Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat feladatai megegyeznek az MTA új elnökének céljaival

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke gratulált Freund Tamásnak, az MTA új elnökének. Maróth Miklós nyilatkozatában azt írja, egyetért Freund Tamás azon törekvéseivel, amelyek arra irányulnak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia meghatározza új helyét és szerepét a magyar tudományos közösségben, és egy bizalmi alapon működő, kétirányú kommunikációt alakítson ki a kormányzattal a tudományos területet illetően az egész magyar társadalom érdekében.

Freund Tamás: Az Akadémia nemzeti intézmény, nem lehet ellenzékben

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott elnöke interjút adott a Magyar Nemzetnek. Beszélt többek között az elképzeléseiről, a kormányzatról, az MTA feladatairól, a fiatalokról, és szóba került a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és a Magyar Művészeti Akadémia is.

Freund Tamás: A tudomány és a politika együttműködése nemzeti érdek

Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése, ezért a két terület között kétirányú kommunikációra van szükség - mondta el Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) frissen megválasztott elnöke szerdai online sajtótájékoztatóján.

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé - közölte az akadémia kedden az MTI-vel.

Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övező rejtélyt

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Rekordot döntött tavaly az algacsúcs a Balatonon

A Balaton tavalyi algásodásában szerepet játszott a tartósan megemelt vízszint, ezért a tó vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolják - tájékoztatta Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vízgazdálkodási kutatócsoportjának tagja hétfőn az MTI-t.

Jelentős magyar segítséget kap a koronavírus kutatása

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) felajánlja az MTA Cloud felhővel integrált saját számítási felhőjének több ezer processzort és több terabájt memóriát számláló számítási kapacitását az új koronavírus (SARS-COV-2) okozta járvány (COVID-19) elleni küzdelemre.

Jelnyelven készített koronavírus-tájékoztatót az MTA oktatási kutatócsoportja

Elkészítette jelnyelven az Országos Mentőszolgálat koronavírus-tájékoztatóját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete.

Online tananyaggal segíti a digitális oktatást az MTA

A koronavírus miatt kialakult oktatási helyzetben a Magyar Tudományos Akadémia egy digitális tananyagokat, rendszereket tartalmazó gyűjteményt állított össze a tanári munka segítése érdekében, az MTA elnöke által 2016-ban indított Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program 19 csoportjának eddigi, ebben a helyzetben felhasználható eredményeiből.

Magyar kutatók tehetik hatékonyabbá a leukémia kezelését

Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálva a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport.

Földrengés volt Törökbálint térségében

Kisebb földrengés volt Törökbálint térségében - közölte a Magyar Tudományos Akadémia szeizmológiai obszervatóriuma pénteken kora este a Facebook-oldalán.

Magyar kutatók eddig ismeretlen kapcsolatokat találtak az agyban

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai - írta az MTA.

Egy kiváló anyag, amiből mi magunk csinálunk gonosztevőt

A műanyagok helyzete leginkább a Jó, a Rossz és a Csúf című legendás westernfilm szereplőiéhez hasonlítható: a jó nem jobb, a rossz nem rosszabb, mint a másik kettő, és a csúf sem csúnyább a többieknél, a történet során pedig gyakran rajtuk kívülálló okok miatt kerülnek nehéz helyzetbe. Így van ez a polimerekkel is, amik nem rosszabbak a többi szerkezeti anyagnál, külső tényezők miatt mégis őket hibáztatjuk az egyre nagyobb problémát jelentő környezetszennyezésért. Arra a kérdésre, hogy miért lesz a jó műanyagból a rossz emberi hozzáállás miatt csúf hulladék, Czigány Tibor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemm ...

Hőforrásokban dőlhetett el a földi élet sorsa

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkező fejlett élőlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.

Ezek a sejtek felelősek a rossz élmények feldolgozásáért

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában.

Meghalt Kovács László akadémikus

Életének 80. évében, szeptember 29-én meghalt Kovács László akadémikus, a sejtfiziológia és elektrofiziológia kiemelkedő kutatója - közölte az Magyar Tudományos Akadémia. 

Meghalt Lempert Károly

Életének 95. évében kedden meghalt Lempert Károly Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az MTA szerdán az MTI-vel.

Forradalmian új módszer az infarktus előrejelzéséhez

A szívinfarktus korai, személyre szabott előrejelzését kutatja Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem docense, aki másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának pályázatán - írta az MTI-nek eljuttatott közleményében az egyetem csütörtökön.

Világelső lett a magyar nemzeti atlasz angol nyelvű kiadása

A legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést nyerte el Tokióban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézet szerkesztésében megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza - Természeti környezet című kötet angol kiadása. A nagyméretű, reprezentatív kötet több mint 40 résztvevő közül érdemelte ki az "ICA International Cartographic Exhibition Award Winner" címet.

Senki nem darálta be az MTA-t

Senki nem darálta be az MTA-t Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Magyar Hírlapnak nyilatkozó elnöke szerint, aki ugyanakkor úgy látja, szigorítani és egyértelműsíteni kell az elvárásokat a kutatókkal szemben.

Politikai kifizetőhellyé vált az MTA Prémium Posztdoktori Program

Újabb megdöbbentő részletek az akadémiai kéjbarlang ügyében

Már 10 napja feltűnően hallgat a Magyar Tudományos Akadémia, pedig rendkívüli és azonnali vizsgálatot rendeltek el a kutatóintézeti kéjbarlang ügyében. Amit továbbra sem hajlandók megmutatni senkinek. Újabb meglepő részletek derültek ki - írja a Ripost.

Pár éven belül enyhíthetik az elviselhetetlen fájdalmat

Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat - áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is felháborodott az MTA kéjbarlangján

Miután a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) elismerte, hogy valóban létezett náluk egy titkos szoba, amelyben helyet kapott egy szív alakú ágy, és az azzal egy légtérben lévő sarokkád, az Akadémiai Dolgozók Fóruma közleményben tiltakozott. A januárban alakult, kormánypártisággal nehezen vádolható szervezet értetlenül áll a „rekreációs szoba ügye” előtt, amit elfogadhatatlan tart.

Elismerte az MTA, hogy létezett a titkos kéjbarlang

Az MTA SZTAKI elismerte az Indexnek, hogy létezett olyan szoba náluk, amit a Ripost alapján az Origo is bemutatott. Ahogy arról pénteken a Ripost alapján beszámoltunk, a legnagyobb titokban alkalmi együttlétekre szolgáló „kéjbarlangot” építettek a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében. A Ripost informátora szerint csak a beavatott professzorok kaphatnak speciális kódot, hogy igénybe vehessék a különös módon berendezett intim találkozóhelyet. Az Indexnek nyilatkozó MTA-munkatársak nagy magyarázkodásba kezdtek, állításuk szerint nem szexuális együttlétre szolgált a titkos szoba, de hogy akkor pontosan mire kellett a szív ...

A nagy G. Fodor-sejtés

Megdőlni látszik az a szűk körben uralkodó, de mégis széles körben terjesztett feltevés, hogy a tudomány embereit csak a tiszta tudomány eszméje élteti és érdekli, írja a 888.hu főszerkesztője, G. Fodor Gábor.

Titkos szexbarlang működik az MTA kutatóintézetében - videó

A legnagyobb titokban alkalmi együttlétekre szolgáló „kéjbarlangot" építettek a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében. A Ripost informátora szerint csak a beavatott professzorok kaphatnak speciális kódot, hogy igénybe vehessék a különös módon berendezett intim találkozóhelyet.

Szélsőségesen magyarellenes román tudósnak hálálkodott az MTA elnöke

Június 14-én az erdélyi Kolozsváron járt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a vállaltan magyarellenes Ioan-Aurel Pop, a Román Tudományos Akadémia elnöke és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektoránál. Popot még a saját kollégái is kritizálják a XIX. századi stílusú nacionalizmusa, a sovinizmusa, illetve a szélsőségesen magyarellenes nézetei miatt, de Lovász ezeket nem tette meg, helyette hálálkodott neki. Az sem zavarta az MTA elnökét, hogy Pop a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate besúgója volt. Nyilván azt sem tette szóvá, hogy a román akadémiai elnök szerint ki kell utasítani Romániából azookat ...

Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai rájöttek, hogy a szárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék az illékony káros anyagok kimutatásában is jeleskednek. Felfedezésük utat nyithat olyan mikroszenzorok fejlesztése felé, melyek akár mobiltelefonjainkba is beépíthetők lehetnek.

Magyar kutatók munkáját közölte a legrangosabb tudományos lap

A Nemzeti Agykutatási Program újabb nagy sikere: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak az MTA KOKI kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportja eredményét a világ egyik vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

A pajzsmirigybetegeknek segíthet az MTA világító egere

Megkapta a magyar és európai uniós szabadalmat az a különleges egértörzs, amelyet az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében hoztak létre a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával. Az egér sejtjei világítanak, ha a pajzsmirigyhormonok hatni kezdenek az állat szervezetében.

Ezért támadt az Akadémia a magyar kormányra

Igaz, hogy a kormány végleg felszámolná a tudomány szabadságát Magyarországon, és még az akadémiai vagyont is államosítaná? Igaz, hogy Palkovics László mérnök, ezért semmit sem ért a tudományhoz? Összeszedtünk nagyon sok kérdést (vádat) ebben a vitában, és válaszolunk is rá.

Korai fázisában kiszűrhetik a demenciát

A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.

Itt az új 10 ezer forintos érme

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10.000 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki Eötvös Loránd tiszteletére, halálának 100. évfordulója alkalmából. Az érmekibocsátás főhajtás a 19. századi magyar fizikus, a torziós inga egyik feltalálója és tökéletesítője előtt, aki vallás- és közoktatásügyi miniszterként, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökeként is tevékenykedett. 

Hálózatelemzéssel mutatják be a túlhalászat problémáját

Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatójának vezetésével magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik hal mennyire "fontos" a tengeri életközösség számára.

Agyhullámokkal emelgettek sziklákat a diákok Budapesten - videó

Jedi lovagnak érezhette magát, aki pusztán összpontosítással, egyetlen mozdulat nélkül képes volt felemelni egy sziklát a számítógép képernyőjén – csak egy példa az Agykutatás Napjainak rengeteg látványosságából. 

A kemény héjú tojás 200 millió éves evolúciós találmány

Egy nemzetközi kutatókból álló csapat, melynek magyar résztvevője, Prondvai Edina, az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport, illetve a Genti Egyetem Gerincesek Evolúciós Morfológiája Kutatócsoport tagjaként vett részt a kutatásban, részletes vizsgálatoknak vetette alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét. A tanulmány, melyben belga, magyar, kanadai, kínai és német kutatók vettek részt, a Nature Publishing Group – Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelent meg.

Palkovics László miniszter és Lovász László MTA-elnök közös nyilatkozata

Egyben maradhat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózata. Az MTA elnöke ugyanakkor tudomásul veszi a kormány szándékát, hogy az akadémia szervezetén kívül kívánják azt működtetni. Ez is szerepel abban a közös szándéknyilatkozatban, amelyet Lovász László elnök és Palkovics László miniszter pénteken Budapesten írt alá.

Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat

Írott európai alkotmány híján mihez lehet kezdeni az európai alkotmányos identitással? - tette fel a kérdést Áder János az "Alkotmányos EUdentitás 2019" című konferencián elhangzott köszöntőjében, a Magyar Tudományos Akadémián.

Jó hatással van a dohányzási tilalom az újszülöttek egészségére

A dohányzási tilalom hatására jelentősen javult a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészsége Magyarországon, többek között nőtt az átlagos születési súlyuk, csökkent a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából.

A dohányzás betiltásával az újszülöttek is csak nyernek

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.

Lebukott a hvg a hazugsággal, de megijedt, és el akarja titkolni

Ahogy az Origo beszámolt róla, ismét hazudott Szauer álhírgyára, a hvg nevű balliberális propagandaoldal. Ezúttal Palkovics László innovációs, illetve technológiai miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) mai egyeztetéséről gyártott álhírt. Az uszító jellegű cikkben azt állították, hogy Palkovics László „pár percre" volt csak az MTA épületében. Az írás további részében közölték, hogy a „fotósunk reggel negyed kilenckor fotózta az Akadémia előtt az érkező, majd kilenc előtt nem sokkal a távozó minisztert". Vagyis ezek szerint a miniszter és az MTA bő fél órát egyeztetett volna. A valóság ezzel szemben az, hogy éppen egy órávall ...

Szárnyaik árulkodnak a boglárkalepkék származási helyéről

Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.

Újabb hazugsággal bukott le a hvg

Megint szándékosan ferdíti a valóságot az ellenzéki álhírgyár. A hvg nevű balliberális propagandaoldal „beszámolt” Palkovics László miniszter és az MTA mai egyeztetéséről, természetesen a maguk hazug, uszító módján. A cikkben arról írtak, hogy Palkovics László miniszter „pár percre” volt csak az MTA épületében. Az írás további részében arról írtak, hogy a „fotósunk reggel negyed kilenckor fotózta az Akadémia előtt az érkező, majd kilenc előtt nem sokkal a távozó minisztert”. Vagyis ezek szerint a miniszter és az MTA bő fél órát egyeztetett volna. A valóság ezzel szemben az, hogy éppen egy órával töltött bent több időt Palkovics miniiszter ...

Ismét álhírt gyártott az Index a Magyar Tudományos Akadémia kapcsán

A legfrissebben felfújt kampánylufi a balliberális fake news portálon, hogy az Indexen vagyonelkobzásként próbálja láttatni a kizárólag a kutatás-fejlesztési rendszer hatékonyabbá tételére irányuló törekvéseket. A Corvinus új modellre való átállítását hivatkozza meg, mit sem törődve azzal, hogy az állam ott sem elvesz, hanem épp jelentős vagyont ad át az egyetem fenntartható működéséhez.

Orbán Viktor: Mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük

Nyílt levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a külföldről hazatérő fiatal kutatókat támogató Lendület-program nyerteseinek, akik néhány napja arra kérték a kormányfőt, hogy állítsa le az MTA átalakítását.

Magyar tudósok különleges kutatása a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók, akik németországi majomkísérletek eredményeit értékelve találtak különbséget a rendszerek működési elvei között.

Agyunk matematikájának megértéséhez jutottak közel magyar kutatók

Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak.

Drámaian átalakul a Duna élővilága

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a vízi táplálékhálózat alapja, a fitoplankton fejlődését.

Fékezhetik a pókok egy búzabetegség terjedését

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatói elsőként mutatták ki, hogy ehhez elég a ragadozó ízeltlábúak puszta jelenléte.

Kristályok vizsgálata segíti a vulkánkitörések előrejelzését

A tűzhányók egy speciális típusának, a kiterjedt vulkáni mezők működésének jobb megismerését szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vulkanológiai Kutatócsoportjának legújabb vizsgálata, amelyben a Balaton-felvidéki Fekete-hegy történetét rekonstruálták a kristályokból kinyert információk alapján. A kutatók szerint eredményeik felhasználhatóak a vulkánkitörések előrejelzésére is.

Mégis tele lehet a világegyetem élhető bolygókkal

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

Meghalt Németh Judit fizikus, az MTA rendes tagja

Meghalt Németh Judit akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja – közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya.

Így lesz biobenzin a cellulózból

Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.

Egymástól tanuló gépelmék fedik fel az emberi agy valódi korát

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás eredményei megkönnyíthetik az időskori demencia előrejelzését. Az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ kutatóinak cikkét az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte.

Kormányellenes csoport működik a Magyar Tudományos Akadémián

Többtucatnyi ember próbál kormányellenes hangulatot kelteni a Magyar Tudományos Akadémián – értesült megbízható forrásból a Magyar Idők. Az akadémiai munkatárs szerint struktúraváltoztatásra van szükség. 

Palkovics László: A kormány a kutatók mellett áll

A kormány fontosnak tartja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé tegye a Magyar Tudományos Akadémia zavartalan működését, hiszen alapelvünk, hogy érték nem veszhet el - mondta Palkovics László innovációs és technológia miniszter az MTA csütörtöki rendkívüli közgyűlésén.

Kiderül, mennyire iható a Duna vize

Nagyszabású, hároméves, multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedően - hangzott el a projekt csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

A világmindenség csillagaitól kért segítséget Mátyás király

560 éve lépett trónra egyik legnépszerűbb uralkodónk, Hunyadi Mátyás. Ennek apropóján Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában címmel szervezett kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja Budapesten. A tárlat többek között a király tudományhoz fűződő viszonyáról, leghíresebb tudósáról, valamint a 15. századi tudományos nézetekről is mesél az érdeklődőknek.

Tudomány Mátyás király udvarában címmel nyílt kiállítás Budapesten

Garázsba áll a PIM Arany-busza

16 hónap alatt 30.000 kilométer, 250 helyszín, 95.000 látogató.

A gombák egyik legnagyobb titkát leplezhetik le magyar kutatók

Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Úton van a Merkúr felé az európai-japán űrszonda

Elindult az európai-japán BepiColombo űrszonda a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.

Érkezik a fegyver, ami megállíthatja a poloskainváziót

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Fantomok a NASA űrhajójának fedélzetén

A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésén az MTA Energiatudományi Kutatóközpont dózismérői segítenek felmérni, milyen sugárzás éri majd az űrhajósokat. Ismerje meg közelebbről a kísérletet, mely lényeges szerepet kap a későbbi emberes Mars-küldetések előkészítésében is!

Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg

Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.

A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszertervezést

A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentőségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserű György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ első számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli.

Kiderítették, miért volt ilyen szokatlan nyarunk

Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.

Palkovics László: Az MTA elmozdult a direkt politizálás irányába

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) feladatáról, politizálásáról és jövőbeni munkájáról, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hatásköréről, valamint energiapolitikáról is beszélt Palkovics László a Figyelőnek adott interjúban.

Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé

Új lehetőségeket tár fel a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa.

Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

MTA: a székelység nem nemzeti kisebbség

A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének állásfoglalása szerint a székelység nem nemzeti kisebbség, hanem a magyar nemzet szerves része - jelentette ki az intézet tudományos munkatársa az M1-en.

Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is

„Miközben a jogtudományi Intézet egy olyan közleményt bocsátott ki, amelyben ragaszkodik a tudományos kutatás szabadságához” – írja a Tűzfalcsoport Blog. Az az intézet, amelyik sorozatban gyártja a kormányt lejárató tudományos anyagokat. A kettős mérce nem ritka módszer Soroséknál, ezúttal is lehullott a lepel róluk. Itt vannak a függetlenséget kiáltó Jogtudományi Intézet titkai!

Egy éjszakára megnyílnak az MTA legizgalmasabb termei

A Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) különleges épületbejárásokkal és művészettörténeti előadásokkal várja az érdeklődőket. Szombat este megnyitják az épület legérdekesebb termeit - a vezetett sétákra már nincs sok hely, érdemes még ma regisztrálni!

Jelentős lépést tettek magyar kutatók az Alzheimer gyógyítása felé

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiájához is közelebb kerülhetnek a kutatók az ELTE Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának megfigyelései által.

Kutyáknál is felbukkan a zöld szemű szörny

Az emberek többsége ismeri azt az érzést, amikor egy kapcsolatban (legyen az romantikus vagy szülő-gyermek kapcsolat) hirtelen megjelenik egy harmadik, legyen a kapcsolat elvesztésére vonatkozó félelem alapja csupán feltételezett vagy valós. A féltékenység az embernél nagyon korán, már fél éves korban megjelenik, azonban azt nem tudjuk, hogy ez az érzelem csak az emberekre jellemző vagy az állatvilágban is elterjedt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai ezt a kérdést vizsgálták spanyol vendégkutatók segítségével.

Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?

Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Semmelweis Ignác sorsa a kutatói pálya törékenységét is mutatja

Semmelweis Ignác sorsa jó példája annak, mennyire törékeny lehet egy kutató pályája, ha a tudományos közösség nem ért meg és fogad el egy új módszert, hanem ragaszkodik a kortárs dogmákhoz - jelentette ki kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az intézmény elnöke.

Az MTA olyan neveket vétózott meg, mint a Rukkola vagy a Makka

Nem újdonság, hogy vannak olyan kreatív szülők, akik nem elégszenek meg a naptárban vagy utónévkönyvben található nevekkel. Egyedik akarnak lenni. Íme az Magyar Tudományos Akadémia friss listája az el nem fogadott nevekről. 

Váratlan felfedezés segítheti a daganatok megtalálását

Az MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport kutatói olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában (az ún. bélmikrobiomban), amelyek egy székletből kiinduló, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás alapját adhatják. Eredményük rámutat arra is, hogy bélflóránk egészségének megőrzése szervezetünk más részeire is jótékony hatással lehet.

Itt a valaha volt legnagyobb csillagadatbázis

A korábbiaknál csaknem ezerszer több csillag térbeli helyzetét és mozgását ismerhetik meg a kutatók, minden eddiginél pontosabb háromdimenziós térkép készülhet a Tejútrendszerről.

Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják" a vizet.

Megismerhetővé válhatnak a földi evolúció első évmilliárdjai

Szöllősi Gergely János és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái.

Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség

Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban.

Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat az Akadémián

Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket ismertek el csütörtökön Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett ünnepségen.

AZ MTA szerint szó sincs az ukrán oktatási törvény újratárgyalásáról

Kijev csak látszatengedményeket tesz az oktatási törvény kapcsán – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi Kutatóközpontjának főmunkatársa szerdán az M1 aktuális csatornán.

Mesterséges intelligenciával a daganatok ellen

Fontos lenne tudni, hogy amikor egy daganatos beteg szövetmintáját elemzik, melyek azok a sejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a betegség előrehaladásában, hiszen ez befolyásolhatja a kezelést is. Magyar kutatók most olyan rendszert dolgoztak ki, amely minden eddiginél pontosabban azonosítja ezeket a meghatározó sejteket - írja az MTA.

A tudomány nem elég ahhoz, hogy megmentsük a Földet

A világ egyik legrangosabb tudományos szaklapjában, a Science-ban 2018. január 18-án megjelent tanulmány szerint fordulatra van szükség ember és természet viszonyában. Ez a kulcsa ugyanis annak, hogy milyen állapotba hozzuk a bolygónkat – mondta el Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a cikk egyik társszerzője.

Világsikerű magyar régészeti projektről számolt be az MTA

A neolitikum éppúgy az európai történelem része, mint a Római Birodalom vagy a középkor. Igaz, nehezebb rekonstruálni, de a feladat ugyanaz: a történelmi folyamatok megismerése és valamilyen társadalomkép megrajzolása – vallja Bánffy Eszter régész. A Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, a British Academy tagja a napokban vehette át Kínában azt a szakmai elismerést, amely a világ tíz legjobb régészeti projektje közé sorolta az alsónyékit.

Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Székelyhidi László elnyerte a Leibniz-díjat

A német „nemzeti Nobel-díjnak" is nevezett elismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár. A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.

Meghalt Kálmán Alajos

Karácsony másnapján váratlan hirtelenséggel, 82 évesen elhunyt a magyar kémikustársadalom és szűkebb tudományterülete, a krisztallográfiai szerkezetkutatás nemzetközi elismertségű, kimagasló hazai szaktekintélye, Kálmán Alajos, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.

Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

Az MTA állásfoglalása a precíziós gén- és genomszerkesztésről

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egyik legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Szélesítik a megújuló energiatermelés lehetőségeit

A megújuló energiatermelés széleskörű elterjedéséhez kulcskérdés a jobb hatásfok elérése és a hatékonyabb energiatárolás. A tudományos kutatások egyre nagyobb szerepet kapnak abban, hogy az energiaszektor környezetbarát módon, megújuló forrásokból állítson elő energiát, ugyanakkor az ellátás stabil és kiszámítható legyen: áramra akkor is szükség van, ha éppen nem süt a nap. Ezt részben hatékonyabb energiatárolással, részben jobb energiaelosztási módszerrel lehet elősegíteni, míg a hatékonyabb napelemek előállításában például új anyagok alkalmazása vezethet sikerre.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

A mindent gyógyító csodavíz legendája

Se szeri, se száma a különböző csodavizeknek és csodasóknak, amik minden esetben hihetetlennek hangzó gyógyulást ígérnek. Ha ez így lenne, üresek lennének a kórházak, és a matuzsálem korú emberek is vidáman hánynák a cigánykereket a parkokban. Sajnos mindez illúzió, jól megtervezett átverés, a bámulatosnak ígérkező készítmények nemcsak hatástalanok, de könnyen bajt is okozhatnak. A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Magyar Tudomány Ünnepének előadásán Fábián István vegyész többek között két populáris átverés, a PI-víz és a Himalája-só mítoszát zúzta porrá.

Őskori vegyesházasságok

Az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A régészeti genetika új eszközei azonban feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait. A Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának közös eredményeit a Nature közli.

Csak a tudomány mentheti meg a világot

„Nem elég elemezni a nyugtalanító folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a globális problémák kezelésére" – mondta Lovász László, az MTA elnöke a nyolcadik World Science Forum (WSF) résztvevői előtt Jordániában. A kutatók, döntéshozók és tudománypolitikával foglalkozó szakemberek legnagyobb nemzetközi tanácskozását a világ legalacsonyabb tengerszint alatt fekvő vidékén, a Holt-tenger partján rendezik 2017-ben.