Varsói Szerződés

címke rss
Űrhajós és világháborús vadászpilóta az 51-es bázis megnyitásán

Űrhajós és világháborús vadászpilóta az 51-es bázis megnyitásán

Június elsejétől a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a hidegháborús korszak legendás haditechnikai eszközeit bemutató egyedülálló szabadtéri kiállítás, a Komo-Sky 51. Bázis. A főváros közelében, Dunavarsányban, az 51-es főút mellett megtekinthető gyűjtemény a katonai repülés relikviái mellett a Kádár-kor Magyar Néphadseregének harceszközeit is felvonultatja. A megnyitón jelen volt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, valamint a 97. életévében járó Frankó Endre főhadnagy, volt világháborús magyar Messerschmitt-vadászpilóta, a legendás Puma-osztály utolsó élő tagja is. Farkas Bertalan interjút adott az Origónak.

Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren

Tudomány2019.01.16, 22:54

Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

Tudomány2018.11.28, 08:25

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Nemzeti színekben pompázó Delfin a Duna felett

Tudomány2018.08.19, 20:48

Talán nem véletlen, hogy pont augusztus 15.-én, a légierő napján vált jeles repüléstörténeti eseménnyé az egykori tököli katonai légi bázis betonja. Délután három óra előtt pár perccel felragyogtak a startengedélyre várakozó legendás gyakorló vadász, az Aero L-29 Delfin felszállófényei, és a gyönyörű kis fekete gépmadár, immár a HA-DLF magyar lajstromjellel az oldalán, sivító turbinával, az elszabaduló lóerők fülsiketítő dübörgése közepett végigszáguldott a betonon, majd méltóságteljesen felemelkedett a kék levegőóceánba. Öt év kemény munkájának eredményeként, ezzel valóra vált egy régi álom.

Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu

Tudomány2018.01.27, 18:24

Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.

Jobb ma egy Kánya, mint holnap egy Ványa!

Tudomány2017.12.14, 12:23

Harminchat éve, 1981. december 13-án vasárnap kora reggel a városi csomópontokat lezáró harckocsik és az utcákon cirkáló katonai járőrök látványa fogadta a megdöbbent lengyeleket szerte az országban. Megszűnt a telefonszolgáltatás, a rádió pedig kizárólag Wojciech Jaruzelski tábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa első emberének beszédét sugározta folyamatos ismétléssel. Felfüggesztették a szabadságjogokat, a pártlap kivételével betiltották az összes sajtóterméket, lezárták a reptereket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot vezettek be a kihirdetett rendkívüli állapot részeként.

Kommunista diktátor relikviái kerülnek kalapács alá

Tudomány2017.10.11, 12:15

Árverést tartanak Walter Ulbricht volt keletnémet kommunista pártvezér, egykori államfő hagyatékából. Az egykori keletnémet pártfőtitkár és államfő nevéhez fűződik a berlini fal felépítése, valamint a szocialista táboron belüli első jelentősebb gazdasági reform bevezetése is.

Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!

Tudomány2016.10.31, 22:55

Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.

Fortélyos félelem irányított az atomrakéták árnyékában

Tudomány2016.02.25, 22:59

Huszonöt éve, 1991. február 25-én világtörténelmi jelentőségű esemény színhelye volt a magyar főváros. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli budapesti ülésén, végleg sírba szállt a hidegháború egyik szimbóluma, a keleti blokk szovjet irányítás alatt állt katonai szervezete. 

November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában

Tudomány2015.11.04, 16:30

A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.

Nem volt mindegy, hogy a fal melyik oldalán ébredtek a berliniek

Tudomány2015.08.13, 19:50

A kelet-nyugati szembenállás, egyben Európa hidegháborús megosztottságának jelképét, a berlini falat, pontosabban azt a műszaki határzárat, amely több mint negyed évszázadra kettéosztotta Berlint, 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel, rajtaütésszerűen emelték. A fennállása alatt szinte folyamatosan továbbépített és erősített fal a kommunista elnyomás szimbólumává vált.

Sarló és Kalasnyikov

Tudomány2015.05.13, 23:12

Hatvan éve írták alá a keleti kommunista blokk politikai-katonai szervezetét megalapító Varsói Szerződést. Noha a szervezet deklaráltan védelmi jellegű volt, mégis az akkori világ legnagyobb létszámú támadó haderejével rendelkezett. Képes összeállításunkban a szervezet  történetének egy-egy epizódját villantjuk fel.

A sarkaiból kifordult világ

Tudomány2015.03.26, 11:11

1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...

1984, Los Angeles - csonka olimpia II.

Sport2008.05.13, 17:06

Párizs (1900, 1924) és London (1908, 1948) után Los Angeles lett a harmadik város, amely másodszor rendezhetett nyári olimpiát, mégpedig 1932 után 1984-ben. Az amerikaiaknak azonban nagy pechjük volt, hogy éppen Moszkva után következtek, mert visszakapták a "kölcsönt". Noha négy esztendővel korábban maguk az amerikai sportolók is felháborodtak országuk bojkottján, ez nem tántoríthatta el a Szovjetuniót, hogy - ugyanerre kötelezve a Varsói Szerződés tagállamait - megtagadja a részvételt az 1984-es Los Angeles-i játékokon. Amíg Moszkvában a keleti blokk, addig az Egyesült Államokban a Nyugat ünnepelhetett.

1984, Los Angeles - csonka olimpia II.

Sport2008.02.26, 10:17

Párizs (1900, 1924) és London (1908, 1948) után Los Angeles lett a harmadik város, amely másodszor rendezhetett nyári olimpiát, mégpedig 1932 után 1984-ben. Az amerikaiaknak azonban nagy pechjük volt, hogy éppen Moszkva után következtek, mert visszakapták a "kölcsönt". Noha négy esztendővel korábban maguk az amerikai sportolók is felháborodtak országuk bojkottján, ez nem tántoríthatta el a Szovjetuniót, hogy - ugyanerre kötelezve a Varsói Szerződés tagállamait - megtagadja a részvételt az 1984-es Los Angeles-i játékokon. Amíg Moszkvában a keleti blokk, addig az Egyesült Államokban a Nyugat ünnepelhetett.

Elfekvő fegyverekkel jótékonykodnak a keletiek

Nagyvilág2007.11.09, 15:59

Mivel a harmadik világháború szerencsésen elmaradt, az egykori keleti blokk államaiban hatalmas mennyiségű fegyver és katonai felszerelés vált feleslegessé. Az elfekvő készletek engedelmeskednek a piac vastörvényeinek, és oda áramlanak, ahol kereslet van rájuk. A folyamatot néha bűnözői csoportok segítik, de maguk az államok is kereskednek fegyverrel, sőt, néha pár láda kalasnyikovval teljesítik nemzetközi vállalásaikat.

Közlik a Varsói Szerződés titkos aktáit

Nagyvilág2005.11.25, 16:45

Lengyelország nyilvánosságra hozza az egykori Varsói Szerződés titkos aktáit. A dokumentumokból kiderül, hogy a Szovjetunió vezette katonai szövetség kész lett volna nukleáris csapásokkal egész Európát megsemmisíteni egy, a NATO-val kialakuló konfliktusban.

2004: A vérfürdők éve

Nagyvilág2004.12.28, 11:28

2004-ben véres merényletek sorozatát követték el, szerte a világban. Irakban naponta robbantottak fel embereket, Beszlánban több száz gyereket öltek meg túszejtők, Madridban kétszázan haltak meg egy robbantás-sorozatban, levegőbe repítettek szállodákat Isztambulban és Kairóban, az ausztrál nagykövetséget Dzsakartában, pravoszláv templomok égtek porig Koszovóban és mecsetek gyújtottak fel Szerbiában. A szudáni Darfúrban tízezreket mészároltak le lovas gépfegyveresek. Közben Európa keleti fele formálisan megszabadult a hidegháború örökségétől: a Varsói Szerződés és a KGST volt tagjai közül sok idén csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hozz. ...

Négy év börtönt kapott egy volt csehszlovák pártvezető

Nagyvilág2003.06.09, 11:19

Négyévi szabadságvesztésre ítélte a prágai városi bíróság hétfőn Karel Hoffmannt, az egykori Csehszlovákia Kommunista Pártjának volt magas rangú vezetőjét. Hoffmann azért kapta büntetését, mert a bíróság szerint a per folyamán bebizonyosodott: 1968. augusztus 20-án éjjel kikapcsoltatta a központi rádió műsorait továbbító rendszert, hogy megakadályozza a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulásáról szóló objektív hírek sugárzását.

Előző
  • 1
Következő