- címkék:
- szabályozás
- genetika
- genom
- génmódosítás
- Címkefelhő »
Először iktattak ki betegséget okozó DNS-t emberi embrióból
Először metszettek ki sikerrel emberi embrióból hibás gént, amely egy öröklődő, súlyos szívbetegségért felelős. A nem mindennapi eredményt a rangos Nature folyóirat publikálta.
Kiderült, kik a kánaániak leszármazottai
A mai libanoni lakosság genetikai állománya megegyezik a négyezer évvel ezelőtt élő, a Bibliában szereplő kánaániak génjeivel friss kutatások szerint - közölte a Háárec című izraeli újság hétfőn.
Először módosították emberi embriók DNS-ét az USA-ban
Először végeztek génszerkesztést - a DNS, vagyis az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációját - emberi embriókon az Egyesült Államokban - jelentette be a portlandi Oregon Health and Science University (OHSU).
Közösek a kutya és az ember túlzott barátságosságának okai
Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.
Egyelőre nem sokat segítene a génkészlet rutinszerű feltérképezése
Nem áll még készen a génszekvenálás, vagyis a teljes génkészlet feltérképezése arra, hogy az orvosi ellátásban rutinszerűen használják, mert csak kevés páciens gyógyítását segítené - állapította meg egy amerikai tanulmány.
Kockák lesznek az idősebb apák fiai
„Kocka" fiaik lesznek az idős apáknak, állítják brit és amerikai tudósok. A kockaság jelen esetben magasabb IQ pontszámban, ambícióban, koncentráltságban nyilvánul meg, valamint abban, hogy az érintett nem igazán törődik a beilleszkedéssel – írja az IFL Science tudományos portál.
- címkék:
- genetika
- apaság
- fiúgyermek
- környezet
- kor
- idős
- Címkefelhő »
Először azonosították az anorexia kockázatával összefüggő géneket
Genetikai oka is lehet az anorexiának egy nemzetközi kutatócsoport szerint: mérföldkőnek számító, nagy létszámon végzett tanulmányukban azonosították a 12-es kromoszóma egyik szakaszát, melynek szerepe lehet a betegség kialakulásában. Azt is kiderítették, hogy a kórnak köze lehet egyes anyagcserezavarokhoz.
Végre fény derül a múmiák titkaira
Talán nem meglepő, de az óegyiptomiak se a Szíriuszról jöttek: a múmiákból nyert első genomi adatok alapján szoros rokonságban álltak az ókori Közel-Kelet más népeivel. Az viszont érdekes, hogy az idegen hódítások milyen kevés nyomot hagytak a génjeikben.
Angelman-szindróma - Egy 3 éves kislány kínjai: Videó!
Hallottál már a boldogbaba-, más néven Angelman-szindrómáról? Ez a 3 éves kislány ettől a genetikai elváltozástól szenved.
Íme néhány gyerek, akik a szüleik kiköpött másai: Fotók!
Szokták mondani, hogy nem esik messze az alma a fájától: ezek a szülők és gyerekek olyan egyformák, mintha ugyanazok az emberek lennének.
- címkék:
- genetika
- család
- hasonlóság
- gyerekek
- Címkefelhő »
Kiderült, mi határozza meg a különféle teák ízét
A teacserje (Camellia sinensis) genomját szekvenálták kínai kutatók, tanulmányuk magyarázatot ad arra, mi határozza meg a különféle teák ízét.
Tíz rákos gyerekből nyolcat meggyógyítunk – de kettőt elveszítünk
A most még gyógyíthatatlan daganatos gyerekek nagy esélye a modern, személyre szabott terápia. Az ország legnagyobb gyermekonkológiai centruma egy molekuláris diagnosztikai vállalkozással fogott össze, hogy minél több gyerekhez eljuttathassa a jövő gyógyszereit – ma.
A szkíták még értettek a lótenyésztéshez – de aztán...
Az utóbbi 2300 évben valami nagyon nem stimmel a lótenyésztéssel: a földkerekség lovainak genetikai változatossága drasztikusan lecsökkent az őseikéhez képest. Pedig a szkíták idejében még minden rendben volt. De mit tudtak ők, amit mi elrontunk?