1848-49-es szabadságharc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kossuth Lajos
- Ferenc József
- március 15.
- Petőfi Sándor
- aradi vértanúk
- Legfrissebb
- Legrégebbi
12+1 érdekesség a kokárdáról - Te tudtad?
A kokárdáról valószínűleg minden magyarnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jut az eszébe, hiszen ez a legfőbb alkalom, amikor viselni szoktuk a nemzeti színű szalagrózsát. De tudjuk-e, honnan ered, miért van „elrontva" vagy mely országokkal hordunk ugyanolyan szalagcsillagot?
Velünk élő forradalmak
1848 öröksége időtállónak bizonyult: a márciusi ifjak szabadságvágya és az áprilisi törvények szilárd erkölcsi iránytűként állnak ma is előttünk – állapítja meg a XXI. Század Intézet elemzésében. Az azóta eltelt több mint százhetven év alatt számos dicső, avagy dicstelen fordulópontja volt történelmünknek, amely magán hordozta a nemzeti-nemzetközi törésvonalat, a forradalmiság „morális többletét" azonban mindig a 48-asok szellemisége, azaz a szuverenitásért való küzdelem adta. Így volt ez 1956-ban, és ezt vártuk a rendszerváltoztatás alkotmányos forradalmától is. Ezzel szemben a baloldali forradalmak, habár az egyenlőség és a társaddalmi ...
KVÍZ: Mennyit tudsz az 1848-as forradalomról? Teszteld tudásod!
Ha szeretnéd felfrissíteni tudásod Magyarország történelmének egyik legjelentősebb eseményével kapcsolatban, most megteheted. Bizonyítsd be, hogy figyeltél az törin!
A világszínvonalú magyar pénz, amelynek még a nevétől is rettegtek a bécsi udvarban
A forintot évtizedek óta használjuk, a pengő a hiperinfláció miatt máig emlékezetes, de legalább ennyire legendás magyar fizetőeszköz volt a Kossuth-bankó is. A Kossuth-bankók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején alig több, mint egy évig voltak forgalomban, a magyar nemzeti identitás megteremtésében mégis óriási szerepük volt.
Bosszúból, a császárt is kijátszva végezték ki Batthyány Lajos grófot
Batthyány Lajos gróf a reformországgyűlések, valamint az 1848-as polgári forradalom, a 19. századi progresszió legnagyobb alakjai közé tartozik gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Deák Ferenc mellett. Batthyány Lajos víziója a modern, polgáriasodott Magyarország megteremtése volt. Ezt a célt rendkívül nehéz körülmények között próbálta valóra váltani, mint az 1848 áprilisában kinevezett első felelős kormány miniszterelnöke. Nem rajta múlott, hogy előremutató kezdeményezései csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után negyed századdal később, az 1867-es kiegyezéssel váltak valóra. A forradalom miniszterelnökét ...
- címkék:
- Josip Jellasics
- Felix zu Schwarzenberg
- Zichy Antónia
- Széchenyi István
- Deák Ferenc
- Batthyány Lajos
- Haynau
- V. Ferdinánd
- 1848-as forradalom
- felelős kormány
- Széchenyi-Kossuth vita
- Batthyány-kormány
- kamarilla
- megtorlás
- reformkor
- 1848-49-es szabadságharc
- rendi országgyűlés
- pákozdi csata
- pozsonyi országgyűlés
- palotaforradalom
- Zsófia főhercegné
- Címkefelhő »
Kiállítják Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúját Szegeden
Megérkezett a Móra Ferenc Múzeumba Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúja, amelyet más 1848-as ereklyék társaságában mutatnak be augusztus közepétől a felújított szegedi Kultúrpalotában - tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.
A leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor története
Nincs még egy olyan magyar betyár, akihez annyi legenda, ballada és népi monda fűződne, mint a 19. század nemzetközi hírűvé lett zsiványvezéréhez, Rózsa Sándorhoz. A Dél-Alföld rettegett betyárfejedelmét a hatóságok akasztófára való veszedelmes haramiának, a szegény emberek közül sokan viszont egyfajta népi igazságosztónak, amolyan magyar Robin Hoodnak tartották. Pedig a híres-hírhedt betyár nem igazán volt válogatós; az alföldi tanyákat ugyanúgy kifosztotta, mint a nemesi kúriákat. Az 1848-49-es szabadságharc idején 150 fős mindenre elszánt szabadcsapatával az osztrákok között keltett rémületet, és akkora hírnévre tett szert, hogy ...
- címkék:
- Rózsa Sándor
- Ferenc József
- V. Ferdinánd
- Szamosújvár
- Nagyalföld
- betyárvilág
- útonállás
- szabadcsapat
- betyárvezér
- zsandárok
- Gróf Ráday Gedeon
- rablás
- gyilkosság
- amnesztia
- fegyház
- kiegyezés
- büntetőper
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Bach-Schmerling provizórium
- 19. század
- Címkefelhő »
A magyar gróf, aki elsőként, saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott
A „legnagyobb magyar", Gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön gróf 150 évvel ezelőtt szervezte meg a magyar tűzoltóságot, korának legmodernebb elvei szerint. A kalandos életű grófot mint a tűzvédelem Európa szerte elismert szakértőjét személyesen a szultán, I. Abdulaziz kérte fel az isztambuli tűzoltóság megszervezésére, Törökországban végzett munkásságát pedig a legmagasabb állami kitüntetésekkel és pasai méltósággal ismerték el. Széchenyi gróf volt az első, aki saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott, nemzetközi visszhangot kiváltva bravúros útjával.
- címkék:
- Gróf Széchenyi István
- II. Abdul-Hamid
- Gróf Széchenyi Ödön
- Shaw Eyre Massey
- 1867-es párizsi világkiállítás
- francia Becsületrend
- tűzoltóság
- tűzvédelem
- titkosrendőrség
- Nagycenk
- Oszmán Birodalom
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Hableány
- Habsburg-udvar
- Magyar Országos Tűzoltó Szövetség
- Címkefelhő »
Alig ismert, meglepő történetek Petőfi Sándorról
Március 15. kapcsán Petőfi Sándor neve egészen biztosan az elsők között jut az eszünkbe. A költő, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotójának alakja mondhatni egybefonódott az 1848-as forradalommal és az azt követő szabadságharccal. A pesti forradalom lánglelkű vezérének rövid élete tele volt izgalmakkal, érdekes momentumokkal és az olyan, kevéssé ismert tényekkel, mint hogy balkezesként mindkét kezével egyaránt tudott jól írni, éveken át élt nélkülözésben és nyomorban, alkalmatlannak minősítették a katonai szolgálatra és hogy Nietzsche több versét megzenésítette.
Fidesz: fogjunk össze most is, vigyázzunk egymásra!
Nemzeti hőseink bátorsága az, ami ezekben a nehéz időkben erőt és kitartást adhat - hangsúlyozta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a kormánypárt Facebookon közzétett vasárnapi ünnepi videoüzenetében.
Áder János: A szabadság és a hűség adja március 15. erejét
A szabadság és a hűség adja március 15. erejét - jelentette ki Áder János ünnepi beszédében, amelyet a közszolgálati televízió sugárzott vasárnap.
A szabadságharcra emlékezve engedték szabadon a hortobágyi gólyákat
Sérülésekből felépült, gyorsan leváló nemzeti színű szalaggal is megjelölt gólyákat engedtek szabadon szombaton a Hortobágyi Madárparkban. A hétvégén összesen tizenkét gólya nyeri vissza a szabadságát. A jelképes eseménnyel a szervezet az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékezik. A gólyákon kívül a gyógyult egerészölyvek is visszanyerik szabadságukat.
Szinte minden megyeszékhelyen elmaradnak a március 15.-ei ünnepi megemlékezések
A nyíregyházi önkormányzat sajtószolgálata kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a lakosság védelmében, a vírusos megbetegedések megelőzéséért elmaradnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére tervezett megemlékezések a szabolcsi megyeszékhelyen.
Kossuth Lajos legfiatalabb húga, akinek híre még Amerikába is eljutott
A Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem és noha Kossuth Lajos legkisebb húgának a neve nem olyan ismert, mint bátyjáé, Zsuzsanna a testvére révén igen fiatalon megismerkedett korának égető problémáival. Miközben más fiatal lányok báloztak, ő inkább bátyja „titoknokaként" szorgoskodott. 1817. február 19-én, 203 éve született Kossuth Zsuzsanna, aki saját korát megelőzve, elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.
Védőangyalnak tartották a rézágyúkat öntő forradalmi hőst
Kereste és meg is találta a cselekvési lehetőségeket, tehetségét számos területen kamatoztatta és készen állt arra, hogy életét áldozza a forradalom ügyéért. A katonai szolgálat mellett asztalosmesterként biztosította megélhetését, és bár 1848-ban többször felvetette az ágyúöntés lehetőségét, szavai sokáig nem találtak meghallgatásra. Tüzéreket képzett ki, Kossuth Lajos pedig a székelyföldi hadi gyárak igazgatójának nevezte ki, miközben fejlesztette a hadiüzemeket. Pontosan 205 éve született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.
Gyötrelmekkel néztek farkasszemet férjük halála után az aradi özvegyek
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után alig egy hónappal, 1849. október 6-án kivégezték Aradon a forradalom legfőbb tizenhárom honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A szemtanúk szerint valamennyien bátran álltak a hóhérok elé és az utolsó pillanatig kitartottak a magyar ügy mellett. Feleségeiktől és menyasszonyaiktól nem tudtak mindannyian illően elbúcsúzni, akiknek élete örökre megváltozott mártír férjeik halála után és bár nem a hóhérral, de számos nehézséggel kellett szembenézniük.
- címkék:
- Ferenc József
- I. Miklós orosz cár
- Knezić Károly
- Aulich Lajos
- Lahner György
- Leiningen-Westerburg Károly
- Török Ignác
- Schweidel József
- Dessewffy Arisztid
- Nagysándor József
- Lázár Vilmos
- Haynau
- világosi fegyverletétel
- kivégzés
- megtorlás
- hadbíróság
- mártír
- Kiss Ernő
- aradi vértanúk
- Poeltenberg Ernő
- Damjanich János
- Vécsey Károly
- 1848-49-es szabadságharc
- Címkefelhő »
Világos: drámaian bölcs döntés, vagy hazaárulás?
Százhetven éve, 1849. augusztus 13-án a Világos melletti síkon Görgey Artúr harmincezer fős felvidéki hadteste Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf, lovassági tábornok, a cári intervenciós csapatok III. hadtestének parancsnoka előtt letette a fegyver. E szomorú aktussal fejeződött be a magyar nemzet 1848 tavaszán elkezdődött Habsburg-ellenes szabadságharca. Görgey Artúr harcedzett alakulatai zárt rendben, egy nemzet hadseregéhez méltóan tették le a fegyvert az orosz cár tábornoka előtt. Görgey szándékosan választotta az oroszok előtti megadást, ezzel is kinyilvánítva, hogy nem lázadás történt, - ahogy a Habsburg-hatalom állította-, haneem ...
Máig lezáratlan ügy Petőfi Sándor csontvázkrimije
Harminc éve, 1989. július 18-án szenzációs hírről számolt be a hazai sajtó. Morvai Ferenc nagyvállalkozó, az általa finanszírozott Petőfi-kutatóexpedíció vezetőjének közlése szerint ugyanis az oroszországi Bajkál-tó közelében fekvő Barguzin település temetőjében megtalálták Petőfi Sándor, az 1848-as forradalom és szabadságharc lánglelkű költőjének földi maradványait. A bejelentést követő években parázs, és gyakran indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki a feltárt csontmaradványok azonosságáról. Az egymásnak is ellentmondó különböző szakvélemények, és a vitát övező indulatok miatt egyelőre még nem tekinthető véglegesen lezártnak ...
- címkék:
- Harsányi László igazságügyi orvosprofesszor
- Hrúz Mária
- Petőfi Sándor
- Morvai Ferenc
- Barguzin
- Megamorv Petőfi Bizottság
- genetika
- antropológia
- bizottság
- 1848-49-es szabadságharc
- történelmi forrás
- DNS-analízis
- Kiszely István antropológus
- Magyar Tudományos Akadémia
- Szovjetunió Tudományos Akadémiája
- Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete
- Címkefelhő »
Ismét magyar hadilobogót lengetett a szél a budai vár ormán
Százhetven éve, 1849. május 21-én foglalta vissza a szabadságharcban a magyar honvédsereg Buda várát. Az ostromot parázs vita előzte meg, hogy vajon a győzedelmes tavaszi hadjárat eredményeként nyugat felé menekülő osztrák hadsereg üldözését folytassák-e, vagy pedig foglalják vissza az ország fővárosát. Végül, a közhangulat nyomásának is engedve, a politikai és a katonai vezetés Buda visszavívása mellett döntött.
Tuzson Bence a nemzetek megmaradását hangsúlyozta Brüsszelben
A nemzetek megmaradásának jelentőségét hangsúlyozta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára hétfőn Brüsszelben.
Drónfelvétel készült a rekordhosszúságú magyar zászló kifeszítéséről - videó
Szombaton 1848 önkéntes 1848 méter hosszú szakaszon menetelt egy 1848 méteres magyar nemzeti zászlóval. Az eseményről a Szeretlek Magyarország csapata készített csodálatos felvételeket - madártávlatból!
1848 az ingatlanpiacon is forradalmi év volt
Hitelfelvételről pedig csak nagyon kevesen álmodhattak akkoriban - derül ki az Ingatlan.com történelmi visszatekintéséből.
Rétvári Bence: Közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulóján tartott pénteki megemlékezésen azt mondta, hogy Közép-Európa népei nem beáldozhatók a történelemben, vagyis sem a szovjet birodalomnak nem dobhatók oda különböző nemzetközi paktumokban, sem modern kori globális gazdasági letarolás helyszínei nem lehetnek. Kijelentette, hogy „a birodalmi törekvésektől közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját, hogy ne legyen bevándorlókontinens, és országaink ne legyenek bevándorlóországok”.
Semjén Zsolt: Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon vett részt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen. Kijelentette, hogy 1848. március 15., Arad üzenete az, hogy meg akarunk maradni, magyar életet akarunk élni szülőföldünkön, és nem engedünk a jogainkból a globalizáció könyörtelen világában sem. Március 15-öt a legkedvesebb és legtisztább nemzeti ünnepnek nevezte.
Nők, akik férfiruhában harcoltak a magyar szabadságért
Ma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, ám sokan nem tudják, hogy nem csupán férfiak ragadtak fegyvert. A nők többsége ugyan a sebesülteket ápolta, vagy ellátmányt biztosított a harcolók számára, de voltak köztük olyan hölgyek is, akik katonának álltak. Sokukról csak akkor derült ki, hogy igazából nem is férfiak, amikor megsebesültek vagy meghaltak. A hősies nőkről nem maradt fenn mindössze pár név és élettörténet, ezeket hoztuk most el.
Dömötör Csaba: Ez a nap a magyar hazaszeretet napja
Március 15-e csodája abban áll, hogy ilyenkor a nemzet emlékezete, minden történelmi áldozatunk és a szabadságért folytatott küzdelmünk egyetlen egy napban sűrűsödik össze, ez a nap a magyar hazaszeretet napja - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Nagykanizsán.
Gulyás Gergely: A nemzet közös terv a jövőre
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest XII. kerületének ünnepi rendezvényén vett részt pénteken. A miniszter úgy fogalmazott ünnepi beszédében, hogy a nemzet közös emlékezet a múltról és terv a jövőre, "legfontosabb hivatásunk pedig a megmaradás."
Műveltségi kvíz a család minden tagjának
Március 15-én iskolai, városi és országos szinten is megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. De mennyire ismerjük jól ennek az időszaknak a főbb eseményeit, szereplőit, valamint a forradalom kiemelkedő alakját, Petőfi Sándort? Kvízünkkel a család apraja-nagyja tesztelheti tudását. A kisiskolásoknak a költő életének főbb állomásait kell felidézniük, a szülők korosztályát a történelmi kérdések szólítják meg, az idősebbek pedig a memoritereknél brillírozhatnak. Kvízre fel!
Rétvári Bence: Büszke nemzet vagyunk
Mi egy büszke nemzet vagyunk, nem szeretünk birodalmi alattvalók lenni - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Szobon.
Varga Mihály: A függetlenségre kell építeni a magyar emberek boldogulását
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb megőrizendő gondolata, hogy a haza előrejutását, a magyar emberek boldogulását Magyarország függetlenségére kell építeni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a fővárosi II. kerület március 15-ei megemlékezésén.
Kövér László: A szabadság saját értékeink és érdekeink szerint megszervezni életünket
A magyarság számára a szabadság ezer esztendeje ugyanazt jelenteti: nem mások, hanem saját értékeink és érdekeink szerint megszervezni az életünket szülőföldünkön - mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Vasváron, ahol az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékező városi megemlékezésen mondott ünnepi beszédet.
Kocsis Máté: Ma is megvédhetjük Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől
A Fidesz frakcióvezetője szerint olyan korban élünk, amelyben ismét megvédhetjük 1848 monumentális épületét, Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől.
A forradalmat felidéző magyar klasszikusokat lehet megnézni ingyen - videó
80 huszár, Föltámadott a tenger, Szirmok, virágok, koszorúk, Psyché és A kőszívű ember fiai - az ünnepi hétvégén a reformkort és a 48-as forradalmat felidéző felújított klasszikusok nézhetők szabadon a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum videómegosztó csatornáján. A forradalom évfordulója előtt egy klasszikus magyar filmekből összevágott montázzsal is tiszteleg a Filmalap.
Belenézhetünk az 1848-49-es szabadságharcról szóló magyar film forgatásába - videó
Werkfilm érkezett a Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmjéhez, a Guerillá-hoz, amit március 7-étől játszanak a magyar mozik.
Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.
Mi történt velem? – Ezek voltak a boldogtalan királyné, Sisi utolsó szavai
Rudolf trónörökös 1889. január 30-án történt tragikus és máig tisztázatlan hátterű öngyilkossága után, a tartós és mély depresszióba esett Erzsébet császárné, a magyarok népszerű Sisije többnyire Bécstől távol bolyongva töltötte el élete utolsó éveit. Kereken százhúsz éve, 1898. szeptember 10-én kedvenc udvarhölgye és bizalmasa, Sztáray Irma grófnő társaságában éppen sétahajózásra készült a Genfi-tavon, amikor a könyörtelen végzet egy olasz anarchista képében sújtott le a boldogtalan császárnéra.
- címkék:
- Metternich
- Gróf Andrássy Gyula
- Mária Valéria főhercegnő
- Ferenc József
- Ferenc Ferdinánd trónörökös
- Luigi Lucheni
- Zsófia főhercegné
- Kapucinus-kripta
- merénylet
- Erzsébet királyné
- kiegyezés
- anarchista
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Rudolf trónörökös
- szarajevói merénylet, 1914
- Bach-Schmerling provizórium
- Wittelsbach-ház
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy hol áll a tizenhárom aradi vértanú 13 emlékfája?
Gróf Széchenyi István testvére, Lajos - szintén reformgondolkodású és tettű hazafi - 13 platánfát ültetett el saját parkjában az aradi vértanúk tiszteletére 1849 őszén, midőn hírét vette a szabadságharc tábornokai kivégzésének. E hazafias tette miatt Bécsben kegyvesztett lett, és eltiltották a közszerepléstől.
Öt film az 1848-49-es szabadságharcról
Meglepően kevés film készült az 1848-49-es szabadságharcról. A forradalmat és szabadságharcot megelőző reformkorról vagy szabadságharc utáni megtorlásról és a kiegyezés utáni időszakról már kicsivel több, de még a rendszerváltás utáni időszak is tartozik a nemzetmitológiának, hiszen csupán olyan filmek érintik így vagy úgy az 1848-49-es időszakot, mint A Hídember vagy a Kincsem, és nem készült igazi szabadságharcos szuperprodukció.
Elveszettnek hitt Liszt-kéziratokat mutattak be
Elveszettnek hitt Liszt-kéziratok kerültek elő egy hagyatékból. A különleges kottákat, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem állami támogatással vásárolt meg, Budapesten mutatták be ünnepélyes keretek között.
Induljon a szabadságharc nyomába a gyerekekkel a hosszú hétvégén!
A mai gyerekek számára – az iskolák erőfeszítései ellenére, vagy pont azért – az 1848-as forradalom eseményei nem sokat jelentenek, és a mostani ünnepet is inkább csak azért várják, hogy négy napot egyhuzamban a szüleikkel tölthessenek. Ha azonban olvasóink szívesen csepegtetnének egy kis élő, és a tananyagnál kézzelfoghatóbb történelmet a gyerkőcök fejébe, mutatunk néhány helyet, ahova együtt kirándulhatnak, és közben a régiekre is emlékezhetnek.
Százötven éve koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet
Százötven éve, 1867. június 8-án, I. Ferenc József ausztriai császár magyar királlyá koronázásával lezárult egy hosszú, és mély megosztottsággal terhelt korszak. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületését jelentő közjogi aktussal a magyar történelemben új időszak, egy minden addiginál prosperálóbb, páratlan fejlődés, a „boldog békeévek" kora vette kezdetét. Hosszú és rögös út vezetett el addig, hogy az 1848-as forradalmat és szabadságharcot eltipró, közutálatnak örvendő uralkodó véreskezű hóhérból „jóságos schönbrunni öregúrrá" szelídülve, egy egész korszak nosztalgikus szimbólumává váljon.
Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?
Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.
Tesztelje le, mennyire ismeri a márciusi ifjakat!
Az 1848-as forradalomban és az azt követő szabadságharcban a művészek, elsősorban a költők és írók kivételesen fontos szerepet játszottak. Minden iskolai ünnepségen elhangzik, hogyan gyülekeztek a márciusi ifjak 15-én a Pilvax kávéházban. De azt tudja, hogy milyen rangban szolgált Petőfi a szabadságharc alatt, vagy hogy miért nem lett országgyűlési képviselő? Hogy ki készítette azokat a portrékat, amelyeken a nép és az utókor megismerte forradalom kulcsfiguráit? Kvízünkben a művészekkel kapcsolatos, kevésbé ismert 1848-49-es eseményekre kérdezünk rá.
Tényleg rossz vers a Talpra magyar!?
Az 1848. március 13-án írt és 15-én a szabad sajtó első termékeként kinyomtatott Nemzeti dal több mint vers. A Himnusz és a Szózat társaságában amolyan nemzeti hitvallás, ima. De míg utóbbiak művészi értékét nemigen vonták soha kétségbe, Petőfi verse már sokak finnyás ízlését birizgálta, mondván, inkább ügyes röpirat, mint költemény, ráadásul annak se túl jó. Hogyan alakult a vers befogadástörténete?
Kossuth Zsuzsanna: a nő, aki megelőzte a saját korát
Viszonylag keveset foglalkozik a történelem Kossuth Lajos húgával, Zsuzsannával. Pedig mind itthon, mind világviszonylatban ő volt az első, aki letette annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásnak hívunk. Idén 200 éve, hogy megszületett Kossuth Zsuzsanna.
Utcanevek is őrzik március idusát
Az 1848-49-es szabadságharc emlékét az évi egyszeri ünneplésen kívül Budapest több utca- és térnév is őrzi – sokuk történetéről azonban egyáltalán nincs fogalmunk. Mi történt Gábor Áron rézágyújával, ki volt az egyetlen nő főhadnagy, és miért volt angol a szabadságharc egyik legnagyobb hőse?
Női sorsok a magyar forradalom és szabadságharc idején
Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vagy éppen Táncsics Mihály - nevek, amelyek egybeforrtak Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározó eseményével, az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal. Bátor, elszánt férfiak voltak, akik félelmet nem ismerve álltak ki elveikért. Ám esetükben is igaz az a közismert mondás, miszerint minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll.
Biliárdasztalon robbant ki a forradalom a Pilvaxban
Úgy gondolta, hogy Petőfi ivott, mint a kefekötő, és részegen elhitte, hogy a forradalmasdi akár még be is jöhet? Téved: nem nagyon mulatozott, ami nem csoda, hisz sokszor még enni sem volt pénze.
Simicskó: Öntudatra ébredt a magyar nemzet
1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt - mondta a honvédelmi miniszter kedden, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten. Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen kiemelte: a közös emlékezet nemzeti érzésünk egyik legfőbb forrása, amely összetartozásunk kifejeződése is.
Petőfi csontvázkrimije
A héten ismertetett genetikai összehasonlító vizsgálat eredménye újabb fejezetet nyithat az 1849 július 31-én, a segesvári csatatéren eltűnt Petőfi földi maradványaival kapcsolatos, több mint negyedszázada zajló vitában.
Sajókápolnán ma 1848-ra emlékeznek
Még csak tizenegy napja választották meg Sajókápolna új polgármesterét, aki máris hibázott. A korábbi alpolgármester az október 23-i programokról szóló meghívóban azt írta, hogy az 1848-as Szabadságharcra emlékeznek.
Melyik forradalmár vagy?
Ki hova áll a Kossuth-Széchenyi vitában? Petőfi, Batthyány vagy Táncsics testesíti meg a leginkább '48 szellemiségét? Végre megtudhatjuk, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc melyik nagy alakjával érzünk közösséget! Ebben egy egyszerű teszt segít nekünk.
- címkék:
- kvíz
- 1848-49-es szabadságharc
- Címkefelhő »
Sokáig gyötörték az osztrákok Batthyányt
1849. október 6-án Pesten végezték ki Magyarország első felelős miniszterelnökét, Batthyány Lajost. Hogyan jutott az udvarhoz hű családba született, dúsgazdag magyar arisztokrata Haynau kivégzőosztaga elé?
Újra felállítják Temesváron a szégyenszobrot
A Hűség nevű oszlopot Ferenc József adta a városnak, amiért 1948-ban ellenálltak a magyar szabadságharcosok több mint száznapos ostromának. A szobrot az 1800-as évek végén többször is megrongálta a magyar lakosság.
Rózsa Sándor - 200
200 éve született a ”betyárkirály”. Alakját számos szépirodalmi alkotás örökítette meg: színezték-formálták, széles körben ismertté tették az utókor számára. No de kit? A legendás hőst? A szegények gyámolítóját? Vagy egy közönséges bűnözőt? És mi az a szociokulturális közeg, amiben e meglehetősen kétes erkölcsű figura oly nagy népszerűségre tehetett szert? A Földgömb című földrajzi magazin nyári számának összeállítása.
Egy forradalom, négy temetés - 5. rész: Egy koponya, fekete hajfürtökkel
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 3. rész: Ön mióta ekkora magyar?
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 2. rész: Átkozott magyar némberek
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Angol volt a szabadságharc egyik legjobb tábornoka
Kétszáz éve, 1813. március 31-én született az angliai Bath városában gróf Richard de Beaufré Guyon, azaz Guyon Richárd gróf, az 1848-49-es magyar szabadságharc tábornoka.
A forradalom legjobb férfi mellékszereplői
Magyarországon 1848 márciusában egyrészt reformokra, másrészt forradalomra hasonlító folyamatok zajlottak. A kortársak ezt talán nem érzékelték ennyire összetetten: egyeztettek egymással, és a döntéselőkészítő tárgyalásokban sok olyan szereplő vett részt, akikre ma már csak egy-egy utcanév, vagy még annyi sem emlékeztet.
Áder: Élet sarjad az áldozatok véréből
Áder János szerint az 1848-49-es szabadságharc értelme az azt követő évek polgárosodása volt.
Tizenhatan voltak az aradi vértanúk
Az aradi vértanúk nem tizenhárman voltak, hanem tizenhatan. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Lett volna egy további is, de az elborult elméjű tizenhetediket az osztrákok nem végezték ki, inkább csak meghalni hagyták.
Haynau megalázta a magyar főtiszteket
Az aradi vértanúkról, az oroszok szerepéről és az osztrákok ígéreteiről kérdeztük a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Csorba Lászlót. Szerinte az oroszok késlekedtek a szabadságharc végén ejtett foglyaik átadásával, így a közben felerősödő nemzetközi tiltakozás sokak életét mentette meg. Ausztria viszont nem volt hálás a cárnak, 1853-ban, a krími háborúban nem állt az oroszok mellé.
Milyenek voltak valójában a betyárok?
Nem Robin Hood magyar megfelelői voltak a betyárok: gyakran raboltak, gyilkoltak, sőt részt vettek etnikai tisztogatásokban is. Legnagyobb alakjaik a legszegényebb Csongrádból származtak.
- 1