orvostudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szervátültetés
- Járay Jenő
- genetika
- kutatás
- rák
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtalálták Ötzi családját
Eredetileg Tirol lakosságát akarták kutatni, amikor a DNS mintákat vizsgálva érdekes összefüggésre bukkantak az innsbrucki tudósok.
Terhes lett a petefészek nélküli nő
Ikerlányokkal várandós az a hét évvel korábban rákkal kezelt nő, akinek hasfalába az akkor eltávolított petefészkéből vett és lefagyasztott szövetét ültették.
Az őssejtüzlet ellen dolgozik a Nobel-díj
Bár a köldökzsinór sejtjei nagyon értékesek, megvannak a korlátaik is, és amint a 2012-es orvosi-élettani Nobel-díj is mutatja, nem biztos, hogy a jövőben szükség lesz valódi őssejtekre a gyógyításhoz. A jó megoldás Magyarországon is egy ingyenes, közösségi őssejtbank létrehozása lenne.
Tíz dollárért tapogathatja Einstein agyát
IPades applikációban vált lehetővé a relativitáselmélet kidolgozójának agyáról készült korabeli orvosi felvételek vizsgálata.
Egyenesen az agyukból lopták el a PIN kódot
Az agyhackelés ma már valóság: egy kísérletben úgy lopták el emberek bankkártyakódját, hogy agyhullámaikat pásztázták. A módszer nem hibátlan, de sokkal megbízhatóbb, mint a hazugságvizsgálat. Ráadásul ugyanez a technika számos más területen is bevethető: épülhet belőle aggyal vezérelt játékgép, lehet alkalmazni kínvallatásnál, de alkalmas a nikotinfüggőség megszüntetésére is.
Nem ártottak majmoknak a kvantumpöttyök
A kvantumpöttyöknek, azaz a fénykibocsátásra képes parányi kristályoknak nagy jövőt jósolnak az orvoslásban. Egy most végzett kutatásnak először sikerült igazolnia főemlősökön, hogy a kvantumpöttyök használata biztonságos egy éven túli időszakon át is.
A titokzatos föld alatti vízfolyások felelősek a rák kialakulásáért? - Nagyító alatt a vízerek
A vízerekben és hatásukban, vagyis hogy akár komoly betegségek okozója is lehetnek, vagy hisz valaki, vagy egy újabb, divatos humbugnak tartja, amivel a naiv embereket egy új címszó alatt lehet megszabadítani néhány ezer forinttól. Vajon mit mond a tudomány?
A nők negyedénél téves az internetes öndiagnózis
Egy szokatlan egészségügyi probléma esetén sokan az internetes keresőktől, esetleg közösségi oldalaktól remélnek megoldást, pedig célszerűbb lenne orvoshoz fordulni. A tévesen felállított öndiagnózis gyakran többet árt, mint használ.
Legenda és példakép a Debreceni Egyetemen
Tudományos ülést rendezett Muszbek László akadémikus, egyetemi tanár tiszteletére a professzor 70. születésnapja alkalmából a Debreceni Egyetem.
Kiemelkedő orvosprofesszorokra emlékeztek Debrecenben
A Centenáriumi Év alkalmából ünnepi konferenciát rendezett az orvostudomány kiemelkedő professzorainak emlékére a Debreceni Egyetem Professzori Klubja.
Két intézet is megújult a Klinikán Debrecenben
Két újabb beruházás fejeződött be a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában.
Protonterápiás centrum Debrecenben
A daganatos betegségek hatékonyabb kezelésére szolgáló protonterápiás központ létesülhet Debrecenben. Az erről szóló megállapodást október 12-én írták alá a város, az egyetem, az orvostudományi centrum, az atommagkutató intézet és a befektető cég vezetői.
Világraszóló felfedezésről számoltak be szegedi kutatóorvosok
Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem 39 éves kutatóorvosa által vezetett munkacsoport kiemelkedő újdonságokat fedezett fel, melyek alapvetően átírják élettani és kórélettani ismereteinket a hasnyálmirigy működésével, illetve betegségeivel kapcsolatban - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.
Tojásból porcszövet Debrecenben - remény a porcsérülésben szenvedőknek
A mozgásszervi betegségek sok ember életét keserítik meg. A porcsérülések, porckopások különösen fájdalmasak, maguktól alig gyógyulnak és az általuk okozott tünetek is nehezen kezelhetők. Ennek egyik oka, hogy a porcszövet szinte egyáltalán nem képes megújulni (regenerálódni). Ezért e betegségek jobb eséllyel történő gyógyításához először alaposan meg kell ismernünk a porcszövet fejlődését és működését.
Egyre közelebb már a mellékhatások nélküli őssejt-terápia
Talán elérkezik a nap, amikor őssejtekből bármilyen kívánt szövet vagy szerv előállítható. Addig azonban a gyógymód nem kerülhet alkalmazásra, amíg mellékhatásaként halálos daganatok képződhetnek. Most e téren amerikai kutatók komoly előrelépést tettek.
Mikrochip követi, hogyan nő a rákos daganat
Olyan mikrochipes érzékelőt fejlesztettek ki német kutatók, amely a daganat közelébe ültetve követi lehet a tumor a növekedését a környezetében lévő szövetek oxigénszintjének mérésével. A miniatűr eszköz arra is jó, ha érzékeny területeken, például a gerinc közelében növekvő daganatot kell kezelni.
Számítógépet vezérel és izmokat stimulál az elektromos tapasz
Olyan, mint egy matricás tetoválás, de közben szívritmust mér és agyhullámokról gyűjt információt az ultravékony öntapadós mikroelektronika. Az új fejlesztésű, emberi bőrre tökéletesen illeszkedő tapasz elmossa a határokat a biológia és az elektronika között.
Bizarr orvosi kezelések a múltból - Amiket még ma is használnak
Elektrosokk-terápia, agyi lékelés, piócás kezelés - ha azt gondolod, hogy a modern orvostudomány már elavultnak tartja az ilyesmit, tévedtél. A plasztikai sebészek például előszeretettel használják a piócákat a betegek kezelésekor.
Higgyük el, hogy a fejfájás elmúlhat magától is
Az esetek több mint 30 százalékában a fejfájás placebóval vagy kezelés nélkül is teljesen megszüntethető - állítják holland kutatók, akik tanulmányuk eredményeit a Journal of Manipulative and Physiological Therapeutics című folyóiratban publikálták.
Egyre jobban terjed a mesterséges széklet az USA-ban
A báriumpaszta helyett egy a természetes széklethez sokkal jobban hasonlító anyagot használnak a székletürítési gondok felderítésére az Egyesült Államokban.
Átformálta testünket a civilizáció
Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált.
Kutyákon tesztelik az új magyar csípőprotézist
A nanotechnológia egyik ígéretes orvosi alkalmazási területe lehet, amikor ízületi protézisek felületét nanoezüsttel vonják be, így csökkentve a beültetés után fellépő esetleges bakteriális fertőzések veszélyét.
Az emberek ugyanúgy öregszenek, mint más főemlősök
Sokáig úgy gondolták, hogy mi emberek - viszonylag hosszú élettartamunkkal és a modern orvosi ellátással - lassabban öregszünk, mint más állatok. Egy több főemlősfajt átfogó összehasonlítás azonban azt mutatja, hogy az emberi öregedés üteme egyáltalán nem egyedülálló.
Mindent az őssejtekről a Mindentudás Egyetemén Debrecenben
Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Erről tart előadást kedden Sarkadi Balázs kutatóorvos Debrecenben a Mindentudás Egyetemén
Hogyan vezethetnek félre bennünket az egészségügyi statisztikák?
Azt várnánk, hogy az egészségügyi statisztikák torzításmentesen tájékoztatnak, ez azonban nincs így: még a szaklektorált orvosi folyóiratokban is minden harmadik tanulmányban keverve fordulnak elő az abszolút és a relatív kockázati értékek.
Magyar őssejtkutató világelső eredményt ért el lovakkal
A világon először sikerült lovak testi sejtjeiből olyan őssejteket létrehozni, amelyek később szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. A Kanadában dolgozó Nagy András vezetésével elért eredményeknek - a lehetséges állatorvosi alkalmazásokon kívül - az emberi gyógyászatban is komoly szerep juthat a jövőben, elsősorban az ízületi problémák jobb megértésében.
Fogszuvasodást okozó baktériumok közelről
Szerdán mutatták be azokat a felvételeket, amelyek a legjobbaknak bizonyultak a Wellcome Trust tudományos képgyűjtemény idei versenyén. Tudományos és egészségügyi témában egyaránt válogattak be képeket, így a fotók között kulcslyukműtét, fogszuvasodást okozó baktériumok, szuperközeli bogárlábak és embriók is egyaránt szerepelnek.
Húsz perc alatt lehet fület nyomtatni szilikonból
Lehetséges-e, hogy nyomtatóval készített bőrrel pótolják az égési sérültek szöveteit? Egy washingtoni tudományos konferencián elhangzott előadás szerint igen, sőt húsz év múlva már ez lesz a mindennapi gyakorlat.
Fejlesztik a személyre szabott egészségügyi mikrochipeket
A gyógyszertesztelések egyik legújabb irányzata a mikrochipekre helyezett szerveken történő vizsgálat: a tüdőt és a májat már sikerült lemásolni, a közeljövőben pedig talán az is lehetséges lesz, hogy a teljes emberi szervezetet modellezzék ezen a módon. A kutatások idővel lehetővé tehetik, hogy előre meghatározzák a gyógyszerekre adott saját, egyéni reakcióinkat.
Hit nélkül a fájdalomcsillapító is kevésbé hat
Azok, akik nem hisznek benne, hogy fájdalomcsillapítójuk hatásos lesz, valójában saját maguk csökkenthetik vagy semmisíthetik meg a szer hatékonyságát. Agyi képalkotással készült felvételekkel brit és német kutatók kiderítették, miként történik mindez.
Lefejezett patkányokon azonosították a halál rejtélyes agyhullámát
Jelenleg nem ismert pontosan, mikortól tekinthető halottnak az agy, egy új vizsgálat azonban választ adhat a kérdésre. Egy rejtélyes agyhullám majdnem egy perccel azután jelent meg, hogy a kísérletben használt patkányokat lefejezték. Befolyásolhatják-e az eredmények az emberek újraélesztési próbálkozásait?
Emberi gént találtak a tripper örökítőanyagában
Egészen mostanáig egyetlen olyan példát sem ismertek, amikor egy baktérium közvetlenül az ember genetikai állományából jutott volna örökítőanyaghoz. A tripper bakteriális kórokozójáról most azonban sikerült bizonyítani, hogy emberi eredetű DNS-darab található a genomjában.
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban
Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentősen befolyásolja a működésüket, sőt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.
Már beültetésre is alkalmasak az új mesterséges erek
Amerikai kutatók műtéti eljárásokhoz felhasználható ereket készítettek biomérnöki eljárással. Az így készült erek nem lökődnek ki, hosszú ideig tárolhatók, ezért szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak az orvosi beavatkozásokhoz.
Miniaggyal próbálják megérteni, hogyan társalognak az agysejtek
Az agykutatók feladata ijesztően nehéz: az emberi agy esetében százmilliárd idegsejt százbillió kapcsolatáról kellene megállapítani, hogy miként működik. A bonyolult hálózatot egyes kutatók miniatürizált, mesterséges agy segítségével próbálják megérteni, míg mások inkább csak kiválasztott területek aktivitását vizsgálják.
Hogyan okozhat vitustáncot egy baktérium?
A torokgyulladásról ismert baktériumok egyes típusai kényszerbetegséget, sőt akaratlan mozgásokkal járó idegrendszeri kórképeket is okozhatnak. Az agy és az immunrendszer kapcsolatáról mára megváltozott a kutatók felfogása, kiderült, hogy az agy erei mégsem jelentenek áthatolhatatlan akadályt azoknak az ellenanyagoknak, amelyeket a bakteriális kórokozók ellen termelünk.
Először tették láthatóvá a kisbabák korai agyfejlődését
Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy életünk első hónapjaiban miként fejlődik ki az idegsejtek borítása, amely nélkülözhetetlen szerepet tölt be a megfelelő agyműködésben. Az eredmények a koraszülöttek vizsgálatában lehet jelentős szerepe, náluk ugyanis sérülékenyebb a korai agyfejlődés.
A gyógyításban próbálják ki a varázsgombát és az LSD-t
Néhány évtizede már kísérleteztek velük, de aztán évekre leálltak azok a kutatások, amelyek a hallucinogén szerek gyógyászati lehetőségeit vizsgálták. A 2000-es években viszont újraéledt a terület. A pszichiátriai tünetek kezelése mellett arra is alkalmasak lehetnek ezek a drogok, hogy jelentősen enyhítsék a végstádiumú rákos betegek szorongásait.
A sejt egészében zajló kölcsönhatásokról ma még keveset tudunk
A rendszerbiológia világszinten is új tudományterület a biológiában, de már hazánkban is nemzetközi színvonalon művelik. Papp Balázs külföldi kutatói állását adta fel azért, hogy itthon alapíthasson új munkacsoportot. Mindezt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja tette lehetővé a számára, amelyet azért alapítottak, hogy itthon is kiemelt támogatásban részesüljenek a legtehetségesebb szakemberek.
Meggyógyítottak egy HIV-fertőzöttet, csontvelő-átültetéssel
Egy német orvoscsoport egy olyan HIV-fertőzöttön végzett csontvelő-átültetést, aki leukémiában is szenvedett. A beteg egy olyan donortól kapta a csontvelőt, aki egy mutációnak köszönhetően természetes védettséget élvezett a HIV-vírussal szemben. A gyógyultnak nyilvánított beteg szervezetében az átültetést követően sehol sem sikerült kimutatni a HIV-vírus nyomait.
Már itthon is használnak virtuális valóságot a fóbiák kezelésében
A virtuális valóság alkalmazásai futurisztikusnak tűnhetnek, de több közülük már Magyarországon is elérhető. A közlekedési fóbiák és a stressz kezelésében egyaránt bevált módszert az üzleti életben is alkalmazzák: ha valaki nem érzi magát elég magabiztosnak egy prezentáció megtartásához, előadói képességeit a virtuális térben fejlesztheti tovább.
Először hoztak létre mesterséges beleket őssejtekből
Embrionális és visszaprogramozott őssejtek használatával először sikerült térbeli bélszövetet létrehozniuk amerikai kutatóknak. Az eredményeket a bélfejlődés molekuláris alapjainak és a különféle bélbetegségek alaposabb megértésére, valamint olyan gyógyszerek tervezésére lehet majd felhasználni, amelyek gyorsabb felszívódásra képesek.
Hol tart Magyarországon a modern rákgyógyszerek alkalmazása?
A farmakodiagnosztika viszonylag új tudományterület, amely egyes esetekben már ma is képes megjósolni, hogy egy gyógyszeres kezelési módszer kinél bizonyul majd hatékonynak. Hazánkban többek között az onkológiában alkalmazzák ezeket a vizsgálatokat, amelyek segítenek elkerülni, hogy hatástalan, vagy többféle hatóanyag esetén kevésbé eredményes szert kapjon a beteg.
Hatékonynak bizonyult egy rákvakcina limfómás betegeknél
Vélhetően megtalálták az okát, hogy miért nem sikerült mostanáig olyan oltást készíteni, amely jelentősen növelné a limfómás betegek túlélési idejét. Kiderült, hogy a vakcina csak egy bizonyos fehérjetípus jelenléte esetén hatékony, ekkor azonban akár két évvel is képes meghosszabbítani a rákbetegek életét.
Mérgező gázokkal hozhatnak vissza minket az életbe
Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani.
Tíz apából kilenc bemegy a szülésre, az ájulás csak városi legenda
Az apák több mint 90%-a ma már részt vesz a szülésen, amit a szülészek is egyértelműen pozitív dologként értékelnek. Egyetlen esetben nem tanácsos az apának is jelen lennie a szülőszobán, mégpedig akkor, ha ezt nem saját elhatározásából, hanem felesége kívánságára tenné. Ilyenkor ájulás is előfordulhat, ami egyébként szinte sosem történik meg.
Fél évszázad után jöhet új teszt az újszülötteknek
A koraszülések aránya hazánkban évek óta stabilan 8 százalék körül mozog, ami nagyjából a duplája a fejlettebb európai országokban regisztrált értékeknek. Az idő előtti születések az egész világon problémát jelentenek, hiszen a koraszülés kockázata szinte egyáltalán nem, a babákat fenyegető életveszélyes komplikációk pedig csak korlátozott pontossággal jósolhatóak meg előre. Ezért jelentene komoly előrelépést az a módszer, amely leválthatná a koraszülöttek állapotfelmérésére fél évszázada alkalmazott tesztet, csökkentve ezzel a súlyos szövődmények kockázatát.
Az éhező magzatok feledékenyebb felnőttek lesznek
Azon anyák gyermekei, akik magzati fejlődésük alatt alultápláltak voltak, későbbi életük során hajlamosabbak lesznek a korai Alzheimer-kórra, mint a várandósság alatt sosem éhező magzatok. Az agy gyorsabb öregedését egy szelektív figyelmet mérő teszttel állapították meg olyanoknál, akiknek édesanyja kismamaként éhezett a második világháború vége előtt.
Bőrön át felszívódó anyag miatt óvnak a pénztári papírtól
Újabb, óvatosságra intő hírek érkeztek az egyre veszélyesebbnek tartott biszfenol-A nevű anyagról. A vegyület nemcsak a műanyagpalackokból, de a vásárláskor kapott blokkok hőpapírjából is a szervezetünkbe juthat, méghozzá a bőrünkön keresztül. A kutatók olyan terhes anyák vizeletében is megmérték a biszfenol-A-szintet, akik pénztárgépeknél dolgoztak. Az emelkedett koncentráció miatt azt javasolják a szakemberek, hogy a várandósok inkább kerüljék a hőpapírból készült blokkokat.
Sikerült visszafordítani az öregedést, egyelőre egerekben
Régóta ismert, hogy az öregedési folyamatok a kromoszómák végeinek rövidülésével függenek össze. Az ebben szerepet játszó enzimet régóta kutatják, eddig mégsem sikerült olyan szert létrehozni, amivel visszafordítható, vagy lassítható lenne az öregedés. Korán öregedő egerekben viszont már elérték, hogy újra megfiatalodjanak a károsodott szervek.