evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A legkorábbi megkövült négylábú állatot fedezték fel
A halszerű őstetrapoda tízmillió évvel idősebb, mint a korábban feltárt fosszíliák. Kínában találtak rá a megkövesedett koponyájára.
- címkék:
- Kína
- evolúció
- paleontológia
- Tetrapoda
- Címkefelhő »
A főzés tette okosabbá az emberőst
Valószínűleg a nyers táplálék az oka annak, hogy a nagytestű emberszabású majmoknak nem olyan nagy az agya.
- címkék:
- evolúció
- táplálkozás
- ember
- Címkefelhő »
Sötétben minden árnyék inkább férfi
Egy rosszul megvilágított helyen látott, nem jellegzetes ruházatú, kivehetetlen arcú személyt sokkal valószínűbben ítélnek férfinak, mint nőnek. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak szerdán megjelent tanulmánya szerint ez olyan ösztön, amely a történelem előtti időkben a túlélésben segített.
- címkék:
- evolúció
- látás
- Címkefelhő »
Páratlan lelet a legrégibb agykövület
A komplex agy jóval korábban kifejlődött, mint az eddigi adatok alapján gondolták a paleontológusok. A bizonyítékot egy 520 millió éves ízeltlábú szolgáltatta, amelynek a fejlett agya nagyon jó állapotban fosszilizálódott.
Evolúciós csökevény lehet a placebohatás
Lehetséges, hogy az immunrendszernek létezik egy, az elme által működtetett kapcsolója, amelyet egy álpirula is aktiválhat.
Jobban kedvelik a dundi nőket a stresszes férfiak
Egy új kutatás arra a meglepő eredményre jutott, hogy stressz hatására a férfiak nagyobb valószínűséggel vonzódnak a nehezebb nőkhöz. A szakértők véleménye szerint evolúciós folyamatok húzódhatnak a jelenség hátterében.
Miért pont kilenc hónap?
Az elfogadott elmélet szerint az emberi újszülöttek azért annyira gyámoltalanok, mert ha nagyobb aggyal - és nagyobb fejjel - jönnének a világra, nem férnének át a szülőcsatornán, ami az embernél a két lábon járás miatt ennyire szűk. Egy új antropológiai elmélet szerint azonban nem a méretkényszerek, hanem az anyai anyagcsere teherbírása határozza meg, hogy mennyi ideig tart az ember várandóssága.
Összecsapnak a szülői gének
Ha egy genetikai egység képes elkülönülni a többitől, általában ádáz harc alakul ki közöttük a túlélésért. Ilyen figyelhető meg többek közt az önző kromoszómáknál, a szülői DNS-eknél, sőt a saját DNS-t tartalmazó mitokondriumoknál is.
Fülön csípték az evolúciót
Csupán 6000 éve vált el egymástól két ausztrál tengericsillag-faj, ami evolúciós szempontból egy szempillantásnak tekinthető.
A humor és a játékosság vonzó a nőknek a párválasztás során
Az emberek - szerencsés esetben - egész életük folyamán játékosak maradnak, szemben a többi emlőssel, amelyek kölyökkoruk után elveszítik ezt a tulajdonságukat. Kutatók azt feltételezik, hogy az emberi játékosság pozitív tulajdonságokat közvetít a leendő partner felé párválasztás során, így hátterében evolúciós okok állhatnak.
Mihez kezdene, ha kapna ajándékba tízezer évet?
Vajon végleg elborítják-e a Földet a szeméthegyek? Nagyobb lesz-e a fejünk a sok császármetszés miatt? Örökké élnek-e az élet legapróbb építőelemeit alkotó protonok? Rengeteg olyan, a mindennapi életünket is érintő tudományos probléma létezik, amelyekre azért nem tudunk megnyugtató választ adni, mert nincs elég időnk rá, hogy kísérleteket végezzünk. Neves kutatókat kérdeztek arról, milyen problémákat tárnának fel, ha lenne rá pár ezer, esetleg egymillió évük?
Két emberfaj élhetett a kezdetek kezdetén
Legalább két emberelőd élt párhuzamosan a modern ember ősének tekintett Homo erectus-szal, körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt. A legújabb eredmények segíthetnek eldönteni a vitát, hogy hány fajból állhatott a korai Homo nemzetség.
Nem tengerben, hanem szárazföldön éltek az őskígyók
Az egyik legprimitívebb őskígyó maradványainak vizsgálata alapján kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csúszómászó inkább szárazföldön élt, nem pedig tengerben, mint ahogy ezt eddig feltételezték.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- hüllők
- Címkefelhő »
Evolúciós hiba vezetett az ember kialakulásához
Egy ősi, gerinctelen óceánfenéken élő állatban több mint 500 millió éve bekövetkezett DNS-megduplázódás hajtotta az evolúciót az ember kialakulása irányába, állítja egy új tanulmány.
Hallgassa meg a tökéletes dallamot!
A zeneszerzéshez már nincs szükség zeneszerzőre: brit kutatók olyan számítógépes programot készítettek, amely tökéletes dallamot ír a darwini természetes szelekció alkalmazásával.
Megfejtik a hippi csimpánzok titkait
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette az utolsó nagy emberszabású majom, a bonobó genomszerkezetét, így lehetővé vált a három közeli rokon, a csimpánz, a bonobó és az ember genomjának összehasonlítása.
A nők nem akarják a szexet, kivéve ha... (18+)
Sokakat foglalkoztat a kérdés, mi kell a nőnek? Erre kapunk választ a Videoklinika.hu adásában dr. Erős Erika szexuálpszichiátertől.
Halálra vannak ítélve a magányos farkasok
A farkasfalkán belül nem folynak állandó harcok, hanem az emberekhez hasonló felépítésű családokban élnek, derült ki az elmúlt évek megfigyeléseiből. Bár a kutyák sokban hasonlítanak hozzájuk, az ő természetes közegük - az állatvilágban egyedülálló módon - sokkal inkább az emberi család.
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé teszi annak a kulcsfontosságú átalakulásnak a vizsgálatát, amelynek során a gerincesek áttértek az úszásról a járásra.
Nincs kiút a világ legbizarrabb hegyeiről
Az Amazonas-vidék esőerdőinek északi peremén található néhány a Föld legbizarrabb hegyei közül. A tepuik vagy táblahegyek sokszor függőleges falú kőtömbök, amelyek több száz méter magasan emelkednek ki a környező őserdőből. Csúcsuk nincs, a tetejük hatalmas sík terület. Sok tepuira csak sziklamászók tudnak feljutni, vagy helikopterről lehet leereszkedni rájuk.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Minimamutok éltek egykor Krétán
Egy több mint százéves krétai leletről kiderült, hogy nem elefánt, hanem apró termetű mamut fosszíliája.
Nemi erőszakhoz alakult egy poloska csápja
A hím molnárpoloskák a lehető legtöbb nősténnyel szeretnének párzani, a nőstényeknek viszont a többszöri párzás energiapazarlás. A minél nagyobb szaporodási siker eléréséhez a hímek csápja a nőstény lefogásához alakult az evolúció folyamán.
Megoldódhat a földi élet egyik legnagyobb rejtélye
Régi problémára deríthet fényt egy vulkanikus tóban most felfedezett, különleges hibridvírus. A forró, savas vízben talált mikroba magyarázatot adhat arra, hogyan alakult át az ősi élőlények örökítő anyaga RNS-ből a ma általánosan elterjedt DNS-sé.
A nőstények miatt gyilkolnak a csimpánzok
Noha a csimpánzok általában békés állatok, néha megölik fajtársaikat. A szakemberek régóta próbálják megfejteni e különös jelenség okát. Számos elképzelés látott már napvilágot, de egy amerikai kutatók által most közzétett tanulmány új fényt vet legközelebbi rokonaink viselkedésének sötét oldalára.
Hirtelen lettek nagyon változatosak a négylábúak ősei
Egy Kínában előkerült új lelet szerint a bojtosúszós halak modern testfelépítése nagyon korán, már a kora devonban megjelent. Akkor rövid idő alatt rendkívül változatosak lettek, később viszont alig változtak az utóbbi 380 millió év alatt. Bár a halak kivételével az összes többi gerinces belőlük alakult ki, ők maguk napjainkra teljesen háttérbe szorultak.
Gilisztákhoz hasonló lények voltak legkorábbi őseink
A legújabb vizsgálatok megerősítették, hogy a legprimitívebb ismert gerinchúros állat, az összes későbbi gerinces, köztük az ember őse a kambriumi Burgess-palában felfedezett Pikaia.
Pár millió évük maradt még a férfiaknak
Mégsem halnak ki egyhamar a férfiak: egy új kísérlet szerint a hímivart meghatározó Y-kromoszómát nem fenyegeti az eltűnés veszélye.
- címkék:
- evolúció
- főemlősök
- kromoszómák
- ember
- Címkefelhő »
Magyarországon vizsgálták, miért csíkos a zebra
A csíkos mintázat kevésbé vonzó a legyek számára, így megvédi a zebrákat a vérszívóktól, állapították meg magyar és svéd kutatók. Sok légy pusztult el ezért az elméletért.
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának köszönhető. Egyre többen akadnak azonban, akik azt gondolják, hogy a tényleges fejlődés szükségszerűen bekövetkezik az idők során.
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal együtt kidolgozott új elképzeléseiket, amely magyarázatot kínál a kooperatív viselkedés létrejöttére.
Letörése után is jól működik a hím pókok párzószerve
Közismert, hogy a nőstény pókok gyakran megeszik párzáskor a hímeket. Több faj párzószerve azonban akkor is képes befejezni a megtermékenyítést, ha már levált gazdája testéről.
Kiszámolták, mennyi idő alatt lett egérből elefánt
Tízmillió generáció alatt lehet egy macskaméretű emlősből elefántméretű állat, míg a tengeri emlősöknek csak feleennyi időre van szükségük egy ilyen mértékű testméret-növekedéshez.
Egyenlítő: Evolúciós csoda
Sokat beszélünk az evolócióról, de ritkán találkozunk kokrét, hirtelen megmutatkozó nyomaival. Nem régiben hibrid cápákat létezését fedezték fel a kutatók. Hogy ez mennyire különleges, és hogy milyen más hasonló evolúciós csodák jönnek létre akár a közvetlen környezetünkben, arról Jantay Gusztáv, búvár akvarista, és Hanga Zoltán, állatkerti szóvivő mesél.
Fekete tollú volt az első madár
Az Archaeopteryx fekete tollazattal büszkélkedett - állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Communications online kiadásában jelentetett meg tanulmányt.
Meddig szorítja a zsákmányt egy óriáskígyó?
Honnan tudják az óriáskígyók, hogy mikor engedhetik ki halálos szorításukból zsákmányukat, és kezdhetnek neki a lakomának? A legújabb kutatásokból kiderült, hogy érzékelik a préda szívdobogását, és a szív leállásából állapítják meg a halál beálltát.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- óriáskígyó
- szívverés
- Címkefelhő »
Csak egy hormonlöket kell a szuperhangyák előállításához
Különös, rejtett képességet fedeztek fel a hangyák egyik több mint 1000 fajt számláló nemzetségénél. A csoportba tartozó fajoknak csupán némi hormontöbbletre van szükségük ahhoz, hogy hatalmas rágójú szuperkatonákat állítsanak elő.
Jó úton járnak az emberszabásúak a beszéd kialakulása felé
A csimpánzok tudják, hogy mások milyen információkkal rendelkeznek, és a tudatlan csoporttársaikat gyakrabban figyelmeztetik a veszélyre, mint azokat, akik már értesültek arról. E képesség lehetett a beszéd kialakulásának előfeltétele az embernél - erre a felismerésre jutottak német és brit kutatók.
- címkék:
- evolúció
- beszéd
- antropológia
- csimpánz
- Címkefelhő »
Újraértelmezték a legősibb állati embriókat
Az állati evolúció hajnalának híres fosszíliáiról a legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy mégsem embriók, inkább az állatok ősei közé tartozó egyszerű felépítésű eukarióták, amelyek éppen spóratermelés közben kövültek meg.
Élve fogyasztotta el zsákmányát a Velociraptor
Hatalmas karmával nem széthasította, hanem a mai sasokhoz hasonlóan leszorította, majd élve fogyasztotta el prédáját a Velociraptor. A madarakkal rokon dinoszauruszok gyilkos karmának tanulmányozása a repülés evolúciójával kapcsolatos új elmélethez is vezetett.
Így közlekedik ugrálva az afrikai gőtehal - videó
Egy tüdőshal, az afrikai gőtehal ugrálva és bicegve ugyan, de képes a talajon közlekedni uszonyaival. Ez arra utal amerikai kutatók szerint, hogy a járás a víz alatt alakulhatott ki, még mielőtt az ehhez hasonló állatok a vízből a szárazföldre vándoroltak volna.
- címkék:
- evolúció
- járás
- tüdőshal
- afrikai gőtehal
- Címkefelhő »
A nagyszülő a hosszú élet titka - Így hatnak az idősek a fiatalabb generációkra
Nemcsak a gyermek felügyeletében, gondozásában tudnak segíteni a nagyszülők, de a kicsi fejlődésében, a problémáik megoldásában is nagy szerepet játszhatnak.
- címkék:
- evolúció
- nevelés
- tanulmány
- nagyszülők
- Címkefelhő »
Részvétet és önzetlenséget is mutatnak a patkányok - videó
Rossz hírüknek ellentmondó tulajdonságokról, például részvétről és önzetlenségről tettek tanúbizonyságot patkányok egy kísérletben. Számos kutató korábban azt feltételezte, hogy ezek a tulajdonságok csak főemlősöknél és az embernél találhatók meg.
Rémisztő evolúciós változások: eltűnnek a nemek a jövőben?
A nők munkába állásával a nők egyre több férfias szokást vesznek fel - vagy egyre inkább merik megmutatni ezt az oldalukat. Szabadság van társadalmi szerepvállalásban és öltözködésben egyaránt.
Kihalásra felkészülni!
Az evolúció pályája mindig is katasztrófákkal lett göröngyösebbé téve. Számos esetben tömeges pusztulások gyengítették egyes fajok túlélését. De akárhányszor katasztrófa csapott le, a természet mindig bizonyította hihetetlen rugalmasságát. A fajok új erőre kaptak, elképesztő biológiai innovációkkal felfegyverkezve. Az emberek mindig élenjártak ebben a megújulásban. A laposférgektől az első kétéltűekig, a mi DNS-ünknek túl kellett élnie, hogy azzá válhassunk, amik vagyunk ma: az első fajjá, amelyik kiprovokálja a saját kipusztulását.
- címkék:
- evolúció
- katasztrófa
- kihalás
- fajok
- Címkefelhő »
A legősibb csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel
A legősibb, hétszázmillió éves csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel amerikai kutatók: az őskövületek százmillió évvel régebbiek, mint az eddig ismert legkorábbi ilyen életformák.
A legyőzött dinoszauruszok
A dinoszauruszok 22 millió évvel ezelőtt jelentek meg bolygónkon. Az ez utáni 150 millió évben pedig kizárólagos urai voltak a Földnek. De uralmuk közben egy új osztály született: az emlős. És míg az óriás hüllők kora 66 millió évvel ezelőtt hirtelen véget ért, addig az emlősök ma is élnek és fejlődnek. Miért?
Mi a haszna, ha valaki színesnek látja a számokat?
A szinesztézia szó hallatán az embernek az irodalomórák jutnak eszébe, ahol gyakran szó esett erről a költői eszközről. A görög eredetű kifejezés azonban ennél sokkal bonyolultabb lelki jelenséget takar, amelynek lényege, hogy egy érzékszervi inger egy olyan másik "belső érzetet" aktivál, amelyhez nem társul önálló ingerforrás. A szinesztézia képességét birtoklók például illatokat látnak vagy színeket hallanak.
- címkék:
- evolúció
- agykutatás
- agy
- szinesztézia
- Címkefelhő »
A csalókat az állatok is megbüntetik
Az együttműködő viselkedés nemcsak a magasabbrendű társas állatoknál és az embereknél figyelhető meg, hanem már a baktériumoknál is. Kialakulásának evolúciós mozgatórugói azonban még ma sem teljesen tisztázottak. A megoldással számos szakember foglalkozik, most egy magyar-olasz kutatópáros is előállt egy lehetséges modellel.
Esze miatt lehet tetvesebb az ember a csimpánznál
Magyar kutató is részt vett abban a vizsgálatban, amelynek eredménye szerint a madarak szellemi képességei jelentős összefüggést mutatnak a rajtuk élősködő tetvek sokféleségével: a madarak okosabb csoportjain többféle tetű él, mint a velük rokon butább csoportokon. Lehetséges, hogy az összefüggés az ember és a csimpánz viszonyában is igaz.
Jóval nagyobb és lassabb volt a T. rex
Új, high-tech módszereket felhasználó vizsgálatok során megállapították, hogy a T. rex jóval nagyobb volt és gyorsabban növekedett, mint korábban gondolták. Ennek fejében viszont felnőtt korára erősen lelassult a mozgása.
Az ember távoli ősének még volt hatodik érzéke
Az ember és a gerinces állatok jó része öt érzékkel fogja fel a környező világ eseményeit. Egy új tanulmány szerint azonban létezett egy olyan közös ős, amely rendelkezett egy hatodik érzékkel is.
A legyőzött dinoszauruszok
Hosszú ideig a dinoszauruszok uralták a Földet. Nem akadt egy versenytársuk sem, így csak egymással csatáztak. Ám ezeknek a csatáknak az árnyékában egy új osztály kezdett csendben fejlődni, és szép lassan a trónra törni...
Nyüzsgő életet fedezett fel a Holt-tengerben az első búvárexpedíció
A Holt-tengerről egy ideje már gyanítják a kutatók, hogy valami rejtélyes történik a tömény, sós víz mélyén. Mivel a tó vize szinte azonnali fulladást okozna, ha véletlenül lenyelnék, eddig nem tolongtak a búvárok, hogy a titok végére járjanak. 2010-ben azonban megtört a jég, és az idén bemutatott eredmények sok meglepetéssel szolgáltak.
Sikerült visszafordítani az evolúciót
Csőr helyett arcorral rendelkező, aligátorokra hasonlító csirkeembriókat állított elő egy orosz származású amerikai kutató, aki a jövőben egészen a dinoszauruszokig szeretné visszafordítani a csirkeembriók fejlődését. Amióta egyre több élőlény DNS-szekvenciáját sikerült meghatározni, tudjuk, hogy a különböző állatok génállományai a korábban feltételezettnél jóval nagyobb mértékben hasonlítanak egymáshoz. Hogyan alakul ki akkor a testformák elképesztő változatossága a külsőleg szinte tökéletesen egyformának tűnő megtermékenyített petesejtekből?
Az emlősök evolúciójának egy új mérföldkövét fedezték fel
Fejlett mellső végtagjai nagy előnyt nyújtottak a konkurenciával szemben annak az apró, cickányszerű emlősnek, amelynek fosszíliáját a közelmúltban fedezték fel Kínában. Az eddig ismert legkorábbi méhlepényes emlős alapján a méhlepényesek és az erszényesek különválása legalább 35 millió évvel korábban következett be, mint az eddigi leletek mutatták.
Minden eddiginél korábbi élőlények nyomait fedezték fel
Az Ausztráliában felfedezett mikroszkopikus gömbök és pálcikák 3,4 milliárd évesek, és minden valószínűség szerint az eddig ismert legrégibb baktériumok maradványai.
A majmok bolygója csak az emberiség kihalásával jöhet létre
A hazai mozikban a héten bemutatott A majmok bolygója: Lázadás című tudományos-fantasztikus filmben az emberhez hasonlóan intelligens csimpánzok és gorillák támadnak emberekre. Nem zárható ki, hogy egyes főemlősök évmilliók múlva fejlettségükben megközelítik az embert, ám ehhez az [origo] által megkérdezett szakértő szerint az kell, hogy a Homo sapiens előbb eltűnjön a Föld színéről.
Megtalálták a gerincesevolúció egyik legfontosabb lépésének nyomait
Kínából és Vietnamból származó 430 millió éves, állkapocs nélküli halak röntgenvizsgálata segíthet megérteni a gerincesek evolúciójának egyik legfontosabb állomásához, az állkapcsok és a fogak kialakulásához vezető utat.
Valóságos élő kövület az új csendes-óceáni angolnafaj - videó
A legrégebbi fosszilis angolnáknál is kezdetlegesebb az új angolnafaj, amely csak egy csendes-óceáni víz alatti barlangban fordul elő.
Felfedezték az élővilág egyik legfurcsább kapcsolatrendszerét
A közösség egyik tagja sem lenne életképes önállóan abban a egyedülálló hármas szimbiózisban, amelyet citrusligetekben fedeztek fel. Itt egy baktérium egy másik baktériumon belül él, amelynek otthonát ugyanakkor egy rovar belseje jelenti.
A magyar biológiatanárok nem tanítják a teremtéselméletet
A kreacionizmus tudományos köntösbe bújtatott változata, az intelligens tervezettség mára behálózta a biológiaoktatást az Egyesült Államokban, ahol a tanárok 60 százaléka nem is foglalkozik érdemben az evolúció tanításával. Kíváncsiak voltunk a hazai helyzetre, és egy online kérdőívet küldtünk ki a magyar biológiatanároknak.
Így szültek 78 millió éve az óriás őshüllők a vízben
A Los Angelesi Természettudományi Múzeum új Dinoszauruszcsarnokában mutatják be azt az egyedülálló, 78 millió éves kövületet, amely azt bizonyítja, hogy a rövid nyakú Plesiosaurusok is elevenen hozták világra utódaikat, melyeket aztán gondoztak is egy ideig.
Elveszítheti jelentőségét a világ legértékesebb kövülete
Egy kereskedőtől vásárolt, csirke méretű csontváz vizsgálata megkérdőjelezi a világ egyik legismertebb ősmaradványa, a minden madár ősének tekintett Archaeopteryx jelentőségét. Az Archaeopteryx valóságos sztár a fosszíliák között, amelyet másfél évszázada hiányzó láncszemnek tekintenek a hüllők és a madarak között.
Az északi embereknek nagyobb a szemük és az agyuk
A magasabb földrajzi szélességen élő embereknek nagyobb a szemük, és nagyobb a látásfeldolgozásért felelős agyterületük, mint az Egyenlítőhöz közelebb élőknek, állítja egy új brit tanulmány.
- címkék:
- evolúció
- szem
- agytérfogat
- látókéreg
- Címkefelhő »
Nemcsak lassúak, de energiatakarékosak is a világ leglustább állatai
A lajhárok anatómiai felépítése úgy alakult az evolúció folyamán, hogy az állatok a lehető legkevesebb energiát használják fel megfontolt életmódjuk során. A világ leglustább állatai úgy mozognak, mintha az ágak alján sétálnának, csak mindezt rettentő lassan teszik.
Megfejtették a vakond plusz hüvelykujjának eredetét
A ma élő négylábú állatok közül csupán kettőről tudjuk, hogy öt helyett hat ujja van: a panda plusz hüvelykujjának rejtélyét már korábban megoldották, most feltárták a vakond hüvelykujjának eredetét is.
Évmilliókkal előre felkészültek a halak a szárazföldre lépésre
A halakban már több millió évvel az előtt jelen volt a szárazföldi életmódra is alkalmas végtagok és ujjak kifejlődését bekapcsoló gén, hogy valóban a szárazföldre tették volna uszonyszerű lábukat - fedezték fel amerikai kutatók. Ezzel megoldást találtak a gerincesek vízi-szárazföldi életmódváltásának egyik jelentős problémájára, hogy vajon miként tudták olyan gyorsan meghódítani a vízi gerincesek a szárazföldet.
Az európaiak genetikailag hajlamosabbak az ivásra
A nyugati emberek genetikailag úgy változtak az evolúció folyamán, hogy több zsíros ételt egyenek és több alkoholt fogyasszanak, mint a keleti népek, állapította meg egy új kutatás.
Fellázadnak uraik ellen a rabszolgaként tartott hangyák
A hangyák bonyolultan szervezett világában sok analógia fedezhető fel az emberi társadalmakkal. Az egyik ilyen hasonlóság, hogy egyes hangyáknál is kialakult a rabszolgatartás. A rabszolgatartó hangyák rabló hadjáratokon igyekeznek elrabolni a fészkük fenntartásához szükséges dolgozókat, a megtámadott rabszolgahangyák pedig ádáz küzdelemben védik bábjaikat.
Az ugrópók vibrál, egy béka pedig a torokzacskóját üti a földhöz udvarláskor
Környezetünkben számos hanggal kommunikáló állat él, de nem ez az egyetlen lehetséges formája a rezgésekkel történő kommunikációnak. Egyes poloskák rezgési duettet adnak elő udvarláskor, míg a termeszek veszély esetén a fejükkel dobolnak. A külső füllel nem rendelkező kígyók pedig állkapcsukkal érzékelik a potenciális zsákmány által keltett rezgéseket.
Ilyennek láthatták a világot az első komoly szemek ősi tulajdonosai
Az Ausztrália déli részén talált kora-kambriumi, 515 millió éves ízeltlábúak már olyan fejlett összetett szemekkel rendelkeztek, mint a ma élő utódaik. A leletek megerősítik azokat az elképzeléseket, hogy a látás gyors fejlődése volt a kambriumi evolúciós robbanás egyik hajtómotorja.
Melyik állat a sárkány utóda?
A hüllők Földünk legrégebbi élőlényei. Hajdan óriáshüllők uralták a Földet, de ma is a világ bármely pontján találkozhatunk apróbb termetű leszármazottjaikkal.
Először figyelték meg az evolúció titkos hajtóerejét
Az evolúcióelmélet bírálói sokszor a közvetlen bizonyítékok hiányára hivatkozva utasítják el az elméletet. Két svájci kutatónak laboratóriumi körülmények közt sikerült bebizonyítania, hogy a rejtett mutációk jelentős szerepet játszhatnak az élőlények evolúciójában, és olyan - látszólag megmagyarázhatatlanul összetett - szervek kialakulásában, amilyen például a szem.
Csukott szárnnyal kerülik el a lepkék a szexuális zaklatást
Rövid életében csak egyszer párzik egy Magyarországon is honos lepkefaj nősténye. A lepke úgy kerüli el a hímek további zaklatását, hogy összecsukja a szárnyát, amelynek belső fele sokkal tompább színű, mint a külső, így kevésbé csábítja a hímeket.
Papok és rabbik után imámok is kiálltak az evolúcióelmélet mellett
Több ezer keresztény lelkipásztor és félezer rabbi után az iszlám tanítók, az imámok is megkezdték annak a nyílt levélnek az aláírását, amelyben kijelentik, nem összeférhetetlen a vallásos hit és az evolúció.
Rendkívüli gyíklelet: előkerült a hiányzó láncszem a kígyók evolúciójából
Egy 47 millió éves pici csontváz adhatja meg a választ a gerincesek evolúciójának néhány nagy kérdésére: hogyan alakultak ki a rendkívül furcsa, láb nélküli beásódó gyíkok, és vajon rokonságban állnak-e a kígyókkal?
A gyorsaság lehetett a fiatal Tyrannosauridák sikerének titka
Miközben a felnőtt Tarbosaurusok erejüket és méretüket használták a préda megölésére, a fiatal egyedek inkább a sebességük és a fürgeségük révén ejtették el a kisebb méretű áldozataikat. Ez lehetett a Tyrannosauridák sikerének egyik titka: a különböző korcsoportok nem versengtek egymással a táplálékért, mert táplálkozásmódjuk növekedés közben változott.
Új fajok is keletkezhetnek az álcázás révén
A mimikri az evolúciós alkalmazkodás egyik legszembetűnőbb formája. Szűkebb értelemben csak más élőlények különböző jellemzőinek utánzását takarja, tágabb értelemben azt is mimikrinek tekintjük, ha az élőlény a körülvevő élettelen környezeti tárgyak színéhez, formájához vált hasonlóvá az evolúció folyamán. A legújabb kutatásokból kiderült, hogy a mimikri nemcsak a túlélés, de a fajképződés szempontjából is fontos evolúciós tényező.
Miért szeretnek dagonyázni a disznók?
A kutatók szerint a disznók nem csupán a hűsölés kedvéért vagy az élősködők elleni védekezésként dagonyáznak. Az iszapban hentergés egyszerűen örömet okoz az állatoknak.
- címkék:
- evolúció
- disznók
- állati viselkedés
- Címkefelhő »
Az agy fejlődése indította be a fajképződést egy különleges halcsaládban
Afrika zavaros édesvízi folyóiban él egy rendkívül népes halcsalád, amelynek tagjai fajra jellemző elektromos jelekkel üzengetnek egymásnak. A halak agyát vizsgálva a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy az agy fejlődése után növekedett meg a rokon halfajok száma.
- címkék:
- evolúció
- fajképződés
- halak
- Címkefelhő »
Súlyos csapást mért a pettyesaraszoló a kreacionistákra
A szürke pettyesaraszoló az evolúcióelmélet és a kreacionizmus híveinek is kedvelt példaállata. Előbbiek a természetes szelekció egyik legjobb példáját látják benne, utóbbiak pedig éppen az evolúcióelméletet igyekeznek cáfolni vele. A legújabb felfedezés, miszerint a lepke világos és sötét színváltozata egy közös ős mutációjával jött létre, ismét az evolúcióelmélet igazát bizonyítja.
Loch Ness helyett Loch Torridon: végre egy igazi őslénytani szenzáció
Egy nemzetközi kutatócsoport egymilliárd éves eukarióta, azaz már sejtmaggal rendelkező élőlények maradványaira bukkant egy skóciai tó alján. Az üledékben talált ősmaradványok azt igazolják, hogy sokkal régebben kezdődött a szárazföldi élet fejődése, mint azt eddig feltételezték.
A daganatok lehetnek a legősibb többsejtű állatok egy új elmélet szerint
Új és máris sok vitát kiváltó elmélettel állt elő két neves asztrobiológus: szerintük a tumorok gyakorlatilag azonosak a 600 millió évvel ezelőtt megjelent, legősibb többsejtű állatokkal. Az elgondolás megmagyarázhatja a daganatok olyan alapvető tulajdonságait, mint az érképzés vagy az áttétek kialakulása.
Nem tudják, mi a homofóbia valódi oka
Ismét viták kereszttüzébe került egy tizenöt éves elmélet, mely szerint a kisfiús apák a leginkább homofóbok, és ennek evolúciós magyarázata van. Egy elismert pszichológus szerint ugyanis a homofóbia onnan ered, hogy a szülő félti gyermeke alakuló szexuális irányultságát. A magyar szakértő szerint azonban nem tudjuk, minek a hatására alakul ki a homoszexualitás, és a homofóbiának is nagyon összetett okai vannak.
Elveszett világot fedeztek fel egy tenger alá süllyedt hegyen
Az elveszett világ című népszerű könyv és film kitalált hősei a szárazföldön bukkantak rá egy olyan területre, ahol rég kihaltnak hitt állatok élték mindennapi életüket. Új-zélandi biológusok a tenger felszíne alatt találtak egy igazi elveszett világot.
Veszélyes környezetben hosszabbra nő a cinkefiókák szárnya
A ragadozók által fenyegetett környezetben élő cinkék fiókáinak gyorsabban és hosszabbra nő a szárnyuk, mint a kevésbé veszélyes élőhelyeken felnövő utódoknak, mutatta ki két svájci kutató.
A szavanna színvilága az ideális az emberi szem számára
Az emberiség bölcsőjének tartott szavannai tájak színvilága szemünk érzékenységét a mai napig meghatározhatja. Legalábbis erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik az emberi szem felépítését és nagyfelbontású szavannai tájképek adatbázisát tanulmányozva megállapították, hogy szemünk oly módon idomult fejlődésünk során, hogy a szavanna színeiről minél részletgazdagabb képet készíthessen.
Gyümölcsöket ettek az első lovak
Az első, róka méretű lovak még gyümölcsökkel táplálkoztak, majd áttértek a falevelekre, és csak később váltottak a fűfélékre, állapították meg szakemberek több ezer fosszilis lófog vizsgálata alapján. Az eredmények alátámasztják, hogy a lovak evolúciója a természetes szelekció révén zajlott, s fokozatosan alkalmazkodtak az éghajlatváltozás miatt átalakuló növényvilághoz.
A nőstény irányított a megkövült szexben
Napjainkban az atkák legtöbb fajánál a hímek irányítják a párzást. Ehhez sokszor erőszakos módszereket is bevetnek. Egy 40 millió éves borostyánkő tanúsága szerint azonban nem volt mindig ez a helyzet.
- címkék:
- evolúció
- szex
- állati szex
- ízeltlábúak
- atkák
- Címkefelhő »
A női komikusok közt túlsúlyban vannak a homoszexuálisok
A népszerű komikusok között sokkal több a leszbikus nő, mint a homoszexuális férfi, s ezt egy amerikai pszichológus a párválasztás evolúciós fejlődésével magyarázza.
Páncélos sétáló kaktusz került elő Kínából
Délnyugat-Kínában fedezték fel azt a szokatlan felépítésű, kihalt állatot, amely segíthet jobban megérteni az ízeltlábúak korai evolúcióját. A lábakkal rendelkező, féregre hasonlító állatnak először a végtagszerű nyúlványai kezdtek meszesedni.
A baglyok tollszíne alkalmazkodik a klímaváltozáshoz
Az éghajlat felmelegedése miatt az északi tájakon egyre növekszik a sötét színű baglyok aránya. Finn kutatók vizsgálata szerint ez a baglyokra ható természetes szelekció eredménye.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- toll
- bagoly
- Címkefelhő »
Apró változások sorozata tett minket emberré
A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.
Tollakkal dekorálhattak a Neander-völgyiek
Új leletek alapján elképzelhető, hogy madártollakat használtak díszítésre a Neander-völgyiek. Az eredmények erősítik az elképzelést, miszerint a Neander-völgyiek nem pusztán vademberek voltak, hanem fejlett kultúrával rendelkeztek.
Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás előtt
Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az eddig ismert legidősebb tengeri alga és néhány féregszerű állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid időszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.
Egy régen várt csont alapján már két lábon járt Lucy, mindannyiunk őse
Régóta tartó vita végére tehet pontot egy Afrikában nemrég feltárt 3,2 millió éves lábközépcsont. Az ősmaradvány, amelynek kora meggyezik a híres emberős, Lucy korával, nyomós bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az akkoriban élt emberelődök már két lábon jártak.
Röntgensugarak mutatták ki az ősi kígyó betemetett lábát
Egy továbbfejlesztett eljárásnak köszönhetően újabb bizonyíték került elő arról, hogyan váltak a kígyók lábatlan állatokká. A kutatók körében máig vitatott kérdés, hogy a csúszómászó hüllők tengeri vagy szárazföldi gyíkokból alakultak-e ki.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- paleontológia
- Címkefelhő »
A Vörös-tengeren át törhetett ki a modern ember Afrikából
Mintegy százezer évvel ezelőtt, valahol az Arábiai-félszigeten, egy túlnyúló sziklaperem árnyékában hangos csattogásokkal készültek azok a kőeszközök, amelyek felfedezését csütörtökön hozták nyilvánosságra. Ha a felfedezőknek igaza van a készítők kilétét illetően, át kell rajzolnunk Afrikából való kirajzásunk útvonalát.
Egyre butábbak leszünk egyénileg
Az evolúció során visszafejlődnek azok a szervek, amelyeket már nem használunk: agyunkkal is valami ilyesmi történhet majd a jövőben, hiszen az élet több területén is a számítógépekre támaszkodunk. Amellett persze, hogy a gépek jelentősen megnövelik a közös tudásunkat, egyéni szinten leromolhat például a memorizálás képessége.