evolúció

címke rss
A farkcsontnál is haszontalanabb maradványt fedezték fel az emberben

A farkcsontnál is haszontalanabb maradványt fedezték fel az emberben

Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok.

Kutatók megfejtették a női orgazmus titkát, ezért volt rá szükség

Tudomány2019.10.01, 13:17

A női orgazmus evolúciós eredete és értelme sokáig az élet nagy kérdései közé tartozott, kutatók nemzedékei foglalkoztak vele, ám mindenki számára kielégítő válaszokat idáig nem sikerült találni. Kutatók egy csoportja most úgy véli, a női nemi aktus tetőpontja egy régóta funkcióját vesztett biológiai folyamat maradványa.

Így még nem láthatta az egyik legrejtélyesebb emberfélét

Tudomány2019.09.20, 10:46

Izraeli tudósok rekonstruálták a gyenyiszovai ember csontvázát egy 70 ezer évvel ezelőtt élt 13 éves lány csontmaradványaiból nyert DNS-minták alapján.

Agyszkenner mutatta meg, mitől olyan különböző a kutyák viselkedése

Tudomány2019.09.03, 18:43

Az emberek és a kutyák különleges kapcsolatban állnak. Néha jobb, máskor rosszabb ez a viszony, de az ebek teljes mértékben az emberekre támaszkodnak, akik magukat a kutyafajtákat tenyésztették ki. Egy új tanulmány most azt is megmutatta, hogy az ember legjobb barátjának agya fajtánként mennyire különbözhet egymástól a mesterséges "kiválogatásnak" köszönhetően.

Tudta-e, hogy a stressz és a szorongás hasznos is lehet?

Tudomány2019.08.21, 18:51

Az emberek csupa negatív dolgot asszociálnak a stresszhez, pedig megfelelő mennyiségben adagolva véd és segít minket a mindennapokban.

A nők nem jobbak a férfiaknál a megosztott figyelem terén

Tudomány2019.08.15, 18:34

A nők nem jobbak a férfiaknál a megosztott figyelem terén - állapította meg egy német kutatócsoport.

Robotfarokkal segítenének az egyensúlyi problémákon

Tudomány2019.08.14, 15:03

Az idősek egyensúlyát segítő robotfarkat fejlesztettek a japán Keio Egyetem tudósai, amellyel a bizonytalanul járó embereknek segítenének egyensúlyuk megőrzésében.

Közel négyszázmillió éves erdőségre bukkantak

Tudomány2019.08.09, 17:26

Ázsia legrégebbi fosszilizálódott erdejét találták meg kínai kutatók; a felfedezés új ismeretekkel szolgálhat arról, hogyan fejlődtek ki az ősi fák, amelyek végül szénné váltak.

Kulcsfontosságú az utódok nevelésében a hímek segítsége

Tudomány2019.06.04, 20:46

A Zürichi Egyetem kutatói közel 500 emlősfajt vizsgáltak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a szülők hogyan gondoskodnak az utódaikról és mindez hogy kapcsolódik a nagyobb agymérethez, és így a magasabb intelligenciához.

A kanadai sarkvidék a Föld legrégebbről ismert gombáját rejtette

Tudomány2019.05.23, 17:05

A kanadai sarkvidéki kopár pusztaságban a sáros kövek között található apró fosszíliák a Föld legrégebbről ismert gombájának maradványait rejtették. Az apró organizmusokat a sekély vízben, egyfajta finomszemcsés, üledékes kőzetben fedezték fel a Viktória-szigettől délre, az Északi-sark mentén a kutatók. A területen a palás anyagok több millió év alatt halmozódtak fel, és a vizsgálatok során kiderült, hogy a fosszíliában talált gomba körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt élhetett az északnyugati területeken.

A vérszívó poloskák legalább 115 millió éve élnek a bolygón

Tudomány2019.05.17, 14:56

Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg - derült ki egy úgy tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők "rendkívül bizarr" szaporodási szokását vizsgálta

Feltámadt a 136 ezer éve kihalt faj

Tudomány2019.05.13, 16:28

Az evolúció megismételte önmagát: több mint 100 ezer évvel az után, hogy kihalt egy madárfaj, újra, ugyanolyan formában kifejlődött, ezzel pedig szó szerint feltámadt a halálból.

Bizarr, éjszaka vadászó, nagy szemű rákot fedeztek fel a kutatók

Tudomány2019.04.26, 18:37

Óriási szemmel, nagy karmokkal, lapát alakú lábakkal és homárszerű páncéllal rémisztget egy újonnan felfedezett rák Kolumbiában. A kutatók a fajt „a valaha élt legkülönösebb ráknak" nevezték. A fosszíliák tanúsága szerint ezek az úszó, vadászó állatok a rákok egy új evolúciós ágát testesítik meg, amelyek mintegy 95 millió évvel ezelőtt éltek.

Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken

Tudomány2019.04.11, 11:22

Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.

Az új táplálékforrások miatt lettek átváltozóművészek az állatok

Tudomány2019.04.03, 11:36

Az új táplálékforrások iránti igény hatására jött létre az evolúció során az állatvilágban gyakori metamorfózis, amelynek eredményeképpen a fiatal lárvák kifejlett egyedekké, például a hernyók lepkévé válnak - derül ki egy új kutatásból.

Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalása

Tudomány2019.04.02, 15:02

Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.

Vezetői készségek férfiaknál és nőknél: Genetika vagy megszokás?

She2019.03.25, 08:54

Rengeteg mendemondát hallunk arról, hogy milyen vezetők a nők (empatikusak?) és milyenek a férfiak (határozottak?), olykor pedig kutatások is tovább árnyalják a képet. Az Opten szerint két egyforma méretű cég kockázati besorolása a nők által vezetett cégeknél kedvezőbb.

Mindenkit ledöbbentett ennek az állatnak a különleges képessége

Tudomány2019.03.08, 18:32

Egy medúzaszerű lényt nem mindennapi képesség tesz egyedülállóvá az állatvilágban: csak akkor jelenik meg a végbélnyílása, ha üríteni kell, amennyiben nem használja, eltűnik. A biológusok szerint az organizmus az evolúció közbenső állomását képviseli.

Megoldódott az antarktiszi jéghal fagyálló vérének rejtélye

Tudomány2019.02.27, 12:54

A találóan jéghalnak nevezett állat az egyetlen olyan gerinces a Földön, amelyeknek a vérében nincs hemoglobin. Így a híján vannak a vörösvértestekben lévő fehérjének is, amely az oxigént hordozza és mégis életben marad. A mélytengeri lénynek szinte átlátszó a vére, és egyáltalán nem fázik az antarktiszi kemény mínuszokig lehűlő vizekben.

Csodával határos, óriási evolúciós lépést tehetett a tüskés pikó

Tudomány2019.02.22, 12:19

Úgy tűnik, hogy a Mária becenévre keresztelt kis tüskés pikó átlépte valahogy az evolúció lépcsőjét és különleges módon megváltoztatta szaporodási szokásait. A hal hímjei általában növényekből dombszerű fészket készítenek a tófenéken, és ha jól végzik a dolgukat, akkor a fészek és a hím élénk színei odacsalnak egy nőstény, amely bemegy és lerakja az ikrákat, amit a hím megtermékenyít. Ám Mária valahogy enélkül is „teherbe esett", amely a faj esetében a csodával határosnak tekinthető.

Régebb óta ugrálnak a kenguruk, mint hittük

Tudomány2019.02.06, 11:09

A kenguru ősei az eddig véltnél 10 millió évvel korábban váltottak ugró járásmódra - derítették ki kutatók újonnan felfedezett 20 millió éves fosszíliák alapján.

Azonos evolúciós genetikai folyamatok vezettek a monogámiához

Tudomány2019.01.10, 12:55

Miért van az, hogy néhány állatfaj egyedei elkötelezettek a párjuk felé, míg mások nem? A Texasi Egyetem (Austin, USA) kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek amerikai és brit mellett magyar kutatók, többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa is tagja volt, tíz gerinces fajt vizsgált. A monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat vizsgáló tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.

A virágok 50 millió évvel korábbról származnak

Tudomány2018.12.20, 14:19

Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók.

A modern korban gyorsan változtatja az embert az evolúció

Tudomány2018.12.19, 19:31

A modern korban gyorsabban változtatta az embert az evolúció, mint korábban bármikor: az orvostudomány és a technológia nem állította meg, hanem felgyorsította az evolúciót - állapította meg Philipp Mitteröcker bécsi biológus.

Ezek minden anyát foglalkoztatnak: 4 érdekesség a csecsemőkkel kapcsolatban

Archívum2018.12.08, 00:53

Az újszülöttekkel, csecsemőkkel kapcsolatban még mindig sok minden kérdéses. A következőkben négy, rájuk vonatkozó kérdésre találod meg a választ, amelyek egy része biztosan meg fog hökkenteni.

Több tudományos magyarázat létezik arra, miért nagy a nők melle

Life.hu2018.11.26, 17:43

Számos tudóst foglalkoztatott már a kérdés, hogy habár több mint 5 ezer emlősfaj él a Földön, mégis a homo sapiens az egyetlen, amelynél megnagyobbodtak a mellek. A kérdésre többféle magyarázat is létezik. 

Nem a dinoszauruszok voltak hajdan az egyetlen óriások

Tudomány2018.11.23, 14:36

Egy elefántméretű, emlősszerű növényevő állattal éltek együtt a mai Európa területén az első dinoszauruszok nagyjából 205-210 millió évvel ezelőtt a triász időszak végén - számoltak be a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelynek eredményeit Lengyelországban feltárt fosszíliákra alapozták.

Jobb, ha hozzászokunk az agyar nélküli elefántok látványához

Tudomány2018.11.13, 10:37

Talán az orvvadászat számlájára írható, hogy egyre több nőstényelefánt jön világra agyar nélkül - állapította meg egy új tanulmány.

Megtalálták a legapróbb emberszabású maradványait

Tudomány2018.11.08, 19:13

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai paleontológusok.

A madarak ősének eddig ismeretlen faját azonosították

Tudomány2018.10.26, 11:48

A mai madarak ősei, az Archaeopteryxek egy új faját azonosíthatta egy nemzetközi kutatócsoport, az őslénynek több közös tulajdonsága van a madarakkal, mint elődeikkel, a dinoszauruszokkal.

Szó szerint evolúciós ugrással fejlődtek ki a kenguruk

Tudomány2018.10.05, 12:56

Ausztrál tudósok felállították a kenguru kifejlődésének idővonalát, amely szerint a kenguru őse 25 millió évvel ezelőtt jelent meg Ausztráliában, és az a kenguru, amelyet ma ismerünk, hárommillió évvel ezelőtt egy gyors evolúciós ugrással bukkant fel a kontinensen.

Több mint félmilliárd éve tűnhetett fel a világ első állata

Tudomány2018.09.22, 13:55

A világ legősibb, 558 millió évvel ezelőtt élt állatát azonosították tudósok a Science folyóiratban publikált tanulmányban.

Megfejtették, mitől vonzóbbak egyes nők a férfiak számára

Tudomány2018.09.12, 11:11

Termékeny napjaikon a nők sok férfiorr számára különösen kellemes illatot árasztanak. Néhányan azonban kiváltképp vonzóak a női nemi hormonoknak köszönhetően - állapították meg berni kutatók.

Meztelenek voltak az ősi teknősök

Tudomány2018.08.23, 15:32

Egy 228 millió éves csaknem teljes, megkövesedett teknőscsontvázlelet azt bizonyítja, hogy a teknősöknek evolúciójuk korai szakaszában nem volt páncélja.

Globális felmelegedést okozott az első állatok evolúciója

Tudomány2018.07.04, 14:16

A Földön megjelent első állatok evolúciója több mint félmilliárd évvel ezelőtt globális felmelegedést okozott a bolygón - állítja egy új kutatás.

Megfejtették, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya

Tudomány2018.05.24, 12:51

Az ember agya aránytalanul nagy, testéhez képest mintegy hatszor akkora, mint amekkorát más emlősök arányai alapján várnánk. Az egy-másfél kilogrammos szerv a test energiaszükségletének egyötödét teszi ki. Az evolúciós elmélet szerint komoly oka lehetett ilyen "költséges" szerv kialakításának és fenntartásának.

Megtalálták a madarak evolúciójának egy kulcsfontosságú láncszemét

Tudomány2018.05.03, 15:50

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt az a nagyjából 100 millió évvel ezelőtt élt teremtmény, amely a dinoszauruszokra és a mai madarak jellemző fizikai sajátosságokkal is rendelkezett.

Kezdődik a biológia történetének legambiciózusabb vállalkozása

Tudomány2018.04.26, 20:59

Nem kis fába vágná a fejszéjét egy nemzetközi tudományos konzorcium: megszekvenálná az összes ismert sejtmagvas szervezet genomját. Ez valószínűleg a biológia eddigi történetének legambiciózusabb vállalkozása.

Az eddig véltnél korábban kezdhetett két lábon járni az ember

Tudomány2018.04.24, 14:15

Az eddig véltnél korábban kezdhetett két lábon járni az ember - állapították meg amerikai tudósok 3,6 millió éves afrikai lábnyomok alapos vizsgálata nyomán.

Megismerhetővé válhatnak a földi evolúció első évmilliárdjai

Tudomány2018.04.03, 11:30

Szöllősi Gergely János és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái.

A környezeti változások alapvetően hatottak az emberi evolúcióra

Tudomány2018.03.16, 14:06

Az emberek fejlett társadalmi viselkedésére és kereskedelmi tevékenységére utaló leleteket fedeztek fel egy kenyai ásatáson, amely alapján százezer évvel korábbra tehető ennek a fejlettségi szintnek a megjelenése - erről számol be a Science folyóirat több tanulmánya kenyai ásatási eredmények alapján.

Az evolúció vethet véget az alkoholizmusnak

Tudomány2018.02.27, 16:14

Egy pár éve a Scientific Americanben megjelent cikk arra a következtetésre jutott, hogy ha lassan is, de ma is zajlik az emberi evolúció. A napjaink emberi populációira ható természetes kiválasztódást nehéz tetten érni. Könnyű azonban elképzelni, milyen tulajdonságokra hathat. Az olyan fertőző betegségek, mint a HIV és a malária továbbra is hatékony szelekciós nyomást fejtenek ki a fejlődő világban.

Jóval korábban hódították meg a szárazföldet a növények, mint vélték

Tudomány2018.02.20, 10:52

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint.

Ma már hangtalanul ciripelnek a tücskök Hawaiion

Tudomány2018.02.14, 19:11

Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök - brit kutatók szerint fejlődésük során "lehalkították" hangkeltő apparátusukat.

Hiányzó láncszemet fedeztek fel egy borostyánkőben

Tudomány2018.02.06, 11:47

A pókok evolúciójának egyik hiányzó láncszemét fedezték fel a kutatók egy nagyjából 100 millió éves mianmari borostyánkőben.

Sikerességük lehetett a dinoszauruszok veszte

Tudomány2018.02.06, 11:34

Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön - írta a BBC hírportálja.

A véltnél korábban vándorolhatott ki a Homo sapiens Afrikából

Tudomány2018.02.01, 13:00

Indiában talált csaknem 400 ezer éves kőeszközök vizsgálata alapján a Homo sapiens még korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint azt a legutóbbi bizonyítékok alapján vélték a kutatók.

Százezer évvel korábban hagyhatta el az ember Afrikát

Tudomány2018.01.26, 10:11

A modern ember csaknem százezer évvel korábban hagyhatta el az afrikai kontinenst, mint azt eddig hitték. Egy izraeli barlangban talált lelet az eddigi legrégebbi ismert Homo sapiens-maradvány Afrikán kívül.

Az emberi agy mai alakja viszonylag későn alakult ki

Tudomány2018.01.25, 12:44

A Homo sapiens evolúciója során viszonylag későn alakult ki az emberi agy mai, gömbölyded alakja - állapította meg kövületek elemzésével egy német kutatócsoport.

Bemutatták Kisláb csontvázát

Tudomány2017.12.06, 20:39

Kiállították Kisláb, az apró termetű szőrös "majomember" csontvázát szerdán Johannesburgban, a szakértők szerint ez az eddig ismert legteljesebb és az egyik legrégebbi Australopithecus csontváz.

Sisakot viselt a lázálomszerű kambriumi miniszörny

Tudomány2017.12.06, 12:45

A sci-fi, vagy még inkább a horror filmek világát idézi fel annak az 515 millió évesre becsült apró lénynek a fosszíliája, amelyet Dél-nyugat Kína kambrium időszaki tengeri rétegsorában fedeztek fel.

Végre kiderült, mi is a jeti valójában

Tudomány2017.11.29, 15:46

A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktől származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.

Találtak valamit, ami átírhatja az egész emberiség történetét

Tudomány2017.11.16, 15:15

Egy Kínában talált 260 000 éves koponya teljesen átírhatja mindazt, amit az emberi evolúcióról tudunk.

Vérszomjas szuperpatkányok okozhatják a nagyvárosok vesztét

Tudomány2017.11.07, 16:41

Egy új tanulmány szerint a környezetszennyezés és a városi környezet olyan mutációkat okozhat, amelyek hatására a patkányok sokkal vadabbakká és erősebbekké válnak.

Korábban kezdődött a madarak felemelkedése, mint gondolták

Tudomány2017.10.10, 16:03

Az eddig véltnél több millió évvel korábban zajlott le a madarak evolúciójában az a kulcsfontosságú lépés, amely lehetővé tette számukra a repülést.

A csecsemők saját védelmük érdekében könnyeznek a hangos sírás mellett

Archívum2017.10.06, 20:42

A könnyek lényegében vízcseppek, amelyek sót, fehérjéket és hormonokat tartalmaznak. Az egyes cseppek azonban mélyebb üzenettel is bírnak, lehetővé téve számunkra, hogy egyetlen szó nélkül kommunikálhassunk, kezdve a csecsemőkortól. Az új kutatási eredmények arra utalnak, hogy a csecsemők számára a könnyek fontosabbak, mint hittük.

A szerelem csak az evolúció vicce!

She2017.10.02, 15:11

A szerelmet nem tudod befolyásolni. Azt sem, hogy kibe zúgsz bele, és azt sem, hogy ki fog beléd zúgni.

Kiderítették, miként jelentek meg az első állatok a Földön

Tudomány2017.08.17, 15:04

Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint.

A dinoszauruszok fejlődésének hiányzó láncszeme

Tudomány2017.08.17, 11:29

A húsevőre hasonlító, de növényevő Chilesaurus lehet a hiányzó láncszem a dinoszauruszok két nagy családja között egy tanulmány szerint, amely az őslények evolúciójának felülvizsgálatát szorgalmazza.

Közösek a kutya és az ember túlzott barátságosságának okai

Tudomány2017.07.21, 19:47

Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.

A békák felemelkedését hozta a dinók kihalása

Tudomány2017.07.04, 11:21

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta - állapította meg egy tanulmány.

Már nem tananyag az evolúció a török iskolákban

Nagyvilág2017.06.23, 15:45

Vitatható, ellentmondásos és bonyolult az evolúció, ezért a török kormány kivette a középiskolások tananyagából.

Megváltozhat minden, amit az ember kialakulásáról gondoltunk

Tudomány2017.06.08, 09:47

A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban.

Megfejtették a bálnák óriási méretének titkát

Tudomány2017.05.25, 15:21

Pár millió évvel ezelőtt történt valami titokzatos, aminek következtében a bálnák gigantikus állattá fejlődtek. A Chicagói Egyetem kutatói merültek el a tengeri rejtélyben.

Nem Afrika, hanem Európa lehetett az emberiség bölcsője

Tudomány2017.05.23, 14:17

Vélhetően Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik.

Rejtély övezi a legrégebbi állati fosszíliákat

Tudomány2017.05.06, 08:21

A Bristoli Egyetem paleontológusai szerint amiket eddig a legrégebbi állati maradványoknak hittünk, azok nyugodtan lehetnek akár fosszilis algák is.

Ötvenlábú lény vadászott a tenger mélyén

Tudomány2017.04.28, 18:46

Ötven lába és két, konzervnyitóra emlékeztető ollója volt egy 508 millió éve élt ízeltlábúnak. A most felfedezett – mára természetesen kihalt - faj az eddig ismert legősibb állkapcsos ízeltlábú.

Ha ezt Lamarck megélhette volna - az egyesített evolúcióelmélet

Tudomány2017.04.14, 16:55

A cikksorozat előző részében – Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében – összefoglaltuk az evolúcióelmélet neodarwinista alapjait, és bemutattunk egy viszonylag új tudományágat, az epigenetikát, amely részben rehabilitálja Lamarck nézeteit. Az új részben lemerülünk az epigenetika mélységeibe, és bemutatjuk, hogyan férhet meg egymással a neodarwinizmus és a neolamarckizmus az egyesített evolúcióelméletben. 

Letaszították a szivacsokat a legősibb állatcsoport trónjáról

Tudomány2017.04.13, 07:39

A soksejtű állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idő alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élőhelyén, az ősi világtengerben. Egészen a legutóbbi időkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtű állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerősíti, hogy a bordásmedúzáké az elsőség.

Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében

Tudomány2017.04.13, 07:36

A modern biológia jelentős részben Charles Darwin evolúcióelméletére támaszkodik. Ennek lényege a természetes szelekció, amely szerint a természet a legrátermettebb, legjobban alkalmazkodott élőlények szaporodását, fennmaradását és túlélését segíti elő. Darwin elmélete azonban a genetika fejlődésével finomításra szorult. Érdekes módon éppen az evolúcióelmélet „antihősének” számító Lamarck néhány elképzelése jött kapóra a darwinizmus egyes hézagainak betöméséhez, és egy egyesített evolúcióelmélet kidolgozásához, olvasható a környezeti epigenetikával foglalkozó neves amerikai biológus, Michael Skinner tanulmányában. 

Válságot okozott az eocén végi hirtelen lehűlés

Tudomány2017.03.26, 12:09

A mai Ausztrália területén élt gekkók tömeges kihalását eredményezte a globális átlaghőmérséklet hirtelen lecsökkenése 35 millió évvel ezelőtt - állítják ausztrál szakemberek.

Az öngyilkos merénylet is az evolúciós örökség része

Tudomány2017.03.21, 14:28

A csoport érdekében végrehajtott öngyilkosság első látásra evolúciós rejtély: hogyan adódhatnak tovább öngyilkos gének? A válasz mégis az evolúcióban, konkrétan őseink egymás ellen vívott háborúiban keresendő - a Scientific Reports cikke szerint.

Orrformáló éghajlati övek

Tudomány2017.03.18, 13:26

Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.

Akaratunk ellenére hoztuk létre a tökéletes ragadozót

Tudomány2017.03.10, 19:53

Alig egy évszázada jelentek meg Észak-Amerikában a keleti prérifarkasok. Három kutyaféle keveredéséből jöttek létre, és a tapasztalatok alapján minden téren felülmúlják elődeiket: erősek, gyorsak, eszesek és rendkívül alkalmazkodók. Sokan vitatják, hogy új fajról lenne szó, de annyi biztos, hogy az ember tevékenysége nélkül most valószínűleg nem gazdagodott volna egy prominens bestiával a csúcsragadozók palettája.

Részben megfejtették a virágos növények eredetrejtélyét

Tudomány2017.02.28, 10:51

Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban őshonos növény genetikai kutatása segítségével francia tudósok részben megfejtették a virágos növények eredetének rejtélyét.

Kétszázötven millió éves tengeri hüllő embriót találtak

Archívum2017.02.15, 17:20

Embriót találtak egy 250 millió éve élt, rendkívül hosszú nyakú fosszilis tengeri hüllő hasában, amelyről eddig úgy vélték, utódait kizárólag tojásokban hozta világra.

Újabb bizonyíték az evolúcióra: 700 halfaj alakult ki egy ősből

Tudomány2017.02.13, 15:54

A Wyomingi Egyetem kutatói – egy nemzetközi csapat részeként – kiderítették, hogyan fejlődött ki több mint 700 halfaj a kelet-afrikai Viktória-tóban az elmúlt 150 ezer évben.

Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlődését

Tudomány2017.02.01, 10:52

Egy magyar kutató és társainak új modellje lehetséges magyarázatot ad arra, miként juthatott el a földi élet evolúciója az egyszerű szerves molekuláktól sejtjeink elődeiig. Hasznos vírusok, önző paraziták, együttműködő replikátorok és szerethető genetikai rosszfiúk egy történetben, melynek igazán csak a végét ismerjük. A cikk alapjául az MTA híroldalán megjelent anyag szolgált.

Aprócska bizarr lény volt az ember legrégibb ismert őse

Tudomány2017.01.31, 08:44

Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában talált kövületekben azonosította egy kicsiny tengeri lény maradványait, amelyről feltételezik, hogy az emberek legkorábbi ismert prehisztorikus őse lehetett, a zsákszerű élőlény mintegy 540 millió éve élt.

Apró gyíkok éltek az óriás dinók árnyékában

Tudomány2017.01.25, 13:04

A Montanában ásatásokat végző paleontológusok számos fosszília között bukkantak a váratlan leletre. Egy olyan új gyíkfaj ősmaradványát fedezték fel a dinoszauruszok uralkodásának késői időszakából, amelynek legközelebbi ma élő rokonai messze Ázsiában kóborolnak.

Kiderült, miért jobbkezes az emberek többsége

Tudomány2017.01.11, 18:54

Az emberek nagyjából 90 százaléka jobbkezes. Ebben a tulajdonságban is különbözünk a legtöbb főemlőstől, ahol nem figyelhető meg ilyen oldalpreferencia a végtagoknál. Úgy vélik, hogy a kézpreferencia kialakulása jelentős szerepet játszott az emberi evolúció folyamán. Úgy tűnik, egy új tanulmány most megvilágítja a jobbkezesség létrejöttének okát és idejét.

Mégse haszontalan szerv a féregnyúlvány

Egészség 20102017.01.10, 16:41

A féregnyúlványt sokan csak felesleges csökevénynek tekintik, ami váratlan gyulladásával csak megkeseríti az emberek életét. Egy új kutatás szerint azonban fontos szerepet tölt be a szervezetben, ezért nem tűnt el az evolúció folyamán.

Ez az agyi terület még felnőttkorban is fejlődik

Tudomány2017.01.06, 16:03

Azzal ellentétben, amit eddig gondoltak a tudósok, az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnőttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés.

Twitteren háborog egy dinós cikk miatt egy kreacionista

Tudomány2017.01.02, 14:38

A Noé bárkájának másolatát felépítő Ken Ham, amerikai kreacionista csúsztatással vádolja a The Washigton Post folyóiratot, mert ott az jelent meg, hogy a kreacionisták szerint az özönvíz pusztította ki a dinoszauruszokat.

Hátfájdalom? Nem is gondolnád, mire vezethető vissza

Archívum2017.01.02, 08:40

Amerikai és brit kutatók 300 csontminta vizsgálata alapján jöttek rá arra, miért fordulnak olyan sokan orvoshoz csípő-, illetve vállfájdalom miatt.

A váll és a csípő fájdalma az evolúció hibája

Tudomány2016.12.28, 16:08

A váll és a csípő gyakori fájdalma "az evolúció hibája" az Oxfordi Egyetem tudósai szerint.

Gyors evolúcióval menekül a környezetszennyezés elől egy halfaj

Tudomány2016.12.23, 12:15

Íme a szennyezett vizekben élő hal, amely néhány évtized alatt a legdurvább méreganyagokhoz is alkalmazkodott. Mi a titka, és vajon tanulhatunk-e belőle?

Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét

Tudomány2016.12.22, 19:27

Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.

Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat

Tudomány2016.12.20, 16:00

A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlő biológiai folyamatot, csodálatos lehetőség nyílik az emberiség előtt.

Ezért nincs péniszcsontja az embernek

Tudomány2016.12.14, 15:23

Sokáig rejtély volt, hogy miért fejlődött ki a péniszcsont az evolúció folyamán számos főemlősben és ragadozóban, ezzel szemben, miért nem fejlődött ki másokban, például az emberben sem. Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.

Darwinnak nem sikerült, most megoldották az evolúciós rejtélyt

Tudomány2016.12.13, 15:43

Evolúciós szempontból igen költséges a díszes külső az állatvilágban, és bár a szaporodásnál előnyt jelent, az érvényesüléshez átlagos külsejű egyedekre is szükség van.

Igazi túlélővé vált egy halfaj

Tudomány2016.12.09, 11:36

Egy halfaj olyan gyorsan evolválódott, hogy képes túlélni a rendkívül szennyezett, mérgező anyagokkal terhelt vizekben is – írja az Independent.

Különleges kövületeket rejt Skócia földje

Tudomány2016.12.06, 16:52

A szárazföld első négy lábon járó gerinceseinek megkövesedett maradványait fedezhették fel Skóciában.

A császármetszés hatással van az evolúcióra

Tudomány2016.12.06, 10:26

A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van - állapította meg a Bécsi Egyetem egy új tanulmánya.

Keresse meg az állatokat a homályos képeken!

Tudomány2016.11.26, 14:22

Meglátja az állatokat a következő négy elmosódott képen? Egy új tanulmány szerint az egyiken lévőt könnyebb felfedezni, mint a többit. A kutatók szerint ennek evolúciós okai vannak.

Evolúciós maradványt hordunk a testünkön

Archívum2016.11.21, 16:34

Kevesen vannak, akik így születnek, de ez nem egy szimpla véletlen műve.

Másodszor megyünk szembe az evolúcióval

Tudomány2016.11.20, 23:27

A biotechnológia ma már olyan lehetőségeket ad a tudománynak, amelyet nemrég csak távoli jövőnek vagy a valóságtól elrugaszkodott, sci-fibe illő történetnek gondoltunk. Klónozhatunk, őssejtet tenyészthetünk, megváltoztathatjuk valakinek a természetes fizikai tulajdonságait. Mit jelent mindez az átlagember számára? Mit jelent majd a gyerekeinknek, akik ebben a valóságban nőnek majd fel? Hol lesz a biotechnológia és a génmódosítás határa, és ki fogja azt meghúzni? Lantos Lili előadásán jártunk a TEDxYouth Budapesten.

A féltékenység jó! De mire?

She2016.11.18, 14:05

A féltékenység zöld szemű szörnye. Mindenki találkozott már vele így vagy úgy - de általában így is, meg úgy is. Hogy miért? Mert ez egy természetes jelenség, vagyis inkább érzés, esetleg élmény. Egy kicsit mindegyik. És mint ilyen, érdemesnek tartom egy kis boncolgatásra. Engem most főleg a különbségek izgatnak, egészen pontosan a nők és férfiak közti különbségek. Mert egyenjogúság ide, feminizmus oda, különbözünk. Nem is kicsit.

Ej, ráérünk arra még! - A halogatás pszichológiája

She2016.11.16, 09:15

Ülsz az ötezer tételes feladatlistád előtt, de ahelyett, hogy nekilátnál bármelyiknek, megnézel még két részt a kedvenc sorozatodból? "Majd holnap megcsinálom!" De másnap sem kerülget az ihlet, és csak tolod magad előtt az elintéznivalókat. Majd szép lassan bekúszik a bőröd alá a szorongás, bűntudat, tehetetlenség. Ismerős érzés, ugye?

Egy nagy kihalást túlélhettek a dinoszauruszok

Tudomány2016.11.11, 10:51

A dinoszauruszok eddigi legkiterjedtebb törzsfáját állították össze brit és amerikai paleontológusok, akik kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az őslények 250 millió évvel ezelőtt, a feltételezettnél 20 millió évvel korábban kezdték el benépesíteni bolygónkat.

Előző
Következő