magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Decemberben is virágzik a Kiskunságban a világ egyik legritkább vadvirága
A kizárólag Magyarországon előforduló, fokozottan védett tartós szegfű állománya az elmúlt öt évben egy természetvédelmi programnak köszönhetően csaknem megötszöröződött.
Ezeket a kisbolygókat kapták az év ismeretterjesztő tudósai
Két kutató házaspárnak adták át Az év ismeretterjesztő tudósa díjat hétfőn a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában, Budapesten.
Nanovassal tisztítják a szennyezett talajvizet
Egy magyar kutatók által fejlesztett nanorészecske képes arra, hogy semlegesítse a talaj és a talajvíz szennyezettségét, amelyet a különböző vegyi üzemek által a talajba juttatott vegyületek okoztak. A módszerrel sok esetben fel lehetne váltani az eddig alkalmazott hosszadalmas és költséges, vízkitermeléssel járó eljárásokat.
Rövidesen indul az első magyar műhold
A tervezettnél korábban, már 2012 elején startolhat az első magyar műhold, a Masat-1. Ez lesz az első alkalom, hogy egy száz százalékban hazai építésű műhold jut a világűrbe.
- címkék:
- műholdak
- magyar kutatók
- Masat-1
- Címkefelhő »
A csalókat az állatok is megbüntetik
Az együttműködő viselkedés nemcsak a magasabbrendű társas állatoknál és az embereknél figyelhető meg, hanem már a baktériumoknál is. Kialakulásának evolúciós mozgatórugói azonban még ma sem teljesen tisztázottak. A megoldással számos szakember foglalkozik, most egy magyar-olasz kutatópáros is előállt egy lehetséges modellel.
Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók
Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.
Másfél kiló baktérium dolgozik az ember beleiben
Egy ősi életformát őrző afrikai faluban élő kisgyerekek bélflóráját összehasonlították az Európai Unióban élő gyerekekével. A különbség meghökkentő volt és bizonyította, hogy a megfelelő táplálkozás nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra és a jól működő immunrendszer fennmaradásához. A bélflóra és az immunrendszer közti kapcsolatot magyar kutatók is vizsgálják a Debreceni Egyetemen.
Esze miatt lehet tetvesebb az ember a csimpánznál
Magyar kutató is részt vett abban a vizsgálatban, amelynek eredménye szerint a madarak szellemi képességei jelentős összefüggést mutatnak a rajtuk élősködő tetvek sokféleségével: a madarak okosabb csoportjain többféle tetű él, mint a velük rokon butább csoportokon. Lehetséges, hogy az összefüggés az ember és a csimpánz viszonyában is igaz.
A gondolatainkat leső robotot fejlesztenek Debrecenben
A Debreceni Egyetem nemzetközi kutatócsoportja olyan gépek létrehozásán dolgozik, amelyek nem csak parancsokból és szavakból, hanem hanghordozásból, mozdulatokból, gesztusokból és arckifejezésekből is értenek, sőt figyelembe veszik a külső körülményeket is az ember-robot kommunikáció során - ugyanúgy, mint amikor két ember beszélget.
A mérges kutyaugatást értik a gyerekek, a vicsorgást nem
Már az öt-hat éves gyerekek képesek felismerni, ha egy kutya agresszívan ugat - derült ki magyar etológusok vizsgálataiból. A vicsorgó állatról ezzel szemben úgy gondolják, hogy mosolyog, ami magyarázatot adhat a gyerekeket érő kutyatámadások egy részére.
A Star Wars csillagrendszere betört a tudományba is
Csütörtökön este jelentette be a NASA az első olyan bolygó felfedezését, amely két csillag körül kering - akárcsak a Tatooine a Csillagok háborújában.
Cukorbetegek ereit védheti meg a mocsárszagú gáz: magyar kutató felfedezése az USA-ban
A nagy koncentrációban mérgező kénhidrogén segíthet kivédeni a magas vércukorszint érkárosító hatását. Az eredményt - amely fontos előrelépés a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében - a Texasi Egyetemen dolgozó magyar biológus, Szabó Csaba kutatócsoportja közölte az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában.
A magyarokéhoz hasonló folyásos alakzatokat találtak a Marson
A vörös bolygó felszínén uralkodó rendkívüli hideg és szárazság ellenére sem kizárt, hogy időnként folyékony víz jelenik meg rajta. Néhány újabb megfigyelés alapján a déli féltekén, a helyi nyáron talán sóoldatok folynak a lejtőn, érdekes alakzatokat létrehozva. A megfigyelés hasonló, de nem azonos a magyar eredményekkel: hazai kutatók a sarkvidék térségében azonosítottak folyásos alakzatokat.
Kossuth, Hofi és Kincsem is az égre került
Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. A döntés értelmében Kossuth, Hofi és Kincsem elnevezésű aszteroida is kering már a Nap körül. Az égitesteket a Szegedi Tudományegyetem és a Konkoly Obszervatórium munkatársai fedezték fel és nevezték el.
Az őssejtkutatás esélyei és veszélyei - előadás, film és beszélgetés a Mindentudás Egyetemén
Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Ezekről beszélt Sarkadi Balázs a Mindentudás Egyeteme televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Vezető magyar részvétel az új antianyag-felfedezésben
Az antianyag-vizsgálatok újabb mérföldkőhöz érkeztek: sikerült a protonéhoz hasonló pontossággal meghatározni az antiproton tömegét. A kutatásban több magyar fizikus is részt vett.
Napjaink nanotechnológiája a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A nanotechnológia azt hasznosítja, hogy a milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják meg, és olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek eltérnek a megszokott viselkedéstől. Erről beszélt Mihály György a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
A légszennyezésről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk? Erről beszélt Gelencsér András a Mindentudás Egyeteme televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Már jávorszarvas is tévedt a magyar utakra
Évente közel kétezer-ötszáz közepes és nagy testű vadat gázolnak el az autópályákon. A balesetek jelentős része a csomópontok közelében történik, ahol a gyakori tervezési hibák miatt az állatok fel tudnak menni az autópályákra.
Már itthon is gyártanak titanát-nanocsöveket
A titán-dioxid kedvező tulajdonságainak köszönhetően már régóta elterjedten használatos az ipar egyes ágazataiban, például a festékipar és a kozmetikai iparban. A nanotechnológia alkalmazásával előállított titanát nanocsövek a titán-dioxid kedvező tulajdonságai mellett a nanostruktúrából adódó szerteágazó lehetőségeket is hordozzák.
A térről az építészetben és a társadalomban a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A tér fogalma meglepően későn tűnik fel az építészeti gondolkodásban. Ma viszont a tér diadalmaskodik az idő fölött. Erről a témáról beszélt az építészetelmélettel foglalkozó Moravánszky Ákos a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Még egy magyar egyetemi képzés a világ legjobbjai közt
A Közép-európai Egyetem filozófiai képzése is a legjobbak közé tartozik a világ legjobb egyetemeit évről évre rangsoroló cég adatai szerint.
A fenntartható energiáról a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Aszódi Attila beszélt a fenntartható energia kérdéseiről. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Hasznuk is van a sűrű felhőben röpködő árvaszúnyogoknak
Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.
Süllyed az Alföld, főként Debrecen környéke
Magyarország egyes területei - ezen belül például Alföld északi része - a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedtek, miközben például az Északi-középhegység emelkedik. A nagy területű mozgásokat közvetlenül nem érezzük, de árvízi szempontból a jelenség fontos, mert a Vaskapu nem süllyed, így lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.
Két magyar egyetemi képzés a világ kétszáz legjobbja között
A világ legjobb egyetemeit évről-évre rangsoroló cég adatai szerint egy budapesti és egy vidéki egyetemi képzés is bekerült a legjobb oktatási programok közé.
Az időskori szellemi leépülésről a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
Az időskori elbutulás, az Alzheimer-kór sokak fenyegető réme. De valóban szükségszerű a szellemi leépülés? Erről beszélt Tariska Péter pszichiáter, neurológus és geriáter szakorvos a Mindentudás Egyetemén. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Már a kisbabák is képesek józan következtetéseket levonni
Már néhány hónapos csecsemők is tisztában vannak a fizikai világ alapvető szabályaival, például azzal, hogy a tárgyak nem tűnnek el csak úgy, ha behunyják a szemüket. Most kiderült, hogy a tizenkét hónapos babák ezt a tudást kifinomult előrejelzésekre képesek felhasználni azzal kapcsolatban, hogyan végződnek egyes korábban még nem látott események.
Amit az ember nem akar, hipnózisban sem teszi meg
Behunyom a szemem, és érzem, ahogy elnehezedik a fejem. Az elején még próbálok kicsit ellenállni, de aztán egyre ereszkedik lefelé. A hipnotizőr hatása alá kerültem. Azonban nem alszom, hanem egy meglehetősen szokatlan tudatállapotba kerültem.
A jó tudomány jövője - Csíkszentmihályi Mihály előadása az MTA-n
Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus-kutatónak az Akadémián tartott hétfői előadása az emberi közösségek hatótényezőiről, a kiteljesedett életről és tudományról való együttgondolkodásról szólt. A "jó tudomány" nem csupán elkötelezett tudósok felismeréseinek összessége, hanem forrása annak a boldogságfogalomnak, amellyel a jövőbe vetett bizalom kiépülése leírhatóvá válik.
A számítógépekről és a nyelvtechnológiáról a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyetemén Kornai András beszélt arról a jelenségről, hogy ma már nehéz úgy információt szerezni, hogy első körben ne számítógéppel kerülnénk kapcsolatba. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a CERN főigazgatója szerint
"A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a technológiai fejlesztések és az analízisek terén. Számos dologban kitűnnek, erősségeik mellett nem is ismerem azokat a tulajdonságaikat, amelyekben kevésbé jeleskednének" - mondta Prof. Rolf-Dieter Heuer, a CERN (európai részecskefizikai kutatóközpont) főigazgatója a CERN vándorkiállításának budapesti megnyitóján.
A felszín alatti vízáramlásokról a Mindentudás Egyetemén
A Föld felszínének több mint hetven százalékát víz borítja, de ebből a fogyasztható édesvíz alig három százalékot tesz ki. Ez az édesvíz az élet feltétele, de gyakran az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető kockázati tényező is. Ennek a korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny erőforrásnak a fenntartható használatáról beszél Mádlné Szőnyi Judit a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában.
Új vízfertőtlenítő szert fejlesztettek magyar kutatók
Az ezüst baktériumölő hatását és a nanotechnológiát kombinálva magyar kutatók egy újgenerációs fertőtlenítőszert fejlesztettek ki.
A számítógép, az ember és a nyelvtechnológia kapcsolatáról a Mindentudás Egyetemén
A beszélő és az embert megértő számítógép a sci-fi világából lassan átvonul a hétköznapi életbe. Ma már nehéz úgy információt szerezni, hogy első körben ne számítógéppel kerülnénk kapcsolatba. Erről a jelenségről beszél Kornai András a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában.
A lelki egészségről a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyeteme múlt heti televíziós adásában Kéri Szabolcs beszélt a mentális folyamatok biológiai, pszichológiai és társadalmi összetevőiről. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Magyar csillagászok fotózták le a legtávolabbi ismert üstököst
Rekordtávolságban észlelték a Hale-Bopp-üstököst magyar csillagászok egy chilei távcsövel. Az égitest 1997-ben hónapokig szabad szemmel is látszott, azonban most már a Neptunusznál is távolabb jár, így tízmilliárdszor halványabbnak mutatkozik.
Mindentudás 2.0: génjeink és a környezet viszonyáról ma a tévében
Rengeteg az olyan új információ a biológiában, amelyek egyelőre nem szerepelnek a tankönyvekben, pedig fontosak lennének a diákoknak ahhoz, hogy véleményt tudjanak formálni számos, őket is rövidesen érintő kérdésben. Néhány példa: genetikailag módosított élőlények, őssejtterápiák, a genetikai információ védelme. Az anyag szerkesztőjét, Falus András professzort ma láthatjuk a Mindentudás Egyetemén a televízióban.
Az erdővel együtt a genetikai változatosságot is kiirtották a Kárpátokban
Magyar kutatók a Retyezát-hegység gleccsertavi üledékeibe zárt tizenegyezer éves lucfenyőpollenek és növényi fosszíliák vizsgálatával megállapították, hogy az egykori populáció genetikai változatossága, és így feltehetőleg alkalmazkodási képessége is jóval nagyobb volt, mint a mai állományé. Ennek egyik okát az elmúlt kétezer év erdőirtásaiban látják, amit a tavi üledéken végzett pollenvizsgálatok egyértelműen alátámasztottak.
Meddig ér a takarónk? A Föld ásványkészleteiről a Mindentudás Egyetemén
A földkéregben előforduló ásványi nyersanyagok nélkülözhetetlenek az emberi lét fenntartásához, a gazdaság, az ipar alapvető igényeinek kielégítéséhez. Napjaink egyik kiemelkedő, globális léptékű gazdasági-politikai kérdése, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagkészletek fenntartható módon kielégítik-e az egyre növekvő társadalmi igényeket. Hartai Éva erre próbál választ adni a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában, illetve kitér arra is, hogy a robbanásszerűen fejlődő, korszerű technológiákhoz rendelkezésre állnak-e a szükséges nyersanyagok.
Magyarországra hullott meteoritokat is láthatnak az érdeklődők az Akadémián
Két és fél kilogrammos kő csapódott be Kassa határában 1857-ben. Kaposfüreden 1995-ben hullott meteorit. Összesen 23 alkalommal találtak égből hullott köveket hazánk mai vagy egykori területén. Ezekről és egyéb kapcsolódó érdekességekről hangzanak el előadások az Akadémián hétfőn, a Meteoritkutatás konferencia keretében.
Az álmokról a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Acsády László ismertette az alváskutatás legújabb eredményeit. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Az érzelmi egyensúlyt is segítik az álmok
Az álmok mindig is foglalkoztatták az emberiséget. Napjainkban a kutatók úgy vélik: álmaink hozzájárulnak ahhoz, hogy a nap eseményeit és érzelmeit feldolgozzuk, eltároljuk az ezekre vonatkozó memórianyomokat, és beillesszük azokat meglévő tapasztalataink halmazába. A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Acsády László ismerteti az alváskutatás legújabb eredményeit.
Rendkívüli hármas csillagrendszert találtak magyar kutatók
Nem mindennapi dolog, hogy magyar szerzők közölnek csillagászati témájú cikket a Science című rangos nemzetközi folyóiratban. Az első szerző Derekas Aliz az MTA Csillagászati Kutatóintézetéből, aki kollégáival egy különleges csillagrendszert vizsgálhatott a Kepler-űrtávcsővel, napjaink egyik csúcsműszerével.
A Mindentudás Egyeteme 2.0 első előadása most - hétfő, 20.30, m2
Kibővült adásokkal folytatódik a Mindentudás Egyeteme a Magyar Televízióban. A 16 héten át, elsőként április 4-én látható tudományos-ismeretterjesztő sorozat újabb szemeszterében már nemcsak tudományos előadásokat, hanem ismeretterjesztő filmeket és kerekasztal-beszélgetéseket is láthatnak egy-egy témáról az érdeklődők.
Kutyákon tesztelik az új magyar csípőprotézist
A nanotechnológia egyik ígéretes orvosi alkalmazási területe lehet, amikor ízületi protézisek felületét nanoezüsttel vonják be, így csökkentve a beültetés után fellépő esetleges bakteriális fertőzések veszélyét.
Még megmenekülhet a legnagyobb szárazföldi ragadozó
A legújabb eredmények szerint még nincs túl késő a jegesmedvék számára, amelyek az utóbbi évtizedekben a klímaváltozással fenyegetett élővilág egyik szimbólumává váltak. Egy Kanadában élő, magyar származású jegesmedve-kutatót kérdeztünk a medvék jövőbeli kilátásairól.
Napjaink nanotechnológiája pénteken a Mindentudás Egyetemén
A milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják, mint a makrovilágban. Erről tart előadást pénteken Mihály György a Mindentudás Egyetemén.
Mindent az őssejtekről a Mindentudás Egyetemén Debrecenben
Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Erről tart előadást kedden Sarkadi Balázs kutatóorvos Debrecenben a Mindentudás Egyetemén
Magyar idegkutatók kapták az első Agy-díjat
Három magyar idegtudós kapta az első alkalommal kiosztott, 1 millió euró összdíjazású Agy-díjat (The Brain Prize). Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért veheti át a kitüntetést, amelynek rangja, összege alapján, a Nobel-díjéra emelkedhet.
A gazdasági versenyképességről pénteken a Mindentudás Egyetemén
A gazdasági versenyképesség fogalma nemcsak a gazdaságtudományok egyik kiemelt elméleti és alkalmazott kutatási témája, hanem a hétköznapi gazdaságpolitikai viták egyik kulcskifejezése is. Erről tart előadást pénteken Chikán Attila egyetemi tanár a Mindentudás Egyetemén.
Megnyílt a Természettudományi Múzeum vadonatúj kiállítása
Szerdától új állandó kiállítás várja a Magyar Természettudományi Múzeum látogatóit. A régi kiállításból mindössze a bárka, a mamut, valamint a vadgazdagságot bemutató dioráma maradt, de ezek is jelentősen megújult formában.
Megszívjuk? - A levegőszennyezésről a Mindentudás Egyetemén Veszprémben
A levegőszennyezésről tart előadást Gelencsér András, az MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője kedden este 6-kor a veszprémi Pannon Egyetemen.
Az időskori szellemi hanyatlásról lesz szó pénteken a Mindentudás Egyetemén
Az időskori elbutulás, az Alzheimer-kór sokak fenyegető réme. De valóban szükségszerű a szellemi leépülés? Erről tart előadást pénteken Tariska Péter pszichiáter, neurológus és geriáter szakorvos a Mindentudás Egyetemén.
Tér az építészetben és a társadalmi világban: pénteken a Mindentudás Egyetemén
A tér fogalma meglepően későn tűnik fel az építészeti gondolkodásban. Ma viszont a tér diadalmaskodik az idő fölött. Erről a témáról beszél az építészetelmélettel foglalkozó Moravánszky Ákos pénteken a Mindentudás Egyetemén.
Újabb szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok
Három hónappal az első felfedezés után ismét egy távoli szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok a Piszkéstetői Csillagvizsgálóból. A 8-10 naptömegű óriáscsillag tőlünk mintegy 1 milliárd fényévre robbant fel.
Miskolcon járt a Mindentudás Egyeteme
A népszerű tudományos-ismeretterjesztő előadássorozat, a Mindentudás Egyeteme ismét elindult. Az első három előadást Budapesten tartották, az országos turné első állomása Miskolc volt. Hartai Éva geológus előadása rengeteg érdeklődőt vonzott, zsúfolásig megtelt az előadóterem.
Magyarországon garázdálkodó vámpírok tartották rettegésben Európát
Az utóbbi években a vámpírok reneszánszát éljük. Ha bemegyünk egy könyvesboltba, vagy megnézzük a tévéműsort, jó néhány vámpíros témájú alkotással találkozhatunk. Kevesen tudják azonban, hogy az európai vámpírhit egyik fő forrásának a korabeli Magyarországról származó történeteket tekinthetjük. Arról meg talán még kevesebben hallottak, hogy a 17-18. században a vámpíresetek egy részét igyekeztek tudományos alapossággal kivizsgálni.
Szegeden a Mindentudás Egyeteme 2.0
A miskolci teltház után a Tisza partjára indul a Mindentudás Egyeteme 2.0 országjáró előadássorozata. Kornai András nyelvész-matematikus egy igazán különleges téma részleteibe avatja be a szegedi közönséget. Többek között arról beszél majd, milyen kihívások elé állítja a tudósokat a jövőben az ember és a gép párbeszéde.
Mindentudás Egyeteme 2.0: előadás génekről és környezetről pénteken
Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében: erről a mindenkit érintő témáról beszél Falus András immunológus a Mindentudás Egyetemén pénteken.
Miskolcon a Mindentudás Egyeteme 2.0
A Föld ásványi nyersanyagtartalékairól szól a Mindentudás Egyeteme 2.0 legközelebbi előadása. Az előadást a Miskolci Egyetemen tartja február 1-jén Hartai Éva, az egyetem Ásványtani-Földtani Intézetének oktatója.
Elérhető a Mindentudás Egyeteme 2.0 első videója
Január 15-én Barabási Albert-László előadásával elkezdődött a Mindentudás Egyeteme 2.0. A rövid összefoglaló felkerült a program honlapjára. A teljes változatot várhatóan márciusban mutatják be.
Magyar szabadalom: kuktában főtt nanoanyag
Öntisztító üveglap, kopásálló PVC-padló, pehelykönnyű versenybicikli - csak néhány a ma már jól ismert nanoszerkezet, a titanát-nanocső potenciális alkalmazásai közül. Magyar kutatók egy olyan új eljárást fejlesztettek ki, melynek segítségével ipari méretekben állítható elő ez a nanoanyag.
Biztatóan indult a Mindentudás Egyeteme 2.0
Barabási Albert-László szombati előadásával elkezdődött a Mindentudás Egyeteme 2.0 tizenhat előadásból álló új sorozata. A professzor arról beszélt, mennyire kiszámítható az emberi viselkedés dinamikája.
Mátrixot néző vadászgörényekkel tárják fel az agy titkait
Az agy ahhoz, hogy értelmezze a környezetét, kialakítja és tárolja a külső világ belső modelljét. Egy magyar kutatók közreműködésével készült új tanulmány ennek a belső modellnek a fő elemeit derítette fel. A kísérletekhez vadászgörényeket használtak, amelyek agyának sötétben mutatott idegi aktivitását vetették össze azzal az agyi aktivitással, amelyet képek, például a Mátrixból származó jelenetek levetítésekor rögzítettek.
- címkék:
- agykutatás
- magyar kutatók
- látás
- agy
- görény
- Címkefelhő »
Mindentudás Egyeteme 2.0 - újraindul a népszerű sorozat
Barabási Albert-László január 15-i előadásával indul a magyarországi tudományos ismeretterjesztés legnépszerűbb programsorozatának folytatása. A tizenhat előadást Budapesten és hat további egyetemi városban hallgathatják meg az érdeklődők, a témákhoz kapcsolódó televíziós műsorokat pedig a Magyar Televízió és a Duna Televízió sugározza.
Hatszázmillió forint új akadémiai és egyetemi kutatócsoportokra
Harmadik alkalommal hirdeti meg a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a példaértékű kezdeményezéssé vált Lendület Programot kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára. A nyertesek ígéretes kutatási programokra alapíthatnak nemzetközileg is versenyképes új kutatócsoportokat akadémiai intézetekben vagy egyetemeken. Az új pályázatok finanszírozására rendelkezésre álló összeg a kormányzati támogatásnak köszönhetően 600 millió forint.
Világelső magyar kutatás kisbabáknál
A világon először zajlott olyan pszichológiai vizsgálatsorozat, amely héthónapos babáknál figyelte, hogy a gyerekek hogyan következtetnek mások mentális folyamataira. Korábban csak a négyéveseknél, újabban pedig a kétéveseknél mutattak ki hasonlót, ilyen fiatal babáknál azonban még sosem. A magyar kutatócsoport szemmozgáskövető gépeket és agyi képalkotó eljárásokat is használ a jelenség mögött álló gondolkodásbeli folyamatok jobb megértéséhez.
Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában
A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.
Magyar kutatók új módszere ételmérgezések ellen
A magyar kutatók által nanotechnológiával előállított új fertőtlenítő szer hatékony az étkezési tojás szalmonella-fertőzésének megelőzésében is. A szer alkalmazása után fél órával nem találtak kórokozót a tojáshéjon.
A sejt egészében zajló kölcsönhatásokról ma még keveset tudunk
A rendszerbiológia világszinten is új tudományterület a biológiában, de már hazánkban is nemzetközi színvonalon művelik. Papp Balázs külföldi kutatói állását adta fel azért, hogy itthon alapíthasson új munkacsoportot. Mindezt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja tette lehetővé a számára, amelyet azért alapítottak, hogy itthon is kiemelt támogatásban részesüljenek a legtehetségesebb szakemberek.
A vezeklés jutalma: elkúsztunk az ország legnagyobb barlangi tavaihoz
Barlangászként kihívás, laikusként igazi vezeklés eljutni a két különleges barlangi tóhoz, amelyeket Tapolca alatt fedeztek fel novemberben. Az [origo] két munkatársa az elsők között ereszkedhetett abba a tizenkét méter mély aknába, amely után háromszáz méter gyötrelmes kúszás következett, de megérte. Képes-filmes beszámoló a nagy kalandról és a gyönyörű barlangról.
Jól vizsgázott az új, magyar fejlesztésű nanofertőtlenítőszer
A nanotechnológia újabb vívmánya került a polcokra: magyar kutatók parányi ezüstrészecskékből álló fertőtlenítőszert fejlesztettek ki. Az új szer segíthet a kórházi fertőzések egyre égetőbb problémájának leküzdésében is. A nanotechnológiai termékek élettani, környezeti hatásáról azonban egyelőre keveset tudunk.
Sok információ van a kutyák morgásában
A kutyák képesek felvételről lejátszott morgás alapján behatárolni, hogy mekkora méretű fajtársuk morog rájuk, állapították meg magyar viselkedéskutatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak vizsgálatában arra is fény derült, hogy még a kivetített képek is meglepően sok információt hordoznak a kutyák számára.
Új szöcskefajt fedeztek fel magyar kutatók
Az új fajok felfedezése mindig izgalmas és ünnepi esemény az élővilág sokszínűségéért rajongó emberek számára. Ez különösen igaz akkor, ha magyar kutatók írnak le új fajt, amely ráadásul számunkra is elérhető közelségben, itt a Kárpát-medencében él. A most felfedezett szöcskefajt a hangja alapján sikerült azonosítani, hallgassa meg, hogyan ciripel!
Már itthon is használnak virtuális valóságot a fóbiák kezelésében
A virtuális valóság alkalmazásai futurisztikusnak tűnhetnek, de több közülük már Magyarországon is elérhető. A közlekedési fóbiák és a stressz kezelésében egyaránt bevált módszert az üzleti életben is alkalmazzák: ha valaki nem érzi magát elég magabiztosnak egy prezentáció megtartásához, előadói képességeit a virtuális térben fejlesztheti tovább.
Mérgező gázokkal hozhatnak vissza minket az életbe
Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani.
Csak évekkel később butulunk el, ha több nyelven beszélünk
Jelentős előnyökkel számolhat egy amerikai biológus szerint az, aki már gyermekkorától fogva legalább két nyelven beszél. Jared Diamond szerint épp egy magyar vonatkozású kutatás igazolja, hogy a kétnyelvű környezet gyorsabbá teszi a gyermekek gondolkodását. A kétnyelvűség azonban nemcsak fiatalon, hanem idős korban is jól jöhet: négy-öt évvel később jelentkeznek memóriazavarok azoknál, akik egész életükben aktívan használják a gyermekkorban megszerzett nyelvtudást.
Újabb szenzációs ősmaradványok Ajka környékéről
A fantasztikus őshüllőleletek után ezúttal a dinoszauruszok korából származó borostyánkövek titkait kutatják a magyar paleontológusok. Az Ajka környékén talált példányok vizsgálata kivételes lehetőséget teremt a dinoszauruszokkal egyidejűleg élt ízeltlábúak megismerésére. Arra nincs reális esély, hogy egykori vérszívó rovarokból dinoszauruszvér kerüljön elő, ami aztán egy ajkai "Jurassic Park" alapját képezhetné.
Csendesebb hely lenne a Mátra az óriástávcső miatt
A Mátra alatti kőzetrétegek hatalmas párnaként tompítják a földmozgásokat, ezért a hegység - viszonylag kis tömege ellenére - megfelelő hely lehet az Einstein Teleszkópnak. Már csak Spanyolországot és Olaszországot kell "legyőznünk", hogy nálunk épüljön meg a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb tudományos berendezése.
A kutatókhoz hasonlóan dolgozzák ki elméleteiket a kisbabák
Képesek-e rá a kisebb gyermekek, hogy miután fejben elvégeztek egy gyors statisztikai elemzést, az eredmények alapján elméleteket alkossanak a világ működéséről? És van-e bármiféle elképzelésük arról, hogy mi mehet végbe a felnőttek agyában?
A PISTA első nagy sikere: távoli szupernóvát fedeztek fel magyarok
Három-négymilliárd fényév távolságban felrobbant szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok az MTA Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetői állomásán. A vendégcsillagot a Lendület program keretében felújított távcsővel találták meg.
Gongütés a kis ősrobbanások előtt
November első napjaiban újra Európába került az Univerzum ősanyaga, a kvark-gluon-plazma kutatásának súlypontja. A CERN nagy hadronütköztetőjében körülbelül százezerszer magasabb hőmérsékletet hoznak létre, mint ami a Nap magjában jellemző. Ilyen állapotok utoljára az Ősrobbanáskor léteztek.
Magyar tudósok fejtették meg a kakukk titkát
Egy napig képes visszatartani már kész tojásait a kakukk, hogy fiókája hamarabb kifejlődjön, s így előnyhöz jusson a gazdamadár utódaival szemben - fejtette meg a kakukk titkát egy magyar kutatók közreműködésével dolgozó nemzetközi kutatócsoport. A kakukk örökös evolúciós versenyben áll gazdamadaraival, melynek során számos trükköt fejlesztett ki a mostohaszülők becsapására. Ezek egyike, hogy a tojásai előbb kelnek ki, mint a gazdák tojásai.
Megjavult és hasít az áramvonalas műhold
Majdnem tönkrement, de újra üzemel a valaha készült legpontosabb műszer, amely egy űrszonda fedélzetéről vizsgálja Földünk gravitációs terét. A műszer adatai alapján pontosan meghatározható a Világtenger felszínének domborzata, követhető a tengeráramlások és a jégtömegek mozgása, és az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések is pontosíthatók.
Magyar kutatók sikeres kísérlete Svájcban
Sikeres kísérleteket hajtott végre a svájci Villigenben a miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány csoportja a Paul Scherrer Intézet stadionnyi méretű óriásmikroszkópjában: a Babcsán Norbert vezette kutatócsoport másodpercenként tízezer képet rögzített fémhab buborékoltatása közben.
Rohamosan terjed a toportyán Magyarországon
Alig tizenöt éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, és mára több ezer példány él az országban. Az őshonos, nádi farkasnak vagy toportyánnak is nevezett ragadozó valóban képes arra, hogy a szabadon tartott nyájból megpróbáljon elragadni egy juhot, de jellemzően inkább kisrágcsálókat fogyaszt. Ha találkozunk vele, valószínűleg csak egy pillanatra látjuk majd.
Látványos animáció készült egy űrben száguldó szikláról
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-űrszonda mérései alapján. Az űreszköz felvételeiből látványos animációt is készítettek az égitestről.
Mágneses lebegés és trükkös biciklik a Kutatók Éjszakáján
A Budapesti Műszaki Egyetemen mágneses lebegtetéssel és hőkamerával ismerkedhettek a látogatók, míg a Millenáris Parkban hangszersimogató és trükkös biciklik várták az érdeklődőket az ötödik Kutatók Éjszakáján. A rendezvény célja az volt, hogy vonzóvá tegye a fiatalok számára a kutatói pályát, és bebizonyítsa, hogy a tudomány érdekes.
Ezeregy kutató meséi: Kutatók Éjszakája szeptember 24-én
A kutatók nem elefántcsonttoronyban élő, zárkózott emberek, hanem a hétköznapokban tapasztalható csodák mögött álló színes egyéniségek. Ezt mutatja be immár ötödik alkalommal a Kutatók Éjszakája, ahol több mint nyolcszáz programon közel ezer kutató bizonyítja be a nagyközönség számára, hogy a tudomány érdekes, és tanulni sohasem késő.
Denevérek százezreit pusztítja egy gomba
Több mint egymillió denevér halálát okozta az elmúlt 4 évben az Egyesült Államok északkeleti részén egy gomba, mely az úgynevezett fehérorr szindrómáért felelős. A kórokozó Európában is ismert, ám ennek ellenére érdekes módon itt nem pusztulnak tömegével a denevérek.
Atomreaktor-látogatás és közös dobolás az idei Kutatók éjszakáján
Negyvenezernél több látogatót várnak a szervezők szeptember 24-én a Kutatók éjszakáján - lesznek hadi robotok, rendeznek tudományos blogtalálkozót, az érdeklődők foglalkozhatnak élményközpontú matematikával, de szó esik a sci-fi ihlette tudományról is.
Otthonra találtak a diktatúrában átkeresztelt viperák
Hétszáznál is több vipera él a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban, ahol a Kárpát-medence egyik legveszélyeztetettebb állatának tenyésztésével foglalkoznak. A fokozottan védett, egyedenként 1 millió forintot érő fajból vadon mindössze néhány száz példány él, és Magyarországon kívül egyedül Erdélyben fordul elő.
Így még senki nem nézte meg a Balatont
Különleges felszereltségű repülőgéppel érkeztek Magyarországra brit kutatók, hogy helyi szakemberekkel együttműködve feltérképezzék a balatoni nádasokat és a part menti növényzetet. A pásztázó lézerrel és speciális kamerával végzett mérések kiemelkedő jelentőségűek a vizek műholdas megfigyelésében, ugyanis az alkalmazott technológiákat a világban együttesen még nagyon kevés helyen használták, Magyarországon pedig még ilyen nagy területen egyáltalán nem végeztek ilyesmit.
Világhírű magyar eredmények születtek mágneses baktériumokról
Magyar kutató eredményei segíthetnek számos, mágneses nanoásványokat tartalmazó élőlényekkel kapcsolatos, eddig nyitott kérdés megválaszolásában. Pósfai Mihály akadémikus, a Pannon Egyetem kutatója mintegy természetes laboratóriumként baktériumokat vizsgál a pontos mágneses tulajdonságok megállapítására. A kutató eredményeit a Budapesten megrendezett 20. Ásványtani Világkonferencián mutatta be.
Páratlan eredmény a három új magyar ásvány felfedezése
Világraszóló eredménynek tartják a szakemberek, hogy egy év alatt három új ásványfajt is felfedeztek Magyarországon. Az elsőre kimondhatatlan nevű ammóniomagnéziovoltait, a klajit és a kabazit-Mg a legjobbkor került elő: szombaton kezdődik a Magyarországon valaha megrendezett legjelentősebb földtudományi találkozó, amelyen 1600 kutató vesz részt. Szó esik például a radioaktív hulladékok kezelésének geológiai vonatkozásairól, a gyémántok keletkezéséről, a 2010-es izlandi vulkánkitörésről, az ásvány- és élővilág fejlődésének közös lépéseiről és az élőlényekben található mágneses ásványokról is.
Magyarok fedeztek fel egy szupernóvát
Új szupernóvát találtak a Bajai Csillagvizsgáló és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei. Az égitest egy távoli galaxisban robbant fel, és egy csillag életének végét jelzi látványos formában.
"Ami megöl, az életet is menthet"
Kisrepülőt vezet, búvárkodik, fotózik, hétszer marta meg kígyó, és egy hátizsákkal járja az egzotikus helyeket mérgeskígyók után kutatva egy magyar herpetológus-gyógyszerész. Takács Zoltánt az amerikai National Geographic Society a 2010-es év Fiatal Felfedezői közé választotta. A kutatót Chicagóban értük utol telefonon.
Magyar találmányok egy zöld jövőért
A környezetvédelem jövőjének egyik kulcseleme az innovációs képességek megfelelő kihasználása. E - nemzeteken is átívelő - humánpolitikai kérdés hazánkban még mindig nem tudta kivívni a rangjának megfelelő bánásmódot. Annak ellenére azonban, hogy a támogatás rendszere alig fejlődött történelmünkben, a régóta és méltán világhírű magyar "feltalálói kedv" mit sem veszített lendületéből. A Ma&Holnap című folyóirat összeállítása.