evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megoldották az emlõsök evolúciójának egy nagy rejtélyét
Õsi fehérjék vizsgálata révén egy nemzetközi kutatócsoport megoldotta Charles Darwin dél-amerikai "fura" patásainak evolúciós rejtélyét.
- címkék:
- Darwin
- evolúció
- biológia
- állat
- Címkefelhõ »
Félmillió évvel korábban élhettek az elsõ emberek
Az eddig véltnél mintegy 400-500 ezer évvel korábban, 2,8 millió évvel ezelõtt is élhettek már emberek egy Etiópiában nemrég talált lelet szerint.
- címkék:
- evolúció
- lelet
- emberiség
- Címkefelhõ »
Rettenthetetlen madarak és óriás pókok a városban – evolúciós fordulópont?
Egy ideje már tudjuk, hogy az emberek és az általuk épített városok befolyásolják az ökoszisztémát, sõt bizonyos evolúciós változásokat is elõmozdítanak. A jelek aprók, mégis meghökkentõk. Például a városokban élõ pókok nagyobbakká, a madarak szelídebbekké és bátrabbakká válnak vidéki társaikhoz viszonyítva.
Véletlen hibák sora alakíthatta ki a hegedû mai formáját
A hangszerkészítõ mesterek által elkövetett apró hibák vezethettek a hegedû testén található f-lyuk fokozatos kialakulásához - mutatták ki amerikai kutatók.
- címkék:
- evolúció
- hegedû
- Címkefelhõ »
Megfejtették az éjjeli lepkék faroknyúlványának titkát
A denevérek támadása ellen védi néhány észak-amerikai éjjeli lepkét a szárnyán lévõ bizarr, hosszú farokszerû nyúlvány.
- címkék:
- evolúció
- denevér
- lepke
- Címkefelhõ »
A Darwin-pintyek újra lecsaptak a kreacionistákra
A kreacionisták, illetve az intelligens tervezettség hívei gyakran próbálnak úgy érvelni, hogy az evolúcióelmélet emblematikus madarai, a Darwin-pintyek egyáltalán nem bizonyítják a természetes szelekció, illetve az evolúció létét, hanem csak a fajon belüli változatosságot. A madarak azonban most visszavágtak. Kiderült, hogy a fajok génjeiben pontosan nyomon követhetõk a különféle csõrtípusokat létrehozó változások.
Evolúciósan nem elõnyös a tökéletes partnerre várni
Evolúciósan nem kifizetõdõ, ha a tökéletes férfira vagy nõre várunk – állapította meg egy friss kutatás.
- címkék:
- evolúció
- viselkedés
- Címkefelhõ »
Megfejtették a félig növényként élõ vízi csiga titkát
A zöld színtestek bekebelezésével akár kilenc hónapra is képes „növénnyé válni” egy vízben élõ csiga. Azt azonban idáig nem tudták, hogyan képes pontosan erre.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- csiga
- Címkefelhõ »
Az evolúció miatt nem érti meg egymást a nõ és a férfi
Képzeljük el a következõ szituációt: egy nõ és egy férfi beszélget egymással. Mivel a férfi társasága kellemes, a nõ baráti gesztusból megvillantja legszebb mosolyát. A férfi azonban ezt a szexuális érdeklõdés jeleként fogja fel. Ennek fordítottja is könnyen elképzelhetõ. A férfi számára a nõ szexuálisan vonzó, ezt pedig láthatóan igyekszik is a kiszemelt tudtára adni. A hölgy ugyanakkor a látszólag egyértelmû szignálokat a barátság jeleként értelmezi. Mi lehet ennek az oka?
- címkék:
- evolúció
- szex
- szaporodás
- Címkefelhõ »
Nézze meg, hogy hízott meg az iPhone!
Hét év alatt pontosan tíz telefont mutatott be az Apple: az animáción végigkövetheti, mint változott a készülék.
- címkék:
- evolúció
- iPhone
- Apple
- Címkefelhõ »
Fákon éltek a Föld legõsibb fõemlõsei
Amerikai paleontológusoknak sikerült megtalálniuk egy olyan fõemlõs bokacsontjait, amely nem sokkal a dinoszauruszok kihalása után tûnt fel. A csontfosszíliák tanulmányozásából arra következtettek, hogy már ezek az állatkák is a fákon éltek.
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- fõemlõsök
- Címkefelhõ »
Félelmetes, ismeretlen biodiverzitás
Tökéletes bizonyíték arra, hogy alig ismerjük Földünket: az akadémia 2014-ben összesen 221 új fajjal gazdagította az állat- és növényvilágról gyûjtött ismereteinket.
- címkék:
- evolúció
- biodiverzitás
- faj
- Címkefelhõ »
A tyúkok és a pulykák a dínók legközelebbi rokonai
A tyúkfélék és a pulykák génállománya sokkal kevesebbet változott más madarakéhoz képest azóta, hogy a madarak kifejlõdtek dinoszaurusz õseikbõl, állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- genom
- tyúk
- pulyka
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
A krokodilok a múltban ragadtak
A krokodilok ma élõ legközelebbi rokonai a madarak, ám tollas "unokatestvéreikkel" ellentétben õk a "múltban ragadtak" - állítják amerikai kutatók.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- krokodil
- Címkefelhõ »
Félmillió éves ábrákat találtak kagylókon
Ötszázezer éves, valószínûleg mûvészi célból készített véseteket találtak édesvízi kagylók héján Jáva szigetén. A felfedezés átírhatja azt, amit az emberi viselkedés fejlõdésérõl eddig gondoltunk.
- címkék:
- evolúció
- Homo erectus
- kagyló
- ember
- Címkefelhõ »
Nyilvánossá tették Darwin evolúciós jegyzeteit
A Cambridge-i Egyetem digitalizálta a biológus naplóját - online olvashatjuk az evolúcióról szóló elsõ jegyzeteket.
- címkék:
- Darwin
- evolúció
- Címkefelhõ »
A szex miatt tájékozódnak jobban a férfiak
A nõk az okai, hogy a férfiak kiválóan eligazodnak a térképen – állítja egy új tanulmány. A precíz tájékozódási képességgel ugyanis nagyobb távokat lehetett megtenni és több partnerrel lehetett kapcsolatot létesíteni.
- címkék:
- evolúció
- szex
- tanulmány
- Címkefelhõ »
Békésebbek a tökösebb emlõsfajok
Egyes emlõsfajok nõstényei hûtlenséggel próbálják védelmezni utódaikat. A meglepõ taktika arra kényszeríti a hímeket, hogy megváltoztassák szaporodási stratégiájukat.
- címkék:
- evolúció
- állatok
- gyilkosság
- Címkefelhõ »
Monumentális térkép mesél a rovarok múltjáról
A növényekkel közösen hódították meg a szárazföldet, és mindenki másnál elõbb tettek szert a repülés képességére. Többek között ezek derültek ki a rovarok fejlõdését bemutató új tanulmányból.
- címkék:
- evolúció
- rovarok
- genetika
- Címkefelhõ »
Újabb hiányzó láncszemet fedeztek fel Kínában
Egy kétéltû ichthyoszaurusz fosszíliáját fedezték fel Kínában. Az õsmaradvány elõször köti össze a delfinszerû ichthyoszauruszokat a szárazföldi õseikkel, így kitölti az ezen õsmaradványok sorában eddig tátongó rést.
Ferenc pápa: igen az õsrobbanásra és az evolúcióra
A katolikus egyház feje a Pápai Tudományos Akadémián beszélt a katolikus egyház tanításai és a tudományos elméletek összeegyeztethetõségérõl.
Sosem találnád ki, honnan ered a szex
Csekély 385 millió évvel ezelõttre nyúlik vissza és egy, mára kihalt halfajhoz köthetõ a szex. Ki gondolta volna?
Majd' négyszázmillió éve szexelhettek elõször
Egy új tanulmány szerint nagyjából 400 millió évvel ezelõtt zajlott le az elsõ bensõséges nemi aktus, elkövetõi pedig primitív õshalak lehettek.
- címkék:
- evolúció
- õshalak
- szex
- Címkefelhõ »
Soha nem volt még ilyen jó az ember - erõszak, agy és erkölcs a mai világban
A globális erõszak csökkentése nem álom, hanem reálisan elérhetõ cél – vallják azok a közgazdászok, politológusok, pszichológusok, kriminológusok és döntéshozók, akiket a Cambridge-i Egyetem hívott össze a mindig aktuális kérdés megvitatására.
- címkék:
- evolúció
- erõszak
- ember
- Címkefelhõ »
Megdõlt a pávatollak évszázados mítosza
A páva szinte minden törzsfejlõdéssel foglalkozó tankönyvében feltûnt, mint a "szex vagy túlélés" dilemmájára adott evolúciós válasz tipikus példája. Egy brit kutatásból most kiderült, hogy e színpompás madárfaj farka esetében talán mégsem a méret a lényeg.
- címkék:
- evolúció
- páva
- Címkefelhõ »
Kihaltak a hasonló emberek
Az emberi arc sokkal változatosabb, mint amit bármely állatnál tapasztalunk. Az embernél ugyanis abba az irányba hatott az evolúciós nyomás, hogy mindnyájan egyediek és könnyen felismerhetõk legyünk, írják a Berkeley Egyetem kutatói.
A halál utáni élet reménye élteti a kísérteteket
Mai modern világunkban még mindig sokan hisznek kísértetek, természetfeletti lények létezésében, és egész iparágak épülnek az emberek ijesztgetésére. Miért fogékony sok ember a természetfeletti jelenségekre? A válasz evolúciós okokban és a lélek halhatatlanságába vetett hitben keresendõ.
A medencecsonton múlik a jó bálnaszex
A cetek medencecsontját a kutatók sokáig csak evolúciós csökevénynek hitték, amelyet az állatok szárazföldön élt õseiktõl örököltek. Egy új tanulmány azonban azt állítja, hogy ezek a csontok meghatározott funkcióval rendelkeznek, amely az állatok párzási sikerét befolyásolja.
- címkék:
- evolúció
- bálna
- biológia
- Címkefelhõ »
Bizonyítékot találtak a fajok kialakulásának vitatott módjára
Egy újonnan felfedezett hangyafaj támasztja alá a fajképzõdés egyik legvitatottabb módjának létezését, azaz hogy földrajzi elkülönülés nélkül is létrejöhet új faj. A Brazíliában élõ hangyafaj egy kolónián belül alakult ki, és a saját õsén élõsködik
- címkék:
- evolúció
- fajképzõdés
- hangyák
- Címkefelhõ »
Az anyai gondoskodás új világrekordja
Egy mélytengeri polip több mint négy évig, egészen a kikelésükig vigyázott a petéire. Ez a leghosszabb eddig feljegyzett idõ, amelyet egy állat az utódai gondozására fordított a megszületésük elõtt.
Kiderült, miért állhat egyáltalán a zsiráf
Kiderült, hogyan képes megtartani a zsiráf nagy testét vékony és hosszú lábaival. Az állatok titka egyedi testfelépítésükben rejlik.
- címkék:
- evolúció
- csont
- anatómia
- zsiráf
- Címkefelhõ »
Kitûnõ példányt találtak a legfontosabb õslénytõl
Kiváló megtartású új Archaeopteryx példány került elõ, ami azt bizonyítja, hogy az õsmadár testét mindenhol tolltakaró borította, és a tollak már jóval a repülés kialakulása elõtt megjelentek.
Megtalálták az utolsó közös õsünk sejtszervecskéjét
Amerikai kutatók minden eddiginél pontosabb és részletesebb képet készítettek több különbözõ faj riboszómájáról és a riboszómák evolúciójáról. Eredményeikbõl kiderült, hogy minden riboszóma tartalmaz egy õsi részletet. Ennek vizsgálata segítséget nyújthat az élet eredetének megfejtéséhez.
Megtalálták a rákbetegség legõsibb gyökereit
A rák egyidõs a soksejtû életformák kialakulásával a Földön, és valószínûleg sosem lehet majd teljesen megszabadulni tõle.
Látványosan cáfolták az evolúcióelmélet tagadóinak fõ érvét
Az evolúció során már egyetlen mutáció olyan mélyreható változásokhoz vezethet, amelyek nemcsak az állat külsejét, de egész életmódját is megváltoztathatják.
Mi történt itt az elmúlt 14 milliárd évben? Látványos videó az univerzum fejlõdésérõl
A világegyetem 13,7 milliárd éve született, a Big Bang (õsrobbanás) során. Mi történt azóta? Ezt modellezi az univerzum fejlõdésének eddigi legbonyolultabb szimulációja.
Így tépik le egy skorpió fejét
Brutális módon tépi le egy skorpió fejét a déli prériegér egy új, látványos felvételen. A hörcsög nagyságú rágcsálók már régóta a figyelem középpontjában állnak egy ritka képesség miatt: képesek a skorpió mérgét fájdalomcsillapítóvá változtatni.
- címkék:
- evolúció
- méreg
- videó
- gén
- Skorpió
- egér
- génmutáció
- Címkefelhõ »
Zavarba ejtõ nemi életet él egy apró rovarfaj
Bizarr szexuális élettel rendelkezõ élõlényeket talált japán kutatók egy csoportja Brazíliában. Az apró rovarok hím és nõstény egyedeinek nemi szervei fel vannak cserélve, és a párosodás legalább negyven óra.
- címkék:
- evolúció
- szex
- szaporodás
- nem
- biológia
- állat
- Címkefelhõ »
A szakáll is csak az evolúció eszköze
Mennyire vonzó egy szakállas férfi? A hétköznapi dilemmát most egy ausztrál kutatócsoport igyekszik tudományos szintre emelni: egy tanulmányban kimutatták, hogy a szakállviselés trendjét is a már jól ismert darwini evolúció vezérli.
Mit isznak a tengeri kígyók?
Hiába élnek vízben a tengeri kígyók, a tengervizet nem tudják meginni. Ezért egyes helyeken akár fél évet is szomjazhatnak, míg esõvízhez jutnak.
Egy porszemcsén élünk a napsugárban függve
Újraforgatták minden idõk legnépszerûbb ismeretterjesztõ sorozatát, a Kozmoszt, amelyben a legendás Carl Sagan helyre tette a galaxisokat, és helyre tett bennünket, embereket is. Most a tudományos ismeretterjesztés jelenlegi legnagyobb rocksztárja, Neil DeGrasse Tyson ad nekünk új esélyt arra, hogy a csillagokba és magunkba nézzünk.
Új elmélet arról, miért fehéredett ki az európaiak bõre
A legújabb kutatások szerint az emberi bõrszínt befolyásoló gének a leggyorsabban változó gének közé tartoznak. Az európaiak világosabb bõrszínét meghatározó gének még az elmúlt 5000 év alatt is sokat változtak.
Nem úgy zajlott az evolúció egyik legnagyobb lépése, ahogy eddig gondolták
A szakemberek egészen mostanáig úgy vélték, hogy a szárazföldre kimerészkedõ hal-kétéltû átmeneti formák mellsõ végtagjaikra támaszkodva vonszolták magukat a szárazföldön, mert a hátsó uszonyaik fejletlenek voltak ahhoz, hogy jelentõsen segítsék a haladásukat. Egy nemrég felfedezett lelet azonban arra utal, hogy az egyik ilyen átmeneti forma, a Tiktaalik meglehetõsen fejlett hátsó uszonnyal rendelkezett.
Ilyen volt az oroszlán õse
Bár kutyáink és macskáink õseit a földtörténet távoli múltjában kell keresni, a legújabb leletek szerint térben csak a közeli Belgiumig nyúlnak a szálak.
Bordásmedúzák lehettek a legelsõ állatok
Nem a primitív szivacsok, hanem a bordásmedúzák voltak az elsõ állatok, állítja egy kutatócsoport, szembemenve az eddig általánosan elfogadott elmélettel.
- címkék:
- DNS
- evolúció
- medúza
- szivacsok
- Címkefelhõ »
Mitõl lettek hirtelen sokkal jobbak a barlangrajzok?
A barlangrajzok elemzése alapján a kutatók sokáig úgy vélték, hogy az emberi intelligenciában ugrásszerû változás, egyfajta kreatív robbanás következett be az Afrikából való kirajzás után. A legújabb felfedezések azonban arra utalnak, hogy a szimbolikus gondolkodásra való képesség jóval korábban kialakult.
Különleges macskakoponyát találtak Tibetben
Az eddigi legrégebbi nagymacska maradványaira bukkantak kutatók Tibetben. A koponya nagy hézagot tölt be a macskafélék evolúciós történetében.
- címkék:
- evolúció
- macskafélék
- Címkefelhõ »
Honnan jöttek az elsõ kígyók?
A szakemberek régóta vitatkoznak azon, vajon a kígyók azért vesztették el a lábukat az evolúció folyamán, hogy hatékonyabban ússzanak, vagy hogy könnyebben elbújhassanak a föld alatt. Egy új amerikai tanulmány az utóbbit látszik megerõsíteni.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- fosszília
- Címkefelhõ »
Tudott-e ölelni szex közben a T. rex?
Még az egyik legjobban ismert dinoszaurusz körül is sok a titok. Pikkelyes volt, vagy tollas? Mire használta a mellsõ végtagjait? Hogyan alakult ki? Kiderül, mit szeretnének a leginkább tudni a paleontológusok a híres Tyrannosaurusról.
Van, aki a homoszexuális gyereknek is örülne
Egy korábbi felmérés eredményei szerint a magyar anyák 90 százaléka elvetetné fiú magzatát, ha elõre tudná, hogy homoszexuális lesz. Ugyanezt a döntést szívbetegség esetén csak egyharmaduk hozná meg. A Life.hu annak járt utána, miért félünk még mindig ennyire a másságtól.
Különleges õsmaradványt találtak Kínában
A legkorábbi ismert komplett idegrendszert fedezték fel egy tökéletesen fosszilizálódott kínai õsmaradványban. Az eddig ismeretlen faj 520 millió évvel ezelõtt élt a tenger aljzatán.
Leesett a tudósok álla a kínai hal állkapcsától
A ma élõ gerincesek õsét gyakran ábrázolják a cápákhoz hasonló megjelenésû halként. Egy meglepõ kínai felfedezés azonban új arcot faragott a korai állkapcsos gerinceseknek.
Attenborough: Megállt az emberi evolúció
Az idén már második meglepõ kijelentésével állt elõ az egyik legismertebb természetfilmes, David Attenborough. A természettudós szerint a természetes szelekció megállt, és kulturális szinten folyik tovább az evolúció.
- címkék:
- David Attenborough
- evolúció
- Címkefelhõ »
Ezek voltak a legfejlettebb emlõsök a dinók korában
A Kelet-Kínában talált 160 millió éves Rugosodon azt bizonyítja, hogy a mezozoikum uralkodó emlõseinek, a multituberculatáknak már a korai képviselõi is készen álltak a fán élésre és a növényevõ életmódra.
- címkék:
- evolúció
- emlõsök
- paleontológia
- kréta
- Címkefelhõ »
Ilyenek voltunk a dinoszauruszok korában
Két most felfedezett fosszília segítségével a kutatók megismerhették a korai õsemlõsök evolúciós alkalmazkodásait. A kínai leletek azt bizonyítják, hogy néhány fontos jellegzetesség, mint például a szõr és a bunda már jóval az elsõ igazi emlõsök megjelenése elõtt kialakult.
- címkék:
- evolúció
- paleontológia
- jura
- Címkefelhõ »
Kiderült, mire jó a kampós párzószerv
Kanadai kutatók szerint a guppik párzószervén lévõ horgok elõsegítik a minél több nõsténnyel való párzást.
- címkék:
- evolúció
- halak
- guppik
- párzás
- párzószerv
- Címkefelhõ »
Az utódok megölését akadályozza meg a monogámia a fõemlõsöknél
A monogámia valószínûleg azért alakult ki az embernél és néhány fõemlõsnél az evolúció során, hogy biztosítsa az utódok túlélését.
Egyedülálló állatvilág élt a Pangea szuperkontinens sivatagában
Egy most leírt, permben élt õshüllõ maradványai arra utalnak, hogy a Pangea sivatagos középsõ részén egy elszigetelt, sajátos élõvilág létezett.
Iszonyú zajjal jön az amerikai kabócainvázió
Több centiméteres fáraókabócák (Magicicada) inváziójára készülnek az Egyesült Államokban. Ezeknek a rovaroknak az a különlegessége, hogy 13 vagy 17 évenként egyszer rajzanak pár hétig, a többi idõt a föld alatt töltik. Az USA több államában most a tizenhétéves kabócák (Magicicada septendecim) milliárdos nagyságrendû megjelenését várják.
- címkék:
- USA
- evolúció
- rovarok
- kabócák
- Címkefelhõ »
Megtalálták a mai ember õsét?
Kulcsfontosságú leletre bukkantak Kínában: elõkerült a legkorábbi ismert fõemlõs. Így fontos adatokhoz juthatunk az emberi evolúció egyik legjelentõsebb eseményérõl.
Megtalálták az emberi evolúció nyitólépését
Rendkívüli lelet került elõ Kínából: a mindössze 30 grammos, 55 millió éve élt állat a legkorábbi ismert fõemlõs, amely nagyon fontos adatokat nyújt az emberhez vezetõ evolúció egyik kulcsfontosságú lépésérõl.
Félméteres volt a legelsõ madár
Alapjaiban változtathatja meg a madarak törzsfáját egy most leírt õsmadár, mely a hajnalmadár nevet kapta. A genetikai vizsgálatok alapján a madárszerû repülés csak egyszer alakult ki a madarak evolúciója során.
- címkék:
- Kína
- madarak
- evolúció
- paleontológia
- Aurornis
- Címkefelhõ »
A zene története négy percben - zseniális videó
Már csaknem 10 millióan látták az alig egy hónapja készült klipet. A Pentatonix nevû kórus feldolgozta a zene történetét négy és fél percben. Fantasztikusak.
Tényleg a vízben éltek az ember õsei?
Az emberi evolúció egyik erõsen vitatott elmélete szerint az ember õse bizonyos ideig vízi életmódot folytatott. A vízimajom-elmélet hívei jövõ héten gyûlnek össze Londonban, hogy megvitassák, mennyire támogatják elképzeléseiket az új tudományos eredmények.
A testalkatunk reagál a demográfiai változásokra
A várható élettartamnak a világ sok országában jellemzõ növekedése, és az ezzel párhuzamosan megfigyelhetõ csökkenõ gyermekvállalási kedv, úgy tûnik, a természetes kiválasztódási folyamatokra is hatással van. A demográfiai "átmenet" következtében megváltozott a nõk testalkata az utóbbi évtizedekben: az alacsony, erõs helyett a magas, vékony testalkat lett a jellemzõ.
Eltûnt az emberi alaptermészet a bostoni robbantás perceiben
A bostoni bombamerényletek során az emberek hihetetlen segítõkészségrõl tettek tanúbizonyságot, írja egy amerikai pszichológus. Szerinte ez megkérdõjelezi azt a szakemberek közt is elterjedt nézetet, hogy az ember alapvetõen önzõ lény.
Miért akarja a csecsemõ, hogy felvegyék?
Komplex folyamatokat indít be a csecsemõ szervezetében, ha édesanyja karjába veszi: a mama érintésére a baba központi idegrendszere és keringése "nyugalmi üzemmódra" kapcsol, és a gyermek megnyugszik.
Mi volt a szárazföldi állatok õse?
Feltérképezték a bojtosúszós maradványhal genetikai állományát. Kiderült, hogy távolabb áll a szárazföldi négylábúaktól, mint a tüdõshal.
Kivételes dinoszaurusz lelõhelyet találtak
Az eddig ismert legkorábbi dinoszaurusz embriókat fedezték fel Délnyugat-Kínában. Az egyedülálló õsmaradványokon jól tanulmányozható egy faj embrionális fejlõdése.
Gigateve élt a sarkvidéken
A mai tevéknél lényegesen nagyobb tevefaj maradványait fedezték fel Kanada sarkvidéki területén. Elképzelhetõ, hogy a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás miatt van szétterpeszthetõ lába és púpja a tevéknek.
Megrajzolták a legõsibb õsünket
Egy nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb adatbázisának a felhasználásával rekonstruálta a méhlepényesek közös õsét. Munkájuk során mind genetikai, mind fizikai tulajdonságokat figyelembe vettek. A feladat nem volt egyszerû, hiszen rendkívül változatos csoportról van szó, melyben a rágcsálóktól a bálnákon keresztül egészen az emberig terjed a spektrum.
- címkék:
- evolúció
- emlõsök
- Méhlepényesek
- Címkefelhõ »
Miért lesz ráncos a kéz a vízben?
Evolúciós oka lehet annak, hogy a sokáig tartó fürdõzéstõl az ujjbegyek bõre ráncosodik.
- címkék:
- evolúció
- népszerû tudomány
- bõr
- ránc
- ujj
- Címkefelhõ »
Különleges õsmadarat találtak
A Liaoning tartományban felfedezett legújabb fosszilis madár a kemény héjjal rendelkezõ rovarok és rákok fogyasztásához alkalmazkodott. A Sulcavis az elsõ ismert õsi madár, amelynek díszített volt a fogzománca.
- címkék:
- Kína
- Liaoning
- madarak
- evolúció
- paleontológia
- Címkefelhõ »
Vitáznak az egyik legfontosabb õsmaradványról
Õsi szárazföldi zuzmók és más mikrobiális telepek fosszíliáinak tartja egy amerikai kutató a korábban tengeri élõlények elõdeinek tekintett, több száz millió éves többsejtû õsmaradványok egy részét.
Egy egyszerû nátha is végezhet velünk?
Idõrõl idõre hallani, hogy újabb szuperbaktériumokra bukkantak a világ különbözõ pontjain, emiatt a WHO az antibiotikumok ésszerû felhasználására szólítja fel az országokat.
Váratlan helyen találták meg a legkorábbi dinoszauruszt
Porosodó múzeumi gyûjteményekben lapult az eddig ismert legõsibb dinoszaurusz. A 2-3 méter hosszú állat körülbelül 10-15 millió évvel elõzte meg az eddig ismert korai fajokat. A maradványok arra utalnak, hogy a dinoszauruszok korábban kialakultak, mint ahogyan azt eddig feltételezték.
Származásán múlhat a tyúk sorsa
A világ legfontosabb madarának eredete körül rengeteg a kérdõjel, még az is lehet, hogy nem a húsa, hanem a kakasviadalok miatt háziasították. A házityúk életben maradása azon múlhat, hogy sikerül-e megtalálni az õsi, vad változatokat.
Hosszú volt az út a haláltól a temetõkig
Bár az emberõsök halálfogalma már hárommillió éve kialakulhatott, az elsõ igazi temetõkre csak 14 ezer évvel ezelõttrõl találni példákat. Ekkoriban kezdtek az emberek letelepedni, ekkoriban alakult ki a mezõgazdaság és a vallás.
Már rég nem vagyunk majmok
Az új kutatási eredmények alapján kijelenthetõ: rosszul ismertük a nagy evolúciós lépések idõpontjait. Minden több százezer vagy millió évvel korábban történhetett, mint eddig gondoltuk, kezdve attól, hogy szétváltunk a csimpánzoktól, egészen addig, hogy elõdeink kirajzottak Afrikából.
A nagymama a hosszú élet titka
A nagymamai szerepnek köszönhetõen él az ember jóval hosszabb ideig, mint legközelebbi rokonai, a csimpánzok és más nem-ember fõemlõsök - erõsítették meg a nagymama-hipotézist ausztrál és amerikai kutatók egy szimulációs kísérlet eredményei alapján.
A legkorábbi megkövült négylábú állatot fedezték fel
A halszerû õstetrapoda tízmillió évvel idõsebb, mint a korábban feltárt fosszíliák. Kínában találtak rá a megkövesedett koponyájára.
- címkék:
- Kína
- evolúció
- paleontológia
- Tetrapoda
- Címkefelhõ »
A fõzés tette okosabbá az emberõst
Valószínûleg a nyers táplálék az oka annak, hogy a nagytestû emberszabású majmoknak nem olyan nagy az agya.
- címkék:
- evolúció
- táplálkozás
- ember
- Címkefelhõ »
Sötétben minden árnyék inkább férfi
Egy rosszul megvilágított helyen látott, nem jellegzetes ruházatú, kivehetetlen arcú személyt sokkal valószínûbben ítélnek férfinak, mint nõnek. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak szerdán megjelent tanulmánya szerint ez olyan ösztön, amely a történelem elõtti idõkben a túlélésben segített.
- címkék:
- evolúció
- látás
- Címkefelhõ »
Páratlan lelet a legrégibb agykövület
A komplex agy jóval korábban kifejlõdött, mint az eddigi adatok alapján gondolták a paleontológusok. A bizonyítékot egy 520 millió éves ízeltlábú szolgáltatta, amelynek a fejlett agya nagyon jó állapotban fosszilizálódott.
Evolúciós csökevény lehet a placebohatás
Lehetséges, hogy az immunrendszernek létezik egy, az elme által mûködtetett kapcsolója, amelyet egy álpirula is aktiválhat.
Jobban kedvelik a dundi nõket a stresszes férfiak
Egy új kutatás arra a meglepõ eredményre jutott, hogy stressz hatására a férfiak nagyobb valószínûséggel vonzódnak a nehezebb nõkhöz. A szakértõk véleménye szerint evolúciós folyamatok húzódhatnak a jelenség hátterében.
Miért pont kilenc hónap?
Az elfogadott elmélet szerint az emberi újszülöttek azért annyira gyámoltalanok, mert ha nagyobb aggyal - és nagyobb fejjel - jönnének a világra, nem férnének át a szülõcsatornán, ami az embernél a két lábon járás miatt ennyire szûk. Egy új antropológiai elmélet szerint azonban nem a méretkényszerek, hanem az anyai anyagcsere teherbírása határozza meg, hogy mennyi ideig tart az ember várandóssága.
Összecsapnak a szülõi gének
Ha egy genetikai egység képes elkülönülni a többitõl, általában ádáz harc alakul ki közöttük a túlélésért. Ilyen figyelhetõ meg többek közt az önzõ kromoszómáknál, a szülõi DNS-eknél, sõt a saját DNS-t tartalmazó mitokondriumoknál is.
Fülön csípték az evolúciót
Csupán 6000 éve vált el egymástól két ausztrál tengericsillag-faj, ami evolúciós szempontból egy szempillantásnak tekinthetõ.
A humor és a játékosság vonzó a nõknek a párválasztás során
Az emberek - szerencsés esetben - egész életük folyamán játékosak maradnak, szemben a többi emlõssel, amelyek kölyökkoruk után elveszítik ezt a tulajdonságukat. Kutatók azt feltételezik, hogy az emberi játékosság pozitív tulajdonságokat közvetít a leendõ partner felé párválasztás során, így hátterében evolúciós okok állhatnak.
Mihez kezdene, ha kapna ajándékba tízezer évet?
Vajon végleg elborítják-e a Földet a szeméthegyek? Nagyobb lesz-e a fejünk a sok császármetszés miatt? Örökké élnek-e az élet legapróbb építõelemeit alkotó protonok? Rengeteg olyan, a mindennapi életünket is érintõ tudományos probléma létezik, amelyekre azért nem tudunk megnyugtató választ adni, mert nincs elég idõnk rá, hogy kísérleteket végezzünk. Neves kutatókat kérdeztek arról, milyen problémákat tárnának fel, ha lenne rá pár ezer, esetleg egymillió évük?
Két emberfaj élhetett a kezdetek kezdetén
Legalább két emberelõd élt párhuzamosan a modern ember õsének tekintett Homo erectus-szal, körülbelül 1,8 millió évvel ezelõtt. A legújabb eredmények segíthetnek eldönteni a vitát, hogy hány fajból állhatott a korai Homo nemzetség.
Nem tengerben, hanem szárazföldön éltek az õskígyók
Az egyik legprimitívebb õskígyó maradványainak vizsgálata alapján kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csúszómászó inkább szárazföldön élt, nem pedig tengerben, mint ahogy ezt eddig feltételezték.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- hüllõk
- Címkefelhõ »
Evolúciós hiba vezetett az ember kialakulásához
Egy õsi, gerinctelen óceánfenéken élõ állatban több mint 500 millió éve bekövetkezett DNS-megduplázódás hajtotta az evolúciót az ember kialakulása irányába, állítja egy új tanulmány.
Hallgassa meg a tökéletes dallamot!
A zeneszerzéshez már nincs szükség zeneszerzõre: brit kutatók olyan számítógépes programot készítettek, amely tökéletes dallamot ír a darwini természetes szelekció alkalmazásával.
Megfejtik a hippi csimpánzok titkait
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette az utolsó nagy emberszabású majom, a bonobó genomszerkezetét, így lehetõvé vált a három közeli rokon, a csimpánz, a bonobó és az ember genomjának összehasonlítása.
A nõk nem akarják a szexet, kivéve ha... (18+)
Sokakat foglalkoztat a kérdés, mi kell a nõnek? Erre kapunk választ a Videoklinika.hu adásában dr. Erõs Erika szexuálpszichiátertõl.
Halálra vannak ítélve a magányos farkasok
A farkasfalkán belül nem folynak állandó harcok, hanem az emberekhez hasonló felépítésû családokban élnek, derült ki az elmúlt évek megfigyeléseibõl. Bár a kutyák sokban hasonlítanak hozzájuk, az õ természetes közegük - az állatvilágban egyedülálló módon - sokkal inkább az emberi család.
Csak vonszolták magukat az elsõ kétéltûek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az elsõ kétéltûek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetõvé teszi annak a kulcsfontosságú átalakulásnak a vizsgálatát, amelynek során a gerincesek áttértek az úszásról a járásra.
Nincs kiút a világ legbizarrabb hegyeirõl
Az Amazonas-vidék esõerdõinek északi peremén található néhány a Föld legbizarrabb hegyei közül. A tepuik vagy táblahegyek sokszor függõleges falú kõtömbök, amelyek több száz méter magasan emelkednek ki a környezõ õserdõbõl. Csúcsuk nincs, a tetejük hatalmas sík terület. Sok tepuira csak sziklamászók tudnak feljutni, vagy helikopterrõl lehet leereszkedni rájuk.