Szanyi Tibor Kádár János-tervet csinál

Magyarország 1000 éves történelme során a Kádár-korszak volt az egyetlen, amely milliók számára felemelkedést jelentett – mondta Szanyi Tibor a képviselői irodaház előtt. A Magyar Nemzet tudósítása szerint az egykori MSZP-s képviselő, aki jelenleg az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) párt miniszterelnök-jelöltje, sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt 30 év politikai elitje azon munkálkodott, hogy "relativizálja" a Kádár-korszak vívmányait.

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

A 2,2 milliót kereső Jakab Péter most Kádár Jánost utánozva paprikás krumplit eszik – fotó

Jakab Péter, a Jobbik elnöke, a Gyurcsány-koalíció egyik előválasztási jelöltje a baloldal által feltételezett kádári nosztalgiára rájátszva paprikás krumplit eszik. Úgy tűnik, hogy a baloldali politikus „Gyurcsányabb akar lenni Gyurcsánynál". A baloldali pártvezér jövő hónaptól az eddigi 2,2 millió forint helyett havonta már több mint 2,4 millióból vehet magának krumplit, természetesen az adófizetők pénzéből.

Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen

Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...

"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...

Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában

Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...

A szovjeteknek való megfelelés okozta a magyar sport gyásznapját

Nincs abban semmi túlzás, hogy a modernkori magyar sport gyásznapja lett 1984. május 16. Ekkor döntötte el a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy hazánk sportolói nem vesznek részt a Los Angelesben rendezett nyári olimpián. Ma már tudjuk, hogy a döntést nem Budapesten és nem a MOB-ban, hanem Moszkvában hozták meg. Ugyanakkor a MOB és az MSZMP is megtehette volna, hogy külön utat választ – ahogyan ezt a kínaiak, a románok és a jugoszlávok is megtették. Ám ez a magyar kommunista vezetésnek - így a sportvezetésnek sem - eszébe sem jutott.

Egyedülálló írás született az álparlamentarizmusról

Sajátos vállalkozásnak eredménye lett az Országház Könyvkiadó legújabb kiadványa, amely az 1949-1990-es időszak parlamentjét vette górcső alá. Az ominózus évtizedekben az Országgyűlés nem fejtett ki érdemi munkát, mégis egy 600 oldalas mű született erről az igazából álparlamenti időszakról.

Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?

Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.

A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...

Így törte meg az egyházat a kommunista diktatúra

Az 1956-os októberi felemelő forradalmi események után november és december a félelem, a bosszú és visszarendeződés napjait, heteit hozta. A nemzetközi közvélemény és egy egész ország figyelte lélegzetvisszafojtva Kádár János és tettestársai cselekedeteit. Az egyházpolitika az 1957-től 1959-ig tartó időszak alatt az elnyomás erejét, technikáját tekintve kontinuitást mutatott a Rákosi-rendszerrel. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: változott-e a politika szemléletmódja, legalábbis volt-e szándék az 1956-os forradalom és szabadságharc által felvetett problémák átgondolására? Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet ttudományos ...

Görbe tükröt tart a szocialista éra elé a magyar vámpíros vígjáték

Bevallása szerint a Kádár-korról szeretett volna szórakoztató filmet készíteni a hazai közönség számára a Drakulics elvtárs író-rendezője, Bodzsár Márk. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült vámpíros kém-vígjáték október 31-től látható a magyar mozikban. Kérdéseinkre az Isteni műszak-kal debütált rendező beszélt a vámpírfilm műfajáról és ikonográfiájáról, horrorról és szocializmusról, örök életről és természetfelettiről, Kádár Jánosról és az őt alakító Rába Rolandról. Interjú. 

Vámpírtól reméli Kádár János az örök élet titkát - videó

Az Isteni műszak című fekete komédia rendezője, Bodzsár Márk egy hetvenes években játszódó vígjátékkal tér vissza a hazai mozikba október 31-én. A Drakulics elvtárs első előzetese már látható is. 

30 éve újratemették Nagy Imrét, összeomlott a kommunista rendszer

1989. június 16-án megtörtént az, amire még egy évvel korábban sem mert gondolni senki. A jeltelen sírból kihantolt, az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt kivégzett magyar miniszterelnököt és mártírtársait utolsó útjára kísérte az ország, miközben „gyilkosuk”, Kádár János már nem volt beszámítható állapotban. A párt vezetői, az új főtitkárt, Grósz Károlyt is beleértve újabb forradalomtól rettegtek. A Hősök terén tartott megemlékezésen követelte először egy szónok, a fiatalok nevében beszélő Orbán Viktor a szovjet csapatok azonnali kivonását. 

Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait

Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca

1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.

Most kiderült, ki volt Kádár valódi népe

Az élet különböző területeiről összegyűjtött példák alapján mutatja be a Nemzeti Emlékezett Bizottsága által kiadott kiadvány, hogyan próbálta formálni a társadalom gondolkodását a mögöttünk hagyott kommunista diktatúra időszaka. Betekintést nyerhetünk abba az időszakba, amikor még illegalitásban voltak a hazai kommunisták, de emellett képet kapunk a párton belüli vitákról az 1956-os forradalom utáni időszakból is. A kiadványban arra is vállalkoztak, hogy bemutassák, hogyan élhette meg a hazai cigányság a szocializmus évtizedeit.

Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek

Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóóst. ...

Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja

Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén

Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.

Kulissza 10. Gobbi Hilda, az első és utolsó magyar kommunista

Gobbi Hilda közéleti szerepvállalásainak súlya legalább olyan messze ható, mint színészi teljesítményének emlékezete. A II. világháború idején Major Tamás harcostársa volt az ellenállásban, aztán a Major vezette Nemzeti Színház társulatának tagja, amíg harcostársa ki nem rúgta. A mágnáscsaládból indult, mélyszegénységet is megtapasztalt Gobbi Hilda azonban nemcsak önmagát volt képes olykor a saját hajánál fogva talpra rántani, hanem emberek sokaságát segítette jobb helyzetbe. Egyedi karaktere másokat is irritálhatott a hatalom birtokosai közül, de sosem találtak rajta fogást. Pedig nem csupán a bagót szívta zsinórban, de szerette a ...

Egy nap, amely megrengette a világot

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

Kulissza 9. Madaras József, aki előtt Kádár János irodája mindig nyitva állt

A Kádár-kori világ egyik legnépszerűbb színésze volt. A Kossuth-díjas művész első, legendássá lett színpadi sikerét 1963-ban aratta a Thália Színházban. Fejes Endre Rozsdatemető című színművének Hábetler Janijaként, amely figurát – recenziók szerint – „teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el életre-halálra". A hatvanas évektől több mint harminc filmben szerepelt. Jancsó Miklós rendezései közül – egyebek mellett – a Szegénylegényekben, az Égi bárányban, a Még kér a népben, a Csend és kiáltásban vagy éppen a Csillagosok, katonákban. Emlékezetes alakítást nyújtott Lugossy László Köszönöm, megvagyunnk ...

Kulissza 8. Somogyvári Rudolf, akiről Aczél György „mindent tudott”, ezért száműzte

A művelt budai polgárfiú előbb szalondarabokban brillírozott. Szovjet hadifogsága idején hivatása mélységeiben is elmerült. Tábori színházat alapítva rabtársainak is segített a túlélésben. Hazatérése után pártfunkcionáriusok száműzték vidékre, rehabilitációját követően a puszta sors bánt vele szűkmarkúan. Generációjának egyik legerősebb tehetsége a Vígszínháznál töltötte utolsó éveit, ott ismerte meg a színházban is fellépő LGT tagjait. Presser Gábor írta a színész halála után az „Egy megkésett dal" című számban: „Cikkek jelentek meg sorra, / Persze mindegyik dicsért, / Most csak jó kritikát kaptál / a befejezett szerepért. / És mégg ...

60 éve ártatlanul végezték ki Kádárék Tóth Ilonát

A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája után ki lehet jelenteni: Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elnöke a Origónak Tóth Ilona kivégzésének 60. évfordulóján.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét

1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket. 

Kádár: „Megyek Imre temetésére. Mindenki ott van.”

„Az a helyzet, most már rájöttem, ('56. október) 28-ától kezdődött az, amikor ruhára, bőrszínre, nem tudom mire rámutatva fegyvertelen embereket pogrom alapján megöltek. És azokat előbb ölték meg, mint a Nagy Imrééket. Mert ha arról van szó, hogy nem történelmileg nézem, akkor én is nyugodtan azt mondanám, hogy ha én harminc év távlatából nézem, akkor én mindenkit sajnálok" – egyebek mellett ezt mondta Kádár János 1989 áprilisában, az utolsó beszédében. Bocsánatot soha nem kért, de azt mondta: „Sajnálok mindenkit”. Az MSZMP KB központi ülésére váratlanul lépett be, szinte betört Kádár János – akit már egy éve felmentettek főtitkári ...

Az Operaház Ákos-dalokat akar a forradalom évfordulójára

A Kádár utolsó beszéde című "kamaradráma" csak 18 éven felülieknek ajánlott, ha jól értjük az Operaház honlapját.

Orbánt 2011-ben meg akarták buktatni

Nyugaton egy pillanatig nem merült föl, hogy Magyarország kiszakadhat a szovjet tömbből, így az 1956-os forradalomnak sem volt erre semmi esélye – állítja Stefano Bottoni történész az Origónak adott interjújában. Szerinte a történészek egy része ódzkodik az állambiztonsági múlt feldolgozásától, pedig még rengeteg lehetőséget rejt ez a terület. Bottoni arról is beszélt, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban kialakult egy erős narratíva, hogy az unióhoz újonnan csatlakozott államok élősködnek rajtuk, korruptak, a demokráciát pedig visszafejlesztik valamiféle hibrid rendszerré. 

November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában

A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Kádár János pokolbéli víg napjai

Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.

Máig hamisítják a huszadik század pénzritkaságait

A jövő év végéig ismét lecserélik a magyar bankjegygarnitúrát, ezúttal hamisításvédelmi és kezelhetőségi okokból. A 20. században inkább politikai változásokat követve változott a forint, ami néha igen furcsa bankjegyeket és érméket eredményezett, amelyeket máig előszeretettel hamisítanak, hogy a gyűjtőknek eladhassák.

Most megnézheti, hogyan nyaralt Kádár és a kommunista elit

Ez volt Rákosi Mátyás kedvenc nyaralóhelye, itt sakkozott rendszeresen Kádár János és Aczél György, itt szállt meg a Magyarországra látogató Fidel Castro, Gagarin vagy Ho Si Minh. A Budapesthez legközelebb eső Balaton-parti települést, Balatonaligát 1948-ban sajátították ki maguknak a kommunista vezetők, akik fegyveres őrökkel és kutyákkal vigyáztak arra, hogy senki se zavarhassa meg tóparti nyugalmukat. Augusztusban és szeptemberben lehetőségünk nyílik arra, hogy szervezett séta keretében bepillantsunk az egykori kiváltságosok világába.

Megnézheti, milyen luxusban nyaralt Castro és Kádár János

A Balaton partjára szervez túrát a Budapest Aszfaltprojekt augusztusban és szeptemberben, hogy bemutassák Kádár János egykori nyaralóját, valamint azt az elnöki villát, ahol többek között Fidel Castro és Nyikita Hruscsov is nyaralt.

Mini-Dubajt építenek, de őrzik Sztálin emlékét

Miután négy nap alatt bejártuk Grúzia középső részét, bérelt terepjáróval vágtunk neki a sokszor úttalan utaknak. Először a Fekete-tenger partjának legnagyobb üdülővárosát, Batumit vettük célba, majd több ezer méteres hegyek között a főváros felé autóztunk. Az egyhetes kirándulás alatt Grúzia újabb és újabb arca tárult fel előttünk.

Martonyi János már bánja, hogy belépett Kádár pártjába

Martonyi János azért fogadta el a párttagságot 1988-ban, mert úgy érezte, hogy pozitív dolgok indulhatnak meg az országban. A volt külügyminiszter arról is beszélt hogy bár ismerte Antall Józsefet, de nem akart belépni az MDF-be.

Gyurcsány a Kádár-korszakot fényezte

Gyurcsány Ferenc szerint ha a demokrácia nem teremt jobb életet, nem lehet bizalmat teremteni iránta. A DK elnöke Hajdúszoboszlón beszélt arról is, hogy a magyarok többsége Kádár alatt jobban élt. 

Éljen május elseje!

Elmélyült tudásomat a világról a május elsejei felvonulásokon alapoztam meg. Ott jöttem rá például, hogy a Föld, az öreg sárgolyó valójában hungarocellből van, a tetején vörös csillaggal, hogy a vitorlázó repülőgépeket igazából mackónadrágba bújt fiatalok tolják, csak lentről az nem látszik. És hogy a pártelithez tartozóknak két alaptulajdonságuk van: kivétel nélkül kalapot viselnek, és órákon át képesek integetni. Mint ahogy Kádár János rávilágított, a május elsejékben egy közös volt: mindegyik előbbre vitte valamennyivel a munkásosztály, a dolgozó nép ügyét. Meg is lett az eredménye.

Két Kádár-levelet lefoglalt a rendőrség - Bűnjel lett a történelmi emlékből

Lefoglalt a rendőrség két, aukcióra szánt, Kádár János által írt levelet - írja az Origo.

A rendőrség lefoglalta Kádár János utolsó leveleit

Elárverezik Kádár János utolsó leveleit

A két dokumentum együttes kikiáltási ára 2,7 millió forint, az aukciót szervező antikvárium szerint biztosan nagy lesz az érdeklődés.

Védetté nyilvánították Kádár János sírját

Nem lehet felszámolni a 25 éve elhunyt volt pártfőtitkár sírját.

Az MSZP menti meg Kádár János sírját

Felszámolhatják Kádár János és felesége sírját a Fiumei úti temetőben, hacsak nem váltja meg valaki újra a parcellát 800 ezer forintért. A pártfőtitkárnak nincs élő hozzátartozója, az MSZP viszont hajlandó kifizetni a kért összeget.

Cukor és korbács: a Kádár-rendszer születése

1957. május 1-jén, bő fél évvel a forradalom kitörése után több százezer ember hallgatta a szovjet csapatok által Magyarország vezetőjévé tett Kádár Jánost. Mi vezetett oda, hogy ekkora tömeg gyűlt össze, amikor néhány hónappal korábban még általános sztrájk bénította a Kádár vezette új kormányt?

Horn Gyula a szovjetek háta mögött tárgyalt a nyugatiakkal

Horn Gyula már az 1980-as évek közepén azzal keresett meg több nyugat-európai országot, köztük Nagy-Britanniát, hogy Magyarország közvetlen kapcsolatokat szeretne kialakítani az akkori Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) - írta a szombati The Timesban Sir Malcolm Rifkind.

Kádár János olyan jól csinálta, hogy nem tudunk leszokni róla

Aki nem követi Kádár János észjárását, és letér az útjáról, jobb, ha elfelejti a hatalmat - nagyjából ez a kép rajzolódik ki, ha megnézzük, hogy mit szerettek az emberek az utolsó pillanatig a Kádár-rendszerben, és mit sírnak vissza belőle. A kádári hagyománnyal csak párszor próbáltak szakítani a magyar politikusok, és az Orbán-kormány sem igazán mer szembemenni a berögződéseinkkel.