Vörös Hadsereg
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Wehrmacht
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Szovjetunió
A budapesti hadműveletben hősi halált halt honvédeket exhumáltak
Tizenhat, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonát exhumáltak Mogyoródon - közölte a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatósága hétfőn a Facebook-oldalán. Az elesett magyar katonák valószínűsíthetően a Vörös Hadsereg Budapest elfoglalásáért indított hadművelete során, az Attila-vonal áttöréséért folytatott harcokban veszthették életüket 1944 novemberében, vagy decemberének elején.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sztálin dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy kapituláltak a nácik
1945. május 7-én a kora hajnali órákban az angolszász szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a német birodalmi kormány nevében aláírta a náci Németország feltétel nélküli fegyverletételéről szóló kapitulációs okmányt. A dokumentumban foglaltak szerint a még harcban álló német csapatoknak másnap, május nyolcadikán éjfélig valamennyi hadszíntéren be kell szüntetnie mindenféle harci cselekményt. A német kapitulációval az európai hadszíntéren befejeződött a világtörténelem legvéresebb, csaknem hat évig tartó fegyveres konfliktusa, a második világháború. Nooha ...
- címkék:
- Joszif Sztálin
- Winston Churchill
- Karl Dönitz admirális
- Zsukov marsall
- Joseph Goebbels
- Wilhelm Keitel vezértábornagy
- Dwight D. Eisenhower
- George C, Marshall tábornok
- Vaszilij Csujkov hadseregtábornok
- második világháború
- hidegháború
- Wehrmacht
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- reimsi fegyverletételi okmány
- angolszász szövetségesek
- berlini kancellária
- reimsi kapituláció
- Alfred Jodl vezérezredes
- berlini kapituláció
- Címkefelhő »
Őrült pusztítás a véres tankcsatákban Debrecenben és a Balatonon is
A háborúk történetében komoly mérföldkőnek számított a harckocsik megjelenése. A szárazföldi hadviselésben a páncélosok önálló fegyvernemként való alkalmazása új katonai doktrínákat teremtett, alaposan átalakítva a 20. század elejéig általánosnak tekinthető hadművészetet. A harckocsik bevetése mind tömegét, mind pedig hadászati és taktikai koncepcióját tekintve a második világháború vérzivataros éveiben érte el a csúcspontját a világtörténelem legnagyobb páncélos ütközeteiben, így különösen a kurszki, az ardenneki, vagy a hortobágyi, illetve a balatoni csatában. A páncélos fegyvernem technikai-taktikai fejlesztése 1945 után új szinttre ...
- címkék:
- Panzer IV
- KV-1 nehézpáncélos
- harckocsiágyú
- páncélelhárítás
- második világháború
- Szovjetunió
- Waffen-SS
- harckocsi
- első világháború
- Wehrmacht
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- hadtörténet
- Barbarossa hadművelet
- haderőfejlesztés
- kurszki csata
- T-34
- alföldi páncélos csata
- önjáró löveg
- páncélosok
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Tiger-I nehézpáncélos
- páncélos hadviselés
- rohamlövegek
- katonai doktrínák
- páncélos fegyvernem
- páncélos csaták
- Címkefelhő »
A náci Királytigrisek beleragadtak a dunántúli sárba
1945. március 6-án a ködös hajnali pirkadatban kétezer löveg össztüzével vette kezdetét a második világháború utolsó nagy német offenzívája. A félórás tüzérségi előkészítés után a Velencei-tó és a Balaton között húzódó frontvonalról a 6. SS-páncéloshadsereg és Hermann Balck vezérezredes 6-ik hadseregének páncélos ékei lendültek támadásba, hogy átszakítsák Fjodor Tolbuhin marsall 3. ukrán frontjának arcvonalát. A „Tavaszi ébredés" (Frühlingserwachen) kódnevű hadművelettel Adolf Hitler arra tett kétségbeesett kísérletet, hogy a Dunántúlról kiszorítsa a Vörös Hadsereg magasabb egységeit, és visszaszerezze a hadászati kezdeményezést az ...
- címkék:
- Herman Balck vezérezredes
- Adolf Hitler
- Heinrich Himmler
- Rogyion Malinovszkij
- Josef (Sepp) Dietrich
- Tyimosenko marsall
- második világháború
- felderítés
- ellentámadás
- Waffen-SS
- fenyítés
- náci Németország
- Sárrét
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- páncéloshadosztály
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Fjodor Tolbuhin marsall
- 6. SS páncéloshadsereg
- balatoni csata
- 3. ukrán front
- Királytigris harckocsi
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Csak füstölgő romhalmaz maradt Budapest helyén
1945. február 13-án ért véget a 102 napig tartó budapesti csata. A magyar főváros kerületeiben 51 napig tomboló ostrom miatt amikorra elhallgattak a fegyverek, Budapest füstölgő romhalmazzá vált. A második világháború egyik leghosszabb ideig dúló helységharcában 38 ezer civil, 43 ezer német és magyar, valamint 70 ezer szovjet katona vesztette életét. Az ostrom hevessége csak a Sztálingrád, Varsó, vagy Berlin elfoglalásáért vívott harcokéhoz hasonlítható. Ráadásul a magyar főváros véres ostromának nem is volt valós hadászati indoka; Budapest pusztulását elsősorban Adolf Hitler esztelen parancsa, valamint a szovjet hadvezetés presztízzsszempontjai ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Karl Pfeffer-Wildenbruch
- Rogyion Malinovszkij
- államcsíny
- második világháború
- kitörés
- kiugrás
- Wehrmacht
- náci Németország
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- áldozatok
- 2. ukrán front
- Fjodor Tolbuhin marsall
- helységharc
- veszteségek
- felmentési kísérlet
- Sztavka
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
80 éve kezdődött a doni katasztrófa, a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája
Nyolcvan éve, 1943. január 12-én a Vörös Hadsereg jelentős számbeli és technikai túlerőben lévő magasabb egységei az urivi hídfőből kitörve elsöprő erejű támadást indítottak a 2. magyar hadsereg létszámban és felszerelésben sokkal gyengébb alakulatai ellen. Az urivi áttöréssel vette kezdetét az a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött kegyetlenül véres ütközet, ami mind a mai napig a Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben. A 2. magyar hadsereg pusztulása a magyar történelem legsúlyosabb katonai veresége; a 207 500 fős személyi állomány csaknem kétharmada, 143 ezer fő került a veszteséglistára. A Don-kanyar ...
- címkék:
- Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes
- Kirill Moszkalenko vezérezredes
- második világháború
- visszavonulás
- ellentámadás
- menekülés
- veszteséglista
- Don-kanyar
- 2. magyar hadsereg
- Vörös Hadsereg
- bekerítő haművelet
- sztálingrádi csata
- könnyű hadosztály
- Báró Maximilian von Weichs vezérezredes
- B Hadseregcsoport
- III. hadtest
- Craemer-hadtest
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Második világháborús betonromboló gránátot találtak a II. kerületben
Második világháborús szovjet betonromboló gránátot találtak Budapesten, a II. kerületi Pusztaszeri úton, egy családi ház kertjében. A hatástalanítás idejére száz méter sugarú körben lezárják a területet - tájékoztatta a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje szombat reggel az MTI-t.
A bukaresti végjáték sorsdöntő következményekkel
1944. augusztus 23-án az esti órákban döbbenetes információ futott be a berlini birodalmi kancelláriára. A bukaresti német követségről érkezett sürgönyben az hihetetlen hír állt, hogy Ion Antonescu marsallt, a Harmadik Birodalom „leghűségesebb szövetségesét" letartóztatták, Mihály király pedig fegyverszüneti kérelemmel fordult a szövetséges nagyhatalmakhoz. A Führer, miután végigolvasta a táviratot először elsápadt, ám néhány pillanatnyi feszült csend után magáról megfeledkezve tombolni kezdett. A dühtől tajtékozva elrendelte Bukarest bombázását, valamint megparancsolta az „áruló királyi klikk" haladéktalan letartóztatását. Csakhogyy ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- I. Mihály király
- Lakatos Géza vezérezredes
- Horthy Miklós kormányzó
- Ion Antonescu
- Santanescu tábornok
- második világháború
- német megszállás
- kiugrás
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- kiugrási kísérlet
- Sztójay-kormány
- Román Királyság
- Bagratyion hadművelet
- frontváltás
- román királyi hadsereg
- aradi offenzíva
- Címkefelhő »
Raoul Wallenberg, a magyar zsidók megmentője 75 éve halt meg
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint hetvenöt éve, 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki a vészkorszakban magyar zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Wallenberg 1945. január 17-én tűnt el, szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen.
Sztálin is támadni akart, csak Hitler megelőzte
1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó csaknem háromezer kilométer széles arcvonalon három német hadseregcsoport, három és félmillió katona, 3600 harckocsi és közel ötezer repülőgép lendült támadásba a Szovjetunió ellen. A világtörténelem legnagyobb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet során a német alakulatok már az első napokban áttörték a szovjet frontvonalat. A Vörös Hadsereg határ mentén összevont hadseregcsoportjai nem tudták felfogni a német támadást, és magasabb egységeik vagy bekerítésbe kerültek, vagy pedig szörnyű veszteségeket elszenvedve hátráltak a németek nyoomása ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Sztálin
- Georgij Zsukov marsall
- Viktor Szuvorov hadtörténész
- második világháború
- frontvonal
- Szovjetunió
- hadrend
- megelőző csapás
- Wehrmacht
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- Barbarossa hadművelet
- hadseregcsoport
- bekerítő haművelet
- katlancsata
- Molotov-Ribbentrop paktum
- páncélos hadviselés
- hadműveleti terv
- támadó háború
- Friedrich Paulus vezérezredes
- Címkefelhő »
A náci fegyverletétel titkai: miért kellett kétszer aláírni a kapitulációt?
1945. május 7-én a kora hajnali órákban a szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán a náci Németország új államfője, Karl Dönitz admirális megbízásából Alfred Jodl vezérezredes aláírta a német haderő feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A dokumentum másnap, május 8-án éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. A német kapitulációval Európában hivatalosan is véget ért az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború. A német megadás hírére a nagyvárosok utcáin önfeledt ünneplésbe kezdtek az emberek, de a kulisszák mögött már komoolyan ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Harry Truman
- Karl Dönitz admirális
- Dwight D. Eisenhower
- második világháború
- Szovjetunió
- fegyverletétel
- Wehrmacht
- náci Németország
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- feltétel nélküli megadás
- angolszász szövetségesek
- Győzelem napja kiemelt
- kapitulációs okmány
- flensburgi kormány
- Címkefelhő »
Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca
1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...
- címkék:
- Joszif Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Horthy Miklós kormányzó
- Rogyion Malinovszkij
- Karl-Pfeffer von Wildenbruch
- második világháború
- Waffen-SS
- kitörés
- náci Németország
- Győzelem Napja
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- kiugrási kísérlet
- alföldi páncélos csata
- Fjodor Tolbuhin marsall
- budapesti csata
- Hindy Iván altábornagy
- nyilas-puccs
- Győzelem napja kiemelt
- Sztavka
- Címkefelhő »
Már látták a németek a Kreml tornyait, de sosem értek oda
Nyolcvan éve, 1941. december 5-én Georgij K. Zsukov hadseregtábornok csapatai ellentámadásba lendültek a Moszkva előtt elakadt német seregtestek ellen. A tomboló hóviharban kibontakozó offenzíva teljesen váratlanul érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és fagytól szenvedő katonáit. A Távol-keletről Moszkva alá vezényelt, és a kemény hideghez hozzászokott jól felszerelt szibériai hadtestek pörölycsapásszerű támadása több helyen átszakította a szovjet fővárost körülzáró német frontvonalat. A Közép Hadseregcsoport kritikus helyzetbe került, és csak egy hajszál választotta el attól, hogy a Vörös Hadsereg nyomása alatti hátrálás ffejveszett, ...
- címkék:
- Sztálin
- Heinz Guderian
- Georgij Zsukov marsall
- Hermann Hoth vezérezredes
- második világháború
- offenzíva
- ellentámadás
- Wehrmacht
- Vörös Hadsereg
- hadtörténet
- Barbarossa hadművelet
- moszkvai csata
- Fedor von Bock vezértábornagy
- keleti front
- T-34
- katlancsata
- páncéloshadtest
- Közép Hadseregcsoport
- Címkefelhő »
Az 1968-as Prágai tavasz és annak utóélete: folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata
Rövid nyári szünet után 2021. szeptember 29-én, ötödik állomásán folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. A beszélgetés résztvevői arra próbáltak választ találni, hogy vajon mi állhatott egy fiatal bölcsészhallgató, Jan Palach 1969. januári önégetésének hátterében. Ehhez az Olthatatlan című cseh minisorozat adta a beszélgetés kiindulópontját. Mi volt 1968 és a Prágai tavasz jelentősége? Miről szólt Alexander Dubček kísérlete és létezik-e egyáltalán „emberarcú szocializmus"? A témában jártas szakértők Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese és Szerencsés Károly történész, az Eötvvös ...
A háborúban meghalt katonák már nem ellenségei egymásnak
A második világháborúban Magyarországon elesett 22 szovjet katonát temettek újra katonai tiszteletadás mellett pénteken Budapesten, a Fiumei úti sírkert szovjet katonai parcellájában.
Kannibalizmus és borzalmas pusztítás a történelem legkegyetlenebb városostromában
Pontosan nyolcvan éve, 1941. szeptember 8-án záródott be a német ostromgyűrű a Szovjetunió második legnagyobb városa, Leningrád (ma Szentpétervár) körül. A kereken 872 napig tartó véres harcokkal tarkított blokád, a leningrádi csata volt a világtörténelem legpusztítóbb városostroma, amelynek mértéktartó becslések szerint is legkevesebb másfél millió ember, nagyobb részt civil esett az áldozatául. Noha a Szovjetunió ellen indított Barbarossa hadművelet 1941 nyári nagy katlancsatái idején, amikor a Vörös Hadsereg az összeomlás szélére került, lett volna lehetőség Leningrád menetből való elfoglalására, de a náci diktátor, Adolf Hitler ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Kliment Jefremovics Vorosilov
- Wilhelm Ritter von Leeb vezértábornagy
- kannibalizmus
- második világháború
- blokád
- felszabadítás
- nehéztüzérség
- Vörös Hadsereg
- Barbarossa hadművelet
- blokádtörés
- Észak-hadseregcsoport
- Leningrád
- Ladoga-tó
- háborús veszteségek
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Nyolcvan éve rohanta le a náci Németország a Szovjetuniót
Nyolcvan éve, 1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor, a kora nyári pirkadatban három német hadseregcsoport 162 hadosztálya, rövid, de intenzív tüzérségi előkészítés után a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó háromezer kilométer széles fronton átlépte a határt, és betört a Szovjetunió területére. Az „Unternehmen Barbarossa", a hadtörténet legnagyobb szárazföldi hadművelete teljesen felkészületlenül érte a Vörös Hadsereget, amely csaknem összeroppant a német hadigépezet súlyos csapásai alatt. A német támadás hírére Sztálin összeomlott, és hosszú napokra eltűnt a nyilvánosság valamint közvetlen munkatársai szeme elől. Noha 19941 ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Winston Churchill
- Joachim von Ribbentrop
- Vjacseszlav Molotov
- Richard Sorge
- második világháború
- offenzíva
- Szovjetunió
- hadüzenet
- csapatösszevonás
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- katonai hírszerzés
- hadtörténet
- Barbarossa hadművelet
- hadseregcsoport
- katlancsata
- hadműveleti terv
- szovjet-német paktum
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Véres mészárlással ért véget Budapest 52 napig tartó ostroma
A második világháború egyik legjobban elhúzódó és legpusztítóbb helységharcát, Budapest ostromát nem véletlenül szokták második Sztálingrádként emlegetni a hadtörténeti irodalomban. A magyar főváros 52 napig tartó ostromának záró epizódjaként a rommá lőtt budai vár területére visszaszorult, reménytelen helyzetbe került német Wehrmacht illetve Waffen-SS egységek parancsnoka, Karl von Pfeffer- Wildenbruch SS-Obergruppenführer, Hitler utolsó töltényig való kitartást elrendelő ostoba parancsát figyelmen kívül hagyva elhatározta, hogy megmaradt csapataival megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből. Az 1945. február 11-én este nyolc órakor ...
- címkék:
- Sztálin
- Hitler
- Tolbuhin marsall
- Karl von Pfeffer-Wildenbruch
- második világháború
- Waffen-SS
- ostrom
- kitörés
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- alföldi páncélos csata
- nyilas hatalomátvétel
- Szálasi-puccs
- budapesti csata
- helységharc
- támadóhullám
- zsámbéki medence
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
A budapesti híd, amit eleve úgy építettek meg, hogy lebontják
Hetvenöt éve, 1946. január 18-án adták át a második háború utáni első állandó budapesti hidat, a Kossuth hidat a Kossuth tér és a Batthyány tér közötti szakaszon. Bár eleve úgy építették meg, hogy egyszer majd lebontják, a híd egészen 1960. március 17-ig ellátta feladatát: bontását ekkor kezdték meg. Története 1963. január 2-án ért véget véglegesen.
Rejtélyes körülmények közt halt meg az amerikai tábornok, aki meg akarta állítani Sztálint
A robbanékony természetéről és nyers szókimondásáról ismert George S. Patton hadseregtábornok, a második világháború egyik legkiválóbb hadvezére sohasem csinált abból titkot, hogy Sztálint és a szovjet bolsevik rendszert tekinti a nyugati civilizáció legveszélyesebb ellenségének. A náci Németország felett aratott győzelem kivívásában óriási érdemeket szerzett George Patton éles szovjetellenessége miatt a háború utolsó hónapjaiban egyre kellemetlenebbé vált az amerikai kormány számára, a szovjet diktátor, Sztálin pedig egyenesen a halálát kívánta. 1945. december 9-én furcsa autóbaleset érte a tábornokot, akinek két héttel később, deecember ...
Sikerülhetett-e volna Magyarország kiugrása a második világháborúból?
Általánosan elfogadott tétel, hogy a történettudományban nincsen helye a mi lett volna ha? – kérdés feltevésének. Pedig nem csak a jelenben, hanem a múltban is a politikai döntéshozók mindig több lehetőség közül választhattak. Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események, amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól. ...
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Edmund Veesenmayer
- Otto Skorzeny
- Vjacseszlav Molotov
- Lakatos Géza vezérezredes
- Faragho Gábor altábornagy
- Lázár Károly altábornagy
- Horthy Miklós kormányzó
- puccs
- második világháború
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- konspiráció
- Magyar Királyi Honvédség
- ideiglenes fegyverszüneti megállapodás
- Dálnoki Veress Lajos vezérezredes
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- Sztójay-kormány
- Kreml
- kiugrási iroda
- Honvéd Vezérkar
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Világháborús hajóroncs felfedezése borzolja a kedélyeket
Egy második világháborús német gőzhajó csaknem sértetlen állapotban lévő roncsát találták meg lengyel búvárok a Balti-tengerben. A felfedezés talán segít megoldani a legendás borostyánszoba több évtizedes rejtélyét.
Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre
Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről 2017 őszén, a sikertelen kiugrási kísérlet évfordulóján exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak. A nagy visszhangot kiváltó interjút változtatás nélkül ismét közreadjuk, Farkas Ernő közeledő 100. születésnapja alkalmából. Sorozatunkban az elmúlt évek legolvasottabb cikkeit idézzük fel - ez 2017 októberében jelent meg először.
- címkék:
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Kállay Miklós
- Lázár Károly altábornagy
- Farkas Ernő
- második világháború
- Horthy-korszak
- ostrom
- német megszállás
- hadifogság
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- Lakatos-kormány
- Magyar Királyi Testőrség
- Nádor-laktanya
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- nyilas-puccs
- Győzelem napja kiemelt
- Címkefelhő »
Hetvenöt éve ért véget a világtörténelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború
Hetvenöt éve, 1945. szeptember 2-án délelőtt, a Tokiói-öbölben horgonyt vetett USS Missouri csatahajó fedélzetén a japán császári kormány, valamint a vezérkar képviselői aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló kapitulációs okmányt. Ezzel az aktussal hivatalosan is véget ért a második világháború, nem egészen négy hónappal azután, hogy Európában végleg elhallgattak a fegyverek. A második világháború mind az abban részt vett hadseregek méretét, mind az áldozatok számát és az összecsapások földrajzi kiterjedtségét, valamint a háború kegyetlenségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A második világháborúú ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- gazdasági válság
- második világháború
- Szovjetunió
- hidegháború
- Wehrmacht
- Vörös Hadsereg
- jaltai konferencia
- háborús bűntettek
- Antant
- versailles-i békeszezerződés
- nagyhatalmi paktum
- szőnyegbombázás
- weimari Németország
- furcsa háború
- befolyási övezet
- Címkefelhő »
Mindenütt kilőtt harckocsik százai lángoltak a prohorovkai csatamezőn
A keleti front utolsó nagy német offenzív kísérlete, a kurszki kiszögellés felszámolására indított Citadella hadművelet többszöri halasztás után 1943. július 5-én kezdődött el, több mint ötven német hadosztály, valamint 2 500 harckocsi és rohamlöveg bevetésével. A másfél hétig váltakozó kimenetellel hullámzó ütközetsorozat tetőpontján, 1943. július 12-én a Prohorovka mellett lezajlott tankcsatában, a második világháború legnagyobb páncélos ütközetében, a szovjet erők megrendítően súlyos veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, de a németek mégsem tudták továbbfejleszteni a jelentős túlerővel szemben kivívott taktikai győzelmükeet; ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Erich von Manstein
- Georgij Zsukov marsall
- Paul Hauser
- Ivan Romisztrov
- kémkedés
- második világháború
- Waffen-SS
- Vörös Hadsereg
- kurszki csata
- T-34
- Konsztantiny Rokosszovszkij
- prohorovkai páncélos csata
- páncéloshadtest
- Tiger-I nehézpáncélos
- 5. gárda-harckocsihadsereg
- II. SS-páncéloshadtest
- hadászati győzelem
- Wehrmacht
- Sztavka
- Oberkommando des Heeres
- Címkefelhő »
Hetvenöt éve ért véget a második világháború Európában
1945. május 7-én a kora hajnali órákban Eisenhower hadseregtábornoknak, az angolszász szövetséges haderő főparancsnokának reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a Wehrmacht, német véderő főparancsnokság hadműveleti főnöke a Harmadik Birodalom új államfője, Karl Dönitz vezértengernagy megbízásából aláírta a náci Németország feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A német megadás dokumentuma május nyolcadikán éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. Ezzel az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború hivatalosan is véget ért az európai kontinensen. A kapituláció hírére a ...
- címkék:
- Sztálin
- Winston Churchill
- Keitel vezértábornagy
- Montgomery tábornagy
- Dwight D. Eisenhower
- Georgij Zsukov marsall
- második világháború
- Adolf Hitler
- hidegháború
- Wehrmacht
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- feltétel nélküli megadás
- kapituláció
- háborús pusztítás
- keleti front
- 1. belorusz front
- fegvverletétel
- reimsi kapituláció
- Címkefelhő »
75 éve lett öngyilkos Adolf Hitler, hogy elkerülje a felelősségre vonást
A Harmadik Birodalom összeomlásának utolsó óráiban, 1945. április 30-án délelőtt a Berlint ostromló 1. belorusz front parancsnoka, Georgij Zsukov marsall személyes utasítására a szovjet 3. csapásmérő hadsereg különleges felderítőszázada azt a parancsot kapta, hogy törjön át a Birodalmi Kancelláriához, és próbálja meg élve elfogni a kancellária bunkerébe bezárkózott Adolf Hitlert. Az ekkor már két hete tartó berlini csata a végéhez közeledett: a Vörös Hadsereg belvárosba benyomult rohamosztagai alig 500 méterre álltak a náci Németország egykori központjától, a Birodalmi Kancellária rommá lőtt épületétől.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Eva Braun
- Heinrich Himmler
- Karl Dönitz admirális
- Zsukov marsall
- Ivan Konyev marsall
- Walter Monhke
- Traudl Junge
- Otto Günsche
- öngyilkosság
- második világháború
- Waffen-SS
- ostrom
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- kapituláció
- Birodalmi Kancellária
- Führer-bunker
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Így győzte le a Sárrét a német Királytigriseket
Hetvenöt éve, 1945. március hatodikán hajnalban vette kezdetét az európai hadszíntér utolsó nagy német ellentámadása, a hadtörténelembe balatoni csata néven bevonult Tavaszi ébredés (Unternhemen Frühlingserwachen) hadművelet. A német véderő még megmaradt páncélos tartalékainak összevonásával Adolf Hitler arra tett kétségbeesett kísérletet, hogy megtartsa a Harmadik Birodalom számára utolsó üzemanyagforrásnak számító dunántúli kőolajmezőket, és megpróbálja feltartóztatni a Vörös Hadsereg Ausztria irányába kibontakozó offenzíváját. A Balaton és a Velencei-tó közti térségben lezajlott összecsapás a kurszki, az ardenneki és az alföldi üütközet ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sepp Dietrich
- Heinz Guderian
- második világháború
- offenzíva
- ellentámadás
- Waffen-SS
- Sárrét
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- Malinovszkij marsall
- páncéloshadosztály
- nehézpáncélos
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Fjodor Tolbuhin marsall
- 6. SS páncéloshadsereg
- balatoni csata
- 3. ukrán front
- Királytigris harckocsi
- Győzelem napja kiemelt
- Sztavka
- OKH
- Címkefelhő »
75 éve ért véget Budapest ostroma
Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.
- címkék:
- Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Hans Friessner vezérezredes
- második világháború
- Horthy
- Waffen-SS
- kitörés
- nehéztüzérség
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- 2. ukrán front
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- budapesti csata
- Hindy Iván altábornagy
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát
A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.
- címkék:
- Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- megszállás
- Kelet-Közép-Európa
- Lengyelország
- Szovjetunió
- náci Németország
- Hitler
- Vörös Hadsereg
- jaltai konferencia
- második villágháború
- angolszász szövetségesek
- Molotov- Ribbentrop paktum
- teheráni konferencia
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Címkefelhő »
Ez volt a történelem máig legnagyobb hajókatasztrófája
Kereken hetvenöt éve, 1945. január 30-án kora hajnalban szörnyű katasztrófa érte a lengyelországi Gdynia kikötőjéből a fedélzetén csaknem tizenegyezer, zömében civil menekülttel kifutott Wilhelm Gustloff német óceánjárót. A Balti-tengeren a fagyos éjszakai sötétségben nyugatnak tartó hajót az S-13-as jelzésű szovjet tengeralattjáró felfedezte, és torpedóival a hullámsírba küldte. A szovjet tengeralattjáró támadása nyomán közel 9 500 ember, köztük rengeteg nő és gyermek lelte halálát a dermesztően hideg vízben. A második világháború utáni években csaknem fél évszázadig tartó mélységes hallgatás övezte a tengerhajózás történetének minndmáig ...
Orbán Viktor képviseli Magyarországot Auschwitzban, a holokauszt nemzetközi emléknapján
Január 27-én lesz 75 éve, hogy a Vörös Hadsereg csapatai felszabadították az auschwitzi haláltábort. Magyarországot Jeruzsálemben Áder János köztársasági elnök képviseli, míg Orbán Viktor miniszterelnök 27-én Auschwitzban vesz részt az emléknapon - írja a Magyar Nemzet.
Euforikus hangulatban érkeztek haza Hitlertől a nyilasok
Hetvenöt éve, 1944. december 4-én vált valóra Szálasi Ferenc, a „Hungarista Munkaállam" vezetőjének régóta dédelgetett nagy álma; a berlini birodalmi kancellárián a Führer, Adolf Hitler fogadta személyesen a nyilas mozgalom fantaszta vezérét. A hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett „nemzetvezető" egyetlen célját sem érte el Hitlernél, viszont kiadós propagandazuhanyt kapott a csodafegyverekről, és a németek „nem kétséges végső győzelemről", ami egészen fellelkesítette Szálasit és a kíséretét alkotó nyilas vezetőket.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Joachim von Ribbentrop
- Edmund Veesenmayer
- Heinrich Himmler
- Báró Kemény Gábor
- Beregffy Károly vezérezredes
- puccs
- Harmadik Birodalom
- Wehrmacht
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- Lakatos-kormány
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- nyilas hatalomátvétel
- Birodalmi Kancellária
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Ugrás a sötétbe: ezért hiúsult meg Horthy kiugrási kísérlete
Hetvenöt éve, 1944. október 15-én, Magyarország legújabb-kori történelmének egyik legdrámaibb pillanatában Horthy kormányzó megkísérelte, hogy szakítson a náci Németországgal, és kivezesse az országot a második világháborúból. A kiugrás sikerének rendkívül nagy volt a tétje; ezen múlott, hogy Magyarország elkerülje hadszíntérré válását, és hogy a vesztes Harmadik Birodalom utolsó csatlósa maradjon. Az október 15-én délután fél egykor elhangzott fegyverszüneti proklamáció váratlan meglepetésként érte az országot, mert a kevés beavatotton kívül senki sem sejtette, hogy mire készül a kormányzó. Horthy Miklós kiugrási kísérlete azonban ...
- címkék:
- Hitler
- Szálasi Ferenc
- Edmund Veesenmayer
- Horthy Miklós kormányzó
- Bakay Szilárd altábornagy
- második világháború
- ellenállás
- árulás
- náci Németország
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- konspiráció
- Vörös János vezérezredes
- kiugrási kísérlet
- Sztójay-kormány
- Szálasi-puccs
- fegyverszüneti proklamáció
- kiugrási iroda
- Győzelem napja kiemelt
- Honvéd Vezérkar
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Churchill és Sztálin egy papírszalvétán osztották fel Közép-Kelet-Európát
1944. október 9-én este, a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó brit miniszterelnök és kísérete tiszteletére Sztálin díszvacsorát adott a Kremlben. Winston Churchill ezt az oldott légkörű eseményt kihasználva azzal a váratlan javaslattal állt elő, hogy állapodjanak meg a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek közötti befolyás százalékos mértékéről a balkáni, valamint a kelet-közép-európai államokat illetően. Amíg a szovjet tolmács, Pavlov, a brit miniszterelnök szavait lefordította Sztálinnak, Churchill az asztalon fekvő papírszalvétára is felírta az egyes országokat érintő százalékos befolyási arányokat, és a papírlapot Sztáálin ...
Sztálin karba tett kézzel nézte végig Varsó pusztulását
Hetvenöt éve, 1944. augusztus elsején kora délután a földalatti lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) gyengén felfegyverzett egységei halált megvető bátorsággal megtámadták a varsói német helyőrség alakulatait. A fegyveres felkelésre a londoni lengyel emigráns kormány jóváhagyásával Gróf Tadeusz Bór-Komorowski tábornok, a Honi Hadsereg parancsnoka adta ki a végső parancsot, július 31-én késő este. A varsói felkelés legfőbb célja a lengyel főváros önerőből való felszabadítása volt, még azt megelőzően, hogy a Vörös Hadseregnek a Visztula túlpartján állomásozó egységei betörtek volna Varsóba. Mint annyi minden a második világháború törrténetében, ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Franklin D. Roosevelt
- Churchill
- Heinrich Himmler
- Tadeusz Bór-Komorowski
- második világháború
- Lengyelország
- ellenállás
- Waffen-SS
- Varsó
- Harmadik Birodalom
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- teheráni konferencia
- londoni emigráns lengyel kormány
- varsói felkelés
- Honi Hadsereg
- Győzelem napja kiemelt
- Wehrmacht
- Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság
- Címkefelhő »
Vacsoraestekkel is készülnek a Fesztiválkatlanra
Hitler azt hitte, hogy Sztálin a moszkvai állatkertben fogja mutogatni
1945. április 30-án délután fél négy körül a berlini kancellári földalatti bunkerének abból a szobájából, ahová nem sokkal korábban Adolf Hitler valamint felesége, Eva Braun, vagyis az újdonsült Frau Hitler bezárkózott, revolverlövés tompa dörrenésének hangja szűrődött ki. Ezt meghallva az ajtó előtt várakozó Otto Günsche SS- Sturmbannführer, Hitler adjutánsa, valamint Heinz Linge, a Führer komornyikja, feltépték az ajtót és beléptek a lőporfüst fojtó szagával megtelt apró szobába. A kanapén, félig a földre roskadva találtak rá a Harmadik Birodalom urára, akinek a feje körül friss vértócsa piroslott.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Goebbels
- Berija
- Eva Braun
- Zsukov marsall
- Ivan Szerov
- Csujkov hadseregtábornok
- Wilhelm Mhonke
- Berezovszkij professzor
- második világháború
- bunker
- Reichstag
- Harmadik Birodalom
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- Birodalmi Kancellária
- agnoszkálás
- 1. belorusz front
- KGB
- SZMERS
- Címkefelhő »
Előkerült Hitler búcsúlevélként emlegetett utolsó üzenete
A marylandi Alexander Historical Auctions aukciós ház - amely többek között értékes történelmi dokumentumok árverezésével foglalkozik – kínálja eladásra azt az 1945. április 24-én keltezett és mindeddig ismeretlen iratot, amelyről a média mint Adolf Hitler „búcsúleveléről" tudósított. A berlini kancellária földalatti bunkerébe bezárkózott Hitler azonban csak az öngyilkossága előtti napon, április 29-én diktálta le személyi titkárnője, Traudl Junge számára a politikai végrendeletét, ami valóban a búcsúlevelének tekinthető. A most nyilvánosságra került dokumentum történeti értékéből azonban ez nem sokat von le, ugyanis a Ferdinand Schhörner ...
Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.
Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- második világháború
- hadművelet
- offenzíva
- Dunántúl
- ellentámadás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- felszabadulás
- állami ünnep
- Győzelem Napja
- Budapest ostroma
- kommunista rendszer
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Április 4.
- Fjodor Tolbuhin marsall
- Győzelem napja kiemelt
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Még a holttestekből is ettek Lenin ostromlott városában
Hetvenöt éve, 1944. január 27-én ért véget a második világháborúban Leningrád német blokádja. A történelem egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő ostroma 872 napig tartott, és a becslések szerint legalább egymillió emberéletet követelt.
Fagyos orosz hómezőkre terítette ki sötét szárnyait a végzet
1943. január 12-én kora délelőtt az urivi hídfőből indított szovjet offenzívával vette kezdetét az a véres és a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött ütközet, amely a Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben. A magyar történelemben a 2. magyar hadsereg katasztrófája számít a legsúlyosabb katonai vereségnek, amelynek áldozati száma jelentősen meghaladja az 1526-os, ugyancsak tragikusan végződött mohácsi csata emberveszteségeit.
- címkék:
- Moszkalenko tábornok
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes
- Csujkov hadseregtábornok
- veszteség
- második világháború
- Horthy-korszak
- visszavonulás
- áttörés
- hadtest
- Győzelem Napja
- 2. magyar hadsereg
- Vörös Hadsereg
- Magyar Királyi Honvédség
- urivi hídfő
- könnyű hadosztály
- Báró Maximilian von Weichs vezérezredes
- B Hadseregcsoport
- Cramer-hadtest
- hadparancs
- Wehrmacht
- Honvéd Vezérkar
- Sztavka
- Címkefelhő »
Roosevelt könnyedén átengedte Közép-Kelet- Európát Joe bácsinak
Kereken hetvenöt éve, 1943. november 28-án nyitották meg az iráni fővárosban a teheráni konferenciát, amelyen a „három nagy", Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill, a londoni háborús kabinet feje, valamint Joszif V. Sztálin először találkoztak személyesen, és tanácskoztak a háború utáni európai rendezésről. A teheráni konferencián elfogadott alapelvek fél évszázadra meghatározták Európa sorsát, és az 1945 utáni nagyhatalmi politika irányát. Teherán hatása- közvetett módon – napjainkig tart.
- címkék:
- Sztálin
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- normandiai partraszállás
- második világháború
- megállapodás
- Vörös Hadsereg
- angolszász szövetségesek
- kurszki csata
- Torch hadművelet
- teheráni konferencia
- szicíliai partraszállás
- sztálingrádi csata
- hadászati kezdeményezés
- csendes-óceáni hadszíntér
- casablancai konferencia
- londoni emigráns lengyel kormány
- érdekszféra
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Halálos ugrás a sötétbe
1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi maggyar ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Otto Skorzeny
- Lakatos Géza vezérezredes
- államcsíny
- Horthy-korszak
- offenzíva
- ellenállás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- nyilasok
- Vörös Hadsereg
- második villágháború
- Bagratyion-hadművelet
- tordai csata
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- teheráni konferencia
- Wehrmacht
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Géppuskakezelőként aprította Hitler a nácikat
A második világháború véres történetében számos furcsa, és olykor ironikus epizódot fedezhetünk fel. Ezek közé tartozik Szemjon Konsztantinovics Hitler, a Vörös Hadsereg magas szovjet kitüntetésben részesített közlegényének históriája is. Ám nemcsak a Führer névrokona, hanem számos Bormann, Hess és Göring is harcolt a sarló-kalapácsos vörös hadilobogó alatt.
Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt
1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Erich von Manstein
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- offenzíva
- Waffen-SS
- harckocsi
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- hadseregcsoport
- keleti front
- Tigris nehézpáncélos
- kurszki csata
- T-34
- páncéloshadosztály
- átkaroló hadművelet
- Citadella-hadművelet
- Konsztantiny Rokosszovszkij
- rohamlöveg
- Voronyezsi front
- prohorovkai páncélos csata
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete
Hetvenhét éve, 1941. június 22-én vasárnap, hajnali 3 óra 15 perckor a német haderő, a Wehrmacht, a Balti-tengertől Dél-Ukrajnáig húzódó több mint kétezer kilométeres arcvonalon felsorakozott alakulatai támadásba lendültek. 162 hadosztály, három és félmillió katona, 3500 harckocsi és 4 800 repülőgép zúdult rá a Vörös Hadsereg gyengén felkészült és megzavarodott egységeire. A német magasabb egységek már a Barbarossa hadművelet első napján mindenhol áttörték az arcvonalat, és néhány nap alatt mélyen benyomultak a Szovjetunió területére. Az 1941 júliusában, a világtörténelem legnagyobb katlancsatáiban a kétségbeesetten védekező Vörös HHadsereg ...
A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete
Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja
Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.
- címkék:
- Kádár János
- Sztálin
- Marosán György
- Péter Gábor
- Szakasits Árpád
- Vorosilov marsall
- nemzetgyűlési választások
- egyesülés
- hidegháború
- ÁVO
- Rákosi-korszak
- Vörös Hadsereg
- ideiglenes nemzeti kormány
- 1956-os emlékév
- Magyar Dolgozók Pártja
- szalámitaktika
- koalíciós kormány
- koncepciós perek
- teheráni konferencia
- MSZMP
- Szociáldemokrata Párt
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Az elveszett helyőrség - A második világháború végnapjai Európában
Az emberi konfliktusok legnagyobb vérzivatara, a második világháború hivatalosan 1945. május 8-án fejeződött be az európai hadszíntéren. Oroszország kivételével egész Európában ezen a napon emlékeznek meg a hetvenhárom éve véget ért és több mint ötvenmillió áldozatot követelő, a világot kereken hat évre vérbe borító fegyveres konfliktus végéről. Moszkvában ezzel szemben május 9-én ünneplik meg a győzelem napját, de a vesztesekkel kétszer is aláíratott kapitulációs okmány és a hivatalos német fegyverletétel ellenére ténylegesen csak május 17-én ért véget a háború a világégés legfurcsább megszállásának befejeződésével.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Martin Bormann
- Zsukov marsall
- Joseph Goebbels
- Montgomery tábornagy
- Konyev marsall
- második világháború
- ellenállás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- feltétel nélküli megadás
- kapituláció
- európai hadszíntér
- Dönitz tengernagy
- brit háborús kabinet
- Birodalmi Kancellária
- Wehrmacht
- Címkefelhő »