genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtalálták a teknősök nemének meghatározásáért felelős gént
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idő alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő teknősök nemét - írta a BBC News.
- címkék:
- genetika
- gén
- teknős
- ivarmeghatározás
- Címkefelhő »
A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét
A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae
Kiderült, egyesek miért hajlamosabbak a leégésre
Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására - állítják kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- bőr
- leégés
- Címkefelhő »
Ki nem találná, mi a rózsa legközelebbi rokona
Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk.
- címkék:
- genetika
- gének
- rokonság
- rózsa
- Címkefelhő »
Ugyanattól az őstől származik a csődörök nagy része
Egy háromezer éve, a vaskorban élt csődörtől származik szinte minden ma élő csődör – állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport.
- címkék:
- genetika
- ló
- lovak
- ős
- Címkefelhő »
Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa
Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetője Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.
Nem jártak jól az első telepesek leszármazottai
A ritkábban lakott területeken a természetes kiválasztódás kevésbé képes kiszelektálni a génmutációkat, így például a kanadai Québec első betelepülőinek leszármazottainál nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye.
- címkék:
- betegség
- genetika
- gének
- mutáció
- Címkefelhő »
Ez a felfedezés segít, hogy minél tovább éljünk egészségesen
Az öregedési folyamattal kapcsolatos kutatatásukat a Scientific Reports-ben tették közzé az ELTE Genetika Tanszék és az MTA kutatói.
Délkelet-Európa volt az őskor egyik központja
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.
Új, a dinoszauruszoknál is ősibb cápafajt azonosítottak
Amerikai és belize-i tengerbiológusok összehasonlító genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy az ősi vonásokat mutató hatkopoltyús szürkecápa atlanti populációja az Indiai-óceánban valamint a pacifikus régióban élő szürkecápáktól olyan eltérő jegyeket mutat, ami miatt önálló fajnak kell tekinteni . A kutatócsoport az ezzel kapcsolatos eredményeit a Marine Biodiversity szaklapban publikálta.
Az evolúció vethet véget az alkoholizmusnak
Egy pár éve a Scientific Americanben megjelent cikk arra a következtetésre jutott, hogy ha lassan is, de ma is zajlik az emberi evolúció. A napjaink emberi populációira ható természetes kiválasztódást nehéz tetten érni. Könnyű azonban elképzelni, milyen tulajdonságokra hathat. Az olyan fertőző betegségek, mint a HIV és a malária továbbra is hatékony szelekciós nyomást fejtenek ki a fejlődő világban.
- címkék:
- evolúció
- alkohol
- genetika
- alkoholizmus
- Címkefelhő »
Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel
Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel: kínai tudósok az egér sejtjeit térképezték fel sejtenként végzett DNS-elemzéssel.
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége
A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.
Azonosították az Árpád-háziak DNS-ét
Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport, s kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek - nyilatkozta Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője a szerdai Magyar Időkben.
Minden citrusféle őse a Himalájából származik
A Himalája délkeleti lábainál találták meg genetikai vizsgálatok alapján minden citrusféle eredetét – számolt be egy nemzetközi kutatásról a BBC News.
- címkék:
- Himalája
- genetika
- citrusfélék
- Címkefelhő »
Tesztelje, mennyire emlékszik 2017 kiemelkedő tudományos eredményeire
A 2017-es év sem szűkölködött a nagy tudományos és technikai felfedezésekben. Különösen a csillagászat és a génszerkesztés területén született néhány egészen kiemelkedő eredmény. Tesztünkkel lemérheti hallott-e a kiemelkedő tudományos eredményekről, illetve emlékszik-e a legjelentősebb tavalyi felfedezésekre.
Otthon is készíthet genetikai térképet egyetlen nap alatt
Egy nap alatt, akár otthoni körülmények között is alkalmas egy ember genetikai térképének nanopórus-alapú meghatározására egy tudósok által kifejlesztett, mobiltelefon-méretű hordozható készülék.
Bill Gates 40 millió dollárt ad a tökéletes tehén kifejlesztésére
Viszonylag széles körben ismert, hogy a Microsoft alapítója és egykori vezére, a világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates, sok pénzt áldoz jótékony célokra, valamint a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezésekre. Az adakozó milliárdos most egy állattani kutatásba szállt be.
Félelmetes tudományos áttörés: sikerült majmokat klónozni
A makákók klónozásához a kínai tudósok ugyanazt a módszert használták, amellyel brit kollégáik egykor Dolly bárányt, a világ első klónozott emlősét létrehozták. Főemlősnél most először járt sikerrel ez az eljárás.
A világon először klónoztak majmokat kínai tudósok
A világon elsőként sikerült makákókat klónozniuk kínai tudósoknak ugyanazzal a módszerrel, amelynek révén Dolly, a világ első, testi sejtből klónozott emlőse is világra jött több mint két évtizeddel ezelőtt.
- címkék:
- főemlősök
- klónozás
- genetika
- makákó
- Címkefelhő »
Milliókat ölt meg, mégis alig ismerjük a hírhedt tömeggyilkost
Kereken 100 éve, 1918-ban tört ki minden idők egyik legpusztítóbb járványa. A becslések szerint a spanyolnátha akár 100 millió áldozatot is szedhetett, ami a világ akkori népességének öt százalékát tette ki. Nagyjából félmilliárd embert fertőzhetett meg a kórokozó, amely meglepő módon leginkább az egészséges felnőtteket gyilkolta, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél a halálos áldozatok zöme a fiatal gyerekek és az idősek közül kerül ki. Az elmúlt száz évben rengeteg elmélet született arról, mi volt a járvány oka és következménye, emiatt pedig számos tévhit kering a betegségről.
Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák
A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- gének
- gombák
- MTA
- Címkefelhő »
Ha elromlanak agysejtjeink antennái, elhízunk
Ha az agyunk étvágyközpontjában lakó idegsejtek parányi antennái nem fogják testünk jóllakottságot közvetítő jeleit, mértéktelen evésbe fogunk – mutattak rá amerikai kutatók.
- címkék:
- idegsejtek
- genetika
- gének
- agy
- antenna
- elhízás
- gén
- Címkefelhő »
Egyszerre áldás és átok ennek a családnak a szuperképessége
Egy olyan, mostanáig titokzatos genetikai mutációt sikerült azonosítania a tudósoknak, amelynek hordozói képtelenek érezni a fájdalmat. Az újonnan talált génvariánst egy egész család hordozza, tagjai képesek könnyűszerrel elviselni még a hétköznapi emberek számára leggyötrelmesebb kínokat is. A különleges képesség azonban inkább tekinthető átoknak, mint áldásnak.
Több hullámban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából
Nem egyetlen, 60 ezer évvel ezelőtti hullámban, hanem korábban, több kisebb csoportban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából - állapította meg egy új kutatás.
Korábban nem létező fehérjéket hoztak létre
Korábban nem létező szintetikus fehérjéket képes létrehozni egy mesterséges DNS-t is tartalmazó élő szervezet, amelyet amerikai tudósok hoztak létre, jelentős előrelépést téve a mesterséges élet megalkotása felé.
- címkék:
- DNS
- genetika
- gének
- fehérje
- Címkefelhő »
A trófeavadászat kiiktatja a jó géneket
A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a "jó gének" kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint.
- címkék:
- genetika
- gének
- vadászat
- kihalás
- Címkefelhő »
Végre kiderült, mi is a jeti valójában
A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktől származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.
Az állat, amelyet tíz percre visszahoztak a halálból
2003-ban úgy tűnt, kutatók egy csoportja megcsinálta a lehetetlent, azaz visszahozott egy kihalt alfajt az élők sorába. Az álomszerű siker mindössze 10 percig tartott, hamar kiderült, hogy a klón nem életképes. A kudarc ellenére a fajfeltámasztási programok a mai napig gőzerővel pörögnek, és bár akadnak figyelemreméltó eredmények, jelen pillanatban még nagyon messze vagyunk a kívánt céltól.
Dolly korai ízületi gyulladását nem a klónozás okozta
Dolly, a klónbirka korai ízületi gyulladását nem az okozta, hogy klónozással jött világra - erre a megállapításra jutottak a 2003-ban elpusztult állat csontvázának ismételt vizsgálatával a brit Nottinghami Egyetem kutatói.
Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében
Több mint kétévnyi kutatómunkával sikerült azonosítani azt a gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásában – mondja a Nemzeti Agykutatási Program során elért, az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikált eredményüket ismertetve Dr. Molnár Mária Judit.
Gyilkos szúnyogok millióit engedik szabadon
Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) rábólintott arra a tervre, amely baktériummal fertőzött szúnyogok millióit engedné szabadon az USA húsz államában, valamint Washingtonban. A cél a „népirtás", de természetesen nem az emberek, hanem a betegséget hordozó szúnyogok körében.
Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az űrben
A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világűrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítőanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentősen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtműködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az űrbéli körülményekhez.
Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved
Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.
Hány génhibát kell összeszednünk egy daganathoz?
Régóta tudjuk, hogy a daganatokat a sejtek örökítőanyagának meghibásodásai okozzák. Bioinformatikusok most megszámolták, pontosan hány mutációnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy a rákos sejtburjánzás beinduljon.
Öt plusz egy tévhit a rettegett pikkelysömörről
A pikkelysömörrel kapcsolatban még mindig nagyon sok tévhit él a köztudatban. Máig nem veszik elég komolyan, pedig relatíve sok az érintett és súlyosabb esetben komoly következményei is lehetnek a kellemetlen bőrfelszíni tüneteken túl. Sokszor gondolják fertőző vagy kezelhetetlen betegségnek, miközben a pszoriázis megfelelő terápia mellett tünetmentessé tehető. Lássuk a leggyakoribb tévhiteket!
Megfejthették, milyen bőrszínű lehetett eredetileg az ember
Az afrikai népeket szokás egyöntetűen „feketének" hívni, holott Afrikán belül jóval nagyobb a bőrszín változatossága, mint a világ többi részén együttvéve. Amerikai tudósok kutatása nemcsak a bőrszínt meghatározó gének sokféleségére mutat rá, de minden rasszizmus nélkül bizonyítja, hogy az ember bőrszíne eredetileg világos lehetett.
Európa-szerte gyilkol a rettegett és ismeretlen betegség
Kétszer több ember veszíti életét Európában trombózisban, mint AIDS-ben, mell- és prosztatarákban vagy közlekedési balesetben együttvéve. Ennek ellenére az átlagember alig tud valamit e rettegett betegség tüneteiről és kezelési módjáról. A trombózis világnapján a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság és a Sanofi kerekasztal beszélgetésen egyebek mellett tanácsokat adtak, hogy kerülhető el a trombózis.
Megfejtették, mitől van rothadó szaga a legbizarrabb gyümölcsnek
Megfejtették a durián gyümölcs szúrós szagának titkát szingapúri tudósok - számolt be róla a BBC hírportálja.
- címkék:
- Szingapúr
- gyümölcs
- genetika
- szag
- Címkefelhő »
Úttörő módszerrel módosították emberi embriók DNS-ét
Először módosították úgynevezett "bázis-szerkesztéssel" humán embriók DNS-ét kínai tudósok, hogy kiiktassanak egy örökletes betegséget.
Feltámasztanának egy kihalt teknősfajt a Galápagos-szigeteken
Ecuadori és amerikai tudósok megpróbálnak újratelepíteni a Galápagos-szigetekre egy ott már az 1800-as évek óta kihaltnak tekintett óriásteknősfajt.
Bizonyították: nők is voltak a viking harcosok között
Először bizonyították svéd genetikusok DNS-vizsgálattal, hogy nők is voltak a viking harcosok között - derült ki az American Journal of Physical Anthropology című szaklap tanulmányából.
- címkék:
- DNS
- genetika
- kromoszóma
- tiszt
- sír
- csontváz
- harcos
- vikingek
- nők
- Címkefelhő »
Meglepő, hogy még él az arc nélküli kislány: Videó! (18+)
Elképesztő születési rendellenességgel jött világra egy kislány Brazíliában. Kész csoda, hogy még él.
- címkék:
- betegség
- genetika
- kislány
- Címkefelhő »
Nagy összegű orvosi díjon osztoznak a molekuláris olló kifejlesztői
A DNS szerkesztésére alkalmas célratörő és hatásos módszer, a CRISPR/Cas9 technika, vagyis a "molekuláris olló" kifejlesztői osztoznak idén az orvosi és biomedicina kutatásokért járó egyik legmagasabb összegű amerikai orvosi díjon, az Albanyi Orvosi Egyetem elismerésén (Albany Medical Center Prize).
- címkék:
- genetika
- orvos
- díj
- orvostudomány
- gén
- CRISPR-Cas9
- Címkefelhő »
Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák
GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete – írja az MTA közleménye.
- címkék:
- szabályozás
- genetika
- genom
- génmódosítás
- Címkefelhő »
Először iktattak ki betegséget okozó DNS-t emberi embrióból
Először metszettek ki sikerrel emberi embrióból hibás gént, amely egy öröklődő, súlyos szívbetegségért felelős. A nem mindennapi eredményt a rangos Nature folyóirat publikálta.
Kiderült, kik a kánaániak leszármazottai
A mai libanoni lakosság genetikai állománya megegyezik a négyezer évvel ezelőtt élő, a Bibliában szereplő kánaániak génjeivel friss kutatások szerint - közölte a Háárec című izraeli újság hétfőn.
Először módosították emberi embriók DNS-ét az USA-ban
Először végeztek génszerkesztést - a DNS, vagyis az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációját - emberi embriókon az Egyesült Államokban - jelentette be a portlandi Oregon Health and Science University (OHSU).