Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet, melynek alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsőként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta.

Áttörés jön a Debrecen környéki vízgazdálkodás fejlesztésében

Megkezdődik a Debrecen felszíni vízellátását nagymértékben javító fejlesztés; az első ütemben a Civaqua-program megvalósítására 16,25 milliárd forintot biztosít a kormány - közölte a város önkormányzata.

Öt hazai település mutat példát, hogyan vegyük fel a harcot a klímaváltozással

Hazánkat a vírus mellett jelenleg kritikus aszály is sújtja

A gyurgyalag csatát nyert a Dráva mentén

Miközben a Drávánál élő partifecskék állományának 75 százaléka eltűnt az elmúlt harminc évben, a gyurgyalagok száma évről-évre növekszik. A legtöbb, mintegy 25 ezer pár Magyarországon fészkel, és a négy éve indult Drava Life program segítségével folyamatosan növekedik a természetes és dinamikus folyóparti élőhelyek száma, miközben lecsökkent az emberi zavarás. A gyurgyalag mellett más, veszélyeztetett vízimadarak számára is felcsillant a remény: igen lassan, de növekedik a természetes élőhelyeik száma.

Öt ország működött együtt a Tisza ökológiai állapotának javításáért

A Tisza ökológiai állapotának javítása is célja volt a JoinTisza projektnek, amely öt ország - Ukrajna, Románia, Szlovákia, Szerbia és Magyarország - illetékes minisztériumait, vízügyi intézményeit és több nemzetközi szervezetet tudhat partnerei között - közölte Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vezetője csütörtökön Szolnokon.

Két évünk van rá, hogy kitaláljunk valamit, különben vége a Földnek

Globális éghajlatváltozás, vízhiány, környezetszennyezés, fajkihalás – az elmúlt évtizedek során időről időre, egyre fokozódó rendszerességgel előkerülnek ezek a szavak. Sokan valószínűleg már fel sem kapják a fejüket egy-egy csúszómászó rovar vagy fákon himbálódzó emlős eltűnésére. Közönyösségünk odáig terjed, hogy észre sem vesszük, míg ma rajtuk van a sor, holnap már a mi torkunkhoz szorítja a kést felelőtlen viselkedésünk gyászos produktuma. A Természetvédelmi Világalap 2018-as, Földünk állapotáról szóló jelentése azt mutatja, hogy két évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni az élővilág és vele az emberi faj pusztulását. ...

Mutatjuk, hogy mire figyeljen, ha fúrt kútját akarja engedélyeztetni

Óriási figyelem kíséri azt a bejelentést, ami szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte az illegális kutak moratóriumának 2020-ig szóló meghosszabbítását. Az Origo ebben a cikkében írt a kormány elé kerülő javaslatról. Egyébként a hazai kúttulajdonosok körében nagy a bizonytalanság abban a tekintetben, számíthatnak-e az esetlegesen kitolt határidejű bírságolásra, az egyes vízgazdálkodási előírások közül melyek vonatkoznak rájuk, vagy vannak-e kivételek, amire figyelniük kell. Az Origo utánajárt a leggyakoribb kérdésekre adható válaszoknak.

Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény módosítása

Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása - mondta ki Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság szerdán közzétett határozatában.